Mikro- és makroökonómia Pénz és pénzteremtés Szalai László 2016.05.02.

Az előadások a következő témára: "Mikro- és makroökonómia Pénz és pénzteremtés Szalai László 2016.05.02."— Előadás másolata:

1 Mikro- és makroökonómia Pénz és pénzteremtés Szalai László 2016.05.02.

2 Mi a pénz? “A középosztály pénz olyan, mint a pornográfia, nehéz lenne pontosan definiálni, de aki látja, biztosan tudja, hogy ez az.” – Orbán Viktor

3 A pénz funkciói Elszámolási egység – Az áruk mértékegységéül szolgál – Lehetővé teszi az összehasonlítást Forgalmi eszköz – A csere általános eszközeként az áruk mozgását követi Vagyontartási eszköz – A forgalomból kilépve vagyonként létezik Fizetési eszköz – Árumozgástól függetlenül, ellentételezés nélkül cserél gazdát

4 Fajták Árupénz – Az adott gazdaságban áruként is jelen van (pl. arany) Hitelpénz – Törvényes fizetőeszköz, amely hitelnyújtással keletkezik és hitelvisszafizetéssel szűnik meg Készpénz – Tárgyi formában megjelenő törvényes fizetőeszköz (pl. érme) Számlapénz – Hitelintézeteknél elhelyezett betétek

5 Alapfogalmak Pénzhelyettesítők – Váltó (árucsere során keletkező fizetési ígérvény) Nézzük meg! Pénzzé nem saját értéke, hanem elfogadása teszi – Kötelezvény A kibocsátó ígéretet tesz a névérték és a kamatok egy későbbi időpontban történő visszafizetésére Leszámítolás → Bankjegy A bankjegy a bank által kibocsátott kötelezvény – Nem fizet kamatot, a hitelt maga a bankjegy testestíti meg

6 Alapfogalmak Hitelügylet – “A szolgáltatás vagy termékátadás az üzletkötés periódusában történik, a pénzbeni ellenszolgáltatást viszont egy későbbi időpontban nyújtják.” [Meyer-Solt, 154. old.] Nominálkamat – A pénzkölcsön ára – A nominálkamat és a kölcsönzött összeg aránya a kamatláb

7 Alapfogalmak Árfolyamérték – Adott névértékű kötelezvény jelenértéke – 10%-os kamatláb mellett mekkora összeget ajánlanánk fel egy megbízható adós 100 Ft-os kötelezvényéért? – A kötelezvények árfolyama és a nominálkamatláb ellentétes irányban változik Reálkamat – A hitelezés hozamából megvásárolható árumennyiség

8 Fisher-tétel Reálkamat Infláció ebből a kamatláb: jellemzően elhanyagolhatóan kicsi ≈0

9 Várakozások Infláció – Az infláció jövőbeni értékeire várakozásokat alakítunk ki – Ennek következtében a reálkamat mértéke sem biztos Az “az árumennyiség, amelynek beszerzésére valamely gazdasági szereplő befektetésének hozamából számít” [Meyer-Solt, 158. old.] – A várt reálkamatláb nagyságát a nominális kamatláb és a várt inflációs ráta határozza meg Fisher-tétel

10 Pénzteremtés Legegyszerűbb eset – Egyetlen bank – Kizárólag készpénz – Nincs infláció és inflációs várakozások Bank Gazdasági szereplő Kötelezvény B Készpénz

11 Pénzteremtés Számlapénz – A szereplők ügyleteinek lebonyolításához nincs szükség a pénz tárgyi megjelenésére – A fizetés egy könyvelési művelet (jóváírás) – A pénzteremtés szintén A számlakönyvben jóváírják az elvileg kifizetendő összeget Bank Gazdasági szereplő Kötelezvény Jóváírás

12 Problémák A teremtett pénz a bank “saját” pénze – Akiknek nincs fennálló hitelügylete, azok semmilyen módon sem kényszeríthetőek a bank saját pénzének elfogadására Mi gátolja a túlzott pénzteremtést? Mi történik ha több banki szereplő van jelen? – Az egyes bankok nem kötelesek egymás pénzét elfogadni Törvényes fizetőeszköz → Minden szereplő köteles elfogadni – Szükség van egy “elszámolóházra” (clearing house)

13 Központi Bank A “bankok bankja” – Rendelkezik a készpénz kibocsátás monopóliumával – Biztosítja a hitelrendszer működőképességét – Biztosítja a pénzérték stabilitását A “kormány bankja” – Lebonyolítja a kormány pénzügyi tranzakcióit – Birtokolja és kezeli a moetáris tartalékokat – Fenntartja az ország nemzetközi fizetőképességét Nem profitorientált ↔ Kereskedelmi bankok

14 Kétszintű bankrendszer Adós ügyfél Kereskedelmi bank Szállító ügyfél Központi Bank 1. Átutalási megbízás 2. Megbízás3. Jóváírás 4. Pénzügyi teljesítés Törvényes fizetőeszköz Termék vagy szolgáltatás

15 Tartalékolás A fizetőképesség fenntartása érdekében a bankok jegybankpénzt tartanak → (Kötelező és fölös) tartalék A tartalék jegybankpénzben áll rendelkezésre – A modern hitelpénz mögött NINCS reálfedezet – Aranystandard majd Bretton Woods rendszer 1973-ig A korlátlan pénzteremtést a kötelező tartalékráta korlátozza (t ∗ ) – A fedezetet betétgyűjtésből kell biztosítani – Ennek azonban többszázszorosa helyezhető ki hitelként

16 Pénzaggregátumok Likviditás szerint – “A likviditás azt fejezi ki, hogy az adott eszköz milyen mértékben használható fel forgalmi eszközként vagy milyen mértékben és gyorsan cserélhető forgalmi eszközre.” [Meyer-Solt, 163. old.] M 0 – jegybankpénz-állomány (JBP) – Készpénz + jegybanki betétek M 1 – közvetlenül fizetésre felhasználható eszközök – M 0 + látra szóló betétek M 2 – kvázipénz (tágabb értelmezés) Likviditás

17 További fogalmak Készpénzhányad – A teljes pénzkínálat készpénz formájában létező hányada Tartalékráta – Megmutatja, hogy a jegybanki számlapénz mekkora hányadát teszi ki a kereskedelmi banki pénznek – A tartalékolás csökkenti a megszerezhető kamatokat ebből:

18 A pénzkínálat elemei A jegybank pénzkínálata (M 0 ) készpénzből és jegybanki számlapénzből áll (csak banki ügyfelek) Ebből a kereskedelmi banki pénzmennyiség: SzámlapénzMonetáris bázis (JBP)

19 A pénzkínálat A teljes pénzmennyiség jészpénzből és kereskedelmi banki számlapénzből áll: Az előzőeket behelyettesítve: Átrendezve:

20 A pénzmultiplikátor Egyszerűsítés után (figyelembe véve, hogy M 0 =JBP ) Megmutatja, hogy egységnyi jegybankpénz hány egység pénz kibocsátását teszi lehetővé – Értéke szükségszerűen nagyobb, mint egy – Ha a készpénzhányad nulla, akkor a multiplikátor maximális Pénzmultiplikátor

21 A pénzkínálati függvény A tervezett nominális jegybankbénz-mennyiség és a forgalomnak felkínált nominális pénzmennyiség közötti összefüggés A tartalékolás költségei miatt a pénzkínálat áttétesen függ a nominális kamatlábtól Kötelező tartalékFölöstartalék

22 A pénzkínálati függvény i MSMS A nominálkamatláb emelkedése növeli a tartalékolás költségeit, ezért a fölös tartalékok csökkennek, a pénzkínálat pedig nő. A kötelező tartalékrátát elérve a tartalékok nem csökkenhetnek tovább, a pénzkínálat konstans. i0i0

23 A pénzkereslet “A leglikvidebb vagyontárgy meghatározott összegének tartására irányuló szándék” [Meyer-Solt, 172. old.] A pénz forgalmi eszköz funkcióját csak akkor tölti be, ha a forgalom lebonyolításához szükséges mennyiségben rendelkezésre áll A pénzkereslet reálpénzösszegre irányul A pénztartás a vagyontartás egy formája – Költsége a feláldozott hozam vagy kamat (alternatív költség) – A vagyon átmeneti formája

24 Pénzkeresleti motívumok Tranzakciós – Vásárlások lebonyolítása és tartozások kiegyenlítése – A tranzakciók átlagos pénzigénye és a pénztartás költségei határozzák meg Óvatossági – Az előre nem látható események kivédésére Spekulációs – Célja a vagyon értékének megőrzése és növelése – Eszközvásárlás és eladás Keynes

25 Pénzkeresleti függvény A gazdasági szereplők összessége által tartani kívánt pénzmennyiséget a jövedelem, a nominálkamatláb és a várt inflációs ráta határozza meg Tranzakciós motívum Bizonytalanság Keynes

26 Pénzpiaci egyensúly Reálpénzmennyiség – “A forgalomban lévő pénzmennyiség reálértéke az az árumennyiség, amelyet a pénztulajdonosok ebből adott árak mellett vásárolhatnak” [Meyer-Solt, 184. old.] Pénzpiaci egyensúlyban a reálkereslet és a reálkínálat megyegyezik A reálkínálat a nominális pénzmennyiség és az árszínvonal hányadosa