Az autóipar lokalizációi a gazdasági térben Savanya Péter PhD hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési.

Az előadások a következő témára: "Az autóipar lokalizációi a gazdasági térben Savanya Péter PhD hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési."— Előadás másolata:

1 Az autóipar lokalizációi a gazdasági térben Savanya Péter PhD hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet savanya.peter@eco.u-szeged.hu Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája Járműipar területi dimenziói Győr, 2011. október 14. A kutatás a TÁMOP 4.2.1/B-09/KONV-2010-0005 „Kutatóegyetemi Kiválósági Központ létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen” című projekt „Információs Társadalom” alprogram, „Társadalomtudományi K+F kompetenciák fejlesztése” program keretében valósult meg.

2 Bevezetés A kutatás célja, a gyakorlati vizsgálatokat felvonultató szakirodalom vizsgálatával összefoglaló áttekintést adni az autóipar lokalizációjának elméleti kérdéseiről. A téma vizsgálatának hármas szempontrendszere: Az iparági struktúra A vállalati stratégia és telepítési döntések A hálózatok és a térbeliség Valamint néhány szó Európa autóipari régiójáról és az ágazat lokalizációjáról Savanya Péter ; PhD hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája Járműipar területi dimenziói Győr, 2011. október 14. összefüggései

3 Az autóipari struktúra tegnap és ma Globalizáció  Magkompetenciák és outsourcing, kooperatív kapcsolatokon alapuló értékláncok  FDI tevékenység  Globális termelési hálózatok Regionalizáció – makro-régiók  Gazdasági integrációk folyamatai (NAFTA, EFTA …) és kereskedelempolitika  Piacok definiálása (konvergencia és regionális különbözőségek)  Az új „feltörekvő” piacok lefedése és a bázispiacok töretlen jelentősége  Termelési hálózatok szerveződése  Gyártási stratégiák operatív működtetése (JIT, szociotechnológiai tér, a földrajzi közelség szerepe a koordinációban) Az autóipar „tegnap”Az autóipar „ma” „Hazai bázis” modell (a verseny középpontjában az export tevékenység a hazai gyártási bázisáról) „Globális” modell (az operatív vállalati funkciók globális és regionális szinten szerveződnek) A feltörekvő piacok mint a kifutott modellek és termelési eszközök lerakatai A feltörekvő piacok, mint a meghatározó gyártási kapacitások potenciális telephelyei Export vezérelt iparági berendezkedés (különböző országok vállalatai az egyes piacok lefedésében versenyeznek) Hálózat vezérelt iparági berendezkedés (néhány nagyvállalat a néhány nagy piacra termel és versenyez) Savanya Péter ; PhD hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája Járműipar területi dimenziói Győr, 2011. október 14.

4 Vállalati versenyelőnyök és lokalizáció stratégiai tényezők az értéklánc hálózatában Autógyártók Az értéklánc központi szereplői  Marketing és innováció  Költségelőnyök (méretgazdaságosság és költségcsökkentés)  Magkompetenciák és kiszervezés  Finanszírozás Elsődleges (rendszer) beszállító / stratégiai partner Integrátor szerep a beszállítói feladatokban és stratégiai partner a technológiai fejlesztésekben  Globális lefedettség  Technológia és innováció  Méretgazdaságosság  Minőség-költség-mobilitás orientált működés  Minőségbizotsítási rendszerek Másodlagos modulbeszállítók  Közvetlenül kapcsolódnak az elsődleges beszállítók rendszereihez lokális és globális szinten  Minőség-költség-mobilitás orientált működés  Minőségbizotsítási rendszerek Harmadik vonalas beszállítók  Méretgazdaságosság és költségelőnyök Piackövető beszállítók  Méretgazdaságosság és költségelőnyök Savanya Péter ; PhD hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája Járműipar területi dimenziói Győr, 2011. október 14.

5 Az értéklánc és vállalati kapcsolatok Savanya Péter ; PhD hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája Járműipar területi dimenziói Győr, 2011. október 14. Termék- Design- tervezés és fejlesztés Anyag- gyártás Alkatrész -gyártás Modulok részegségek gyártása Össze- szerelés Marketin g Disztribúció After-sales szolgáltatások 222 Ügynökségek Disztribútorok és kereskedők 3333 Szervizek és szolgáltatók stb. PüBefpartnerekPüBefpartnerek Design- tervező cégek Elsődleges beszállítói és technológiai partner Pénzügyi és befektető partnerek AUTÓ- GYÁR- TÓK Lineáris felfogás helyett hálózati megközelítés Globális hálózatba integrált termelési rendszerek Regionális specializációk és gyártási-piaci struktúrák Magkompetenciák tudatos definiálása és outsourcing Az elsődleges beszállítók iparági szerepének felértékelődése

6 Vállalati versenyelőnyök és lokalizáció Az értéklánc-hálózat tevékenységeinek differenciálódása a gazdasági térben Stratégai tevékenységek  stratégiai versenyelőnyök a többi piaci szereplővel szemben Technológia és innovációk szerepe (niche stratégiák és a piacok lefedése) Társiparágak és társtechnológiák figyelése és együttműködés Iparági gyakorlatok és technológiák adaptálása Savanya Péter ; PhD hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája Járműipar területi dimenziói Győr, 2011. október 14. Stratégiai és fejlesztési-bázis térségek  speciális erőforrások jelenléte a térségben  Tudás és iparági miliő (vállalatok és tudásintézmények kapcsolatai)  Iparági és társtechnológiák jelenléte  Együttműködés és partnerkapcsolatok  Adaptív együttműködések az iparági szereplők között Operatív gyártási tevékenységek  költségelőnyök  Méretgazdaságosság és termelékenység  Koordináció vs. kiszervezés – hatékonyság és termelésszervezés kérdései Gyártás és termelési hálózatok lokalizációs pontjai  Fő input: megfelelően képzett de alacsonyabb bérszínvonalú munkaerő  A fejlett termelési rendszerek üzemeléséhez szükséges infrastruktúrális és intézményi feltételek  Moduláris gyártási hálózatok kiépülése  Földrajzi közelség szerepe a koordináció költségeiben és lehetőségeiben  Hálózatok térbeli koncentrációja az autógyártók körül Standardizált beszállítói tevékenységek  Költségminimalizálás  Globális kihelyezés

7 A lokalizáció szerveződése – autógyártók és beszállítók Az értéklánc-hálózat tevékenységeinek differenciálódása a gazdasági térben Autógyártók lokalizációs döntései – térségi erőforrások és vállalatai versenyelőnyök kapcsolata Ko-lokalizáció (co-localisation) a beszállítói iparágban  Stratégiai partnerek az autógyártók közelében lokalizálják fejlesztő illetve stratégiai részlegeiket A térbeliség szerep az együttműködésben és tudásáramlásban  Gyártó és összeszerelő telephelyek beszállítói hálózatai Az elsődleges beszállítói partner mint integrátor a gyártó üzem közelében telepíti le üzemegységeit (globális tendenciák) A földrajzi közelség szerepe a termelési rendszerek (főként a JIT iparági rendszerek) hatékony alkalmazásában –Globális beszállítói hálózatok és folyamatmenedzsment („Toyotizmus” elve) –Helyi beszállítói (KKV) hálózatra támaszkodás –Beszállítói parkok létrehozásának elterjedő iparági gyakorlata Klaszterek elmélete Savanya Péter ; PhD hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája Járműipar területi dimenziói Győr, 2011. október 14.

8 Az európai autóipari régió Európa autógyártásának átalakulása :  Kelet- és Közép-Európa gazdasági integrációja (potenciális új piacok – konvergencia folyamatok)  Gyártási folyamatok kiszervezése az európai gyártók számára  Beszállítói iparágak kapacitásainak kiépülése  Ázsiai autógyártók megjelenése (új iparági struktúra és potenciális belépési pont Európa piacaira Savanya Péter ; PhD hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája Járműipar területi dimenziói Győr, 2011. október 14. Iparági folyamatok területi vetületei (EC 2002)  Specializáció  Klaszteresedés Iparági struktúra és termelési rendszerek JIT rendszerek elterjedése (Toyota modell) A beszállítói hálózatban, és az iparágban fontos szerepe van a KKV-k hálózatának

9 Összegzés A globális integrációs folyamatok az autóipar szereplőit regionális és globális szintű termelési, fogyasztási, innovációs, és irányítási (koordinációs) rendszerek hálózatába ágyazta be. Az autóipar lokalizációját egy összetett tényezőrendszer alakítja: –az egyes térségek által kínált versenyelőny- tényezők, –a vállalati stratégiák és az iparági hálózatok funkcionális kapcsolatai. –a térbeli közelség szerepe a stratégiai és termelési hálózatokban. Európa autógyártásának lokalizációja magán hordozza globalizáció és regionalizáció jegyeit. A kialakult iparági struktúra és hierarchia stabilnak látszik, ám néhány térség potenciálisan képes új pozíciókat szerezni a munkamegosztásban. Erőteljes az iparág térbeli agglomerációja (klaszteresedés). Savanya Péter ; PhD hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája Járműipar területi dimenziói Győr, 2011. október 14.

10 Köszönöm a megtisztelő figyelmet ! Savanya Péter Savanya Péter ; PhD hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája Járműipar területi dimenziói Győr, 2011. október 14. A kutatás a TÁMOP 4.2.1/B-09/KONV-2010-0005 „Kutatóegyetemi Kiválósági Központ létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen” című projekt „Információs Társadalom” alprogram, „Társadalomtudományi K+F kompetenciák fejlesztése” program keretében valósult meg.