BME Üzleti gazdaságtan Andor György. BME Ismétlés ›1 Gazdaságpszichológiai alapok – motiváció, drive, homo oeconomicus –1.1 Motiváció, szükséglet és hasznosság.

Az előadások a következő témára: "BME Üzleti gazdaságtan Andor György. BME Ismétlés ›1 Gazdaságpszichológiai alapok – motiváció, drive, homo oeconomicus –1.1 Motiváció, szükséglet és hasznosság."— Előadás másolata:

1 BME Üzleti gazdaságtan Andor György

2 BME Ismétlés ›1 Gazdaságpszichológiai alapok – motiváció, drive, homo oeconomicus –1.1 Motiváció, szükséglet és hasznosság –1.2 Racionalitás, homo oeconomicus, racionális vágy és kalkuláció 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN2

3 BME Ismétlés ›2 Közgazdasági alapok – kereslet és kínálat a termékpiacokon –2.1 Kereslet alapelemei ›Csökkenő határhasznosság ›Határértelem ›Értékparadoxon 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN3

4 BME ›Előnykiegyenlítődés elve –Egy fogyasztó – több termék –„Svédasztal” ›Végül: a különböző jószágok újabb egységeinek fogyasztásából nyerhető hasznosságnövekmények megegyeznek egymással. ›Másként: a fogyasztói kosár egyes jószágainak határhasznosságai megegyeznek. ›Csere –Több fogyasztó, több termék –Szubjektív hasznosság –Csökkenő határhasznosság –Önmagában a cserétől is nő jólét 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN4

5 BME ›Pénz –Praktikus csereeszköz –Elvont hasznosságú ›Pénz határhasznossága, MU M, az egységnyi pénzen vehető termék hasznossága –Az előnykiegyenlítődés elve pénzzel, Gossen II. törvénye: 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN5

6 JOBB AJÁNDÉK A PÉNZ? Minek nagyobb a hasznossága? 10 ezer forint vagy 10 ezer forintért vett ruha? (A statisztikák szerint kb. 70% a váltószám…) Nyilván az ajándék egyéb hasznossági elemeket is hordoz. 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN6

7 HERMANN GOSSEN XVIII. századi német közgazdász Munkáira élete során nem figyeltek fel. Kautz Gyula műegyetemi tanár segítségével fedezte fel a kor nagy angol közgazdásza, Jevons. „Egy adott élvezet nagysága csökken, ha ezt az élvezetet megszakítás nélkül, folyamatosan elégítjük ki addig, amíg telítettség nem lép fel.” „Egy embernek, aki több élvezet közül választhat, (…) annak érdekében, hogy élvezeteinek összessége a lehető legnagyobb legyen, (…) célszerű mindet csak részben kielégítenie, méghozzá olyan arányban, hogy (…) amikor a rendelkezésére álló idő lejár, minden egyes élvezetének nagysága azonos legyen.” 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN7

8 BME 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN8 ›Ha kombináljuk a két Gossen-törvényt, a kereslet törvényéhez jutunk. –Ha növekszik az a jószág ára, akkor – az egyenlőség fenntartásához – növelni kell MU a -t. –Ezt a fogyasztott mennyiség csökkentésével érhetjük el. 2.1.2 Kereslet törvénye, egyéni keresleti függvény 2.1.2.1 A kereslet törvényének egyszerű megragadása

9 BME 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN9 ›Mindennek van helyettesítője! –Szükségleteinket végtelen módon elégíthetjük ki. ›Szükségünk van gázra! –Keresletet mutatunk az egyes jószágok felé. ›Bizonyos árak mellett bizonyos mennyiségeket fogyasztunk valamiből. ›Az egyes termékekkel szemben nyilván azért mutatunk keresletet, mert valamilyen szükségleteinket, vágyainkat elégítik ki. –Kereslet törvénye ›Ha valaminek (ceteris paribus) felmegy az ára, felértékelődnek a helyettesítői, így egyre inkább azokat választjuk, és nem az adott terméket.

10 BME 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN10 ›Egy másik szokásos megragadási mód –Közömbösségi térkép másként: ›Preferencia-térkép ›Közömbösségi görbesereg 2.1.2.2 Közömbösségi térkép

11 BME 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN11 QbQb QaQa Qa0Qa0 Qb0Qb0 A Qb1Qb1 Qa1Qa1 B QbQb QaQa U U* ›A „cserearányt”a  Q b /  Q a hányados jellemzi –Ez a helyettesítési ráta –Az A -t és B -t összekötő egyenes meredeksége

12 BME 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN12 QbQb QaQa Qa0Qa0 Qb0Qb0 A U ›Helyettesítési határráta –A dQ b x MU b hasznosságcsökkenés egyenlő a dQ a x MU a hasznosságnövekedéssel. -dQ b /dQ a

13 QbQb QaQa 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN13

14 HOGYAN LEHETNE FELTÉRKÉPEZNI VALAKINÉL A) KÉT TERMÉK HELYETTESÍTÉSI RÁTÁJÁT, B) EGY TERMÉK HATÁRHASZNOS SÁGÁT? A) Mennyi egyik jószágot adna egy másik jószárért? (Persze adott előzetesen fogyasztott, birtokolt mennyiségeket feltételezve.) B) Sehogy. 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN14

15 BME 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN15 ›Néhány egyéb jellegzetes közömbösségi térkép jelleg 2.1.2.3 Nem általános közömbösségi térképek

16 QbQb QaQa 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN16

17 QbQb QaQa 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN17

18 QbQb QaQa 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN18

19 QbQb QaQa 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN19

20 BME 2.1.2.4Költségvetési korlát ›Eddig csak a fogyasztó preferenciáival foglalkoztunk, választásával nem. ›Tekintsük adottnak a fogyasztó I jövedelmét! 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN20

21 Elérhető kombinációk I teljes elköltése QbQb QaQa 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN21

22 BME ›Most nézzük az optimális választást! 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN22

23 Qa0Qa0 Qb0Qb0 QbQb QaQa 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN23

24 BME ›Átrendezve Gossen II. tételét kapjuk: 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN24 Jegyzethiba!!!