"A legkisebb ellenállás" -BM – 15 – MI – 0092 projekt megvalósítását támogatja a Belügyminisztérium Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsa Bűnmegelőzési „ABC” Csemáné.

Az előadások a következő témára: ""A legkisebb ellenállás" -BM – 15 – MI – 0092 projekt megvalósítását támogatja a Belügyminisztérium Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsa Bűnmegelőzési „ABC” Csemáné."— Előadás másolata:

1 "A legkisebb ellenállás" -BM – 15 – MI – 0092 projekt megvalósítását támogatja a Belügyminisztérium Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácsa Bűnmegelőzési „ABC” Csemáné Dr. Váradi Erika Miskolci Egyetem ÁJK AKIK „A legkisebb ellenállás” bűnmegelőzési projekt 2016.02.15. Miskolc

2 bűnmegelőzés = a „ bűn ” megelőzése? DE! mi a „bűn”? „bűn”=bűnözés? A bűn: -s-sokféle megközelítés (jogi, erkölcsi, etikai, teológiai..) -v-változó tartalom -b-befolyásoló tényezők A bűnözés fogalma: -e-egyféle – kriminológiai – megközelítés: társadalmi tömegjelenség, mely történelmileg meghatározott s mely meghatározott területen és időpontban elkövetett bűncselekmények és elkövetők összessége -D-DE! változó tartalom -b-befolyásoló tényezők A bűnmegelőzés fogalma

3 A bűnözés fogalmi elemei: -a-a bűncselekmény és az elkövető Bűncselekmény - büntetőjogi meghatározottság (Büntető Törvénykönyv 10.§ (1)): "Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli" Elkövető – büntetőjogi keretek: tettesek és részesek DE! bűnözés preventív szempontú megközelítése – kriminológiai aspektus

4 Kriminológia: - crimen (latin) + logios (görög) - bűntettekkel/bűnözéssel foglalkozó tudomány - a jogsértések valóság-tartalmával foglalkozik - társadalomtudomány – empirikus bűnügyi tudomány - tartalmi megközelítés: a kriminológia a bűnözéssel, mint társadalmi jelenséggel és a bűnelkövetéssel, mint egyedi jelenséggel foglalkozó tudomány DE! hogyan ismerhető meg a bűnözés? speciális módszerek eltérő technikák A kriminológia, mint a bűnözés tudománya?!

5 Kriminológiai kutatások  nem elég csak a bűncselekményre és a büntethető elkövetőre – bűnelkövető – fókuszálni! Oka: az elkövetők többsége nem egyik pillanatról a másikra válik bűnözővé - a bűncselekmény elkövetését általában alacsonyabb társadalomra veszélyességű, antiszociális magatartási formák előzik meg - a büntetőjogilag felelősségre nem vonható gyermekek illetve a legalább korlátozott beszámítási képességgel nem rendelkezők is követhetnek el bűncselekményt! az elkövető személyétől függetlenül a társadalomra veszélyes magatartások szélesebb köre vizsgálandó A bűnmegelőzés kereteinek meghatározása

6 Kezelni, reagálni, megelőzni szükséges még például a - prekriminális cselekményeket (pl.: „lógás” (iskolakerülés; igazolatlan iskolai hiányzás)) - deviáns magatartásokat - "deviare" - latin eredetű - "eltévelyedés, letérés a helyes útról” - társadalomtudományi értelemben: a társadalmi normáktól való eltérés - azon magatartásformák összessége, amelyek - eltérnek az adott társadalom általánosan elfogadott normáitól, - előfordulásuk az adott társadalomban viszonylag csekély - és amelyek az adott társadalom működése és fennmaradása szempontjából károsak - ma Magyarországon deviáns magatartás kriminológiai értelemben: - az öngyilkosság - a mértéktelen alkoholfogyasztás - a kábítószer-fogyasztás - bizonyos mentális, de nem szervi eredetű betegségek - bűnözés

7 Alapkérdés: miben rejlik a bűnözés oka? Biológiai-genetikai- pszichológiai determináltság A deviáns magatartások alapvetően az egyénben keresendő hibákra, problémákra, örökletes tulajdonságokra vezethetők vissza Pl.: kondicionálási elmélet, adoptációs vizsgálatok Szociológiai, szociálpszichológiai determináltság A deviáns magatartásokat alapvetően az egyénen kívüli okok, a társadalom, a gazdaság, a család, a mikrokörnyezet hibái, jellemzői magyarázzák Pl.: anómia-elmélet, rutintevékenység-elmélete A bűnmegelőzés kereteinek meghatározása

8 Alapkérdések Alapkérdések: Mi a megelőzés legfontosabb eszköze? Mi a büntető-igazságszolgáltatás célja? Mi a büntetés(kiszabás) rendeltetése? Mi a fontosabb: az egyéni reszocializáció/reintegráció vagy a társadalom védelme? A bűnmegelőzés kereteinek meghatározása büntető-igazságszolgáltatáson belüli eszközök Pl.: klasszikus büntetőjogi szankciók, mint a szabadság vesztés, pénzbüntetés büntető-igazságszolgáltatáson kívüli eszközök Pl.: közösségi programok, agresszió-kezelő tréningek, kortárssegítés

9 A bűnmegelőzés konkrét kereteit, mikéntjét az adott állam kriminálpolitikája határozza meg. A kriminálpolitika azon állami intézkedések összessége, amelyek a bűnözés megelőzésére és leküzdésére irányulnak. A kriminálpolitika aktuális irányát meghatározó alapkérdés, hogy minek van prioritása? egyéni jogok  állami büntetőhatalom KRIMINÁLPOLITIKA BÜNTETŐ POLITIKA BŰNÜL- DÖZÉSI POLITIKA BŰNMEG- ELŐZÉSI POLITIKA ÁLDOZATI POLITIKA A bűnmegelőzés kereteinek meghatározása

10 A bűnmegelőzési politika azon állami vagy állampolgári tevékenységi körök és feladatok, illetve azok végrehajtási formáinak meghatározását adó elvek és nézetek összessége, amelyek alkalmasak egy vagy több bűncselekmény bekövetkezésének megakadályozására. Európai Unió Tanácsa: bűnmegelőzés minden olyan intézkedés és beavatkozás, amelynek célja vagy eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése, az állampolgárok biztonságérzetének minőségi javítása, történjék az a bűnalkalmak csökkentésével, a bűnözést előidéző okok hatásának mérséklésével, vagy a sértetté válás megelőzésével. A bűnmegelőzési politika

11 Ismert egy tágabb és egy szűkebb értelmű megközelítés: - tágabb értelemben: minden olyan egyéni, csoportos, magán vagy állami tevékenység amely egy vagy több bűncselekmény bekövetkeztét megakadályozza - szűkebb értelemben: minden olyan intézkedés és beavatkozás, amelynek célja vagy eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése és az állampolgárok biztonságérzetének javítása Jellemzői: - komplexitás - három pillér elve - differenciáltság - partnerség elve A bűnmegelőzés fogalma, jellemzői

12 A bűnmegelőzés háromszintű modellje ElsődlegesMásodlagosHarmadlagos célcsoportegész társadalompotenciális elkövetőkmár elkövetővé váltak időszak bűnelkövetést megelőző, tágabb bűnelkövetést megelőző, szűkebb bűnelkövetést követő beavatkozás szükségességét jelzi társadalmi szintű problémák (pl. iskolai erőszak, romló alkoholfogyasztási szokások) konkrét, személyre szabott probléma (pl. bűnöző család, drogfogyasztás) bűnelkövetés jellegeproaktívreaktív célja a bűnözés visszaszorítása a befolyásoló társadalmi, gazdasági, szociális viszonyokon és jogi kereteken keresztül (pl. iskolai kampány) konkrét személyt veszélyeztető tényezők kiiktatása a korai beavatkozáson keresztül (pl. veszélyeztetett gyermekek speciális támogatása) a bűnismétlés megelőzése az elkövető társadalmi reintegrációjának támogatásán keresztül (pl. utógondozás) Bűnmegelőzési politika – a bűnmegelőzés szintjétől függően csoportosítható A bűnmegelőzés szintjei Brantingham and Faust elmélete alapján, mely a beavatkozást az általánostól az egyedi felé viszi el

13 büntető-igazság- szolgáltatáson keresztül történő bűnmegelőzés kockázatköz- pontú megelőzés közösségi megelőzés szituációs és áldozatközpontú megelőzés a hangsúly a büntetőjogi szankciók alkalmazásán és a bűnüldözésen van  a fellépés legfontosabb színtere a büntető- igazságszolgálta- tás  harmadlagos szint főként a bűnözést kiváltó, befolyásoló tényezőkkel szembeni fellépés  a potenciális elkövetői kört célozza a kockázati tényezők azonosításával és kiiktatásával  másodlagos szint az elkövető vagy potenciális elkövető környezetére fókuszálva, kompetenciáik megerősítését célozza, így kötve az egyént a közösséghez  másodlagos szint az áldozattá válást, illetve a bűnelkövetés tipikus szituációinak kialakulását kívánja megakadályozni, beleértve az újabb viktimizálódás elkerülését  másodlagos szint főként A bűnmegelőzés aktuális irányai

14 Az idősek és a bűnmegelőzés kapcsolódási pontjai: - elkövetői oldal (csekély – bár növekvő – arány) - áldozati oldal (tipikus státusz) [következő előadás] Az elkövetővé válást befolyásoló tényezők: - növekvő élettartam, növekvő aktivitás - romló szociális helyzet (gazdasági válság) - az életkor növekedését esetlegesen kísérő személyiség- és viselkedésbeli változás (pl.: ingerlékenység, befelé fordulás, auto-fókusz, önuralom-hiány) - egészségromlás (pl.: szellemi leépülés) - érzelemközpontú problémamegoldás (pl.: alkoholfogyasztás) Tipikus elkövetői helyzetek: - erőszakos bűncselekmények (akár élet elleni támadások, partnerbántalmazás) - közlekedési bűncselekmények - vagyon elleni támadások (növekvő arány! – pl.: többi idős sérelmére elkövetett csalás) DE! a hazai bűnmegelőzési programok, jó gyakorlatok (pl.: SZEM) szinte kizárólag csak az áldozattá válás megelőzését célozzák Idősek és bűnmegelőzés

15 Felhasznált és ajánlott irodalom A forrásanyagok vonatkozó részei: Gönczöl-Kerezsi-Korinek-Lévay (szerk.): Kriminológia- Szakkriminológia. Complex, Budapest, 2006. Borbíró A.-Kerezsi K. (szerk.): A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve I. IM, Budapest, 2009. F. Adler - G. O. W. Mueller - W. S. Laufer: Kriminológia. Osiris Kiadó, Budapest, 2000. Gönczöl K.- Korinek L.– Lévai M.(szerk.): Kriminológiai ismeretek - Bűnözés - Bűnözéskontroll. Corvina, Budapest, 1999. Korinek L.: Kriminológia I.-II. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2010. Vigh J.: Kriminológiai alapismeretek. Tankönyvkiadó, Budapest, 1992.

16 Köszönöm a figyelmet!