Latin-Amerika mai társadalmi–gazdasági térszerkezeti jellemzői A világ regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak (MA) 2015/2016,

Az előadások a következő témára: "Latin-Amerika mai társadalmi–gazdasági térszerkezeti jellemzői A világ regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak (MA) 2015/2016,"— Előadás másolata:

1 Latin-Amerika mai társadalmi–gazdasági térszerkezeti jellemzői A világ regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak (MA) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.hu

2 A latin-amerikai társadalmi szerkezet jellemzői

3 33 Emberfajták nagyfokú keveredése Indiánok: Peru, Bolívia, Guatemala Fehérek (kreolok): Argentína, Uruguay Meszticek: Mexikó, közép-amerikai földhíd, Kolumbia Feketék, mulattok: Jamaica, Haiti, Belize, Bahama, Kis-Antillák, Guyana Ázsiaiak: Indiaiak, Indonéziaiak

4 44 Népesség térbeli eloszlása Erőteljes térbeli koncentráció országokon belül Történelmileg alig változott (indián időkben, gyarmati időkben hasonló volt) – –Sűrűbben lakott Maximum: Karib-térség/Antillák Trópusi magasföldek (pl. Mesa Central: Mexikóváros) Meleg mérsékelt tengerpartok (pl. Rio de Janeiro, Sao Paolo) – –Ritkábban lakott Amazonas-medence, sivatagok, Patagónia, Tűzföld, hegyvidékek

5 55 Gyors urbanizáció a XX. század második felében A városlakók arányának hosszú távú változása Mexikóban – –1900–2030 – –Adatok forrása: INEGI (mexikói statisztikai hivatal) Felzárkózás a fejlett világhoz – –A kontinensek városodottságának alakulása 1950-től napjainkig – –Forrás: ENSZ

6 66 Urbanizáció Indián előzmények Gyarmatosítók érdekei – –Közigazgatás, bányák, kikötők Szabályos városszerkezet – –Barokk főtér: plaza XX. század megugrott a városodás (75%) Óriási szegregáció – –Netzalhualcoyótl, Favela Primate-city hatás

7 77 A Föld 25 legnépesebb nagyvárosi agglomerációja 2000-ben Forrás: ENSZ

8 A latin-amerikai gazdasági szerkezet jellemzői

9 99 Gazdasági fejlődés 1880-as évektől – –Bányászati, mezőgazdasági termékek 1930-as évektől – –Importhelyettesítés 1. szakasza: alapvető fogyasztási cikkek 1950-es évektől – –Importhelyettesítés 2. szakasza: tőke- és technológiaigényes termékek (Távol-Kelet: munkaigényes exportorientált iparosítás) 1970-es évektől – –További importhelyettesítés + ipari kivitel ösztönzése (Távol- Kelet: szakértelmet kívánó exportorientált iparosítás)

10 1010 Rossz földellátottság Sivatagok, esőerdők, Patagónia, Tűzföld, magashegységek  kevés a művelt terület (8%) – –Mexikó nagy része: öntözéses gazdálkodás, de elmaradott – –Brazília: csak ÉK, D, DK fontos területek (Belső-Brazília, Amazónia: kevésbé) Egészségtelen birtokviszonyok – –Latifundiumok – Brazília, 1000 ha felett: mg-i ter. 43%-a, de farmok 1%-a – kihasználatlan kapacitások (státuszszimbólum, munkaerő, gépek hiánya) – –Minifundiumok – Brazília, 10 ha alatt: mg-i ter. 2,8%-a, de farmok fele – gazdaságtalan (kevés jövedelmet biztosít  max önellátásra) Mexikó: ejido tulajdonforma Peon-rendszer: földbérlők termékekkel vagy munkával fizetnek (kapnak hitelt, eszközt, munkaruhát)

11 1111 Függőleges (magassági) övezetesség: éghajlati emeletek magassági szint felső magassági határ jellemző termesztett növény tierra heladahideg föld gazdaságilag alig hasznosítható tierra fríahűvös földkb. 4000 m-igbúza, kukorica tierra templadameleg föld2000 m-igrizs, gyapot tierra calienteforró föld1000 m-ig banán, cukornád, kakaó, vanília

12 1212 Az agrárium stratégiai ágazat Stratégiai ágazat – –Mex: fogl. 20%, GDP 7,8 % – –Népességrobbanás  XX. sz. közepétől élelmezés gyors bővítése Eltérő agrárpolitikák – –Mexikó: GATT-, NAFTA-tagság  kereskedelmi liberalizáció, támogatások csökkenése – –Kuba: Forradalom után: mezőgazdaság kollektivizálása Eleinte: állami kisajátítás (1959, 1963: földreform) 1970-es évek második felétől: kényszerű szövetkezeti mozgalom Világviszonylatban jelentős – –Kávé (V58%) – Braz (Sao Paulo) (VR1), Kol (VR3), Közép-Am – –Banán (V35%) – Braz (VR2), Ecu (VR3), Földhíd (Costa R), Karib-szk. – –Kakaó (V16%) – Braz (ÉK), Ecu, Kol

13 Cukornád Latin-Am: világtermelés 44%-a Brazília (VR2): hagyományosan ÉK, ma inkább DK  Gazohol-program Mexikó Karib-szigetek: régen „Cukornád-szigetek” Meghatározó Kuba gazdaságában: „Sin azúcar, no hay país” = „Cukor nélkül nincsen ország” –Ültetvények ¾-én szövetkezetek, de tőkehiány –Elhúzódó válság: termelés és termőterület lecsökkent

14 1414 Egyéb termesztett növények Kukorica (legfontosabb gabona): Brazília, Mexikó Rizs: DK-Brazília, búza: D-Brazília Dohány – –Kuba: termelés, világpiaci ár és a kereslet lecsökkent Trópusi gyümölcsök, citrusfélék – –Kuba: jobban fejlődnek – –Karib-szigetek: ananász, citrusfélék, kopra – –Brazília Fűszerek: – –Szegfűbors: Jamaica – –Szerecsendió: Grenada (VR1.) Szója – –Brazília: Paraná, campo cerrado Gyapot, szizál: Brazília Japán kertészetek (Sao Paulo)

15 1515 Erdőgazdálkodás és állattenyésztés Erdőgazdálkodás – –Fakitermelés: Bra. (Amazónia és uruguayi határ) – –Probléma: erdőirtás, erdőtüzek (El Nino) – –Kaucsuk: Bra. (Manaus  Amazónia): motorizáció fejlődésével, de DK-ázsiai verseny + műgumi  mára visszaesett – –Chicle-termelés (rágógumi alapanyaga) Alárendelt állattenyésztés – –Mexikó 30% – –Szarvasmarha: Kuba, Dél-Amerika Külterjes szarvasmarha-tenyésztés: Brazília (uruguayi határ + Amazónia), Argentína – –Sertéstenyésztés: Brazília (Paraná), Argentína – –Halászat: Kuba, Mexikó

16 1616 Mezőgazdaságon kívüli ágazatok Bányászat (szén hiányzik) – –Színesércek: Mexikó, Andok – –Vasérc: Brazília – –Bauxit: Guyanai-masszívum, Jamaica – –Kőolaj: Mexikó, Venezuela Feldolgozóipar (mexikói GDP 31-%-a) – –Kezdetben: élelmiszer, textil, később importhelyettesítés  sokoldalúbb – –Erőteljes koncentráció országokon belül (fővárosok, Mexikó: Monterrey, Brazília: Sao Paolo–Rio de Janeiro–Belo Horizonte ipari háromszög) – –Mexikó: Maquiladora-program (1966-tól), offshore Turizmus (USA-ból télen, Eu-ból nyáron) – –Tengerpartok (Karib-térség: Kuba újra felértékelődése), Acapulco (Mex), Copacabana (Brazília) – –Indián piramisok, mai metropoliszok, búcsújáróhelyek (Mexikó)

17 1717 Külkereskedelem Koncentrált áruszerkezet és a kereskedelmi partnerek térbeli megoszlása – –USA befolyása É-ról D-re csökken – –Chile: tudatosan diverzifikált külkereskedelmi kapcsolatrendszer (pacifikus desztinációk, Amerika, Európa) – –Argentína: meghatározó a hagyományos európai (spanyol) kapcsolat – –Alacsony az egymás közötti kereskedelem aránya (20% alatt) Nemzetközi gazdasági szervezetek – –Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA): Mexikó (+USA, Kanada) – –Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur): Argentina, Brazília, Paraguay, Uruguay (Társult tag: Chile, Bolívia) – –Közép-amerikai Közös Piac: Guatemalától Costa Ricáig – –Karibi Közös Piac (Caricom): Kis-Antillák, Haiti, Jamaica, Belize, Guyana, Suriname – –Andok országai (ANDEAN)