BME Üzleti gazdaságtan Andor György. BME Ismétlés ›1 Gazdaságpszichológiai alapok – motiváció, drive, homo oeconomicus ›2 Közgazdasági alapok – kereslet.

Az előadások a következő témára: "BME Üzleti gazdaságtan Andor György. BME Ismétlés ›1 Gazdaságpszichológiai alapok – motiváció, drive, homo oeconomicus ›2 Közgazdasági alapok – kereslet."— Előadás másolata:

1 BME Üzleti gazdaságtan Andor György

2 BME Ismétlés ›1 Gazdaságpszichológiai alapok – motiváció, drive, homo oeconomicus ›2 Közgazdasági alapok – kereslet és kínálat a termékpiacokon 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN2

3 ÉRTÉKELJE AZ ALÁBBI ÁLLÍTÁST! „A kereslet törvénye szerint, ha alacsonyabbak az ételárak, akkor többet eszem. Ez pedig nyilván nincs így, azaz itt a kereslet törvénye nem igaz.” (többet vásárol, de nem többet eszik) 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN3

4 PÉLDÁK Mi történik a piaci árral, ha a kereslet és a kínálat is megnő? (nem tudni) Milyen hatása lesz az autók árára, ha csökken a benzin ára? (nő) Lehet-e jó gazdasági döntés elavult gépen termelni? (igen) Függ-e attól, hogy mennyiért akar eladni egy aranyrudat, hogy azt korábban vette, találta vagy örökölte? (nem) 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN4

5 PÉLDÁK A háborúban az addig elszenvedett veszteségeket mennyiben kell figyelembe vennie a kormányzatnak a háború folytatásáról hozott döntésnél? (nem kell figyelembe venni) Magyarázza meg: „Gazdasági válságkor sosincs hiány a hivatásos katonának jelentkezőkből?” (mert annyi nincs alternatíva) Miért fizetnek a multinacionális cégek különböző országokban különböző béreket ugyanazon munkáért? (mert a nem a munkát kell megfizetni, hanem az alternatívát) Az Infopark irodabérlet árai (az elmúlt években) jelentősen estek. Olcsóbbá vált- e ezzel az Önök képzése? (igen) 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN5

6 PÉLDÁK Amennyiben céges autó helyett a sajátunkat is használhatjuk, és ekkor 100 forintot térítenek km-enként, a saját autó használatáról szóló döntést befolyásolja-e: a) A benzinárak változása (igen) b) Autónk vásárlási ára, illetve avulása miatti értékcsökkenése? (nem) c) Autónk megtett út miatti értékcsökkenése? (igen) d) A kötelező biztosítási díjak emelkedése? (nem) A költségtérítéses vagy az államilag támogatott hallgatóknak nagyobb költségű végigaludni az előadást? (egyforma) A költségtérítéses hallgatók jobban igyekeznek? Miért? 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN6

7 PÉLDÁK Milyen lehet a megfázás elleni szerek árrugalmassága A) egy adott szer esetén, B) a szerek összességének esetén? (A) nagy, B) kicsi) A receptre kapható gyógyszerek reklámtevékenysége miért az orvosokra irányul? (mert a beteg már árrugalmatlan) Az iPhone-ok árrugalmasságát mennyiben változtatják meg más gyártók hasonló termékei? (növelte) Az e-mailek megjelenése vajon megváltoztatta a postai levelek árrugalmasságát? (igen, növelte) 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN7

8 REKORDTERMÉS PARADOXONA Jó időjárási adottságok, kiemelkedő termés, mégis csökkenő bevétel a gazdáknál. Mi lehet az ok? Az élelmiszerek egy részének kereslete inkább árrugalmatlan. Nagy termés, kifelé tolódó kínálat, és viszonylag meredek kereslet. Nagyon csökken az ár, kicsit nő a mennyiség, így összességében csökken az árbevétel. 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN8 Q D P S1S1 P1P1 P2P2 Q1Q1 Q2Q2 S2S2

9 PÉLDÁK Egy válóperen az a kérdés, hogy a 20 millió forintos közös vagyonon az 5-15 illetve 15-5 sávban hol osztoznak. A peres eljárás évi 2,5 millió forintba kerül a feleknek. Meddig húzzák a pert? (Akár a végtelenségig folytatják…) 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN9

10 BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN10 ›Tokaji-villányi példa –Egy-egy tokaji és villányi bortermelő ›Nagyjából ugyanakkora szőlőföld, munkásszám, gépek és technológia –Kétféle szőlő-, illetve borfajta (kékfrankos és szamorodni) ›Azonos minőségek –A két borfajta eladási árai megegyeznek. 3 Szakosodás, vállalat 3.1 Komparatív előnyök és a szakosodás

11 BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN11 1000900800700600500400300200100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 1000900800700600500400300200100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 tokajivillányi szamorodni kékfrankos szamorodni kékfrankos

12 BME –A szamorodni a tokaji gazdánál relatíve olcsóbb, hatékonyabban termeli. „A tokaji gazdának komparatív előnye van a szamorodni előállításában.” ›Tokaji: 1 l szamorodniért 0,5 l kékfrankost ›Villányi: 1 l szamorodniért 1,25 l kékfrankost –A „kékfrankosban” viszont a villányi a jobb, ebben neki van komparatív előnye. ›Tokaji: 1 l kékfrankosért 2 l szamorodnit ›Villányi: 1 l kékfrankosért 0,8 l szamorodnit

13 BME ›Szakosodjanak komparatív előnyeik szerint, majd cseréljenek egy az egyben! 1000900800700600500400300200100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 1000900800700600500400300200100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 tokajivillányi szamorodni kékfrankos szamorodni kékfrankos ›Mindketten jobban járnak!

14 HÁZIMUNKA A felmérések szerint: ›Az otthon és a munkahelyen munkával töltött idő nagyjából azonos a férfiaknál és a nőknél. ›A nőknél viszont az első házasság után jelentősen nő a házimunkára szánt idő, ezzel együtt csökken az otthonon kívüli munkavégzés. Lehetséges (pozitív) közgazdasági magyarázat szerint a házaspárok komparatív előnyeik szerint specializálódnak: a nőknek a családi tevékenységekben van komparatív előnyük, a férfiaknak pedig az otthonon kívüli munkavégzésben. 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN14

15 BME ›Legyen a kétfajta bor fogyasztási aránya fele-fele mindkét környéken! ›A szakosodás és cserélés még többletköltségek esetén is megérheti. 1000900800700600500400300200100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 1000900800700600500400300200100 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 tokajivillányi szamorodni kékfrankos szamorodni kékfrankos

16 BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN16 ›Mi a helyzet akkor, ha egyik vagy mindkét bortermelő számára adódik egy másik borfajta, aminek termelése ezeknél is előnyösebb? –Akkor rossz lenne a példánk… –Nincs értelme a „szamorodni vagy kékfrankos?” kérdéssel foglalkozni, ha van valami még jobb. –Az áldozat mindig a következő legjobb. –Gazdasági mérlegelés mindig a két legjobb lehetőség között történik! –Azaz, a példa a két borász esetén a két-két legjobb választási lehetőséget kell kínálja.

17 BME ›Most legyen a két borfajta ára különböző! –A szamorodni ára sokkal magasabb, így mindkettőnek ennek termelés éri meg jobban. ›Ekkor valaki harmadik a kékfrankos termelésében „jó” kell legyen. –Mindenki nem lehet alacsony hatékonyságú kékfrankos termelő. ›Mert akkor nem is lenne kékfrankos. 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN17

18 BME ›Tehát mindketten a szamorodnit termelik, ebben versenyeznek. –A nagyjából azonos körülményekre gondolva megállapíthatjuk, hogy a tokaji gazda tönkre fog menni, mert csak 600-at tud termelni a villányi 800- ával szemben. (Az egy literre eső költségei magasabbak.) –Ez lehetetlen! –Nézzük a tokaji költségeit: ›Földterület költsége ›Munkaerő költsége ›Borászati berendezések költsége ›Borász-vállalkozó költsége (profitja) 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN18

19 BME ›Tehát –vagy alacsonyabbak kell legyenek a tokaji borász költségei (a föld használatának ára, a munkaerő bére stb.); –vagy rosszul használják ott fel ott az erőforrásokat, tehetségtelen vállalkozóról van szó. ›A költség, az ár az emberek értékítélete szerinti legjobb (illetve második legjobb) felhasználási lehetőségükhöz igazodik. –Ha valakinek a legjobb felhasználási lehetősége a „szőlőmetsző”, akkor ő olyan szegény vagy gazdag ember lesz, amennyire az emberek értékesnek tartják a szőlőmetszést (a szőlőt, a bort), és amennyire ő ügyes ebben. 19

20 BME ›A legjobb felhasználási lehetőségén azonban minden és mindenki versenyképes. –Legfeljebb keveset ér, szegény lesz. ›Mindenki akkor jár a legjobban, ha tulajdonát és munkaerejét komparatív előnyei szerint használja, majd cserél. ›Ez adja a szakosodás és csere ösztönzését, az „ezermesterség” feladását. –„Mi leszel, ha nagy leszel?” ›Export-import 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN20

21 ÉRTÉKELJE AZ ALÁBBI ÁLLÍTÁST! „Az olcsó import hazai munkahelyek elvesztéséhez vezet.” 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN21

22 BME ›Kereskedők –Komparatív előnyük a cserelehetőségekre vonatkozó információk felhajtásában, a cserék megszervezésében, lebonyolításban rejlik. –„A kereskedők mások tudatlanságából húznak hasznot.” ›Igen. ›Mint mások is… ›Nem vagyunk polihisztorok, így az építészek, az orvosok, a kereskedők és a megannyi egyéb specialista abban segítenek nekünk, hogy saját specialitásainkkal foglalkozhassunk többet. 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN22

23 BME 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN23 ›Adam Smith híres gombostűgyártásos példája –Nyújtja, egyenesíti, vágja, hegyezi, fejet illeszt, csomagol… –Többszörös termelékenység ›De a szakosodással együtt valamilyen koordináció vagy csere válik szükségessé! –Egyre több és több tranzakcióra van szükség. ›Tranzakciós költségek –Fizikai távolság leküzdése, cserelehetőségek feltárása, komparatív előnyökkel rendelkező termelőegységeket összeszervezése stb. 3.2Tranzakciós költségek és a vállalatok

24 BME 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN24 ›A „szakosodás-csere módszer” alkalmazásának a tranzakciós költségek szabnak határt. ›Coase: vállalatok tranzakciós költség elmélete –Tranzakciók a piacon vagy egy vállalaton (szervezeten) belül bonyolíthatók le. –Amelyik az olcsóbb, az alakul ki.

25 BME 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN25 ›Termelési tényezők (erőforrások, tényezők, inputok) –Más jószágok előállítására alkalmasak ›Három jellegzetes termelési tényező csoport –munka, föld és tőkejószág 4 Termelés, termelési tényezők és technológia

26 BME 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN26 ›A termelési tényezők kereslete származékos kereslet –Nem az újabb és újabb egység közvetlen élvezete, hasznossága a lényeg, hanem a fogyasztó gyártott termékkel kapcsolatos hasznosságérzete. –Az inputtényezők kereslete az outputtermékek keresletéből fakad. ›Tokaji föld kereslete ›Kerülőutas termelés

27 BME 4.1Költségminimalizálás alapszabálya és a csökkenő hozadék elve ›A termelés több tényező kombinációjának eredménye –Rendszerint nem is tudni, hogy önmagában egy erőforrásnak mekkora kibocsátási rész tudható be. ›Határtermék –Egyik termelési tényező újabb egységének bekapcsolásával elérhető többletkibocsátás ›Termelési egységben (pl. db) kifejezve ›Határtermék-bevétel –Ugyanaz mint a határtermék, csak pénzben kifejezve, azaz határtermék x határbevétel (ár) 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN27

28 BME ›Csökkenő hozadék elve –Egy erőforrás alkalmazásának növelésével a kibocsátás egyre kisebb mértékben növekszik. ›Egy termelési tényező határterméke mennyiségének növelésével csökken. –Gossen I „termelési párja” 282013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN

29 BME ›Költségminimalizálás alapszabálya –Nyilván minimalizálni szeretnék az adott termékmennyiség előállítási költségeit. –A vállalati okoskodás az előnykiegyenlítődés elvéhez lesz hasonló. ›A termelési tényezők költségegységére (egységárára) eső határtermék-bevételek legyenek azonosak. ›Miért? ›Mert amennyiben nem így lenne, költségcsökkentés lenne elérhető a felhasznált erőforrások átszervezésével (cseréjével). (Gossen II „termelési párja”.) 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN29

30 BME ›Helyettesítési szabály –Ha az egyik tényező ára (ceteris paribus) emelkedik, akkor helyettesíteni kezdik más termelési tényezővel. ›Mindaddig, amíg a költségegységekre eső határtermék- bevételek ki nem egyenlítődnek. 302013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN

31 BME 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN31 ›Vállalati tényezőkeresleti függvény –A vállalat árelfogadó a tényezők piacán, de gazdálkodnia kell, profitot kell maximalizáljon. –Ha a tényező ára magasabb, magasabb határtermék- bevételt kell produkáljon ahhoz, hogy alkalmazzák, ehhez viszont – a csökkenő hozadék elve miatt – kisebb tényezőmennyiség-felhasználás kapcsolódik. ›Azaz, magasabb tényezőár, kisebb tényező keresett mennyiség, és fordítva. ›Analóg a kereslet törvényének a Gossen I-II. törvényekből való levezetésével, csak a „csökkenő élvezetek elve” helyett itt a „csökkenő hozadék elve”, az „előnykiegyenlítés elve” helyett pedig a „költségminimalizálás alapszabálya” érvényesül.

32 MINIMÁLBÉR Ha emelkedik egy termelési tényező ára, kevesebbet alkalmaznak majd belőle… Ezzel az érveléssel ellenzi sok közgazdász a minimálbérszabályokat. Önnek mi a véleménye erről a kérdésről? 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN32

33 GÉP KONTRA EMBER A termelékenyebb gépek elveszik a munkát az emberektől… Pontosabban: más irányokba áramoltatják az emberi munkát, helyenként persze a béreket is változtatva. Ez előzőek alapján mi a véleménye arról, hogy számos egyetemi oktató ellenzi az előadások videofelvételét? 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN33

34 NÖVEKVŐ BÉRKÜLÖNBSÉGEK A világ fejlettebb részén a bérkülönbségek az elmúlt ötven évben nőttek. Lehetséges okok: ›Technológiai változások ›Szakszervezetek gyengülése ›Társadalmi mobilitás, nemzetközi verseny, bevándorlás ›„Győztes mindent visz” típusú piacok 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN34

35 35 A termelési tényező mennyisége B termelési tényező mennyisége –Egyenlőtermék-görbék

36 36 A termelési tényező mennyisége B termelési tényező mennyisége –Egyenlőköltség-egyenes

37 37 A termelési tényező mennyisége B termelési tényező mennyisége H –A költségarányok éppen arányosak a határtermék- bevételekkel. –Mindkét tényezőre utoljára fordított költség éppen azonos bevételt generál.

38 BME 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN38 ›Miből fakad az egyes termelési tényezők ára? –Nyilván az adott tényező piacán alakul ki. –Tökéletes piaci körülmények között az adott tényező piaci ára a határtermék-bevételéhez kell igazodjon. ›Addig fogják fokozni a tényező felhasználását, amíg határköltsége (ára) szintjére nem esik le alkalmazásának határbevétele (határtermék-bevétele). –A csökkenő hozadék elve és a profitmaximalizálás miatt 4.2 Termelési tényezők árazódása és a jövedelemelosztás

39 BME 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN39 ›Egységes határtermék-bevétel elve –Végül az összes tényező határtermék-bevétel / tényezőár hányadosa azonos és 1 kell legyen! ›Ha egységes a piacuk ›Ehhez a tényező-felhasználás mennyiségét „variálják” –A tényezőtulajdonosokat (akik itt a kínálók) a magasabb tényezőárak a kínált mennyiségek fokozására motiválják. –E kettő egymásnak feszüléséből alakul ki a tényezők piaci ára. ›A fogyasztási oldallal analóg okoskodások

40 BME 2013.ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN40 ›Mérethozadék kérdése –Mást jelent, mint egy-egy tényező hozadéka ›Ahol a csökkenő hozadék elve érvényesül. –Itt: Miként változik a kibocsátás, amennyiben a termelési tényezőket mind és azonos arányban (!) növeljük? ›Állandó mérethozadék ›Növekvő mérethozadék (másként: méretgazdaságosság) –Részben műszaki természetű, részben specializálódási okok. ›Csökkenő mérethozadék –Szállítási költségek, menedzselési és ellenőrzési költségek, üzemzavarok kockázatok, természeti erőforrásokra épülő esetek. –Allokációs és technológiai hatékonyság

41 BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN41 ›Jövedelemelosztás határtermelékenységi elmélete –Állandó mérethozadék és változatlan termékárak esetén az egyes termelési tényezők ár-mennyiség szorzata (használatuk teljes költsége) éppen ki kell adja az adott tényező teljes bevételhez való hozzájárulását is. –Ekkor az egyes tényezők összes költsége egyenlő lesz az általuk előállított összes bevétellel. –Ekkor a jövedelem az egyes termelési tényező tulajdonosok között tényezőik határtermék-bevételei szerint lesz elosztva.