A népegészségügyi kutatások szerepe az egészségfejlesztésben Dr. Horváth Edina PhD Dr. Molnár Regina PhD, Dr. habil. Paulik Edit PhD SZTE ÁOK Népegészségtani.

Az előadások a következő témára: "A népegészségügyi kutatások szerepe az egészségfejlesztésben Dr. Horváth Edina PhD Dr. Molnár Regina PhD, Dr. habil. Paulik Edit PhD SZTE ÁOK Népegészségtani."— Előadás másolata:

1 A népegészségügyi kutatások szerepe az egészségfejlesztésben Dr. Horváth Edina PhD Dr. Molnár Regina PhD, Dr. habil. Paulik Edit PhD SZTE ÁOK Népegészségtani Intézet, Szeged INNOVÁCIÓ AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSBEN – 2015. szeptember 29.

2 Bizonyítékokon alapuló döntések Orvostudomány Népegészségügy Prevenció Egészségmegőrzés Egészségfejlesztés Egészségpolitika „…az egészségmegőrzés szakpolitikáinak és gyakorlatának bizonyítékokon alapuló megközelítését alkalmazzák, a kvalitatív és kvantitatív módszerek teljes kínálatának felhasználásával…” (WHO 51. közgyűlése, 1998).

3 A népegészségügy alapvető funkciói (EPHO)  A lakosság egészségi állapotának és jóllétének felügyelete  Az egészségi ártalmak és veszélyhelyzetek monitorozása és kezelése  Környezet-egészségügyi, foglalkozás-egészségügyi, élelmiszerbiztonsági és egyéb téren folytatott egészségvédelem  Egészségfejlesztés  Betegségmegelőzés és a betegségek korai stádiumban való diagnosztizálása  Az egészséget és a jóllétet szolgáló irányítás biztosítása  Népegészségügyi személyzet biztosítása  A fenntartható szervezeti struktúrák és a finanszírozás biztosítása  Érdekérvényesítés, kommunikáció és társadalmi mobilizáció  Népegészségügyi kutatás WHO Népegészségügyi Szakértői Csoport

4 A népegészségügyi funkciók kapcsolatrendszere VÍZIÓ: Fenntartható egészség és jóllét ALAPVETŐ EPHO-k EPHO 4 EPHO 3 EPHO 5 SZOLGÁLTATÁSOK Egészségfejlesztés EgészségvédelemBetegségmegelőzés TÁMOGATÓ EPHO-k INFORMÁCIÓ EPHO 1+2 Felügyelet Monitorozás; reakció-készenlét Információ; egészségi állapot felmérések Irányítás EPHO 6 Népegészségügyi munkaerő EPHO 7 Finanszírozás EPHO 8 Kommunikáció EPHO 9 Kutatás EPHO 10 Review of public health services and capacities in the European Region, 2012, WHO

5 Népegészségügyi kutatások Cél: a lakosság egészségi állapotának javítása, a politika és a népegészségügyi gyakorlat által Új ismeretek nyerése: az egészségvédelem és -fejlesztés érdekében; populációs szinten vagy az egészségügyi ellátás terén Cél-orientált, egészség-politikai szempontból releváns kérdésekre irányuló Módszertan: megfigyeléses módszerek, survey-k, regiszterek, adatbázisok, eset-tanulmányok, statisztikai modellek Tudományterületek-interdiszciplinaritás: epidemiológia, szociológia, pszichológia, közgazdaságtan, környezet-egészségtan, betegség megelőzés, egészségmegőrzés, egészségügyi menedzsment stb.

6  Demográfiai, mortalitási, morbiditási adatok  Egészségmagatartás  Társadalmi-gazdasági adatok  Környezet-egészségügyi adatok  Az egészségügyi ellátórendszer működésére és teljesítményére vonatkozó betegforgalmi, finanszírozási adatok EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS BETEGSÉG MEGELŐZÉSI INTERVENCIÓK TERVEZÉSE EPIDEMIOLÓGIAI ALAPOKRA ÉPÍTETT, BIZONYÍTÉKOKON ALAPULÓ NÉPEGÉSZSÉGÜGYI GYAKORLAT Népegészségügyi adatok, indikátorok

7 Népegészségügyi kutatások szükségessége KUTATÁS  INFORMÁCIÓ  STRATÉGIA + GYAKORLAT Népegészségügyi kutatások NEMZETKÖZI HAZAI

8 Nemzetközi kutatások - prioritások FŐ TÉMÁKALTÉMÁKNEMZETI N (%) NEMZETKÖZI N (%) Betegség felügyelet Kardiovaszkuláris betegségek Daganatok Fertőző betegségek Mentális egészség Migránsok egészsége 18 (78) 16 (70) 17 (75) 15 (65) 8 (35) 7 (30) 8 (35) 7 (30) - 3 (13) EgészségvédelemKörnyezetegészség Foglalkozás-orvostan Bioterrorizmus Élelmiszerbiztonság és táplálkozás Egészségnevelés és -védelem Drog-addikció 17 (74) 15 (65) 12 (53) 18 (78) 15 (65) 13 (56) - 3 (13) 5 (22) 6 (26) Egészségügyi szolgáltatások Egészségügyi szolgáltatások kutatása Betegbiztonság Egészségügyi technológiai elemzés Egészség menedzsment Gyógyszerhasználat 18 (78) 15 (65) 13 (56) 14 (61) 13 (56) 5 (22) - 5 (22) 4 (17) MódszertanEpidemiológia15 (65)4 (17) Rechel B., McKee M.: Facets of public health in Europe WHO, 2014; McCarthy, Harvey et al. (2009)

9 Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesülete Tagintézetek – országos intézetek, egyetemek Hazai kutatások Egészségpolitika Health 2020 Társadalmi-gazdasági tényezők Roma populáció Migráció Egészségi állapot Lelki egészség Életminőség Kémiai biztonság Egészségvédelem a munkahelyen Egészségmagatartás Dohányzás Fizikai aktivitás Táplálkozás Megelőzés Méhnyakszűrés Rehabilitáció

10 Intézeti kutatások SZTE ÁOK Népegészségtani Intézet (2005-től) Az életminőség és az egészségügyi ellátással kapcsolatos igények település-specifikus jellemzői Várandós nők egészségi állapota és életmódja Környezeti eredetű expozíciók szerepe óvodás korú gyermekek egészségi állapotának alakításában Szegeden Az osteoporosis epidemiológiai jellemzői középkorú nők körében Daganatos betegek életmódja és életminősége Különböző életkorú lányok szexuális viselkedésének és egészségi problémáinak összefüggései Az egészségi állapot és a társadalmi helyzet összefüggései a dohányzással és a dohányzásról való leszokással kapcsolatban A szűrővizsgálatokkal kapcsolatos ismeretek, attitűdök meghatározói a Dél-Alföldi Régióban …

11 Tudásátadás a népegészségügyi kutatásban Bizonyítékok kialakítása Bizonyítékok kialakítása Csoportos Egyéni Felügyelet Egészség és jóllét Egészségmagatartás Szakmai gyakorlat Nyilvánosság Média, kultúra, közvélemény Politika Egészségpolitika Direkt Indirekt Tudásátadás Ogilvie D et al: A translational framework for public health research. BMC Public Health 2009, 9:116, doi:10.1186/1471-2458-9-116 Intervenciós kutatások Lehetséges intervenciók Módosítható meghatározó tényezők Módosítható meghatározó tényezők Alap tudományok

12 Összefoglalás Innováció a népegészségügyi kutatásokban  a döntéshozást a népegészségügy minden szintjén segítő időszerű kutatások folytatása  további kutatások a betegség megelőzés, jóllét témákban  evidencián alapuló stratégiafejlesztést támogató tudásbázis kiterjesztése  új kutatási módszerek kidolgozása  a kutatóközpontokkal és a felsőoktatási intézményekkel való partneri kapcsolatok kiépítése  megfelelő kommunikációs csatornák kiépítése a népegészségüggyel foglalkozó tudományos körök és az országos stratégiatervezés között

13 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!