Nagyszombat. Története Már a kelták és a rómaiak előtt is lakott hely volt, majd Trnava néven szláv település, melyet III. Béla lánya, Konstancia, aki.

Az előadások a következő témára: "Nagyszombat. Története Már a kelták és a rómaiak előtt is lakott hely volt, majd Trnava néven szláv település, melyet III. Béla lánya, Konstancia, aki."— Előadás másolata:

1 Nagyszombat

2 Története Már a kelták és a rómaiak előtt is lakott hely volt, majd Trnava néven szláv település, melyet III. Béla lánya, Konstancia, aki I. Ottokár cseh király felesége volt, megerősített. 1238-ban IV. Béla emelte szabad királyi várossá. Nagy Lajos király kedvelt tartózkodási helye volt, itt is halt meg 1382. szeptember 10-én. 1432-ben a husziták foglalták el, de kiűzték őket. 1543-ban ide költözött az esztergomi érsek és káptalan, és 1822-ig itt is maradt. Itt kötött békét 1615. május 6-án Bethlen Gábor fejedelem II. Rudolf császárral, melyben Erdély függetlenségét biztosította. 1621. július 25-én itt verte meg Bornemissza János erdélyi serege Pálffy István császári ezredes seregét, július 30-án a várost is elfoglalta. 1635. május 6-án Pázmány Péter egyetemet alapított itt, ekkor a magyar kultúra központja volt. Az egyetem mellett nyomda és könyvtár is működött, valamint itt alapította meg a Füvészkert elődjét Winterl Jakab, a vegytan és a botanika professzora. Az egyetemet 1777-ben költöztették Budára (ennek utódja a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem).[2] Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc hadai többször is elfoglalták, de katonai jelentősége nem volt. 1704. december 26-án határában szenvedett döntő vereséget Rákóczi Heister tábornok császári seregétől. 1793-ban itt alakult meg a szlovák tudóstársaság. 1848. december 14-én itt ütközött meg Guyon Richárd az osztrákokkal. Városfalait 1820–1840 között bontották le. 1846-ban Pozsony és Nagyszombat között készült el az első magyar közüzemű vaspálya. A város az 1920-as trianoni békeszerződést követően, az egész magyarlakta felvidékkel együtt Csehszlovákiához került. 1978-tól érsekségi székhelyként a szlovák katolikus egyház székhelye. 1996-tól kerületi székhely. 1997-ben alapították a Szent Cirill és Metód Egyetemet

3 Fekvése Pozsonytól 45 km-re északkeletre fekszik a Kis-Kárpátok és a Vág völgye közötti Nagyszombati-medencében

4 Népessége 1910-ben 15 163 lakosából 8032 szlovák, 4593 magyar és 2280 német volt. 2001-ben 70 286 lakosa volt és 97%-ban szlovák nemzetiségűnek vallották magukat. 2011-ben 66 358 lakosából 56 291 szlovák, 334 cseh és 141 magyar volt

5 Nevezetességei A Szent Miklós plébániatemplom a 14. században épült. Építését Nagy Lajos király kezdte meg egy korábbi román templom helyén. 1543 és 1822 között ez volt az esztergomi érsekek székesegyháza. A templom északi oldalkápolnájában található Könnyező Szűz Mária kegyképet 1546 óta a város oltalmazójaként tisztelik. Először 1663-ban a párkányi csata előtt könnyezett vérrel, majd 1708-ban háromszor megismétlődött ez a kuruc harcok alatt. A kegykép a római Szent Elek és Bonifác templomban található kegykép másolata, melyet a 16. században Forgách Ferenc adományozott a templomnak. A gimnáziumot 1648-ban szemináriumnak építették. Itt érettségizett Kodály Zoltán, aki a városban komponálta a Stabat Matert. Egyetemi temploma 1637 és 1640 között épült barokk stílusban. Az egyetem épülete 1678 és 1773 között több részletben épült fel. A copf stílusú városháza 1793-ban épült a középkori tanácsház alapjain. Várostornya 1574-ben épült, 1674-ben átépítették, 1683-ban leégett, de újjáépítették. A 70 m magas torony később tűztoronyként működött. Ferences templomát és kolostorát Nagy Lajos király építtette 1363-ban gótikus stílusban. A klarisszák temploma is gótikus eredetű, a 17. század közepén reneszánsz stílusban alakították át. 1683-ban a tűzvészben ez is megrongálódott, de kijavították. Az irgalmasok Szent Ilona-temploma szintén középkori, gótikus eredetű építmény, melyet reneszánsz és barokk stílusban építették át. Az Orsolya-nővérek barokk temploma és zárdája 1724-ben épült. A pálosok Szent József temploma eredetileg evangélikus templom volt, 1671 óta a pálosoké. Püspöki székesegyháza, klarissza, dominikánus és ferences kolostora van.

6 Nevének eredete 1238-ban említik először "Zumbotel" néven. Magyar nevét szombati napokon tartott hetivásárairól kapta. A szlovák "Trnava" a szláv trn = tüske főnévből származik, és a városon átfolyó azonos nevű patakra utal.

7 Híres személyek Itt született 1531. június 24-én Zsámboky János történetíró. Itt született 1573. február 4-én Káldi György jezsuita atya, a legismertebb magyar katolikus bibliafordítás készítője. Itt született 1816. június 18-án Télffy János nyelvtudós. Itt született 1846-ban Pantocsek József orvos és botanikus. Itt született 1881-ben Mikuláš Schneider-Trnavský szlovák zeneszerző. Itt született 1887. január 7-én Horovitz Richárd filmproducer. Itt született 1890. január 6-án Wognár Ferenc magyar pilóta. Itt született 1933. június 7-én Ján Milan Dubovský történész, levéltáros. Itt tanított és itt hunyt el 1805. február 15-én Zachár András pap, tanár Itt hunyt el 1382. szeptember 10-én Nagy Lajos király.

8 Szent Miklós templom