Rendszerváltás 1989-90 Diktatórikus államberendezkedés demokráciává alakul Magyarországon ezt a folyamatot rendszerváltásnak nevezzük. Magántulajdon Hosszú,

Az előadások a következő témára: "Rendszerváltás 1989-90 Diktatórikus államberendezkedés demokráciává alakul Magyarországon ezt a folyamatot rendszerváltásnak nevezzük. Magántulajdon Hosszú,"— Előadás másolata:

1

2 Rendszerváltás 1989-90 Diktatórikus államberendezkedés demokráciává alakul Magyarországon ezt a folyamatot rendszerváltásnak nevezzük. Magántulajdon Hosszú, békés tárgyalások. Tervgazdaság meghatározó. Többpárti parlamentáris rendszer. A magyar pártvezetés újabb hitelt vett fel. Eladósodása folytatódott. Adósságcsapda: Egy ország azért vesz fel hitelt, hogy az előzőt visszafizesse.

3 Rendszerváltás 1989-90 Életszínvonal tartós romlása. a Magyar Demokrata Fórum (MDF), a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ), a Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ). 1989. október 23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot. MSZMP átalakult Magyar Szocialista Párttá. MSZP Antall József vezetésével új kormány alakult. Köztársasági elnök: Göncz Árpád lett. Létrejött a 6 pártot magába foglaló parlament. (MDF, SZDSZ (Szabad Demokraták Szöv.), FKgP (Független Kisgazdapárt), MSZP, KDNP (Kereszténydemokrata Néppárt), FIDESZ) Törvényhozásba bejutott pártok közül 3: MDF, KDNP, FKgP.

4 Alkotmány Jog: állam (közhatalom) által alkotott vagy elismert általános magatartási szabályok, amelyek érvényesülését végső soron az állam kényszerítő ereje is biztosítja. Erkölcs: társadalom egészének vagy annak egy szűkebb csoportjának véleménye jóról és rosszról, illetve ezek normái. Elemi erkölcsi normák: pl. ne ölj, ne lopj. Ezek egy része jogszabállyá vált. A jogi norma a legerősebb társadalmi norma, mert mögötte a legerősebb kikényszerítő eszköz, az állam áll. A jogrendszer egy adott államban, egy adott időpontban hatályban lévő jogszabályok összessége.

5 Alkotmány részei: Preambulum: bevezető (Általános rendelkezések), amelynek az élén társadalmi berendezkedésre vonatkozó gazdasági és politikai szabályok szerepelnek, Állami szervek felépítése, működése (II-XI. fejezet) Alapvető jogok köre: ezek korlátozzák a közhatalmi szerveket, (XII. fejezet) Választások alapelvei (XIII. fejezet) Magyar Köztársaság fővárosa és nemzeti jelképei (XIV. fejezet) és Záró rendelkezések.

6 Az Alkotmány az állam alaptörvénye, a legmagasabb szintű jogi norma, amely tartalmazza az állam felépítésével és működésével kapcsolatos legfontosabb szabályokat. Az Alkotmány a legmagasabb szintű norma Magyarországon, így nem lehet olyan jogszabályt hozni, amely ellentétes annak tartalmával. Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek. Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.

7 Zanza.tv feladat Történelem, Demokratikus viszonyok megteremtése/Videó, Fontos dolgok jegyzetelése/Feladat/Értékelés

8

9 Magyarország Alaptörvénye  Az Alkotmány az állam alaptörvénye, a legmagasabb szintű jogi norma, amely tartalmazza az állam felépítésével és működésével kapcsolatos legfontosabb szabályokat. Az Alkotmány a legmagasabb szintű norma Magyarországon, így nem lehet olyan jogszabályt hozni, amely ellentétes annak tartalmával. Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek. Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.  (Forrás: www.kormany.hu)  Szakiskolai kísérleti tankönyv / Alaptörvény feladat

10 Köszönöm a figyelmet!