Sikeres mérnökök és DPR Szabó Imre Diákközpont igazgató.

Az előadások a következő témára: "Sikeres mérnökök és DPR Szabó Imre Diákközpont igazgató."— Előadás másolata:

1 Sikeres mérnökök és DPR Szabó Imre Diákközpont igazgató

2 Jogszabályi háttér 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról 20. § (4) A felsőoktatási intézményben minőségbiztosítási rendszert kell működtetni. 34. § (2) A felsőoktatási intézmények a 2006. szeptember 1- jétől induló tanévtől kezdődően vezetik be a pályakövetés rendszerét. 34. § (6) A felsőoktatási intézmények - önkéntes adatszolgáltatás alapján - ellátják a pályakövetés feladatait, amelynek keretében figyelemmel kísérik azoknak a munkaerő-piaci helyzetét, akik náluk szereztek bizonyítványt, oklevelet.

3 Belső szabályozás BME Szervezeti Felépítés és Működési Rend 56. § Az Egyetem minőségbiztosítási rendszere (1) „Az Egyetem minőségbiztosítási rendszere az alábbi elveken alapul: a) Ügyfélközpontúság. Az Egyetem rendszeresen vizsgálja a működésében érdekeltek elvárásait, méri elégedettségüket, ezek eredményei alapján alakítja stratégiáját és programjait. A véleményeket különösen az alábbi körökben és célokkal gyűjti:” „- Leendő hallgatók: a középiskolások elvárásai az Egyetemmel szemben; - Jelenlegi hallgatók: oktatás hallgatói véleményezése; - Végzett hallgatók: utókövetéses vizsgálat a pályakövetési rendszer keretében; - Munkaerőpiac: a munkáltatók körében végzett felmérések;”

4 A BME Diákközpont felmérései Négyféle felmérés 1.BME-re felvett hallgatók pályaválasztásáról és szociális helyzetéről (felvett hallgatók) 2.Oktatás hallgatói véleményezése (jelenlegi hallgatók) 3.A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem friss diplomásainak elhelyezkedési esélyei (végzett hallgatók) 4.A mérnököket foglalkoztató cégek főbb jellemzői, és a műszaki és gazdasági szakemberekkel kapcsolatos piaci elvárások (munkáltatók)

5 A BME pályakövetési vizsgálata céljai feltárni a friss diplomások munkaerő-piaci és munkakeresési tapasztalatait a végzés után néhány évvel, megismerni a végzettek továbbképzési szokásait, munkahelyi körülményeit, kereseti viszonyait, valamint az őket alkalmazó munkáltatók jellemzőit, visszajelzést kapni a BME-n folyó oktatás erősségeiről és gyengeségeiről, informálni az egyetem vezetését, a leendő és jelenlegi hallgatók körét, valamint a gazdaság szereplőit a műszaki pálya munkaerő-piaci helyzetéről.

6 A BME pályakövetési vizsgálata A fontosabb „lépcsőfokok” Első felmérés 1999-ben végeztük a MIE keretein belül az OFA támogatásával. (Budapesti Műszaki Egyetem (1997-ben végzett) friss diplomásainak elhelyezkedési esélyeiről) A felmérést a Diákközpont szervezésében azóta minden évben megismételtük (tizenegy alkalommal). 2006 óta az utókövetéses vizsgálat részét képezi a négy éve végzett, két éve már felmért évfolyam ismételt megkeresése. 2010-től az utókövetéses vizsgálat végrehajtása áttér a TÁMOP 4.1.1 pályázat keretében vállaltaknak megfelelően a központi DPR által meghatározott módszerre.

7 A BME pályakövetési vizsgálata korábbi módszere (önkitöltős kérdőíves technika) szakmai team elkészítette a kitöltendő kérdőívet, a Hallgatói Információs és Pénzügyi Rendszerből – az adatvédelmi szabályok betartása mellett – azonosított, abszolutóriumot szerzett vagy végzett nappali tagozatos hallgatóinkat először telefonos úton megkérdezzük, majd a felmérésbe beleegyezőknek elsődlegesen e-mailben, másodlagosan postai úton (azaz ha kérte a postai küldést, illetve ha nem kérte az e-mail küldést) elküldtük a kérdőívet, a kérdőív visszaküldése érdekében felbélyegzett válaszborítékot biztosítottunk, továbbá internetes kitöltést is lehetővé tettük,

8 A BME pályakövetési vizsgálata korábbi módszere (folyt.) visszaérkezett kérdőíveket berögzíttettük, elkészült adatbázis tisztítottuk és súlyoztuk (minta összetételét az alapsokaság kar és nem szerinti megoszlásához igazítottuk), a súlyozott adatbázis alapján elkészültek az adatok közti kapcsolatokat tartalmazó táblázatok (kereszttáblák), ezek alapján elkészült a felmérés írásos elemzése, az elemzés szenátusi elfogadása után a tanulmányt magyar és rövidített angol nyelvű kiadvány formában megjelentettük, illetve a honlapon elérhetővé tettük.

9 TÁMOP 4.1.1 bevezetett módszer eltérései továbbra is önkitöltős módszert kívánunk alkalmazni, a kitöltendő kérdőív alapját a központi DPR (Educatio Nkft.) adja meg, kiegészítő kérdéseket a szakmai team határozza meg, (ez a kérdőív hosszának növekedéséhez vezet, és a duplikált megkérdezésre figyelni kell!) a megkeresett hallgatók között szerepelnek a nem nappali tagozatosak és a PhD képzésben résztvevők is, (megkérdezett létszám 15-25%-os növekedését jelenti) továbbra is fenntartjuk, hogy a hallgatókat először telefonos úton megkérdezzük, de postai úton csak azokat keressük meg, akiknek nincs e-mail elérhetősége. Csak elektronikus kitöltést biztosítunk, postai úton nem küldünk kérdőívet, csak megkereső levelet!

10 TÁMOP 4.1.1 bevezetett módszer eltérései (folyt.) a nyomtatott kérdőívek hiánya gyorsabb feldolgozást tesz lehetővé, és ezért a visszaküldési arány növelése érdekében gyorsabb reagálást biztosíthat, az adatbázis elemzésénél és a szöveges összefoglaló elkészítésénél a korábbiakhoz hasonló módszereket alkalmazunk majd, a központi DPR-rel való kapcsolattartás miatt adatküldési metódust és a központi DPR-ben szereplő elemzések átvételét is valósítjuk majd, a felmérés adatainak megismertetését hasonló módszerekkel kívánjuk megoldani.

11 Felhasználási mód Belső visszacsatolás a minőségbiztosítási rendszer részeként –információk eljuttatása az egyetem vezetőihez, szenátus tagjaihoz az érintett vizsgálat által érintett szakmai döntések során, –egyetemi médiumokban (egyetemi és kari lapok) az eredmények megjelentetése, Felvételizők tájékoztatása –internetes elérhetőség biztosítása a felvételizők által látogatott honlapokon, –információk megjelentetése a felvételizőknek szóló kiadványainkban, –Diákközpont Támpont Iroda személyes tájékoztatása esetén is megemlít, Gazdaság, közvélemény tájékoztatása –kiadvány postázása az egyetem kiemelt partnerei részére, –média tájékoztatása (sajtótájékoztató, rövid összefoglaló),

12 A BME pályakövetési vizsgálata Problémák, kérdések Végzett hallgatók elérhetőségi adatainak naprakészsége (öregdiák, alumni mozgalom) Visszaküldési arány (internetes lehetőség) Kérdőív tartalma (hossza, kérdéstípusok, szubjektív-objektív) Vizsgált adatsorok elemzési kérdései (tendenciák, komplexitás a felhasználhatóság érdekében, intézményi és képzési specialitások) Kapott információk validálási kérdései (kapcsolódás más felmérésekhez)

13 Amin még javítani szeretnénk Belső felhasználók elérése (érdeklődés növelése, napi szintű munkájuk során történő felhasználás elérése, kapott információk és döntési folyamatok „összefésülése”) Felvételizők tájékoztatási hatékonyságának növelése Egyetemi hallgatók tájékoztatása (Diákközpont Karrier Irodán és a képzési anyagokon keresztül) Gazdasági szereplők tájékoztatásának bővítése Médiával való kommunikáció (érdeklődés felkeltése, megjelentetés időpontja és módja, információk aktualitása)

14 A legújabb felmérés visszaküldési arányai A 2009-ben végzettek esetén a 3071 végzett hallgatóból 2905 fő számára küldtünk kérdőívet, ebből a kitöltött kérdőívek darabszáma 747, így az átlagos visszaküldési arány egyetemi szinten 24,3%. (Korábbi években 18-36% között.) A 2007-ben végzettek esetén a 2413 végzett hallgatóból 2269 fő számára küldtünk kérdőívet, ebből a kitöltött kérdőívek darabszáma 477, így az átlagos visszaküldési arány egyetemi szinten 19,8%. (Korábbi években 17-23% között.)

15 A legújabb felmérés eredményei Foglalkoztatottság: A 2009-ben végzettek esetén a foglalkoztatottsági arány a végzettek körében 95,3%. A nappali tagozatos hallgatók aránya 1,9%, a munkanélküliek aránya 1,6%, valamint az egyéb inaktívak aránya 1,2%. A 2007-ben végzettek esetén a foglalkoztatottsági arány a végzettek körében 94,8%. A nappali tagozatos hallgatók aránya 1,0%, a munkanélküliek aránya 1,5%, valamint az egyéb inaktívak aránya 2,7%. A KSH adatai alapján az egyetemi végzettségűek országos munkanélküliségi rátája 2010. I. negyedévében 3,5 % és 2010. II. negyedévében pedig 3,7 % volt.

16 A legújabb felmérés eredményei Elhelyezkedés: A megkérdezettek majdnem egynegyede ismerősök segítségével helyezkedett el, így továbbra is ez a legsikeresebb álláskeresési csatorna. Az online állásközvetítő oldalak álláskeresésben betöltött szerepe az elmúlt években hatszorosára nőtt. Az első munkahely megtalálása előtt a végzettek közel kétharmada vett részt valamilyen kiválasztási eljárásban, és közülük közel kétharmaduk csupán 1-2 cégnél. Az első munkahely megtalálásának átlagos ideje 1,5 hónap. A válaszadók 47,3%-a már tanulmányai alatt elhelyezkedett.

17 A legújabb felmérés eredményei Tanulmányok hasznosíthatósága: A végzettek – a korábbi évekhez hasonlóan – a másfél-két éves munkaerő-piaci tapasztalatuk alapján az egyetemen szerzett ismereteket elengedhetetlenek (18,5%), vagy jól használhatóak (39,3%) tartják. Korábbi felmérések eredményeit megerősítve a végzettek többsége a tanulmányok értékelése során mind a szakmai szemléletre, mind az erős elméleti alapokra vonatkozó állításokkal értett egyet. A válaszadók közel egyharmada – az előző évhez hasonlóan – maximálisan egyetértett azzal a megállapítással, hogy „kevés volt a szakmai gyakorlati lehetőség”.

18 A legújabb felmérés eredményei Munkahelyi körülmények: A végzettek közel 30%-a 1000 fő feletti és több mint 40%-a pedig 500 fő feletti vállalkozásoknál dolgozik. A végzetteket foglalkoztató cégek közel 70%-ának a telephelye Budapesten van. Mindkét évfolyamon a munkakörnek a nagyon nagy vagy nagymértékben a szakmához való kapcsolódását a végzettek közel 80%-uk jelezte. A 2009-ben végzettek esetén 15,4%-a vezető, a 2007-ben végzettek esetén pedig 19,1%-a vezető. Mind a 2007-ben, mind a 2009-ben végzetteknél a munkahellyel való elégedettség az összes elégedettségi szempont esetén közepes és jó közti értéket vesz fel.

19 A legújabb felmérés eredményei Bérezés: A 2009-ben végzettek 2010. év havi nettó összjövedelme 187,5 ezer Ft, egy háztartásban élők közti 1 főre jutó havi nettó összjövedelme 176,8 ezer Ft, míg 2007-ben végzettek 2010. év havi nettó összjövedelme 257,2 ezer Ft, egy háztartásban élők közti 1 főre jutó havi nettó összjövedelme 237,3 ezer Ft. A teljes munkaidőben alkalmazásban álló szellemi foglalkozásúak – KSH terminológia szerint – számított havi nettó átlagkeresete 2010. II. negyedévében 169 774 Ft volt. Az átlagos országos helyzethez képest tehát átlagos végzettjeink továbbra is kedvező helyzetben vannak, azaz a BME diploma az átlagnál magasabb jövedelmet jelent, már a karrier legelején is.

20 További információk Diákközpontról: www.dik.bme.hu Tanulmányokról: www.dik.bme.hu honlapon belül Dokumentumok/Felmérések menüpont

21 Köszönöm a figyelmüket! Szabó Imre BME Diákközpont igazgató Telefon: 06-1/463-2521 E-mail: szabo.imre@sc.bme.hu