Az Eötvös-inga Készítette: Virágh Máté 9. c EÖTVÖS LORÁND 1848-1919.

Az előadások a következő témára: "Az Eötvös-inga Készítette: Virágh Máté 9. c EÖTVÖS LORÁND 1848-1919."— Előadás másolata:

1 Az Eötvös-inga Készítette: Virágh Máté 9. c EÖTVÖS LORÁND 1848-1919

2 EÖTVÖS LORÁND  Jogot tanult, de a természettudomány jobban érdekelte.  Később fizikát, matematikát, kémiát tanult.  Egyetemi tanár lett, kísérleti fizikából előadásokat tartott.  Az Akadémia tagja, majd elnökévé választják.  Főként a gravitáció és a mágnesesség érdekelte, 40 éven át tanulmányozta. egyetemi tanár vallás- és közoktatási miniszter magyar fizikus hegymászó Ars poeticája : " Az igazi természettudós örömöt talál magában a kutatásban s azokban az eredményekben, melyeket az emberiség jólétének előmozdítására értékesít.„

3 FELMENŐI: APJA EÖTVÖS JÓZSEF POLITIKUS, ÍRÓ NAGYAPJA 1. JOGI DOKTOR 2. ALISPÁN DÉDAPJAI 1. ORVOS, ILLETVE 2. FŐISPÁN VOLTAK

4 KEZDETI IDŐSZAK : EÖTVÖS A TORZIÓS INGÁT 1. ALAPKUTATÁSRA 2. LABORATÓRIUMI HASZNÁLATRA 3. GEODÉZIAI (FÖLDMÉRÉSTANI) CÉLOKRA TERVEZTE  ELSŐ GRAVITÁCIÓS KISÉRLETEIT LABORATÓRIUMBAN, KÉSŐBB A SAJÁT NYARALÓJÁNAK KERTJÉBEN VÉGEZTE.  ELEINTE KEVESET ÍRT A KÍSÉRLETEIRŐL. ELŐSZÖR 1888-BAN AZ AKADÉMIA SZÁMÁRA A GRAVITÁCIÓRÓL EGY JELENTÉST KÜLDÖTT.  ELSŐ MEGJELENT CIKKE: „VIZSGÁLATOK A GRAVITÁCIÓ ÉS A MÁGNESESSÉG KÖRÉBŐL” 1896-BAN JELENT MEG

5 1891. AZ INGA ELSŐ TEREPEN TÖRTÉNŐ BEVETÉSE SÁGHEGY A HELYSZÍN:  A CSONKA KÚP ALAKÚ HEGY  GRAVITÁCIÓS HATÁSA VISZONYLAG JÓL MÉRHETŐ  A MÉRÉSI EREDMÉNYEK KÖZVETLENÜL ELLENŐRIZHETŐK VOLTAK  ITT BIZONYÍTOTTA BE, HOGY STERNECK OSZTRÁK GEODÉTA MÉRÉSEI HIBÁSAK, MELYEKET 1884-BEN VÉGZETT SZINTÉN A SÁGHEGYEN EREDETI FOTÓ A SÁGHEGYI KÍSÉRLETRŐL A TÁVCSŐ MÖGÖTT EÖTVÖS LORÁND

6 SÁGHEGY most régen

7 AZ EÖTVÖS-FÉLE TORZIÓS INGA MA A SÁGHEGYI MÚZEUMBAN

8 KÉTFÉLE TORZIÓS INGÁT KÜLÖNBÖZTETÜNK MEG: VÍZSZINTES INGA FÜGGŐLEGES INGA  rugalmas szál elcsavarodásán alapuló mérőműszer  egy vékony torziós szálra függesztett vízszintes ingarúd, két végén azonos nagyságú tömeggel, amelyek azonos magasságban vannak  a csavarási inga szerkezeténél fogva vízszintes erôk mérésére alkalmas  a torziós mérleg általában igen kis erőkülönbségek mérésére szolgál  elnevezése: görbületi variométer).  a nehézségi erô horizontális változásának mérésére alkalmassá tett torziós inga  az egyik tömeg alacsonyabban helyezkedik el  a vízszintes rúd egyik végére ugyancsak platinasúly van erősítve, másik végén vékony szálra erősített platinahenger lóg le, és a rúd végein levő tömegek különböző magasságban vannak  ez a horizontális variométer, a tulajdonképpeni Eötvös-inga ! GÖRBÜLETI VARIOMÉTER HORIZONTÁLIS VARIOMÉTER

9 BALATONI MÉRÉS 1901-BEN A TÜKÖRSIMA BEFAGYOTT BALATON JEGÉN AZÉRT VÁLASZTOTTA EZT A HELYSZÍNT, MERT A MÉRÉSEKRE A LEGALKALMASABB VOLT A FAGYOTT VÍZ. 1903-BAN ÖSSZESEN 40 PONTON VÉGZETT MÉRÉSEKET A BEFAGYOTT BALATONON. AKKORI MEGÁLLAPÍTÁSA: A TÓ TENGELYÉVEL PÁRHUZAMOSAN EGY TEKTONIKAI VONAL (TÖRÉSVONAL) HÚZÓDIK. EZ VOLT AZ ELSŐ FÖLDTANI KÖVETKEZTETÉS, AMELYET AZ EÖTVÖS- INGA SEGÍTSÉGÉVEL ÁLLAPÍTOTTAK MEG.

10 ELSŐ MÉRÉSEK A BALATON JEGÉN 1901. EREDETI FOTÓ

11 1916-BAN BÖCKH HUGÓ, MAGYAR GEOLÓGUS, FŐBÁNYATANÁCSOS KEZDEMÉNYEZÉSÉRE TORZIÓS INGA MÉRÉSEKET VÉGEZTEK NYITRA VÁRMEGYÉBEN (ERDÉLY). A 92 ÁLLOMÁSON VÉGZETT MÉRÉSEK ALAPJÁN BIZONYÍTOTTAN HASZNÁLHATÓ VOLT A TORZIÓS INGA A KÕOLAJKUTATÁSBAN ÉS ELINDÍTOTTA EÖTVÖS INGÁJÁT A VILÁGHÍR FELÉ. A XX. SZÁZAD HUSZAS - HARMINCAS ÉVEIBEN KÕOLAJMEZÕK SZÁZAIT FEDEZTÉK FEL SZERTE A VILÁGON EÖTVÖS ZSENIÁLIS MÛSZERÉNEK SEGÍTSÉGÉVEL. BÖCKH HUGÓ KÉSŐBB AZ ANGOL- PERZSA OLAJTÁRSASÁG OLAJKUTATÓ GEOLÓGUSA LETT. OLAJFÚRÓTORONY

12 FILM: https://www.youtube.com/watch?v=54OkB0NyLhg