INFORMATIO MEDICATA Budapest 2009 1 „Bizonyítékokon alapuló” és „transzlációs” orvoslás: tudománymetriai áthallások Evidence-based and translational medicine:

Az előadások a következő témára: "INFORMATIO MEDICATA Budapest 2009 1 „Bizonyítékokon alapuló” és „transzlációs” orvoslás: tudománymetriai áthallások Evidence-based and translational medicine:"— Előadás másolata:

1 INFORMATIO MEDICATA Budapest 2009 1 „Bizonyítékokon alapuló” és „transzlációs” orvoslás: tudománymetriai áthallások Evidence-based and translational medicine: Crosstalks with scientometrics SCHUBERT ANDRÁS MTA–KSZI, Budapest

2 INFORMATIO MEDICATA Budapest 2009 2 Tartalom  A „bizonyítékokon alapuló” és a „transzlációs” orvoslás folyóiratirodalmának leíró tudomány- metriai elemzése  A tudománymetria lehetőségei a „bizonyítékokon alapuló” és a „transzlációs” orvoslás információ- áramlásának elemzésében  „Bizonyítékokon alapuló” és „transzlációs” tudománymetria  Összefoglalás és következtetések

3 INFORMATIO MEDICATA Budapest 2009 3 Az „evidence-based medicine” (EBM) kifejezés először 1992-ben, Guyatt és mtsai.* cikkében jelent meg az orvosi irodalomban. Az EBM tanulságos lehet a közgondolkodás egyéb területein is. Adrian Smith** az angol Királyi Statisztikai Társaság elnöki székfoglaló beszédében az EBM-et példaképnek állította a közgondolkodás egésze számára. Azt javasolta, hogy „bizonyítékokon alapuló irányvonalakat” kellene kidolgozni az oktatás, a büntetésvégrehajtás, a rendőri munka és a kormányzás szinte minden területe számára. (Forrás: Wikipedia) *Guyatt, G.H. et al. (Evidence-Based Medicine Working Group) (1992). Evidence-based medicine. A new approach to teaching the practice of medicine. JAMA 268 (17): 2420–2425. **Smith, A.F.M. (1996). Mad cows and ecstasy: chance and choice in an evidence-based society. Journal of the Royal Statistical Association, Series A 159: 367–383

4 INFORMATIO MEDICATA Budapest 2009 4 A „transzlációs orvoslás” (TM) az orvosi gyakorlat és a járványügy területén erőteljesen hódító nézetrendszer, a „bizonyítékokon alapuló orvoslás” XXI. századi fejleménye. A transzlációs kutatás célja a laboratóriumi eredmények mielőbbi „lefordítása” valódi betegek valódi gyógyítására. Ezt gyakran „bench- to-bedside” (B2B; laborasztaltól a kórházi ágyig) megközelítésnek is nevezik. (Forrás: Wikipedia) A “bench-to-bedside” kifejezés a 80-as évek*, a „transzlációs orvoslás” a 90-es évek közepére** vezethető vissza. *Merz, B. (1985). Nobelists take genetics from bench to bedside (Editorial). JAMA 254 (22): 3161–3161. **Geraghty J. (1996). Adenomatous polyposis coli and translational medicine. Lancet 348 (9025): 422.

5 INFORMATIO MEDICATA Budapest 2009 5 Leíró elemzés Az ábra az „evidence-based medicine” és a „translational medicine” (valamint „bench-to-bedside”) kifejezések gyakoriságát mutatja folyóiratok és folyóiratcikkek címében (Thomson–Web of Science, 1975–2009).

6 INFORMATIO MEDICATA Budapest 2009 6 Az USA fölény lehengerlő mind a két területen. A „translational medicine” + „bench-to-bedside” valamelyest alulreprezentált a Brit Nemzetközösség országaiban, míg kiemelkedő Olaszországban, Izraelben, Kínában és Japánban.

7 INFORMATIO MEDICATA Budapest 2009 7 Az EBM publikációk vezető szakterülete a Belgyógyászat, a TM cikkeké a Kísérletes Orvostan. Magas a TM cikkek aránya a Gyógyszertan és Gyógyszerészet, az Onkológia, a Hematológia és a preklinikai alapkutatások szakterületein.

8 INFORMATIO MEDICATA Budapest 2009 8 Az információáramlás jellemzői A TM cikkeket idéző szakterületeket illetően a Kísérletes Orvostan dominanciája eltűnik. A Gyógyszertan és Gyógyszerészet, az Onkológia, a Hematológia, valamint a preklinikai alapkutatási szakterületek maradnak az élvonalban.

9 INFORMATIO MEDICATA Budapest 2009 9 Meglepetésre az idéző szakterületek nagyon hasonlóak függetlenül attól, hogy a TM cikkek maguk milyen szakterületen jelentek meg. Részletesebb elemzés azt mutatja, hogy az EBM-től eltérően a TM cikkek élénk információforgalmat közvetítenek az alputatási és a klinikai szakterületek között, és ez a forgalom közel szimmetrikusan kétirányú.

10 INFORMATIO MEDICATA Budapest 2009 10 Reprezentatív példaként tekinthetjük a Journal of Translational Medicine c. folyóirat „információmérlegét” (Thomson SCI–JCR, 2007). A „forrás/cél arány” az idézett és idéző cikkek szakterületenkénti részarányainak hányadosa. Megfigyelhetjük, hogy a „sodrás” enyhén az alapkutatások felől a klinikai területek felé irányul.

11 INFORMATIO MEDICATA Budapest 2009 11 Bizonyítékokon alapuló tudománymetria A tudománymetria hét mítosza #1 – A késlekedő elismerés mítosza #2 – „Öndicséret büdös” avagy az önidézés kártékonyságának mítosza #3 – Az együttműködés sikerességének mítosza #4 – Az idézetek a tudományos minőség mércéje... #5 – A „review” cikkek idézettségnövelő hatásának mítosza #6 – „Non transit gloria mundi” avagy az idézettség halhatatlanságának mítosza #7 – Átlagok nem használhatók a tudománymetriában *Glänzel, W. (2008). Seven Myths in Bibliometrics. About facts and fiction in quantitative science studies. ISSI Newlsetter 14: 24–32. Glänzel W. (2009). A tudománymetria hét mítosza – költészet és valóság. Magyar Tudomány (8): 984

12 INFORMATIO MEDICATA Budapest 2009 12 #1 – A késlekedő elismerés mítosza Eszerint számos, eleinte gyéren idézett tanulmány válik idővel gyakran idézetté. Ezért a 3–5 éves vagy annál is rövidebb idézési ablak túl rövid. Amint az ábrán látható, a hároméves idézési ablak országos és intézményi szinten is megfelel, amennyiben megfelelően sztenderdizált és normalizált idézettségi mutatókat használunk. Statisztikai szempontból elmondható, hogy az idézettség kezdeti szakasza meghatározza annak későbbi alakulását. Vizsgálataink szerint a hároméves idézési ablak reális kompromisszum az élettudományi és technológiai irodalom gyors befogadása és az elméleti és matematikai dolgozatok lassú elévülése között.

13 INFORMATIO MEDICATA Budapest 2009 13 Transzlációs tudománymetria Hirsch, J.E. (2005) An index to quantify an individual’s scientific output. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 102: 16569–6572. Glänzel, W. (2006) On the h-index – A mathematical approach to a new measure of publication activity and citation impact. Scientometrics 67(2): 315–321. Braun, T., Glänzel, W., Schubert, A. (2006) A Hirsch-type index for journals. Scientometrics 69(1): 169–173. Prathap, G. (2010) Is there a place for a mock h-index? Scientometrics DOI 10.1007/s11192-009-0066-2

14 INFORMATIO MEDICATA Budapest 2009 14 Összefoglalás és következtetések  A bizonyítékokon alapuló és a transzlációs orvoslás a XXI. század jelentős vívmányai. Míg az EBM kutatása az utóbbi években telítődni látszik, a TM szárnyalása töretlen.  Az idézetek szakterületek közötti áramlásának vizsgálata alátámasztja azt a feltevést, hogy a TM kétirányú hidat képez az alapkutatások és a klinikai gyakorlat között.  A „bizonyítékokon alapuló” és „transzlációs” attitűdöket követni lehet és érdemes nemcsak az orvoslásban és a politikai közéletben, hanem – egyebek között – a tudománymetriában is.

15 INFORMATIO MEDICATA Budapest 2009 15 Köszönettel tartozom  Prof. Dr. Wolfgang Glänzelnek munkám iránti inspiráló érdeklődéséért

16 INFORMATIO MEDICATA Budapest 2009 16 Köszönettel tartozom  Prof. Dr. Wolfgang Glänzelnek munkám iránti inspiráló érdeklődéséért,  a konferencia szervezőinek megtisztelő meghívásukért

17 INFORMATIO MEDICATA Budapest 2009 17 Köszönettel tartozom  Prof. Dr. Wolfgang Glänzelnek munkám iránti inspiráló érdeklődéséért,  a konferencia szervezőinek megtisztelő meghívásukért,  valamint a tisztelt hallgatóságnak érdeklődésükért és türelmükért.