A mohák sokfélesége készítette: Dr. Papp Beáta Magyar Természettudományi Múzeum Kropog Erzsébet ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola és.

Az előadások a következő témára: "A mohák sokfélesége készítette: Dr. Papp Beáta Magyar Természettudományi Múzeum Kropog Erzsébet ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola és."— Előadás másolata:

1 A mohák sokfélesége készítette: Dr. Papp Beáta Magyar Természettudományi Múzeum Kropog Erzsébet ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola és

2 Amit mindnyájan tudunk a mohákról: Ez a lombos mohákra jellemző, de vannak más csoportok is spóratartó levélkék

3 A telepes májmohák teste szalagszerű telepekből áll. A leveles májmohák levélkéi három sorba rendeződnek.

4 1. 2. 3. 4. Kattints a számokra, és meglátod, melyik élőhelyen milyen fajok élnek! Hol élnek a mohák? Tényleg, csak a fák északi oldalán?

5 1. napsütésnek kitett szikla: száraz, szeles élőhely nagy évszakos hőingás nyáron nagyon felmelegszik, télen a szél miatt fagyos Jellemző fajok

6 háztető moha alkalmazkodás a szárazsághoz

7 a szőrszál a levélcsúcson összegyűjti a hajnali harmat cseppjeit a levélsejtek papillái a vizet a levél aljára, és a párna belsejébe vezetik

8 A hosszú nyélen ülő spóratokok is gyűjtik a vízcseppeket. fali moha

9 őszmoha a gömb alakú párna segít megtartani a vizet A levelek csúcsán a sűrűn álló szőrszálak fényvisszaverő felületet alakítanak ki gátolják a párna túlmelegedését ezáltal

10 ezüst körtemoha Ezüstös színe a levél felső részének víztiszta sejtjeitől származik. Védi a növényt a túlmelegedéstől. Kattints ideKattints ide az élőhelyekhez való visszatéréshez

11 2. sziklagyepek: száraz, napos élőhely, talajon élő fajok

12 göndörödő moha Amikor a moha kiszárad, a levelek besodródnak, így a növény meg tudja tartani a vizet.

13 kiszáradt állapotban vízzel telített állapotban nagysüvegű moha

14 a sziklagyepben kis területen sok mohafaj él együtt illatos májmoha háztető- moha göndörödő moha Weissia nagysüvegű moha Pseudocrossidium hornschuchianum

15 Az illatos májmoha úgy tartja meg a vizet, hogy a telep ágai besodródnak. kiszáradt vízzel telített

16 Pottia fajok Alkalmazkodásuk a szárazsághoz: Gyors fejlődésűek. Nyár elejére spórát hoznak, majd elpusztulnak. A nyarat spóra alakban a talajban vészelik át. Kattints ide Kattints ide az élőhelyekhez való visszatéréshez!

17 3. Patakok, folyóvizek a moháknak meg kell küzdeni a víz sodrásának és a benne szállított hordalék mechanikai hatásaival alkalmazkodás a víz sodrásához

18 vastag falú szilárdító sejtek vastag ér vastagodott levélszél Cinclidotus

19 Nálunk a Dunában gyakori.

20 Vastagerű moha Leggyakoribb faj patakokban, forrásokban.

21 Forrásmoha A moha ágacskái a víz sodrásának irányában állnak Kattints ide Kattints ide az élőhelyekhez való visszatéréshez!

22 4. Erdő árnyas: kiegyenlítettebb hőmérséklet és vízellátottság, de kevesebb fény

23 Kiterjedt gyepek a sziklákon és a talajon.

24 levélrózsa moha seprőmoha nagy levelű, nagy termetű fajok

25 ciprusmoha Hazai erdeink leggyakoribb faja. Kiterjedt gyepeket alkot talajon, sziklákon, fák kérgén.

26 erdei szőrmoha Gyakran nagy felületeket borít az erdők talaján.

27 Katalin-moha Gyakori az erdők talaján, az utak mentén a ré- zsükben.

28 A fák törzsén akár több méter magasságban is élnek mohák

29 A fák alsó részén árnyéktűrő fajokat találunk Pintycsőrű moha

30 Kerekesféreg-lakta májmoha Mókusfark-moha Feljebb a fákon fényigényesebb fajok fordulnak elő

31 A korhadt fákon ritka, védett moha fajok élnek Kobold mohaLophozia ascendens