Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaJúlia Budainé Megváltozta több, mint 8 éve
1
BME Üzleti gazdaságtan Andor György
2
BME Ismétlés ›6 Tőkejavak árazódása –6.1 Várható hasznosság modellje –6.2 Kockázatkerülési együttható –6.3 Relatív kockázatkerülési együttható mérése –6.4 Hatékony portfóliók tartása –6.5 Piaci portfólió tartása –6.6 Béta kockázati paraméter –6.7 Tőkepiaci várható hozamok és a béta 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN2
3
BME σ(r)σ(r) E(r)E(r) Markowitz-féle modell Hatékony portfóliók 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN3
4
BME ›Sharpe peremfeltételei –Tőkepiac ›Sok befektető van, akik árelfogadók ›Az adóknak és törvényi szabályozóknak nincs hatása a befektetői preferenciákra ›Tökéletes az informáltság ›Nincsenek tranzakciós költségek –Befektetők ›Markowitz-féle portfólió-modellt követik ›Várakozásaik homogének –Befektetési lehetőségek ›Tőzsdén forgalmazott kockázatos értékpapírok, valamint kockázatmentes befektetés és hitelfelvétel. ›A kockázatmentes befektetések és hitelfelvételek kamata megegyező és állandó. 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN4
5
BME σ(r)σ(r) E(r)E(r) 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN5
6
BME σ(r)σ(r) E(r)E(r) 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN6
7
BME σ(r)σ(r) E(r)E(r) 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN7
8
BME σ(r)σ(r) E(r)E(r) Sharpe-féle modell 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN8
9
BME σ(r)σ(r) E(r)E(r) Sharpe-féle modell Hatékony portfóliók „Nem lehet más, mint a piaci portfólió” 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN9
10
BME σ(r)σ(r) E(r)E(r) Tőkepiaci egyenes Piaci portfólió E(rM)E(rM) σ(rM)σ(rM)
11
BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN11 ›Homogén várakozások sajátos szerepe
12
BME ›Nézzük előbb intuitív irányból! 201312ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN t r rMrM riri riri riri riri riri riri
13
riri % rMrM % 13
14
riri rMrM 2009. 03. 2008. 08. 2009. 11. 2011. 01. 2010. 10. 2008. 03. 2012. 02. 1 βiβi 14
15
riri rMrM 1 βiβi 15 εiεi Karakterisztikus egyenes
16
β i σ(r M ) σ(rM)σ(rM) σ(ri)σ(ri) σ(εi)σ(εi) 1 βiβi Karakterisztikus egyenes
17
2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN17
18
2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN18
19
2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN19
20
2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN20
21
2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN21
22
2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN22
23
2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN23
24
2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN24
25
2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN25
26
2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN26
27
2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN27
28
2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN28
29
2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN29
30
2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN30
31
2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN31
32
2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN32
33
β i σ(r M ) σ(rM)σ(rM) σ(ri)σ(ri) σ(εi)σ(εi) 1 βiβi Karakterisztikus egyenes
34
BME 34
35
BME 35 riri riri riri t r rMrM riri riri riri
36
BME 201336ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN Teljes kockázat Piaci kockázat (Nem diverzifikálható) (Szisztematikus) Egyedi kockázat (Diverzifikálható) (Nem szisztematikus)
37
BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN37 ›Beláttuk, hogy a béta… ›Ha viszont a béta…, akkor a várható hozamok is a béták szerint kell rendeződjenek… ›Már vannak „pontjaink”: –β = 0, r f –β = 1, E(r M ) 6.7 Tőkepiaci várható hozamok és a béta
38
Értékpapír-piaci egyenes Piaci portfólió ›Ez a CAPM…
41
rMrM β Értékpapír-piaci egyenes β=1
42
BME 201342ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN Múltbeli (átlagos) viselkedés Jövőbeli (várható) viselkedés Várható = Elvárható = Átlagos E(ri)E(ri) βiβi
43
BME 201343ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN Iparágβ Acél (általános)0,87 Acél (integrált)0,91 Acél és bányászat1,01 Alumínium0,95 Arany / ezüst bányászat0,91 Áruszállítás / Bérfuvarozás0,80 Autó alkatrész gyártás (csere)0,67 Autó- és (egyéb) gumi0,91 Autóalkatrész gyártás (beszállító)0,87 Bank (Kanada)1,20 Bank (USA)0,99 Bank (USA, Középnyugat)1,02 Bank (USA-n kívül)1,52 Befektetési tevékenység (nem USA)1,44 Befektetési tevékenység (USA)0,86 Biztosítás (élet)1,16 Biztosítás (tulajdon / baleset)1,12 Bútor / lakáskiegészítők0,72 Cement és adalékanyagok0,67 Cipő0,89 Csomagolás0,46 Diverzifikált vállalat0,71 Dohányáru0,56 Egészségügyi ellátás0,80 Egészségügyi információs rendszerek0,82 Egészséügyi szolgáltatás0,79 Elektromos készülékek0,85 Elektromos szolgáltatatás (USA, nyugat)0,33 Elektromosság szolgáltatatás (USA, kelet)0,35 Elektromosság szolgáltatatás (USA, közép)0,32 Elektronika0,94 Elektronika és szórakoztatás (nem USA)0,91 Élelmiszer feldolgozás0,67 Élelmiszer kiskereskedés0,59 Élelmiszer nagykereskedés0,59 Energia (kanadai)0,56 Építőanyag0,69 Épület- és jármű kiegészítők gyártása0,68 Értékpapír forgalmazás0,84 Étterem0,68 Félvezető előállító berendezések1,91 Félvezetőipar1,33 Fém feldolgozás0,74 Földgáz (szállítás)0,40 Földgáz (vegyes)0,57 Gépgyártás0,61 Gyógyszer0,87 Gyógyszertár0,84 Hajózás0,42 Háztartási gép0,80 Hotel / Szerencsejáték0,57 Ingatlanalap0,61 Internet2,07 Ipari szolgáltatás0,82 Irodagépek és eszközök0,66 Kábel TV0,94 Kertészeti eszközök0,69 Kiskereskedés (építési anyagok)0,84 Kiskereskedés (speciális)1,11 Kiskereskedés (üzlet)0,95 Komputer és perifériák1,14 Komputer és Szoftver1,08 Kőolaj (integrált)0,72 Kőolaj (kitermelés)0,59 Környezetvédelm0,41 Közmű (nem USA)1,07 Közmű (víz)0,39 Lakásépítés0,55 Légifuvarozás0,84 Mobil távközlés1,27 Oktatási szolgáltatás0,89 Olajkitermelő szolgáltatások / eszközök0,95 Papír és faipar0,76 Pénzügyi szolgáltatás0,89 Pipere- és kozmetikai cikkek1,15 Precíziós műszer0,85 Reklám1,45 Repülés / Honvédelem1,17 Sajtó0,86 Személy- és tehergépjármű1,24 Szeszesital0,64 Szórakoztatóipar1,19 Takarékpénztár0,55 Telekomminkációs szolgáltatás1,38 Telekommunikáció (nem USA)1,35 Telekommunikációs eszközök1,39 Terjesztés1,04 Textil (ruhaipar)0,62 Üdítőital1,03 Üdültetés1,22 Vasút0,89 Vegyipar (alap)1,03 Vegyipar (speciális)0,92 Vegyipar (vegyes)0,98
44
BME 6.9CAPM tesztjei és továbbfejlesztései ›A modell adta előrejelzések és a valós árak viszonya. ›Ex ante (előzetesen érvényesülő) várakozások ex post tesztelése –Abból indulunk ki, hogy a várakozások átlagosan és összességükben helyesek voltak. –Ekkor a hosszabb idő alatti valós adatoknak közelíteni kell a (korábbi) várakozásokhoz (stabil béták, idő- és kockázatdiszkontok esetén). 201344ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN
45
BME ›CAPM tesztelése –Kijelölünk egy időszakot (mondjuk adott öt évet), és véletlenszerűen kiválasztunk „jó sok” (mondjuk száz) értékpapírt. –Egyenként meghatározzuk az értékpapírok bétáit, valamint átlagos éves hozamait. –Az eredményeket béta – átlagos hozam koordináták szerint ábrázoljuk. 201345ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN
46
BME 201346ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN
47
BME 201347ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN
48
BME ›A CAPM „elég jó”… –Különösen annak a fényében, hogy a modell mögött milyen erős feltételezések állnak. ›Eltérések magyarázatai –1) A CAPM valójában érvényes, csak a piaci portfólió megragadásával vannak problémák. ›Nem megfelelő az M -et reprezentáló index. –2) Olyan tőkepiaci tökéletlenségek lépnek fel, amik a CAPM-et irreálissá teszik. ›Pl. hitelfelvételi költségek és korlátok, adótorzítások stb. –3) Egyéb befektetői szempontok, faktorok is vannak, nem csak a β. 201348ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN
49
BME ›Fogyasztási CAPM –Egy alternatív modell –A standard CAPM arra épít, hogy a befektetésből nyert összegeket fogyasztásra fordítják. –A fogyasztási CAPM-nél a teljes fogyasztással nyerhető hasznosságot maximalizálják. ›Itt nem a piaci portfólióval való sztochasztikus kapcsolatot nézik, hanem a fogyasztással valót. ›„Az a jó”, ha a befektetésből akkor származik hozam, amikor a fogyasztás amúgy csökkenne, illetve fordítva. ›A fogyasztási CAPM-hez kapcsolódó fogyasztási béta nem a piaci portfólió, hanem – közelítésként – az aggregált fogyasztás ingadozásával való kapcsolatra épül: 201349ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN
50
BME ›Többfaktor-modellek –Ezek is alternatív modellek –A CAPM egyfaktor-modell –Híresebb többfaktor-modellek ›Arbitrált árfolyamok modellje –Makroökonómiai faktorok (GDP, infláció, kamatlábváltozás stb.) – β 1, β 2, β 3 … ›Fama- és French-féle háromfaktor-modell –SMB mérettényező ›A kis és nagy kapitalizációjú vállalatok részvényeiből álló diverzifikált portfóliók hozamainak különbsége –HML könyv szerinti érték–piaci érték tényező ›A magas és az alacsony könyv szerinti érték–piaci érték hányadosú részvényekből álló diverzifikált portfóliók hozamainak különbsége 201350ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN
51
BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN51 ›Portfóliómenedzsment –passzív portfóliómenedzselés –aktív portfóliómenedzselés ›Tőkepiaci hatékonyság kérdése dönti el –Tökéletes tőkepiaci hatékonyság esetén, és elfogadva a Sharpe-féle egyszerűsítő feltételeket, a passzív portfóliómenedzsment gyakorlati formája az M piaci portfólió és f kockázatmentes lehetőség kombinációja. 6.10 Portfóliómenedzsment és a CAPM
52
BME σ(r)σ(r) E(r)E(r) Passzív portfóliómenedzsment
53
BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN53 ›Aktív portfóliómenedzsment –Vállalva az ezzel járó többletköltségeket, alul- illetve felülárazott helyzeteket kutatnak fel, a passzív stratégia „legyőzését” remélve. –A cél: ›A tőkepiacinál meredekebb tőkeallokációs egyenes
54
BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN54 ›Piaci időzítés –Az egyik aktív portfóliómenedzselési megközelítés –Az M és az f közötti „pakolgatás”
55
BME Tőkepiaci egyenes Tőkeallokációs egyenes E(r)E(r) 201355ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN
56
BME 201356ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN β E(r)E(r) Értékpapír-piaci egyenes 1
57
BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN57 ›Több befektetési alapot is megvizsgáltak, de egyértelmű időzítési képességet nem találtak. –Mindez várható is volt, hiszen egy sikeres időzítő óriási értéket tudna létrehozni... ›1926 és 1986 között –Egy dollárt USA kincstárjegybe 14 $-ra nőtt. –Egy dollárt S&P500 tőzsdeindexbe 1370 $-ra nőtt. –Ha képesek lettünk volna úgy időzíteni, hogy minden hónapban a magasabb hozamúba tesszük pénzünket. ›Ekkor az egy dollár 2.303.981.824 $-ra növekedett volna.
58
BME ›Aktív portfóliómenedzselés további két lehetősége: –Piac által túlárazott („kis várható hozamú") értékpapírok portfólióban lévő súlyának csökkentése. –Piac által alulárazott („nagy várható hozamú”) értékpapírok portfólióban lévő súlyának növelése. ›Arra egyszerűsítünk, hogy tartunk egy „ingyenesen” megszerezhető piaci portfóliót, és ezt kiegészítjük alulárazott értékpapírokkal. –Az alulárazottak miatt meredekebb tőkeallokációs egyenest remélünk. 201358ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN
59
BME ›Az alulárazott értékpapírok súlyát kell tehát növelni. De mennyire? –A probléma az, hogy a szerkezeti változtatással veszítünk a portfólió diverzifikáltságából. –Nő tehát a várható hozam, de nő a szórás is! –Még rosszul is járhatunk… ›Ezt az optimalizációs problémát oldja meg a Treynor–Black-modell –Csak néhány alulárazott befektetés –Passzív portfólióként a piaci portfólió –Ismerjük a befektető kockázatkerülési együtthatóját 201359ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN
60
BME 201360ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN
61
BME 201361ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN
62
BME ›Értékelési hányados 201362ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN
63
BME ›Portfólió alapműveletek –„Sima” számtani átlag: ›E(r), λ, α, ›β –Négyzetösszeg: ›σ(ε) –Egyéb összefüggések: 201363ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.