BME Üzleti gazdaságtan Andor György. BME Számonkérés ›Az írásbeli vizsga két részből áll –1) törzsanyag ismeretét felmérő kérdések (50) –2) mélyebb, kiegészítő.

Az előadások a következő témára: "BME Üzleti gazdaságtan Andor György. BME Számonkérés ›Az írásbeli vizsga két részből áll –1) törzsanyag ismeretét felmérő kérdések (50) –2) mélyebb, kiegészítő."— Előadás másolata:

1 BME Üzleti gazdaságtan Andor György

2 BME Számonkérés ›Az írásbeli vizsga két részből áll –1) törzsanyag ismeretét felmérő kérdések (50) –2) mélyebb, kiegészítő és átfogó ismeretet felmérő kérdések (50) ›Elégséges (2) érdemjegy feltétele –a) 1) részből legalább 35 pont, és –b) összesen több mint 40 pont elérése ›Közepes (3) érdemjegy feltétele –a) az írásbeli 1) részből legalább 35 pont, és –b) összesen több mint 55 pont elérése 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN2

3 BME Számonkérés ›Jó (4) érdemjegy feltétele –a) 1) részből legalább 40 pont, és –b) összesen több mint 70 pont elérése ›Jeles (5) érdemjegy feltétele –a) 1) részből legalább 40 pont, és –b) összesen több mint 85 pont elérése 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN3

4 BME Számonkérés ›Jegyzetolvasási-teszt I-II többletpontok –I 1-5 fejezetek –II 6-7 fejezetek –I vagy II teljesítése 2+2 pont –I és II teljesítése 4+4 pont –Fele az írásbeli 1) részéhez, fele a 2) részéhez adódik hozzá. 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN4

5 BME Számonkérés ›Csak a nappalis szakokon –Szóbeli rész ›Alapesetben az írásbeli alapján a legalább elégséges szintet elérőknek ›-10-től +10 pontig szerezhető –Általában választható, esetenként kötelező 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN5

6 BME 1 Gazdaságpszichológiai alapok ›A közgazdaságtan néhány leegyszerűsítő alapelvét vezetjük fel. –A ma uralkodó paradigma néhány alappontját, axiómáját –Kitérünk a vitatható pontokra is ›Próbáljuk e világkép kiindulópontjait, magyarázatait, építőköveit mélyen megérteni! 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN6

7 MIÉRT KÜZDÜNK? ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN7 Lötyögtetésért, lóbálásért, gyorsításért, lassításért, ijesztgetésért

8 MIÉRT KÜZDÜNK? 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN8 Csöndért, békéért

9 MIÉRT KÜZDÜNK? 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN9 Ízekért

10 MIÉRT KÜZDÜNK? 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN10 Szeretetért

11 MIÉRT KÜZDÜNK? 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN11 Látványokért

12 MIÉRT KÜZDÜNK? 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN12 Bravúrokért

13 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN13 ›Milyen késztetésekből fakadnak cselekedeteink, milyen motivációk állnak a hátterében? ›Drive –Valamilyen „zavaros” belső késztetés, hajtóerő. –A drive mozgósít, de nem irányít. 1.1Motiváció, szükséglet és hasznosság

14 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN14 ›A szervezetnek állandó belső egyensúlyra van szüksége. ›Amikor ez megbomlik, hiányállapot lép fel. –Pl. amikor a vércukorszint lecsökken ›Ilyenkor – a belső tartalékok apadásával – viselkedésre késztető belső hajtóerő keletkezik. –Pl. magas cukortartalmú táplálék keresése.

15 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN15 ›Elsődleges drive –Ön- és fajfenntartással kapcsolatos hajtóerők: hőszabályozási, éhségi, szomjúsági, szexuális, alvási, salakanyag ürítési, védekezésre irányuló, általános aktivitási szükséglet, kutató vagy explorációs drive.

16 KUTATÓ VAGY EXPLORÁCIÓS DRIVE Majmok szétszereltek egy háromrészes zárat, jutalom nélkül, csupán a szétszerelés kiváltságáért. Patkányok spontán hajlandósága az útvesztő tanult oldallal ellentétes útjának választására. Majmok áldozatokat hoztak azért, hogy kileshessenek ketrecük homályos falának ablakán, vagy hangokat hallgathassanak magnóról. Emberek hangszigetelt szobában, mintázatlan fényben, heverészve, légzőkészülékkel lélegezve, vízben lebegve stb. 2-3 napnál többet nem nagyon bírnak (hallucinációk, idői-téri dezorientáció, koncentráció problémák). 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN16

17 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN17 ›Másodlagos drive –Áttételes, tanulással, tapasztalással jutunk el hozzájuk –Olyan tárgyak, helyzetek, amelyek az elsődleges motívum kielégítésében játszanak szerepet ›Például a pénz

18 MÁSODLAGOS DRIVE Majmok megtanulták egy érmével működő automata kezelését: érme bedobásával kedvenc táplálékukhoz juthattak. Miután ezt elsajátították, maguk az érmék is jutalomértéket nyertek. Ha az automata nem volt az állatok közelébe, az érmék megszerzése érdekében akkor is hajlandók voltak „dolgozni”. 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN18

19 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN19 ›Drive-redukciós elmélet –A motivációk arra irányulnak, hogy redukálják a személy által felszültségként átélt pszichikus állapotot, és a feszültség (azaz a drive) csökkenése örömet is okoz. ›Arousal-szint elmélet –Az (egyénenként eltérő) optimális arousal-szint elérésére törekszünk. ›Az arousal éberséget, izgatottságot, gerjesztettséget jelent, fiziológiailag az idegi-hormonális rendszer izgalmi szintjére utal.

20 BME ›Emberi viselkedés evolúciós megközelítése –Charles Darwin: a természetes szelekció működése. –Az élőlények folyamatosan arra szelektálódnak, hogy adott környezetükben genetikailag egyre rátermettebbek legyenek. –Jelentős szerepe van a mutációknak és a környezet alakulásának. –A természetes kiválasztódásnak nagyon hosszú időre van szüksége, még a viszonylag egyszerű változások is több tízezer évig tartanak. 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN20

21 BME –Így az a környezet, amiben az emberek – és így az emberi elmék is – kifejlődtek, nagyon különbözik az éppen aktuális környezettől. ›Őseink fajunk evolúciós történetének több mint 99%-át vadászó-gyűjtögető társadalmakban töltötték. ›A természetes kiválasztódás milliónyi éven keresztül lassan, generációról generációra faragta az emberi elmét, előnyben részesítve az éppen aktuális napi problémák megoldásában jól működő „áramköröket”. –„Modern koponyánkban kőkori elme lakik.” –Bizonyos viselkedési formák evolúciós csökevényként maradtak meg. ›Valamikor segítették a túlélést, a szaporodást, bár ma már nem sok értelmük látszik. 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN21

22 EVOLÚCIÓS MEGKÖZELÍTÉS Könnyebben tudunk kis, vadászó- gyűjtögető csoport méretű társaságokat működtetni, mint nagyobb tömegeket. Inkább félünk a kígyóktól, mint a konnektoroktól. Félelem hatására a hajunk égnek áll, őrjöngő dühünkben vicsorgatjuk a fogainkat. Félünk a szakadéktól, a zárt tértől. A szépség sokszor összeforr az egészséggel. Hasonló génállományú partner keresése, de a vérfertőzés elutasítása. Csecsemő apára hasonlítása. ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN22

23 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN23 ›Közgazdasági közelítés –A közgazdaságtan a fogyasztó szükségletét kész tényként fogadja el. A drive-okkal, a hajtóerőkkel nem foglalkozik. –Szükséglet ›Valamely jószág megszerzése vagy elfogyasztása iránti vágy, hiányérzet, ami cselekvésre késztet, fogyasztás révén nyer kielégítést.

24 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN24 –Sőt, a közgazdaságtan inkább csak a hasznosság fogalmával dolgozik. ›Előbb a hasznavehetőség szinonimája –1700-as évek, Daniel Bernoulli ›Majd az objektív és szubjektív hasznosság elválasztása –XIX. sz., Jeremy Bentham –Objektív hasznosság: mindenkinek ugyanúgy hasznos egy dolog, a hasznosság a dolgok belső tulajdonsága –Szubjektív hasznosság: a hasznosság nem egy dolog belső tulajdonsága, hanem a rajta keresztüli egyéni élvezet, illetve megakadályozott fájdalom ›Mai felfogás szerint: hasznossága van valaminek, ha valaki számára kielégülést, élvezetet, hasznavehetőséget nyújt.

25 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN25 ›Mindent egyéni választásokkal magyarázunk –Vannak testületi, bizottsági döntések, de ezeket is visszavezetjük az egyéni döntésekre. –Motivációi, céljai csak embereknek lehetnek, bizottságnak, vállalatnak, országnak önmagában nem. 1.2Racionalitás, homo oeconomicus, racionális vágy és kalkuláció

26 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN26 ›Szükségletek, hasznosságok mutatkoznak, az egyén ezek alapján választ a lehetőségek halmazából. –Lehetőségek halmaza: az egyén számára megvalósítható cselekvési lehetőségek. –Választási mechanizmus: az egyén „valahogy” dönt, hogy melyiket válassza, melyiket hajtsa végre a lehetőségek halmazából. ›A közgazdasági megközelítés a racionalitásra épít. –Itt a választási mechanizmus a racionalitás ›Nincs egységesen elfogadott definíció a racionalitásra.

27 BME ›Változó racionalitás-megközelítések –Korai gondolkodók (XIII. sz.) –Az emberi ráció a szellem alacsonyabb szintje –A hit világához, Istenhez, csak misztikus intuíción keresztül juthatunk el. A ráció nem is képes elvezetni a hitigazságok bizonyításához. –Kibontakozik a newtoni mechanikára emlékeztető természeteszme (XVII-XVIII. sz.) –Rendszer, ok és okozatok vannak –Egyházi dogmáktól, tekintélyektől mentes tudományra, tudományos módszerekre, matematikai eszköztárra kezdenek építeni. 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN27

28 BME –Előkerül az „önérdekelt ember” képe ›A racionális gazdasági ember, a homo oeconomicus gyökere. ›Az ember természetes jellemeként jelenik meg, hogy cselekvésének motivációi szenvedélyekből, vágyakból fakadnak. ›Ezt az „önérdekelt ember” viszont szomorú látványnak tartják: azonkívül hogy önző, még agresszív is. –Mert szűkösség van, így verseny, ezért hatalomra kell törekedni. ›Ezt kell kordában tartsa a társadalmi szerveződés: az emberek az agresszió jogát az államnak, kormánynak adják át. 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN28

29 BME –Adam Smith elméletében már államra, kormányra sincs szükség: az egyéni cselekvések összhangja nála már a rendszer természetéből fakad. ›„Láthatatlan kéz” ›Felesleges társadalmi intézmények (egyház, elburjánzó kormányzat és bürokrácia stb.) –Az XIX. sz. (Menger, Walras és Jevons) modern polgári közgazdaságtana a racionális fogyasztók szubjektív hasznosságérzeteire és szükséglet- kielégítéseire épít. ›Egyéni döntésekre építenek, de az egyén itt leginkább egy „átlagot megtestesítő hipotetikus lényt”, egy „átlagegyént” jelent. ›(Ebből indul ki a mai közgazdaságtan is.) 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN29

30 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN30 ›Homo oeconomicus (racionális gazdasági ember) –Önérdekvezérelt ›Csakis saját hasznosságának maximalizálására törekszik, félresöpri mások érdekeit. –Hasznosságérzete függetlenített a társadalmi normáktól és erkölcsi szabályoktól. Nem társadalmi lény. ›Nem gondol társadalmi egyenlőségre, jövő generációjára (stb.) –Érdekeinek képviseletéhez korlátlan belátási képességekkel és információmennyiséggel rendelkezik.

31 BME ›Két aggályos pont a homo oeconomicusi racionalitással való modellezéssel kapcsolatosan –Valóban jól megragadható így az ember motivációs világa, vágyainak tengere? –Vajon valóban képes az ember racionális okoskodásra, kalkulációra? 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN31

32 BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN32 ›Racionális vágy –Kénytelenek vagyunk az objektív hasznosságból kiindulni –Szubjektív hasznossággal ugyanis zavaros a kép ›Mindenre, amit valaki cselekszik, mondhatjuk, hogy számára nyilván hasznossággal bírt. Ekkor viszont semmi nem lesz irracionális, legfeljebb deviáns, „nem normális”. ›A közgazdaságtan itt ellentmondásos: hol a cselekvést magyarázza a racionalitással, hol a racionalitást a cselekvéssel („nyilván hasznos volt számára, ha csinálta”). –Sok mindent végül racionálisnak fogadunk el ›Énkép erősítés, irracionális félelmek, termék előállításának „története” stb.

33 SOK MINDEN IDŐBEN, TÉRBEN ELTÉRŐEN „RACIONÁLIS” Ami az egyik kultúrában akár széles körben, átlagosan tekintve is objektív hasznosságot jelent, az a másikban széles körben irracionálisnak tartott. Például: Egy termékhez kapcsolódó „árrés” Alkudozás Környezetvédelem Állatok jogainak védelme 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN33

34 VAN, AMIT CSINÁLUNK, DE NEM AZÉRT, MERT ÖRÖMÜNKET LELJÜK BENNE A cselekvés magyarázatára nem mindig használhatjuk a racionalitást. Az ember önkéntelenül, akarata ellenére is cselekedhet (tikkelés): ráng az arca, különféle mozdulatokat tesz, akarata ellenére szavakat ejt ki. 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN34

35 VAN, AMIBEN ÖRÖMÜNKET LELJÜK (VAGY EL SZERETNÉNK KERÜLNI), DE CSELEKVÉSSEL NEM TUDJUK ELÉRNI Az álmatlanság, az impotencia vagy a dadogás legtöbbször kifejezetten rosszabbá válik, ha megpróbálunk tenni ellene. Nem tudunk valamire szándékosan nem gondolni, szándékosan felejteni. Nem tudunk szándékosan spontánok lenni. Nem tudjuk magunkat szándékosan meglepni vagy becsapni. 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN35

36 VAN, AMIKOR AZÉRT ÖRÜLÜNK VALAMINEK, MERT MÁR MEGCSELEKEDTÜK Hajlamosak vagyunk vágyaikat döntéseink függvényében utólag alakítani. Nem azt tesszük, amire vágyunk, hanem (utólag) arra vágyunk, amit tettünk. „Savanyú a szőlő” Egy (pl. vásárlási) döntésük után hosszasan győzködjük magukat arról, hogy mennyire hasznos számukra a választott termék – rendszerint sikerrel. 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN36

37 BME ›Altruizmus –Lényeges kérdése a homo oeconomicusi megközelítés relevanciájának: lehet-e az önzőség a kiindulópont? ›Úgy tűnik, gyakorta feladjuk az önzőséget, és készek vagyunk más emberek hasznosságának növelésére saját hasznosságunk csökkentésének árán. –Lehet, hogy sokszor önzőségből vagyunk önfeláldozók? ›Talán csak azért segítünk másokon, hogy később viszonzást kapjunk? ›Talán a jótékonykodás mögött inkább áll a saját presztízs növelése, mintsem a támogatottak jóléte? 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN37

38 BME ›Számottevő motívum-e az „igazi” altruizmus? –Nyilvánvalóan ilyen is előfordul –Gyerek segíti szüleit; súlyos beteg segítése; anonim jótékonykodás; „őszinte” adóbevallás ›Igaz, sokszor még ezek is megkérdőjelezhetők ›A kérdés az, hogy igazi altruizmusról van szó, vagy csak rövid távú önfeláldozásról későbbi gazdasági vagy pszichológiai haszonért? ›1) gazdasági haszonért; 2) pszichológiai haszonért; 3) „igazi altruizmus” (a másik öröme, jóléte tölti el örömmel) –Úgy konkludáljuk, hogy az igazi altruizmus nem olyan erős viselkedési motívuma az „átlaglénynek”. 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN38

39 BME ›Etika (moralitás, erkölcs stb.) –Vajon gyakran felülemelkedünk-e az önérdeken etikai alapon? ›A gyereknél az etikusság még az önérdekkel keveredik össze (büntetés elkerülése) ›Később szerepelvárásként jelentkezhet (követni „kell” az előírásokat) –„Lopni nem szabad!” ›Végül (ha egyáltalán) valamely összetett erkölcsi, etikai filozófia alapján elemezve jutunk döntésre. –Ez a kritikai morális gondolkodás ›Viszont „olcsóbb”, egyszerűbb a kultúra által sugallt szimpla sémákat követnünk –Ez az intuitív morális gondolkodás ›„Bosszút állok a családomat ért inzultusért” 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN39

40 A BÖLCSESSÉG SZOMORÚ Érdekes, hogy a jó ítélőképességű emberek hajlamosabbak a depresszióra: bölcsebbek, de szomorúbbak. Bizonyos mértékű „egyszerűség”, a valóság kismértékű torzítása, némi irracionalitás „jó”. 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN40

41 CICERO RODOSZI PÉLDÁZATA AZ ETIKAI DILEMMÁRA Rodoszon gabonahiány van, és egy kereskedő jó áron túl tud adni az Alexandriából hozott gabonáján. Ám amikor ő Alexandriából elhajózott, látta, hogy még sok rodoszi hajóra rakodnak gabonát. Beszámoljon-e vajon erről a rodosziaknak, vagy ezt elhallgatva „maximalizálja” nyereségét? 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN41

42 BME –Megtérülő etika ›Rövidebb távú gazdasági hátrányok hosszabb távú előnyökért –Öncélú etika ›Az etikai premisszából levezetett döntés ilyenkor „veszteséget okoz” ›Ez is legtöbbször inkább rutinszerű –Úgy konkludáljuk, hogy az öncélú etika nem olyan erős viselkedési motívuma az „átlaglénynek”. 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN42

43 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN43 ›Racionális vágy – összefoglalás –Az ember a hétköznapokban gyakran nem racionális megfontolások alapján dönt. ›Néha igazi altruista módon cselekszik. ›Néha öncélú etikai iránymutatásokat tart be. –A homo oeconomicusi racionalitáshoz, ezen belül a racionális vágyhoz, nem illeszthető elemek érezhetően nem átütőek. Az emberi viselkedést tömegében, átlagosságában tekintve ezek a motívumok inkább csak szabályt erősítő kivételek. –(Evolúciós magyarázat lehet ezek háttérben.)

44 BME ›Racionális kalkuláció –Vajon jó modell az, amelynél feltételezzük, hogy az ember ›rendelkezik a szükséges információkkal az egyes cselekvési lehetőségekről; ›világos, stabil preferenciái vannak; ›képes a valószínűség-számítás matematikai tételeinek pontos követésére. –Ezek nyilván nem teljesülnek tökéletesen. 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN44

45 BME –A cselekedetek vélt és valós halmaza eltérhet –Az egyes lehetőségek sokszor értékelhetetlenek ›Vállalati K+F, továbbtanulás, párválasztás –Értékelésünk sokszor vágyvezérelt ›Előbb döntünk, majd ezt alátámasztó információkat gyűjtünk (tudat alatt is). –Statisztikai összefüggéseket tévesen értelmezünk ›Alapvető statisztikai törvények ismeretének hiánya –Átlaghoz való visszatérés törvénye; tiszta véletlen „szélsőségeinek” alábecslése (vízállás, időjárás, betegségek vélt okai); oksági kapcsolatok tévesztése („gyerekszenvedés” válási pereknél) ›Személyes tapasztalatainkat és az aktuális, friss eseményeket túlzott súllyal vesszük figyelembe. –Politikai választásieredmény-becslési tévedés 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN45

46 LEHETŐSÉGEK HALMAZÁNAK SZŰKÍTÉSE Az egyén – furcsa módon – néha tudatosan szűkíti lehetőségeinek halmazát. Lehet az akaratgyengeség a háttérben Félek, hogy nem tudom majd abbahagyni az ivást. Attól tartok, hogy lemondom majd a fogorvost. Attól tartok, hogy nem tudom majd megállni az evést. Attól tartok, hogy nem sportolok majd. Néha ettől jobb eredményt várunk Bomba hatástalanítási lehetőségét látványosan kizárása. Magunk mögötti híd felégetése. 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN46

47 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN47 ›Racionalitás helyett korlátozott racionalitás –Herbert Simon: A racionalitásalapú döntései modell és gyakorlat szembenállása. –A döntéshozó képessége és kapacitása korlátokkal terhelt, ami a racionalitás elvének megsértéséhez vezet. –A döntéshozó saját intellektuális korlátait nem képes meghaladni, ezt be is látja, és így tudatosan nem maximalizáló modellt követ.

48 BME ›Racionalitás –Összes választható lehetőség ismerete –Az összes lehetőség értékének kiszámítsa –Sorrendállítás –A legjobb kiválasztása ›Korlátozott racionalitás –Nem ismerjük az összes alternatívát –Bizonytalanok vagyunk döntéseink következményét illetően –Keresés és megelégedésre törekvés 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN48 ›Korlátozott racionalitásnál –Aspirációs szint –Heurisztikus keresés –Egy „elég jó” találása

49 INFORMÁCIÓ- GYŰJTÉS RACIONALITÁSA A több információ, az alaposabb mérlegelés egyfelől javíthatja a választás eredményességét, másfelől viszont ronthatja is. Egy orvosi műtét előtt nem lehet bármilyen hosszan vizsgálódni… Egy vállalati beruházási döntést nem lehet vég nélkül elemzésekkel előkészíteni… A gyermekelhelyezési pereket nem jó nagyon elhúzni… 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN49

50 BME ›Racionális kalkuláció – összefoglalás –A racionális kalkulációt több ponton is fenntartásokkal kell kezelnünk. –Nyilvánvaló, hogy fellépnek különböző információtorzítások, és kétségtelen a döntéshozók logikai, statisztikai gyengesége is. –A racionális kalkuláció mégis elfogadható alapmegközelítés lehet, számíthatunk arra, hogy nagyobb, fontosabb ügyeknél, pláne tömegesen, az emberek döntése nem tér el jelentősen a racionális kalkuláció alapján modellezettől. 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN50

51 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN51 ›Racionalitás - összefoglalás –Mint alapmegközelítés elfogadható ›Kissé tágabban értelmezve a racionális vágyak körét. ›Kissé nagyvonalúbban tekintve a kalkulációk során vétett hibákra. –Egyéni döntések leírására is, de a tömegek átlagos viselkedésének megragadására még inkább. –Hasznosságmaximalizálás ›Az emberek cselekedeteit hasznosságuk maximalizálása vezérli. ›Modellember-képünk eredmény-centrikus, azt teszi, amitől a legnagyobb hasznosságban mért eredményt reméli.

52 BME 2 Közgazdasági alapok ›Szintén bevezető jellegű rész –Főként a pénzügyi és a befektetési tanulmányokhoz fontos közgazdasági alapfogalmak, elemzési megközelítések áttekintése. 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN52

53 BME 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN53 ›Fogyasztónk a homo eoconomicus ›Végső fogyasztásra szánt jószág megszerzésével kapcsolatos döntéseket vizsgálunk. ›A hasznosságérzetekre alapozunk, ezekből indulunk ki. 2.1 Kereslet alapelemei

54 BME 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN54 ›Teljes hasznosság – határhasznosság ›Csökkenő élvezetek elve, csökkenő határhasznosság elve, Gossen I. törvénye 2.1.1 Hasznosságfüggvény, csökkenő határhasznosság, előnykiegyenlítődés

55 BME 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN55 MU(Q) Q TU(Q)

56 BME ›Mindig határelemzés –Határbevétel (határhaszon) –Határköltség (határáldozat) ›Értékparadoxon –Érték-hasznosság 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN56

57 BME ›Előnykiegyenlítődés elve –Egy fogyasztó – több termék –„Svédasztal” ›Végül: a különböző jószágok újabb egységeinek fogyasztásából nyerhető hasznosságnövekmények megegyeznek egymással. ›Másként: a fogyasztói kosár egyes jószágainak határhasznosságai megegyeznek. ›Csere –Több fogyasztó, több termék –Szubjektív hasznosság –Csökkenő határhasznosság –Önmagában a cserétől is nő jólét 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN57

58 BME ›Pénz –Praktikus csereeszköz –Elvont hasznosságú ›Pénz határhasznossága, MU M, az egységnyi pénzen vehető termék hasznossága –Az előnykiegyenlítődés elve pénzzel, Gossen II. törvénye: 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN58

59 JOBB AJÁNDÉK A PÉNZ? Minek nagyobb a hasznossága? 10 ezer forint vagy 10 ezer forintért vett ruha? (A statisztikák szerint kb. 70% a váltószám…) Nyilván az ajándék egyéb hasznossági elemeket is hordoz. 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN59

60 HERMANN GOSSEN XVIII. századi német közgazdász Munkáira élete során nem figyeltek fel. Kautz Gyula műegyetemi tanár segítségével fedezte fel a kor nagy angol közgazdásza, Jevons. „Egy adott élvezet nagysága csökken, ha ezt az élvezetet megszakítás nélkül, folyamatosan elégítjük ki addig, amíg telítettség nem lép fel.” „Egy embernek, aki több élvezet közül választhat, (…) annak érdekében, hogy élvezeteinek összessége a lehető legnagyobb legyen, (…) célszerű mindet csak részben kielégítenie, méghozzá olyan arányban, hogy (…) amikor a rendelkezésére álló idő lejár, minden egyes élvezetének nagysága azonos legyen.” 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN60

61 BME 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN61 ›Ha kombináljuk a két Gossen-törvényt, a kereslet törvényéhez jutunk. –Ha növekszik az a jószág ára, akkor – az egyenlőség fenntartásához – növelni kell MU a -t. –Ezt a fogyasztott mennyiség csökkentésével érhetjük el. 2.1.2 Kereslet törvénye, egyéni keresleti függvény 2.1.2.1 A kereslet törvényének egyszerű megragadása

62 BME 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN62 ›Mindennek van helyettesítője! –Szükségleteinket végtelen módon elégíthetjük ki. ›Szükségünk van gázra! –Keresletet mutatunk az egyes jószágok felé. ›Adott árak mellett adott mennyiségeket fogyasztunk valamiből. ›A termékekkel szemben nyilván azért mutatunk keresletet, mert valamilyen szükségletünket, vágyunkat elégítik ki. –Kereslet törvénye ›Ha valaminek (ceteris paribus) felmegy az ára, felértékelődnek a helyettesítői, így egyre inkább azokat választjuk, és nem az adott terméket.

63 BME 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN63 ›Egy másik szokásos megragadási mód –Közömbösségi térkép ›Másként –Preferencia-térkép –Közömbösségi görbesereg 2.1.2.2 Közömbösségi térkép

64 BME 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN64 QbQb QaQa Qa0Qa0 Qb0Qb0 A Qb1Qb1 Qa1Qa1 B QbQb QaQa U U* ›A „cserearányt”a  Q b /  Q a hányados jellemzi –Ez a helyettesítési ráta –Az A -t és B -t összekötő egyenes meredeksége

65 BME 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN65 QbQb QaQa Qa0Qa0 Qb0Qb0 A U ›Helyettesítési határráta –A dQ b x MU b hasznosságcsökkenés egyenlő a dQ a x MU a hasznosságnövekedéssel. -dQ b /dQ a

66 QbQb QaQa 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN66

67 HOGYAN LEHETNE FELTÉRKÉPEZNI VALAKINÉL A) KÉT TERMÉK HELYETTESÍTÉSI RÁTÁJÁT, B) EGY TERMÉK HATÁRHASZNOS SÁGÁT? A) Mennyi egyik jószágot adna egy másik jószárért? (Persze adott előzetesen fogyasztott, birtokolt mennyiségeket feltételezve.) B) Sehogy. 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN67

68 BME 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN68 ›Néhány egyéb jellegzetes közömbösségi térkép jelleg 2.1.2.3 Nem általános közömbösségi térképek

69 QbQb QaQa 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN69

70 QbQb QaQa 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN70

71 QbQb QaQa 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN71

72 QbQb QaQa 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN72

73 QbQb QaQa 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN73

74 BME 2.1.2.4Költségvetési korlát ›Eddig csak a fogyasztó preferenciáival foglalkoztunk, választásával nem. ›Tekintsük adottnak a fogyasztó I jövedelmét! 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN74

75 Elérhető kombinációk I teljes elköltése QbQb QaQa 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN75

76 BME ›Most nézzük az optimális választást! 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN76

77 Qa0Qa0 Qb0Qb0 QbQb QaQa 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN77

78 BME ›Átrendezve Gossen II. tételét kapjuk: 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN78

79 ÉRTÉKELJE AZ ALÁBBI ÁLLÍTÁST! „A kereslet törvénye szerint, ha alacsonyabbak az ételárak, akkor többet eszem. Ez pedig nyilván nincs így, azaz itt a kereslet törvénye nem igaz.” 2012. ŐSZANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN79

80 ÉRTÉKELJE AZ ALÁBBI ÁLLÍTÁST! „Régen, ha emelkedett a víz ára, téglát tettek a WC-tartályokba. Itt a tégla tehát víz helyettesítője.” 2012. ŐSZANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN80

81 PÉLDÁK Miért nem teszik kötelezővé a köldökzsinór-vér lefagyasztását, miközben ez később életet menthet? 2012. ŐSZANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN81

82 PÉLDÁK Igaz-e, hogy amennyiben két termék tökéletes helyettesítő, akkor a fogyasztó majdnem mindig csak az egyikből vásárol? (Miért?) Mi a hatása az egyik jószág árnövekedésének, ha a fogyasztó által vásárolható két termék tökéletes helyettesítője egymásnak? 2012. ŐSZANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN82

83 BME 2.1.2.5Költségvetési korlát helyzetének változásai ›A költségvetési egyenes helyzete a jövedelemtől és az árarányoktól függ. 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN83

84 QbQb QaQa 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN84 › I jövedelem nő ›(Vagy az árak csökkennek)

85 › a termék ára nő QbQb QaQa

86 QbQb QaQa ›Összetett változás esetén

87 BME 2.1.2.6 Jövedelemváltozás hatása a keresett mennyiségre ›Nézzük meg, hogy hogyan alakulnak az optimális fogyasztói kosarak a jövedelem növekedésével! 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN87

88 Jövedelem-fogyasztás görbe QbQb QaQa 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN88

89 I QaQa 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN89 Engel-görbe

90 BME ›Az Engel-görbe ( Q a -I ) általában pozitív meredekségű –Normál jószág –Erőteljes emelkedésnél: luxus termék ›Ha negatív meredekségű –Inferior (alsóbbrendű) jószág 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN90

91 LUXUSCIKK ENGEL- GÖRBÉJE (PL. NYARALÁS) 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN91 I QaQa

92 INFERIOR JÓSZÁG ENGEL- GÖRBÉJE (PL. TÖMEGKÖZLE- KEDÉS) 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN92 I QaQa

93 BME 2.1.2.7 Egyéni keresleti függvény összetettebb levezetése ›Rögzítsük a fogyasztó jövedelmét! ›Rögzítsük továbbá az összevont jószág árát is. 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN93

94 PCC Összevont jószág QbQb QaQa 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN94

95 PaPa Egyéni keresleti görbe D QaQa 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN95

96 BME 2.1.2.8Árváltozás hatásának elemzése ›Egy termék árváltozása életszínvonal- módosulást (reálbér-módosulást) is eredményez, azaz hat a jövedelemre is. ›Az árváltozás teljes hatását –helyettesítési hatásra és –jövedelmi hatásra bonthatjuk fel. ›Giffen-hatás –Csökkenő ár - csökkenő fogyasztás, és viszont. –Inferior jószágoknál, amikor a jövedelemi hatás túlszárnyalja a helyettesítésit. 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN96

97 BME 2.1.3 Piaci keresleti függvény ›Eddig az egyénit vizsgáltuk, most nézzük a piaci keresleti függvényt! 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN97

98 BME 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN98 QAQA P DADA QBQB P DBDB QCQC P DCDC Q P D Egyének Piac

99 BME ›Feltételezzük ilyenkor, hogy az egyes keresletek egymástól függetlenek. ›Ha nem, akkor fogyasztói extern hatásokról beszélünk. –Maga a piaci kereslet is befolyásolhatja az egyén keresletét, ilyenkor a helyzet már jóval bonyolultabb. ›nyájhatás, sznobhatás, Veblen-hatás 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN99

100 PÉLDÁK Híres történet, hogy egy ékszerüzlet tulajdonosa, miután már hónapok óta nem adott el egy bizonyos termékből, a felére le akarta vinni annak árát. Félreértésből viszont a duplájára emelték az árakat, és hamarosan mind eladták a terméket. Mivel magyarázná ezt? 2012. ŐSZANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN100

101 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN101 Q P D ›Az eleje meredek, a vége pedig általában lapos...

102 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN102 ›Keresett mennyiség változása ›Kereslet változása Q P D0D0 D1D1

103 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN103 ›Mi határozza meg a piaci keresleti görbét? –Fogyasztók átlagjövedelme –Piac nagysága –Helyettesítő termékek árának alakulása –Vágyak, ízlés változása –Egyéb (pl. időjárás alakulása)

104 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN104 ›Csere – költség – alternatíva költség ›Alternatíva költség –A „legjobb más” –A költségek nem objektív dolgok, nem tárgyakhoz kötődnek, hanem valakinél jelentkeznek. –Mert az adott dolog miatt elveszti a „más” nyújtotta hasznosságot. –A költségek a „más” felhasználási lehetőségek emberi értékeléseihez kötődnek. 2.2Kínálat alapelemei

105 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN105 ›Elsüllyedt költségek –Nézzünk egy-két példát! ›Fűtés („feltekerés”, kiépítés, korszerűsítés) ›Félig kész vízlépcső ›Határ-alternatívaköltségek ›A termelésben is vannak helyettesítők! –Általában véve legjobb technológia nincs! ›Autópálya-építés Újdelhiben ›Betonvésés vésővel és kalapáccsal ›Deszkaszellőztetés

106 PÉLDÁK A háborúban az addig elszenvedett veszteségeket mennyiben kell figyelembe vennie a kormányzatnak a háború folytatásáról hozott döntésnél? Magyarázza meg: „Gazdasági válságkor sosincs hiány a hivatásos katonának jelentkezőkből?” Miért fizetnek a multinacionális cégek különböző országokban különböző béreket ugyanazon munkáért? Az Infopark irodabérlet árai (az elmúlt években) jelentősen estek. Olcsóbbá vált- e ezzel az Önök képzése? 2014. ŐSZANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN106

107 PÉLDÁK Miért különböznek ilyen nagymértékben a parkolási tarifák, miközben egy autó parkoltatásának helyigénye, „technológiája” lényegében azonos mindenhol? Mennyiért mentünk koncertre, ha a jegy 3000 Ft volt, de a jegyüzéreknél már 10000 Ft? A költségtérítéses vagy az államilag támogatott hallgatóknak nagyobb költségű végigaludni az előadást? A költségtérítéses hallgatók jobban igyekeznek? 2014. ŐSZANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN107

108 PÉLDÁK Lehet-e jó gazdasági döntés elavult gépen termelni? Mikor cserél le egy légitársaság egy régebbi típusú repülőt egy korszerűbbre? Miért van az, hogy a mezőgazdasági termelésnél nem feltétlenül készítik elő alaposan a talajt, pedig ez kevesebb gyom és kártevő kifejlődőséhez vezet? Ezt a mezőgazdasági termelői döntést mennyiben befolyásolhatja: Traktorok üzemanyagának árcsökkenése? Olcsóbb és jobb gyom- és rovarirtók megjelenése? Földárak emelkedése? Mezőgazdasági termékek árának emelkedése? 2014. ŐSZANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN108

109 PÉLDÁK Amennyiben céges autó helyett a sajátunkat is használhatjuk, és ekkor 200 forintot térítenek km-enként, a saját autó használatáról szóló döntést befolyásolja-e: a) A benzinárak változása b) Autónk vásárlási ára, illetve avulása miatti értékcsökkenése? c) Autónk megtett út miatti értékcsökkenése? d) A kötelező biztosítási díjak emelkedése? Milyen szituációban indulna el pótkerék nélkül nyaralni külföldre? Függ-e attól, hogy mennyiért akar eladni egy aranyrudat, hogy azt korábban vette, találta vagy örökölte? 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN109

110 PÉLDÁK Egy válóperen az a kérdés, hogy a 20 millió forintos közös vagyonon az 5-15 illetve 15-5 sávban hol osztoznak. A peres eljárás évi 2,5 millió forintba kerül a feleknek. Meddig húzzák a pert? 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN110

111 KÖZÖSSÉGI DÖNTÉSEK GYAKORI PROBLÉMÁJA… A baráti társaságnak 20 tagja van. Egy palack ásványvíz 200 Ft, és mindenki annyit iszik, amennyit csak akar, majd közösen fizetnek. Mekkora egy palack elfogyasztásának határköltsége az egész társaságot tekintve? Mekkora egy palack elfogyasztásának határköltsége a fogyasztó szempontjából? 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN111

112 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN112 ›Kínálati függvény –Újabb egység előállítása miatt elvesztett más termékekről való lemondásáért kárpótlás. –A kínáló azokat az áldozatokat (határ- alternatívaköltségeket) árazza be, amelyeket az újabb egységért, annak előállításáért kell hoznia. –Egyéni (vállalati) kínálati görbék és piaci kínálati görbe.

113 BME ›Szög –Gyakorlatilag tetszőleges mennyiség előállítható. ›Vasérc, energia, ember –Az erőforrások elvonása azonban igen sok áldozattal jár, hiszen ezek az erőforrások más termékek előállítására is alkalmasak. –Minél több szöget szeretnénk, annál fájdalmasabbak a lemondások, mert a szögek miatt egyre élvezetesebb más termékek tűnnek el. –Nőnek a határ alternatíva költségek. –Ezért van az, hogy az újabb és újabb termékegységek kínálatáért egyre magasabb árakat adunk meg, mert egyre nőnek a költségek, hiszen egyre jobb helyekről csoportosítunk oda erőforrásokat. 113

114 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN114 Q P S QCQC QAQA P SASA QBQB P SBSB P SCSC Egyének Piac

115 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN115 Q P S

116 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN116 ›Kínálati görbe alakjának okai –Az áldozatnál a csökkenő határhasznosság elve („visszafelé”) –A termelésnél a csökkenő hozadék elve ›A kínálat kérdésénél visszakanyarodunk a kereslet kérdéséhez…

117 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN117 ›Mi határozza meg a piaci kínálati görbét? –Technológia változása –Termelési tényezők árának alakulása –Az adott termelési folyamattal előállítható más termékek ára –Adók, járulékok, vámok –Egyéb

118 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN118 ›Kínált mennyiség változása ›Kínálat változása Q P S0S0 S1S1

119 BME 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN119

120 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN120 ›Piaci egyensúly ›Marshall-kereszt –Túlkínálat –Túlkereslet 2.3Piaci ár

121 Q D P S QQ PP

122 Q D P S túlkereslet P1P1 túlkínálat P2P2 ›Piaci koordináció

123 HÁZASSÁGI TÚLKERESLET ÉS TÚLKÍNÁLAT Adott korosztályban nagyjából azonos számú férfi és nő van. Viszont vannak demográfiai ingadozások, és jellemzően a feleségek néhány évvel fiatalabbak, ezért kialakulhatnak férj- feleség keresleti-kínálati aránytalanságok. A mostani erősen csökkenő demográfiai kép miatt (fiatalabb) feleségből nagyobb a kereslet, mint a kínálat, míg (idősebb) férjből nagyobb a kínálat, mint a kereslet. 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN123

124 PÉLDÁK Mi történik a piaci árral, ha a kereslet és a kínálat is megnő? Milyen hatása lesz az autók árára, ha csökken a benzin ára? Eltérő árváltozásokra számíthatunk a kisebb és a nagyobb fogyasztású autók esetén? 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN124

125 ZÖLDSÉGEK ÉS GYÜMÖLCSÖK ÁRAI A zöldségek és gyümölcsök éréskor a legolcsóbbak. Miért? Mert a kereslet egész évben nagyjából egyenletes, viszont a kínálat egyenetlen. Vajon minek ingadozik jobban az ára? A) Dinnye B) Alma C) Krumpli 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN125

126 REKORDTERMÉS PARADOXONA Jó időjárási adottságok, kiemelkedő termés, mégis csökkenő bevétel a gazdáknál. Mi lehet az ok? Az élelmiszerek egy részének kereslete inkább árrugalmatlan. Nagy termés, kifelé tolódó kínálat, és viszonylag meredek kereslet. Nagyon csökken az ár, kicsit nő a mennyiség, így összességében csökken az árbevétel. 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN126 Q D P S1S1 P1P1 P2P2 Q1Q1 Q2Q2 S2S2

127 BME 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN127 ›Kereslet árrugalmassága –Árrugalmas –Árrugalmatlan –Vigyázzunk, a rugalmasságot ne keverjük össze a keresleti görbe meredekségével! 2.4A kereslet és a kínálat árrugalmassága

128 A) 25 LITERT KÉREK! B) 10.000-ÉRT KÉREK! Mit mondhatunk a két esetben a kereslet árrugalmasságáról? A) (Végtelenül) árrugalmatlan B) Átlagosan rugalmas 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN128

129 A CIGARETTA ÁRRUGALMAS- SÁGA FIATALABB ÉS IDŐSEBB KORBAN Fiataloknál kb. 1,4 10%-os áremelés esetén kb. 14%-os mennyiségcsökkenés Idősebbeknél csak kb. 0,4 10%-os áremelés esetén csak kb. 4%-os mennyiségcsökkenés 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN129

130 PÉLDÁK Milyen lehet, és mitől változhat alapvetően meg, a megfázás elleni szerek árrugalmassága A) egy adott szer esetén, B) a szerek összességének esetén? A receptre kapható gyógyszerek reklámtevékenysége miért az orvosokra irányul? Az iPhone-ok árrugalmasságát mennyiben változtatják meg más gyártók hasonló termékei? Az e-mailek megjelenése vajon megváltoztatta a postai levelek árrugalmasságát? 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN130

131 PÉLDÁK Ahogy összegezzük több és több ember nagyjából azonos keresleti görbéjét, az egyre laposabb lesz. Ez vajon arra utal, hogy egyre nagyobb lesz a kereslet árrugalmassága? 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN131

132 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN132 ›Árrugalmasságot befolyásoló tényezők –A rendelkezésre álló reakcióidő –A termék helyettesíthetősége –A termék árának nagysága a fogyasztó összjövedelméhez képest

133 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN133 ›Kínálat árrugalmassága –A kínált mennyiségek arányának változását mutatja az ár arányának változása függvényében. –Kínálat árrugalmasságát meghatározza ›Mennyire könnyen lehet-e növelni a termelést az adott iparágban ›Rendelkezésre álló idő

134 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN134 ›Bár az emberek hasznosságérzete tükröződik egy- egy termék keresletében, mégsem beszélhetünk az egyes javak “általános hasznosságáról”, értékéről. –Ld. értékparadoxon ›Fogyasztói többlet –Jószág teljes hasznossága és teljes piaci értéke közötti különbség. –Az összes termékegységért „csak” az utolsó hasznosságának megfelelő árat kell fizetni. 2.5Fogyasztói és termelői többlet

135 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN135 ›Rezervációs ár –Amit egy adott vevő saját preferenciarendszere alapján hajlandó lenne fizetni egy adott jószágért. –A piaci árak mindenki számára egyformák, azok a fogyasztók, akik többet is hajlandóak lettek volna fizetni az adott termékért, pénzt takarítanak meg. ›Sok fogyasztónak – nem osztható termékeknél értelmezve – a rezervációs áránál alacsonyabb a piaci ár. A számukra így nyert többlet szintén fogyasztói többlet. ›Termelői többlet –A kínálati függvény és az ár kijelölte egyenes közötti terület

136 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN136 ›Termelési tényezők (erőforrások, tényezők, inputok) –Más jószágok előállítására alkalmasak ›A termelési tényezők keresletes származékos kereslet –Nem az újabb és újabb egység közvetlen élvezete, hasznossága a lényeg, hanem a fogyasztó gyártott termékkel kapcsolatos hasznosságérzete. –Az inputtényezők kereslete az outputtermékek keresletéből fakad. 2.6 Termelési tényezők árazódása

137 BME ›A kibocsátás (output) több tényező kombinációjának eredménye –Rendszerint nem is tudni, hogy önmagában egy erőforrásnak mekkora kibocsátási rész tudható be. ›Határtermék –Egyik termelési tényező újabb egységének bekapcsolásával elérhető többletkibocsátás ›Termelési egységben (pl. db) kifejezve ›Határtermék-bevétel –Ugyanaz mint a határtermék, csak pénzben kifejezve, azaz határtermék x határbevétel (ár) 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN137

138 BME ›Csökkenő hozadék elve –Gossen I „termelési párja” –Egy erőforrás alkalmazásának növelésével a kibocsátás egyre kisebb mértékben növekszik. ›Egy termelési tényező határterméke mennyiségének növelésével csökken. 1382014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN

139 BME ›Költségminimalizálás alapszabálya –Gossen II „termelési párja” –Nyilván minimalizálni szeretnék az adott termékmennyiség előállítási költségeit (illetve maximalizálni az előállított mennyiséget). –Ekkor a vállalati okoskodás az előnykiegyenlítődés elvéhez lesz hasonló. ›A termelési tényezők költségegységre (egységárra) eső határtermék-bevétele azonos kell legyen. Miért? ›Mert amennyiben nem így lenne, költségcsökkentés lenne elérhető a felhasznált erőforrások átstrukturálásával. 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN139

140 BME ›Helyettesítési szabály –Ha az egyik tényező ára (ceteris paribus) emelkedik, akkor helyettesíteni kezdik más termelési tényezővel. ›Mindaddig, amíg a költségegységekre eső határtermék-bevételek ki nem egyenlítődnek. 1402014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN

141 BME 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN141 ›Vállalati tényezőkeresleti függvény –A vállalat árelfogadó a tényezők piacán, gazdálkodnia kell, profitot kell maximalizáljon. –Ha egy tényező ára magasabb, magasabb határtermék- bevételt kell produkáljon ahhoz, hogy alkalmazzák. Ehhez viszont – a csökkenő hozadék elve miatt – kisebb tényezőmennyiség-felhasználás kapcsolódik. ›Magasabb tényezőár – kisebb tényező keresett mennyiség –És fordítva. ›Analóg a kereslet törvényének a Gossen I-II. törvényekből való levezetésével, csak a „csökkenő élvezetek elve” helyett itt a „csökkenő hozadék elve”, az „előnykiegyenlítés elve” helyett pedig a „költségminimalizálás alapszabálya” érvényesül.

142 BME 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN142 ›Egyenlőtermék-görbék –Az egyszerűbb tárgyalás miatt a termékmennyiséget most pénzben (és nem termék darabszámban) fejezzük ki. –Egy-egy ilyen görbe mentén azonos a bevétel, de különbözőek a termelési tényező kombinációk. ›E görbesereg nagyon hasonló a korábban már tárgyalt fogyasztói közömbösségi görbékhez.

143 TbTb TaTa 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN143 –Egyenlőtermék-görbék

144 BME 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN144 ›Egyenlőköltség-görbék –Adott költségszint különböző termelési tényező kombi- nációkkal. ›E görbék nagyon hasonlóak a korábban már tárgyalt fogyasztói költségvetési korlátokhoz.

145 TbTb TaTa 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN145 –Egyenlőköltség-egyenesek

146 BME 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN146 ›Nézzük a cél és az adottságok összeillesztését!

147 TbTb TaTa 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN147 –A költségarányok éppen arányosak a határtermék- bevételekkel. –Mindkét tényezőre utoljára fordított költség éppen azonos bevételt generál.

148 BME 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN148 ›Amennyiben megváltozik az egyik termelési tényező ára, akkor…

149 TbTb TaTa 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN149

150 BME 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN150 ›Ugyanazon termelési szinthez ilyenkor már más termelési tényező kombináció vezet, lényegében az egyikkel helyettesítik a másikat.

151 TbTb TaTa 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN151 A B

152 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN152 ›Termelési tényezők piaci kereslete –A vállalati tényezőkeresletek (horizontális) összegződése ›Mint a piaci keresleti függvény meghatározása esetén ›Termelési tényezők piaci kínálata –Az egyes erőforrás-tulajdonosok (jellemzően magánszemélyek) kínálati függvényeinek összegződése. –Igencsak eltérő jellegű – gazdasági és nem gazdasági jellegű – megfontolások állnak e kínálatok mögött. ›Termelési tényezők piaci ára

153 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN153 ›Tokaji-villányi példa –Egy-egy tokaji és villányi bortermelő ›Nagyjából ugyanakkora szőlőföld, munkásszám, gépek és technológia –Kétféle szőlő-, illetve borfajta (kékfrankos és szamorodni) ›Azonos minőségek –A két borfajta eladási árai megegyeznek. 3 Szakosodás, vállalat, termelés 3.1 Komparatív előnyök és a szakosodás

154 BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN154 1000900800700600500400300200100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 1000900800700600500400300200100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 tokajivillányi szamorodni kékfrankos szamorodni kékfrankos

155 BME –A szamorodni a tokaji gazdánál relatíve olcsóbb, hatékonyabban termeli. „A tokaji gazdának komparatív előnye van a szamorodni előállításában.” ›Tokaji: 1 l szamorodniért 0,5 l kékfrankost ›Villányi: 1 l szamorodniért 1,25 l kékfrankost –A „kékfrankosban” viszont a villányi a jobb, ebben neki van komparatív előnye. ›Tokaji: 1 l kékfrankosért 2 l szamorodnit ›Villányi: 1 l kékfrankosért 0,8 l szamorodnit

156 BME ›Szakosodjanak komparatív előnyeik szerint, majd cseréljenek egy az egyben! 1000900800700600500400300200100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 1000900800700600500400300200100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 tokajivillányi szamorodni kékfrankos szamorodni kékfrankos ›Mindketten jobban járnak!

157 HÁZIMUNKA A felmérések szerint: ›Házasság előtt az otthon és a munkahelyen munkával töltött idő nagyjából azonos a férfiaknál és a nőknél. ›A nőknél viszont az első házasság után jelentősen nő a házimunkára szánt idő, ezzel együtt csökken az otthonon kívüli munkavégzés. Lehetséges közgazdasági magyarázat szerint a házaspárok komparatív előnyeik szerint specializálódnak: a nőknek a családi tevékenységekben van komparatív előnyük, a férfiaknak pedig az otthonon kívüli munkavégzésben. 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN157

158 BME ›Legyen a kétfajta bor fogyasztási aránya fele-fele mindkét környéken! ›A szakosodás és cserélés még többletköltségek esetén is megérheti. 1000900800700600500400300200100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 1000900800700600500400300200100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 tokajivillányi szamorodni kékfrankos szamorodni kékfrankos

159 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN159 ›Mi a helyzet akkor, ha egyik vagy mindkét bortermelő számára adódik egy másik borfajta, aminek termelése ezeknél is előnyösebb? –Akkor rossz lenne a példánk… –Nincs értelme a „szamorodni vagy kékfrankos?” kérdéssel foglalkozni, ha van valami még jobb. –Az áldozat mindig a következő legjobb. –Gazdasági mérlegelés mindig a két legjobb lehetőség között történik! –Azaz, a példa a két borász esetén a két-két legjobb választási lehetőséget kell kínálja.

160 BME ›Most legyen a két borfajta ára különböző! –A szamorodni ára sokkal magasabb, így mindkettőnek ennek termelése éri meg jobban. ›Ekkor valaki harmadik a kékfrankos termelésében „jó” kell legyen. –Mindenki nem lehet alacsony hatékonyságú kékfrankos termelő. ›Mert akkor nem is lenne kékfrankos. 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN160

161 BME ›Tehát mindketten a szamorodnit termelik, ebben versenyeznek. –A nagyjából azonos körülményekre gondolva megállapíthatjuk, hogy a tokaji gazda tönkre fog menni, mert csak 600-at tud termelni a villányi 800- ával szemben. (Az egy literre eső költségei magasabbak.) –Ez lehetetlen! –Nézzük a tokaji költségeit: ›Földterület költsége ›Munkaerő költsége ›Borászati berendezések költsége ›Borász-vállalkozó költsége (profitja) 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN161

162 BME ›Tehát –vagy alacsonyabbak kell legyenek a tokaji borász költségei (a föld használatának ára, a munkaerő bére stb.); –vagy rosszul használják ott fel ott az erőforrásokat, tehetségtelen vállalkozóról van szó. ›A költség, az ár az emberek értékítélete szerinti legjobb (illetve második legjobb) felhasználási lehetőségükhöz igazodik. –Ha valakinek a legjobb felhasználási lehetősége a „szőlőmetsző”, akkor ő olyan szegény vagy gazdag ember lesz, amennyire az emberek értékesnek tartják a szőlőmetszést (a szőlőt, a bort), és amennyire ő ügyes ebben. 162

163 BME ›A legjobb felhasználási lehetőségén azonban minden és mindenki versenyképes. –Legfeljebb keveset ér, szegény lesz. ›Mindenki akkor jár a legjobban, ha tulajdonát és munkaerejét komparatív előnyei szerint használja, majd cserél. ›Ez adja a szakosodás és csere ösztönzését, az „ezermesterség” feladását. –„Mi leszel, ha nagy leszel?” ›Export-import 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN163

164 ÉRTÉKELJE AZ ALÁBBI ÁLLÍTÁST! „Az olcsó import hazai munkahelyek elvesztéséhez vezet.” 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN164

165 BME ›Kereskedők –Komparatív előnyük a cserelehetőségekre vonatkozó információk felhajtásában, a cserék megszervezésében, lebonyolításban rejlik. –„A kereskedők mások tudatlanságából húznak hasznot.” ›Igen. ›Mint mások is… ›Nem vagyunk polihisztorok, így az építészek, az orvosok, a kereskedők és a megannyi egyéb specialista abban segítenek nekünk, hogy saját specialitásainkkal foglalkozhassunk többet. 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN165

166 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN166 ›Adam Smith híres gombostűgyártásos példája –Nyújtja, egyenesíti, vágja, hegyezi, fejet illeszt, csomagol… –Többszörös termelékenység ›De a szakosodással együtt valamilyen koordináció vagy csere válik szükségessé! –Egyre több és több tranzakcióra van szükség. ›Tranzakciós költségek –Fizikai távolság leküzdése, cserelehetőségek feltárása, komparatív előnyökkel rendelkező termelőegységeket összeszervezése stb. 3.2Tranzakciós költségek és a vállalatok

167 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN167 ›A „szakosodás-csere módszer” alkalmazásának a tranzakciós költségek szabnak határt. ›Coase: vállalatok tranzakciós költség elmélete –Tranzakciók a piacon vagy egy vállalaton (szervezeten) belül bonyolíthatók le. –Amelyik az olcsóbb, az alakul ki. –A vállalatok ›elsősorban a specializáció gazdasági előnyei miatt szerveződnek; ›termékekre vagy szolgáltatásokra specializálódnak; ›erőforrásokat gyűjtenek össze, ezeket összefésülik, koordinálják.

168 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN168 –Piaci koordináció ›Igen hatékony, de sokszor túl bonyolult szerződési rendszer kell(ene) a számtalan lehetséges jövőbeli forgatókönyv kezelésére. ›Így sokszor egyszerűbb (olcsóbb) a különböző termelési láncszemeket inkább egyetlen vállalat jogi keretei közé terelni. –Kiszervezés ›Ott működhet jól, ahol a termékek szabványosítottak, esetleg maguk a termelési részfolyamatok is részletesen kidolgozottak, így jól megkövetelhető, ellenőrizhető, az eredmény. Azaz, szerződésileg jól kezelhető a helyzet.

169 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN169 ›Vállalat – részvénytársaság ›Korai kapitalista vállalat –Tulajdonos-menedzser –Saját vagyon –Teljes felelősség 3.3 Részvénytársaság

170 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN170 ›Részvénytársasági forma –Tömegtermelés előretörése, amihez hatalmas tőkekoncentráció kellett. –Üzlettársak kellettek, aminél problémát okozott az egyetemleges felelősség. –E probléma áthidalására jött a korlátolt felelősség intézménye, ezen belül a részvénytársasági forma. ›Csak részvényeik (név)értékének mértékéig van felelősségvállalás, és ez alapján van az „osztozkodás” és a „szavazás” is. ›Jogi személy, kétoldalú szerződések sokasága ›Szétválik a tulajdon és a menedzselés

171 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN171 ›Részvényes –Az „igazi” tulajdonosok a részvényesek –Alapcéljuk: a részvényesi gazdasági jellegű hasznosság

172 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN172 ›Képviseleti vagy megbízó-ügynök probléma –A részvényesek a vállalat hétköznapi üzletvitelében nem vesznek részt. Inkább átadják tulajdonosi döntési jogkörük jelentős részét menedzsereknek. –A tulajdon és a menedzselés elválik egymástól. Ez természetesen feszültségeket szül, hiszen a tulajdonosok és a menedzserek között nincs érdekazonosság. (Erről szól a képviseleti vagy megbízó-ügynök probléma.)

173 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN173 ›Részvényesi érdek tökéletes képviselete –A képviseleti probléma áthidalása a részvénytársasági rendszer életképességének alapvető feltétele. –Erre többféle megoldás is adódik ›Különböző ellenőrző szakértők alkalmazása (pl. igazgatótanács, felügyelőbizottság, belső ellenőrzések, külső auditor cégek stb.) ›Célirányos belső motivációs rendszerek (pl. részvényárfolyamokhoz kötött prémiumok) ›Menedzserek kiválasztása és lecserélése –Alapvető feltételezés, hogy a vállalati döntések mögött a részvényesi érdek tökéletes képviselete áll.

174 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN174 ›Termelési függvény –Termelési tényezők adott mennyiségeivel, adott technológia mellett előállítható maximális kibocsátást mutatja. ›Három jellegzetes termelési tényező csoport –munka, föld és tőkejószág 3.4 Vállalatok termelése

175 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN175 ›Munka –Emberi tevékenység, munkabér jár érte. –Kínálata a népesség által felkínált munkaórák. –Kereslete a vállalatok munkaigénye. –Nyilván tömérdek részpiaca alakul ki.

176 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN176 ›Föld –Úgy általában a természeti erőforrásokra utal. ›mezőgazdasági területek; telkek; nyersanyagok; levegő, szél, víz stb. –Használatáért rendszerint bérleti díjat kell fizetni.

177 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN177 ›Tőkejavak –Másként: tőkejószág, tőketényező, tőke, tőkeeszköz, befektetett eszköz, aktíva, eszköz, beruházás stb. ›épületek, gépek és berendezések, alapanyagok, félkész termékek, készletek, szoftverek, szabadalmak, márkanevek stb. –Tartósan használható javak, más termékeket előállítására. –Egyszerre kibocsátás (output) és termelési tényező (input). –Bérleti díjat fizetünk értük, ha nincs a vállalkozás tulajdonában, kamatot, ha igen. ›Kerülőutas termelés

178 BME 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN178 ›Vállalat tényezőkereslete –Egy termelési tényező határterméke (ezzel együtt a határtermék-bevétele) mennyiségének növelésével csökken. ›Csökkenő hozadék elve ›Ha például egyre több munkást alkalmazna a tokaji gazda, bortermelése bizonyára növekedne ettől, de egyre kisebb mértékben. –Egy vállalat az egyes termelési tényezők költségének és határtermék-bevételének viszonyát mérlegeli. –Úgy alakítják technológiájukat, hogy az egyes termelési tényezők költségegységeire eső határtermék-bevételek azonosak legyenek. ›Költségminimalizálás alapszabálya

179 BME 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN179 ›Ahogy változnak a termelési tényező piaci árak, úgy helyettesítik az egyik termelési tényezőt a másikkal. –Helyettesítési szabály –Mindaddig, amíg a költségegységekre eső határtermék- bevételek újra ki nem egyenlítődnek. ›Miből fakad az egyes termelési tényezők ára? –Nyilván az adott tényező piacán alakul ki. –Tökéletes piaci körülmények között az adott tényező piaci ára a határtermék-bevételéhez kell igazodjon. ›Addig fokozzák felhasználását, amíg határköltsége (ára) szintjére nem esik le alkalmazásának határbevétele (határtermék-bevétele). –A csökkenő hozadék elve szerint

180 BME 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN180 ›Egységes határtermék-bevétel elve –A vállalatok addig „variálják” a termelési tényező felhasználásaikat, hogy végül az összes tényező határtermék-bevétel / tényezőár hányadosa azonos és 1 kell legyen! ›Ha egységes a termelési tényezők piaca, ahol a vállalatok árelfogadók.

181 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN181 ›Tokaji-villányi példa –A bortermelési berendezések (egység)ára minden bizonnyal adottság lesz. ›Olyan alacsony kibocsátási szintet kell maguk elé kitűzni, amelynél e termelési tényező alkalmazása még kellően nagy hasznot (bevételt) hoz.

182 MINIMÁLBÉR Ha emelkedik egy termelési tényező ára, kevesebbet alkalmaznak majd belőle… Ezzel az érveléssel ellenzi sok közgazdász a minimálbérszabályokat. Önnek mi a véleménye erről a kérdésről? 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN182

183 GÉP KONTRA EMBER A termelékenyebb gépek elveszik a munkát az emberektől… Pontosabban: más irányokba áramoltatják az emberi munkát, helyenként persze a béreket is változtatva. Ez előzőek alapján mi a véleménye arról, hogy számos egyetemi oktató ellenzi az előadások videofelvételét? 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN183

184 NÖVEKVŐ BÉRKÜLÖNBSÉGEK A világ fejlettebb részén a bérkülönbségek az elmúlt ötven évben jelentősen nőttek. Mik a lehetséges okok? 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN184

185 MIÉRT AZ ELBOCSÁTÁST VÁLASZTJÁK? Amikor valamelyik iparágban vissza kezd esni a kereslet, akkor miért elbocsátják a szakmunkásokat, és miért nem a bérüket csökkentik inkább? Pedig a termelési tényezők származékos kereslete alapján az lenne a logikus, ha csökkennének a bérek (is), ezen keresztül pedig a termékek árai (is)? 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN185

186 BME 2014.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN186 ›Mérethozadék kérdése –Mást jelent, mint egy-egy tényező hozadéka ›Ahol a csökkenő hozadék elve érvényesül. –Itt: Miként változik a kibocsátás, amennyiben a termelési tényezőket mind és azonos arányban(!) növeljük? ›Állandó mérethozadék ›Növekvő mérethozadék (másként: méretgazdaságosság) –Részben műszaki természetű, részben specializálódási okok. ›Csökkenő mérethozadék –Szállítási költségek, menedzselési és ellenőrzési költségek, üzemzavarok kockázatok, természeti erőforrásokra épülő esetek.

187 BME 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN187 ›Például Tokajon –Az egyes tényezők határtermék-bevételét a termelési méret adta adottságok is befolyásolhatják. ›Lehet például, hogy Tokajon kicsik a termelési méretek… ›Miért nem növelik akkor a termelési méretet? ›Mert a szőlőföldet tekintve erőteljes lenne határtermék-bevétel zuhanást, hiszen nem nagyon van több alkalmas földterület (vagy drága lenne a „kiszorítás”). ›Ez tereli az egyes erőforrásokat a legjobb felhasználási területük felé. –Ez vezet allokációs hatékonysághoz –Ez kényszeríti a vállalatokat technológiai hatékonyságra

188 BME ›Terminológiai problémák –Tőke – tőkejavak, tőkejószágok ›Eszközök, gépek, gyárak stb. ›Capital goods, capital equipment, capital asset –Tőke – pénztőke ›Termelési célból kölcsönzött pénz ›Cash, money –Beruházás – befektetés ›Investment, real investment – investment –Eszköz (számvitel: aktíva) – asset ›Eszköz „magyarul” (is): egyszerűbb gép –Ez angolul: means, instruments, tools, a termelési eszközök: capital goods, a munkaeszközök: capital equipments ›Asset „angolul” (is): vagyontárgy 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN188

189 BME ›A pénz, mint általános termelési tényező –Elvont termelési tényező ›Önmagában nem termelnek vele, de szabadon termelési tényezőkre váltható. –A pénz, mint erőforrás, egyszerűbb, homogénebb termék ›A tokaji föld, egy különleges adottságú ember sokkal speciálisabb… –A pénznek könnyebben kialakul a tökéletes piaca, így a pénz szinte végtelen mennyiségben rendelkezésre álló erőforrásként jelentkezik, amelynek piaci árait minden szereplőnek el kell fogadnia. 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN189