Szemiotikaszemiotika. VIII. ELŐADÁS Szemiotikai alapok SZEMIÓZIS jel jelkapcsolatok a szemiózis és dimenziói.

Az előadások a következő témára: "Szemiotikaszemiotika. VIII. ELŐADÁS Szemiotikai alapok SZEMIÓZIS jel jelkapcsolatok a szemiózis és dimenziói."— Előadás másolata:

1 szemiotikaszemiotika

2 VIII. ELŐADÁS Szemiotikai alapok SZEMIÓZIS jel jelkapcsolatok a szemiózis és dimenziói

3 A JEL és a DOLOG Emlékeztetőül: JEL – valami más helyett áll, valamit KÉPvisel, valamit megJELENít A jel paradoxona: A JEL másvalaminek, a saját dologi valójától különbözőségnek a jele. Tartalom: egyszerre közvetlenül létező + közvetítő (immanencia)(transzcendencia) A JEL ambivalenciája: megjelenít // elrejt

4 A JEL FOGALMA 1.1. dologi lét – jellét 1.2 a jellét 1.3 a jelkapcsolat 1.4 a jellé válás – a szemiózis

5 DOLOGI LÉT – JELLÉT létezők – önmaguk viszony – jellét VILLÁM dolgok világa ≈ jelek világa --- ember számára a DOLOG az JEL is JEL AZ A DOLOG, AMINEK JELENTÉSE VAN. Eric Gans: jelként megnevezés megjelenő identitás elfedi a másikat józan ész : OOO – dolog vagy jel?

6 A JELLÉT Szent Ágoston: megmutatkozás - túlmutatás De doctrina christiana „A jel (…) olyan dolog, amely alkalmas arra, hogy érzékeinkbe vésődő látszata mellett még valami másra is ráirányítsa gondolatunkat.” (De doctrina christiana)

7 JELLÉT: a jel jelent és jelenít a. érzéki megmutatkozás: a dolog maga, a jel dologi mivolta b. szellemi túlmutatás:a dolog szellemi vonatkozása, jelvolta a más(ik)ra irányítja gondolatunkat: JEL itt JELENTÉS ott megJELENítnincs talán JELEN JELENvalóvá tesz

8 A JEL SZEREPE JEL : funkció – fennálló és működő összefüggés két tartalom között (Gadamer) Jel magára vonja a figyelmet, hogy másra utaljon Elkülönülésével feltűnik – de nem annyira, hogy magánál fogja a figyelmet külső különbözőség – figyelemfelkeltő érzéki elkülönülés belső különbözőség – értelmi elkülönülés – utalás: absztrakció (Veress, p. 37)

9 A KÜLÖNBÖZŐSÉG ELVE differencialitás – különbözőség elve A JELt az teszi azzá, amiben KÜLÖNbözik! : Valami AZ, ami semmi más NEM ! – fogalmak NEM pozitív módon határozódnak meg – a tartalmuk által – fogalmak negatív módon határolódnak el – a másságuk által

10 AZ ALI BABA ELV A festékjel csak addig hordoz információt, amíg az ajtó különbözik a többitől. Ha a falu minden ajtaja meg van jelölve, akkor egyik sincs megjelölve, hiszen megjósolható, hogy a következő ajtón is lesz festék.

11 JEL ÉS ÉRTELMEZÉS általános szabály: ‘Semmi sem JEL mindaddig, amíg nem ÉRTelmezik JELként.’ (Ch. S. Peirce) Következésképp: bármi lehet JEL, ha valaki ÉRTelmet tulajdonít neki - ÉRTelemmel ruházza fel – jelképzés – létesítés - közÉRThetővé teszi – jelzés, közlés - ÉRTelmezi, megÉRTi – jelértés, értelmezés

12 A JELKAPCSOLAT - természetes kapcsolat - oksági (ritka)- hasonlósági (pl. bíborfesték, bíborcsiga) - konvencionális kapcsolat - önkényes, (általános)- véletlenszerű hozzárendelés (halványlila dunszt, ultraibolya)

13 A JEL ÖNKÉNYESSÉGE ÖNKÉNYESSÉG és EGYEZMÉNYESSÉG - minden nyelv más és más megkülönböztetéseket alkalmaz (Saussure) lila bíbor (ibolya) violetpurple (Arisztotelész, /Szókratész/ Platón – a dolgok neveiről...) Nem a szavaknak, jeleknek van jelentése, hanem a dolgoknak van neve… (Szilágyi N)

14 A TEREMTŐ JEL A nyelv nem tükrözi, hanem felépíti a világot – teremtő nyelv, avagy hogyan teremtsünk világot? (Ogden és Richards: The Meaning of Meaning Szilágyi N Sándor: Hogyan teremtsünk világot?) Jel: létesítés – jel-létesítés! (Gadamer) JEL – nem természetes, hanem létrehozott dolog : TERMészetes – // – jel : TEReMtett létesítés – kozmogónia, világteremtés: jelek világa – új létdimenzió: kultúra : : : nooszféra (Hankiss)

15 A JELLÉT HATÁRAI tiszta utaláslét: – jeliség elfedi a dologiságot -:- fokozatok… tiszta jel: – NEM tartalmaz semmi hasonlóságot azzal, amire utal határesetek: KÉP és SZIMBÓLUM

16 A KÉP kép funkciója (szerepe): ábrázolás dologi és jellét nincs élesen elválasztva kapcsolat: természetes fokozatok: 12345 képszerűség >>>>> jelszerűség

17 A SZIMBÓLUM: JELKÉP jelkép funkciója (szerepe): rePREZENTálás megJELENítés dologi és jellét élesen elválik kapcsolat:önkényes, konvención alapul „kölcsönadott másság” pl. bíbor palást, trónus, Szabadság-szobor

18 A SZEMIÓZIS FOGALMA szemiózis: jelhelyzet vagy jelfolyamat A szemiózis az a folyamat, amelynek révén a dolog jellé válik – jelfolyamat.

19 1.1 a szemiózis folyamatai 1. logikai jelölés – szemiózis 2. nyelvi jelölés – szemiózis 3. szemantikai jelölés – szemiózis 4. kulturális jelölés – szemiózis (Voigt: 1977)

20 1. LOGIKAI SZEMIÓZIS S A J Ó Egy élőlényt egy fogalommal helyettesítünk – egy konkrét élőlény helyett egy általános kategóriát alkalmaztunk: élőlény = kutya ez a logikai jelölés.

21 2. NYELVI SZEMIÓZIS S A J Ó A fogalom helyett egy szót mondunk: kutya = Sajó ez a nyelvi jelölés.

22 3. SZEMANTIKAI SZEMIÓZIS S A J Ó A szót egy névvel helyettesítjük: egyediesítjük – a név a jelentésnek egyedi, személyes vonásait hordozza. Sajó = „az én borzas szeleburdi Sajóm” ez a jelentéstani, értelmi jelölés.

23 4. KULTURÁLIS SZEMIÓZIS S A J Ó A kutya egy folyó nevét viseli: magyar műveltségi sajátosság (macskák nem… veszettség ellen, „babona”) Sajó = Sajó (kutya)(Tisza mellékfolyója) ez a kulturális jelölés.

24 A SZEMIÓZIS LÉPCSŐI (ugyanaz lilában) VIOLA 1. Logikai szemiózis: viola/Viola (virág // ember) 2. Nyelvi szemiózis: Viola (virág/ember neve) 3. Szemantikai szemiózis: Viola (az én Violám) 4. Kulturális szemiózis: Viola / violám (magyar: fiú vagy lánynév?, kedves becézése)

25 A JELHELYZET megváltozik a dolog helyzete – nem önmaga, hanem a viszony számít a viszonylényegűség: ugyanaz a létező egyik viszonylatban dologi identitással, önazonossággal rendelkezik, másrészt viszont más létezők helyébe kerülve eltérő (helyettesítő) identitással bírhat

26 A SZEMIÓZIS DIMENZIÓI jel – jel viszony: formális – szintaktikai dimenzió jel – tárgy viszony: jelentés – szemantikai dimenzió jel – értelmező viszony: használat (és értelmezés) – pragmatikai dimenzió (Morris)

27 Könyvészet, források: DE SAUSSURE, Ferdinand: Bevezetés az általános nyelvészetbe; Corvina, Bp. 1997 FÜLÖP Géza: Az információ, Budapest-ELTE, 1996 (II), 112-115 HORÁNYI Özséb – SZÉPE György: A jel tudománya. Szemiotika, General Press, 2004 (II) KÁRPÁTI Eszter (szerk.): Szöveggyűjtemény a szemiotika tanulmányozásához, Aula, Bp. 2004 MORRIS, Ch. William: A jelelmélet megalapozása (in HORÁNYI) PEIRCE, Charles Sanders: A jelek felosztása (in HORÁNYI) SZILÁGYI, N. Sándor: 1. A jelek és a szemiotika 1 (Peirce); 2. A jelek és a szemiotika 2 (Saussure) http://mnytud.arts.unideb.hu/szilagyi/szimp_embertud/index.html 2011 SZILÁGYI, N. Sándor: Hogyan teremtsünk világot? Stúdium, Kvár, 1995 VERESS Károly: Filozófiai szemiotika, Stúdium, Kvár, 1999 VOIGT Vilmos: Bevezetés a szemiotikába, Loisir, 2008, 15-24, (Gondolat, 1977)