Tünet vagy állapot az iskolai agresszió okai és következményei Fodor Gábor igazgató Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet.

Az előadások a következő témára: "Tünet vagy állapot az iskolai agresszió okai és következményei Fodor Gábor igazgató Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet."— Előadás másolata:

1 Tünet vagy állapot az iskolai agresszió okai és következményei Fodor Gábor igazgató Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet

2 Miről lesz szó? Az agresszió meghatározásáról Az agresszió természetéről Fejlődés-lélektani aspektusokról A jutalmazás, a büntetés és az agresszió összefüggéseiről A megoldás felé vezető útról

3 Mi az agresszió? Minden olyan viselkedésforma, amelynek célja másnak sérelmet vagy kárt okozni, (jelentése: támadás) Jellemzői: destruktivitás, károkozás, szándékoltság, Általában erőszakos cselekvés formájában valósul meg, Irányulhat tárgyakra (rombolás), Vagy az elkövetőre (önagresszió)

4 Beszélhetünk-e iskolai agresszióról? Az agresszió nem csak iskolai jelenség Nem csak az iskolán belül történik Össztársadalmi probléma

5 Az agresszió természete Nem genetikailag meghatározott ösztön, hanem potenciál Sokféle tudományág-pszichológia, pedagógia, szociológia, kriminológia, jog- érdeklődésének középpontjában áll Kulcsfogalma az IMPULZIVITÁS:amely több pszichiátriai állapot jellemzője

6 Agresszió és impulzivitás A késleltetés képtelensége a szükségletek kielégítésében Hiányos információ feldolgozás Genetikai alapok és környezeti hatások együttesen alakítják ki Frusztráció emelkedésére, amennyiben provokáló tényező is van, dominánsan agresszív válasz adódik

7 A korai traumatizáció A károsító hatások ebben a korai fejlődési szakaszban az idegrendszeri, hormonális szerveződési folyamatokat kórosan befolyásolják Prenatalis (születés előtti) károsító tényezők – alkohol, dohányzás, stressz Ez a személyiség fejlődését alapjaiban torzíthatják Az anya-gyermek együttes homeosztatikus rendszer

8 A kötődés sérülése depriváció (megfosztottság)– depresszió, szorongásos kórképek, alkalmazkodási nehézségek, szülői szerepzavarok – nemzedékek közötti átadás Empátia-hiányos gondozás következményei: a kontroll, önbizalom, önértékelés, szociális kompetencia, társas támogatottság megvonódása

9

10

11 Agresszió változása Növeli: minden, ami fokozza az irritabiliást, szorongást, gyanakvást, impulzivitást Csökkenti: minden, ami növeli az önkontrollt, önbizalmat, biztonságérzetet, mások érzelmeinek felismerését, érzelmek szóbeli kifejezését Az agresszív viselkedés a további agresszív viselkedés valószínűségét fokozza A harag, düh érzése elkerülhetetlen, de az agresszió elkerülhető

12 Hogyan csökkenthető az agresszió? Viselkedésterápiás alapelvek (ellen)kondicionálás-konzekvensen Megerősítés elkerülése – ilyen bárminemű figyelem!!!- még a szidás is Alternatív vagy össze nem egyeztethető viselkedés erősítése Büntetés – kétélű fegyver Önkontroll funkciók és önértékelés fejlesztése

13 A jutalmazás, a büntetés és az agresszió összefüggéseiről Az irányítók hatalma a mézesmadzag és a nádpálca. A jutalmazó olyan eszközök birtokában van, ami az irányított szükségleteinek kielégítését szolgálja. A büntető olyan eszközök birtokában van, amelyekkel fájdalmat, kényelmetlenséget okozhat.

14 A jutalmazás akkor működik, ha az irányított erősen vágyik a jutalomra, ha a felajánlott jutalom kielégíti valamilyen szükségletét, ha képtelen önmaga kielégíteni igényt, ily módon függenie kell az irányítótól

15 A büntetés akkor működik, ha az elrettentő, fenyegető, fájdalmas, ha az megfosztja valamitől, ha elég elrettentő, hogy a nemkívánatos viselkedést megszüntesse ha a gyerek képtelen elmenekülni a büntető helyzetből.

16 Csődöt mond a jutalmazás, ha a jutalom értékét veszti vagy időben túl távoli ha jutalom (máshonnan) megszerezhető ha az el nem fogadható viselkedés beválik ha a jutalom elérése túl nehéz

17 Büntetni sem egyszerű: Az egyszer már büntetett viselkedést a továbbiakban mindig büntetni kell. Büntetni közvetlenül a helytelenített viselkedés után kell. Büntetni nem szabad más gyerek jelenlétében, ez megszégyenítés Ügyelni kell arra, hogy az egyszer büntetett viselkedés soha ne jutalmazódjon. Nem szabad túl súlyosan vagy túl gyakran büntetni, mert a gyerek feladja a próbálkozást (tanult tehetetlenség)

18 A jutalmazás és büntetés valódi működtetője A szeretet elvesztésétől való félelem

19 Az eddig hallottak összegzése: Az agresszió kialakulása biológiai, pszichológiai, szociológiai és társadalmi okokra is visszavezethető, Tehát alapvetően TÜNET Összefügg a az önértékeléssel, önképpel, az önkontrollal, Az agresszió: kommunikáció, Az agresszió megjelenése összefügg a frusztrációval.

20 Az iskolai agresszió színterei Tanár – diák agresszió Diák – tanár agresszió Diák – diák agresszió Tanár – szülő agresszió És… Tanár – tanár agresszió

21 Mit tehetünk? Érzelmek közlése Kongruens viselkedés Az érzelmi zsarolás mellőzése (a bűnt nem, a bűnöst igen) Meghallgatni/meghallani a gyermeket Nem megsértődni (tudatosítani ki függ kitől) Valós időt szánni a gyermekre A szeretet mértéke az együtt töltött idő Az önmagát értékesnek tartó gyermekkel kevesebb a fegyelmezési probléma

22 Hogyan lehet felkészülni? Átfogó, rendszerszerű változtatásra van szükség, amelyben minden érintett részt vesz: OKM, OH Intézményfenntartók Pedagógusképző intézmények Pedagógusok Diákok Szülők Média

23 Képzések A problémás gyermek (az agresszió kezelése közoktatási intézményekben) Esetmegbeszélő csoportok MAP Csoportdinamikai ismeretek Önismeret

24 Néhány irodalom M. Scott Peck: Járatlan út Jan Uwe Rogge: Kell a gyermeknek a korlát Ranschburg J.: Félelem, harag, agresszió Th. Gordon: Tanítsd gyermekedet ÖNfegyelemre Rebecca Linder Hintze:Gyógyitsd meg a családtörténetedet

25 Köszönöm a figyelmet!