BME Közösségi gazdaságtan Andor György. BME III. JÓLÉTI ÁLLAM DILEMMÁI 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN2 ›A kapitalista piacgazdaság újkori, válságokkal.

Az előadások a következő témára: "BME Közösségi gazdaságtan Andor György. BME III. JÓLÉTI ÁLLAM DILEMMÁI 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN2 ›A kapitalista piacgazdaság újkori, válságokkal."— Előadás másolata:

1 BME Közösségi gazdaságtan Andor György

2 BME III. JÓLÉTI ÁLLAM DILEMMÁI 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN2 ›A kapitalista piacgazdaság újkori, válságokkal kísért fejlődése során, fokozatosan alakult ki. ›Országonként eltérő fogalmakkal jelölik –Németország: szociális állam –Angolszász területek: jóléti állam –Franciaország: gondoskodó állam –„Szociáldemokrata” ›Nincs világos elméleti kerete –Fokról fokra, a kapitalizmust kísérő gazdasági és szociális problémák hatására jött létre.

3 BME ›A második világháborút követő néhány évtizedben bontakozott ki –A társadalombiztosítási rendszer kiteljesedése, a biztosítottak körének kiszélesítése, illetve az állam által átvállalt feladatkörök növekedése jellemzi. –Beveridge-terv (1942) ›Mindenki számára szociális biztonság ›Mindenkire kiterjedő társadalombiztosítás ›Átfogó állami egészségügyi és munkaképességet helyreállító szolgálat létesítését ›Tömeges munkanélküliség elkerülése ›Gyermeknevelési pótlékok 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN3

4 BME ›USA jelenkori vitáinak példája –A kb. 300 millióból 20-50 millió amerikainak nincs betegbiztosítása –Egyes kimutatások szerint évi 45 ezer ember hal meg mert nincs betegbiztosítása. –A törvény két fontos része már életbe lépett ›Biztosító társaságok nem utasíthatnak vissza valakit, ha már eleve van valami betegsége ›24 helyett 26 éves korig a szülő biztosítását használhatja a gyerek –Egy átlagos fizetésből kb. havi 500 dollár a család betegbiztosítása (pluszt fejenként évi 500 dollár). Plusz minden orvosi vizit 35 dollár, és 15% önrész. 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN4

5 BME III.1. Filozófiai-közgazdasági háttér 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN5 ›Némi leegyszerűsítéssel: –A hatékonyság maximalizálása = GDP maximalizálása ›Egy kormányzati programról akkor mondják, hogy hatékonyságveszteséget idéz elő, ha a munkavégzés vagy a beruházási tevékenység elbátortalanításával csökkenti a GDP-t. –Méltányosság, egyenlőség növelése = forrásátcsoportosítás a gazdagabbaktól a szegényebbek felé

6 BME III.1.1. Különböző jóléti attitűdök mellett döntések 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN6 ›Induljunk ki abból, hogy a „láthatatlan kéz” maximális hatékonysághoz vezet –A tiszta piacgazdaság, önérdekkövetés és verseny ›Más kifejezéssel: a „láthatatlan kéz” Pareto- javulásokhoz, végül Pareto-hatékonysághoz vezet –Vizsgáljuk meg, hogy mi jelentenek ezek?

7 BME III.1.1.a. Pareto-javulás, Pareto-hatékonyság –Pareto-javulás: valaki(k)nek a helyzete anélkül javul, hogy bárki más helyzete rosszabb lenne. ›Például egy híd építése. Akik később használni fogják a hidat, szívesen hozzájárulnak az építkezéshez. A híd megépítése nekik jó, ha pedig a többieknek ez közömbös, akkor ez Pareto-javulást hoz. ›Lehetséges, hogy valakiknek kedvezőtlen a híd (pl. annak forgalma miatt), de lehetnek olyan „csomagok”, amik Pareto-javulást eredményeznek (pl. a negatívan érintettek kártérítést kapnak). –Pareto-hatékonyság: már minden Pareto-javulást okozó lépés megtörtént, minden „csomag” megszületett, nem lehet már senki helyzetét javítani anélkül, hogy mást hátrányosabb helyzetbe ne hoznánk. 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN7

8 BME –A Pareto-javulás vagy a Pareto-hatékonyság független viszont az egyének relatív jólététől. –Nem érinti az egyenlőség-egyenlőtlenség kérdéseit. ›Pl., ha a gazdagok sokkal jobb helyzetbe kerülnek, a szegények helyzete azonban nem változik, az szintén Pareto-javulás. ›Az ilyen változások értékeléséhez vajon elég annyit mondani, hogy mindenki jobb helyzetbe került? 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN8

9 BME –Hatékonyság vs. méltányosság alapkérdése ›A gazdagoknak 10 egység (kibocsátás, jövedelem) jut, míg a szegényeknek csak 2. Ez méltánytalan. ›Tegyük fel ezért, hogy a kormányzat 4 egységnyit a gazdagoktól a szegények felé kíván irányítani. ›A folyamat során – a bürokratikus erőfeszítések, a hatékonyság visszaesése stb. miatt – 1 egység jövedelem elvész, így a szegényekhez végül 3 egység transzfer érkezik. Végül a gazdagoknak 6 egységük lesz, míg a szegényeknek 5. ›A méltánytalanság csökkent, de a társadalom kibocsátása is. ›Átváltási viszony (trade-off) érvényesült a hatékonyság (a rendelkezésre álló összes termék mennyisége) és a méltányosság között. 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN9

10 BME III.1.1.b. Különböző társadalmi közömbösségi görbék –De vajon az egyenlőtlenség csökkentése érdekében milyen mértékben érdemes lemondani a hatékonyságról? –Mi van például akkor, ha nem csak 1, hanem 2 vagy 3 egység is elveszne? –Hogyan viszonyítsuk a („gazdag” vagy „szegény”) nyertesek nyereségeit a („gazdag” vagy „szegény”) vesztesek veszteségeihez? (Vagy fordítva.) –E kérdések elemzéséhez használhatók a társadalmi közömbösségi görbék ›Itt egy közömbösségi görbe olyan társadalmon belüli elosztás-kombinációkat mutat, amelyeket a társadalom azonosan jónak ítél. 201410

11 BME ›Utilitarizmus –A társadalom jóléte egyszerűen az egyes egyéni hasznosságok összege. –Ekkor a társadalomnak hajlandónak kell lennie arra, hogy akár egy szegény jólétéből is feláldozzon hasznosságot egy gazdag jólétének (nagyobb) növelése érdekében. –A társadalmi közömbösségi görbe egyenes. 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN11

12 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN12

13 BME –A csökkenő határhasznosság miatt az utilitárius megközelítés sem közömbös az iránt, hogy a gazdagabb vagy a szegényebb gyarapodik 1 egységnyi jövedelemmel. –Azaz, az utilitarista álláspont esetén is indokolt lehet némi termékátcsoportosítás a szegényebbek felé ›De csak addig, amíg a szegényebbeknél jelentkező hasznosságnövekedés nagyobb, mint a gazdagabbaknál jelentkező hasznosságveszteség. –Kompenzációs elv ›Az utilitáriusnál ez lép a Pareto-javulás helyébe –A nyertesek hasznosságnövekedése szárnyalja túl a vesztesek hasznosságcsökkenését. –Kompenzáció csak „elvben” kell, ténylegesen nem. 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN13

14 BME ›Árnyaltabb megközelítés –Nem mindegy, hogy ki milyen hasznossági szintről indul ›A kisebb hasznosságúak hasznosságának növelése többet ér. –Ekkor a társadalomnak csak akkor kell elfogadnia a szegényebbek hasznosságának csökkenését, ha a gazdagabbak hasznosságának ezzel egyidejűleg sokkal nagyobb növekedése valósul meg. –A közömbösségi görbék itt „görbülnek”. 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN14

15 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN15

16 BME ›Egalitárius –Itt az egyenlőség mindenekelőtti. –A legtöbbet az ér, amikor a hasznosságok egyenlők, ahogy ezek ettől eltérnek, a társadalmi jólét csökken. –Itt az összes kibocsátása (szinte) érdektelen. 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN16

17 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN17

18 BME ›Rawlsi –John Rawls (1921-2002) filozófus, Harvard Egyetem –Itt egy társadalom jóléte csak a legrosszabb helyzetű egyének jólétén múlik –Itt gazdagok semmilyen mértékű gyarapodása nem ellensúlyozza a szegények szegényedését. –L-alakú közömbösségi görbék 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN18

19 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN19

20 BME ›Az eltérő társadalmi jóléti függvényekből igen eltérő következtetések adódnak. –Az utilitáriusok nem támogatják azt, ha a gazdag embertől a szegény emberhez vezető transzfer túlságosan nagy áldozatot jelent. Azonban a rawlsi és egalitárius megközelítésbe ez is belefér. –Az egalitárius akár a gazdagabbak jövedelmének egyszerű csökkentését is támogatná. –Rawls felfogása messze nem egalitárius álláspont ›Elfogadja azt, amikor a gazdagok sokkal gazdagabbak lesznek, ha a szegények helyzete is javul valamennyire. (Az egalitárius ezt nem fogadja el.) –Rawls pl. ellenezte a gazdagok magasabb adóztatását… 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN20

21 BME III.1.1.c Jólétek összehasonlítási problémája –Kimondatlanul is feltételezzük, hogy az emberek hasznosságfüggvényei (a termékmennyiségekhez rendelt „örömei”) nagyjából azonosak. –Vagyis az átcsoportosított termékek jól megragadhatóan átcsoportosított (határ)hasznosságok is. ›És ha mégsem így van? –„Bár nekem a fivéremnél sokkal magasabb a jövedelmem, mégis boldogtalanabb vagyok. Ráadásul, én sokkal jobban tudom, miként kell elkölteni a pénzt. Azaz, a társadalom érdeke is, hogy nekem adjon (még) több pénzt.” –Hogyan lehetne ezt bizonyítani vagy cáfolni? –Nincs tudományos alapunk a jóléti (hasznossági) összehasonlításokra. 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN21

22 BME –Sokak szerint a közgazdaságtannak csak akkor szabad jóléti értékítéleteket alkotnia, ha egy gazdaságpolitikai változás Pareto-javulást jelent. ›Ezek viszont ritkák –Mások úgy látják, hogy a társadalmi közömbösségi görbék jó keretet nyújtanak ahhoz, hogy a különféle jövedelmi szinteken levő egyének jövedelemnövekedését többféle szemszögből értékeljük, így a közgazdaságtan még használható itt is. 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN22

23 BME III.1.1.d. Megfelelő társadalmi szerződés kérdése ›A következők szerint képzelhetjük el a társadalmi döntéseket. ›1) Beazonosítjuk a lehetőségek halmazát, vagyis a társadalom számára elérhető változatok halmazát. (Az egyes változatokat az egyének hasznosságszintjeinek alakulásával jellemezzük.) ›2) Ráillesztjük a valamelyik irányzatot (vagy azok valamilyen keverékét) tükröző társadalmi közömbösségi görbesereget. ›3) Kiválasztjuk a legmagasabb társadalmi jólétet jelentő pontot. –Az „irányzat” választása miatt a viták elkerülhetetlenek. 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN23

24 BME –De miként lehetne e vitákat eldönteni, azaz milyen lehet a megfelelő társadalmi szerződés? ›A társadalmi szerződés elmélete, Jean-Jacques Rousseau francia filozófus: –Az államot úgy kell tekintenünk, mintha az emberek önkéntesen társultak volna kölcsönös érdekeik képviseletére, azaz „szerződést” írnának alá. –Nézzük meg, hogy néhány filozófus és közgazdász miként válaszol a „megfelelő” társadalmi szerződés nehéz kérdésére! 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN24

25 BME –Rawls álláspontja ›A helyes társadalmi szerződés levezetéséhez el kell vonatkoztatnunk az önös érdekektől, amelyek viszont az emberek születési helyzetéből adódónak. ›Az egyéneknek még születésük előtt kellene kell képet alkotniuk a társadalmi ügyeket illetően: –„Mit tekintenék tisztességesnek a tudatlanság fátyla mögött abban az esetben, ha nem tudnám, hogy Rockefeller lányának vagy egy szegény nőnek születek-e majd?” ›Rawls amellett érvelt, hogy az emberek ilyen helyzetben azt az elvet követnék, hogy a legrosszabb helyzetű emberek jólétének maximalizálására kell törekedni, és nem volnának hajlandóak semmiféle kompromisszumos átváltásra. Azaz, a rawlsi álláspontot követnék. 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN25

26 BME –Harsányi János álláspontja ›A tudatlanság fátyla mögött az emberek kockázatokkal szembesülnek, hiszen lehetnek magas vagy alacsony jövedelműek is. ›Kiterjedt vizsgálata az emberek kockázatos helyzetekben való viselkedésének. Reálisnak tűnik, hogy az emberek ilyenkor várható hasznosságukat (jólétüket) maximalizálnák. ›Ebben az esetben az utilitarizmus lenne a levezethető „kívánt” változat. 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN26

27 BME III.1.2. A jóléti közgazdaságtan két alaptétele 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN27 ›A versenyző piacok – bizonyos feltételek mellett – Pareto-hatékony helyzethez vezetnek. –Olyan allokációjához, amikor nincs mód az erőforrások olyan újrarendezésére, hogy valakinek a helyzetét javítva egyidejűleg ne hoznánk valaki mást rosszabb helyzetbe. ›Nézzük meg ezt a folyamatot egy ábrán!

28 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN28

29 BME ›A jóléti közgazdaságtan első alaptétele –A versenyző gazdaság elvezet a görbe valamelyik pontjához, ilyen értelemben tehát egy optimumhoz, egy hatékony állapothoz. –Méltányosság viszont esetleges. ›A jóléti közgazdaságtan második alaptétele –Attól, hogy „nem tetszik” a piaci elosztás, még nem kell lemondanunk a piaci mechanizmusról, mindössze a jövedelem újraelosztására van szükség. 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN29

30 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN30

31 BME –A jóléti közgazdaságtan két alaptételének fontos üzenet van ›Meg kell tartani a termeléssel és a fogyasztással kapcsolatos döntéseket piaci alapon, decentralizáltan (nem úgy, mint a kommunista és részben a szocialista törekvéseknél). ›A gazdálkodás tehát a piaci mechanizmusra kell épüljön, de az államnak foglalkoznia kell a megfelelő kormányzati újraelosztás kialakításával. 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN31

32 BME III.2. Egyenlőtlenség 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN32 ›Abszolút szegénység –Emberi létezéshez szükséges dolgok köre (élelem, hajlék, ruha stb.) –„Világszinten” nagyjából azonos ›Világbank: napi 1,25, illetve 2 USD alatt ›A 7 milliárdból 1,4 milliárd él a napi 1,25 USD alatt és kb. 2,7 milliárd ember a 2 USD alatt. ›Az abszolút szegénységben élők száma tendenciájában csökkenőben van. III.2.1. Országokon belüli egyenlőtlenség

33 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN33 ›Relatív szegénység –Egy adott társadalmon belül, „relatíve”. –Ami az egyik társadalomban alapvetőnek számít, az a másikban nem (pl. vezetékes víz, angol WC).

34 BME ›Szegénységi küszöb (létminimum) –A relatív szegénység kritériumai fokozatosan felfelé módosulnak. ›Az egy főre jutó átlagjövedelem 50%-60 %-a alatti jövedelemből élők. ›Magyarországi adatok –Létminimum: 90-100 EFt/fő/hó egy aktív felnőtt, egy kétgyermekes család: 250-300 EFt/hó, egy nyugdíjas 80-90 EFt/hó –Kb. lakosság kb. 30-40%-a ›Mobilitás kérdése –Nagyjából a fele csak időlegesen 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN34

35 35 ›Gazdag réteg –Felső 10% ›Nagyjából a teljes jövedelem 30-60%-a –Felső 1% ›Nagyjából a teljes jövedelem 10-30%-a

36 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN36 ›Egyenlőtlenségi mutatók –Jövedelmi egyenlőtlenség –Vagyoni egyenlőtlenség –10/90 ›Jövedelem ›Vagyon –Lorenz-görbe és a Gini-együttható

37

38 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN38 Népesség %-a Jövedelem %-a 0 20 40 60 80 100 020406080100 64% 41% 24% 8% 21% 10% 5% 2% Dánia vagy Magyarország Namíbia Egyenlőség

39 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN39

40 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN40 ›Globális egyenlőtlenség –Világbank: Nemzetközi Összehasonlítási Program ›International Comparison Program, ICP ›180-200 ország –Vásárlóerő-paritás ›Purchasing power parity, PPP III.2.2. Országok közötti egyenlőtlenség

41 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN41 ›GDP meghatározásának különböző megközelítései –A GDP, nagyon röviden, egy adott országban egy adott évben előállított, összes végső terméknek és szolgáltatásnak értéke; máshonnan közelítve: az adott ország gazdasági kibocsátása. –A GDP mérésének három iránya van ›Termelési ›Jövedelmi ›Felhasználási –A Nemzetközi Összehasonlítási Program az utóbbira épít.

42 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN42 ›GDP mérési nehézségek –Pénzforgalom nélküli termékek és szolgáltatások ›Természetbeni juttatások, ingatlan-használat, barter –Feketegazdaság ›Prostitúció és kábítószer-fogyasztás –GDP 1-3%-a –Feketegazdaság GDP 15-25%-a

43 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN43

44 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN44 ›Néhány adat –A világ népességének csak 28%-a él olyan országban, ahol az egy főre eső átlagos GDP a világátlag $13.460 felett van. –A mediánérték $10.057. –A Magyarországra vonatkozó adat: $22.190. –Ország-besorolások (Világbank) ›$15.000 felett magas jövedelmű országok –Átlag: $40.300 ›$3.000-15.000 közepes jövedelmű országok –Átlag: $9.000 ›Kevesebb mint $3.000 alacsony jövedelmű országok –Átlag: $1.850

45 GLOBÁLIS VAGYONPIRAMIS 2014ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN45

46 BME 201446 –A világ szegényeinek 1/3-a alultáplált, majdnem mind analfabéta, elemi szintű oktatásban sem részesül. –Az alacsony jövedelmű országokban az egészségügyi ellátás színvonala nagyon alacsony, tisztálkodási problémák vannak, szennyezett az ivóvíz, sok a fertőző betegség. –Az alacsony jövedelmű országokban a gyermekek tizenegyszer nagyobb valószínűséggel halnak meg születésükkor, és átlagosan tizennyolc évvel rövidebb ideig élnek. –Naponta 830 millió ember marad éhesen, 95% a fejlődő országokban él. A világ éhezői között 200 millió öt éven aluli gyermek van, akik közül évi 12 millió hal meg éhezés következtében.

47 BME III.3. Gazdasági növekedés – a Solow-modell 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN47 ›Nagyon hosszú távon már változhat a potenciális kibocsátás is, azaz –a K tőkeállomány –az L munkamennyiség –és az „ F ” függvény, azaz a technológia, technikai színvonal ›Solow-féle növekedési modell –Három fő tényező ›Tőkeállomány növekedése ›Népesség növekedése ›Technológiai fejlődés

48 BME III.3.1. Tőkefelhalmozás 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN48 ›Először a tőkefelhalmozást vizsgáljuk. ›Ehhez rögzítjük a népesség (a munkaerőállomány) és a technológia szintjét. ›A kibocsátás ekkor:

49 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN49 Y K Y1Y1 K1K1 Y(K)Y(K) ›Tőkeállomány – kibocsátás

50 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN50 ›Egy munkásra eső kibocsátás: –Az egy munkásra jutó kibocsátás az egy munkásra jutó tőke függvénye.

51 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN51 y k y1y1 k1k1 y(k)y(k) ›Tőkeállomány – kibocsátás –Egy főre eső kibocsátás

52 BME ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN52 ›Az egy munkásra eső kibocsátás csak fogyasztásra és beruházásra fordítható (G és T itt nincs): ›Fogyasztás –Ahol s a megtakarítási ráta ›Beruházás

53 BME y k y k y(k)y(k) sy(k) c s=i ›Felbontás fogyasztásra és beruházásra – s a megtakarítási ráta ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN53

54 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN54 ›Amortizáció –A tőkeállomány folyamatosan fogy: elhasználódik, elkopik stb. – δ az amortizáció rátája –Ha például a tőkét átlagosan 25 évig használják, akkor a δ amortizációs ráta évente 4% ( δ = 0,04). Az évente elhasználódó tőke nagysága δK, egy főre vetítve pedig δk.

55 BME y k y k y(k)y(k) δkδk δkδk ›Amortizáció – δ az amortizáció rátája ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN55

56 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN56 ›Tőkeállomány-változás tőkeállomány változása = beruházás – amortizáció

57 BME y k y(k)y(k) sy(k) δkδk k1k1 k* k2k2 ›Stacionárius állapot ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN57

58 BME ›Stacionárius állapot –Függetlenül az induló állapottól a stacionárius tőkeállapot (és az ehhez kapcsolódó kibocsátás) áll elő hosszú távon. –Ilyenkor előbb gyorsabb a kibocsátás változása, majd ez lelassul. ›Németország és Japán a II Világháború után

59 BME y k y(k)y(k) δkδk y1y1 y2y2 ›Megtakarítási ráta változásának hatása ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN59

60 BME III.3.2. Felhalmozás aranyszabálya 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN60 ›Látható, hogy különböző megtakarítási rátákhoz különböző kibocsátás és fogyasztás társul. ›Mekkora az optimális nagyságú tőkefelhalmozás? ›Tételezzük fel, hogy a gazdaságpolitika tetszőleges megtakarítási rátát tud elérni. –Megválasztható tehát a stacionárius állapot. A cél a társadalom jólétének maximalizálása, amit a fogyasztás maximalizálásával ragadunk meg. –k* opt

61 BME y k y(k)y(k) δkδk ›Aranyszabály szerinti –megtakarítás/tőkeállomány ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN61

62 BME III.3.3. Népességnövekedés 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN62 ›Ha a népesség (a munkaerő-állomány) n ütemben nő, ettől a kibocsátás ugyan nő (hiszen több ember dolgozik), de n -nél kisebb ütemben, mivel közben a tőkeállomány nem nő. ›Tehát az egy főre eső tőkeállomány csökken, így pedig az egy főre eső kibocsátás is csökken.

63 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN63 ›Az egy főre eső kibocsátás csökkenésének elkerüléséért n ütemben növelni kell a tőkeállományt is, amihez s 0 -ról s n -re kell emelni a megtakarítási rátát. ›A megtakarítási szintet ekkor tehát nem δ -hoz kell illeszteni, hanem δ+n -hez, hogy a tőkeállomány is n ütemű növekedésnek induljon. ›Így már az Y kibocsátás is n -ütemben növekszik, ezzel pedig az egy főre eső kibocsátás sem csökken.

64 BME Y K ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN64 ›Népességnövekedés hatása –Teljes kibocsátás (induló állapot)

65 BME Y K ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN65 ›Népességnövekedés hatása –Teljes kibocsátás ( s növelése)

66 BME Y K ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN66 ›Népességnövekedés hatása –Teljes kibocsátás ( s növelése + L növekedése)

67 BME ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN67 ›Népességnövekedés hatása –Teljes kibocsátás (stacionárius pálya) Y K

68 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN68 ›A folyamat tehát a következő: –Kiindulás: stacionárius állapot, Y 1, L 1, K 1 és s 0 –Majd elkezdődik egy n ütemű népességnövekedés. –Azért, hogy az egy főre eső Y kibocsátás ne csökkenjen, K n ütemű növekedése is szükséges. ›Ehhez meg kell emelni s 0 -t s n -re. ›Azaz a megtakarítási szintet δ helyett δ+n szinten kell tartani. –Így L, K és Y is n ütemben nő. ›Ezen a stacionárius pályán halad a gazdaság –Ekkor az egy főre eső kibocsátás nem csökken ugyan, de mivel ehhez emelt megtakarítási ráta szükséges, így végül némileg szerényebb (de tartósan fennmaradó) fogyasztás (jólét) alakul ki.

69 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN69 y k ›Népességnövekedés hatása –Egy főre eső kibocsátás ›induló állapot

70 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN70 y k ›Népességnövekedés hatása –Egy főre eső kibocsátás › s növelése, L és Y arányos ( n -ütemű) növekedése

71 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN71 ›Tanulságok: –1. A népességnövekedésnél az összes kibocsátás növekszik, azonban az egy főre eső már nem feltétlenül. –2. Népességnövekedés esetén növelni kell a megtakarítási rátát ( s 0 -ról s n -re) ahhoz, hogy az egy főre eső kibocsátás ne csökkenjen. –3. Népességnövekedés esetén nagyobb megtakarítással stabilan tartható lehet az egy főre eső kibocsátás, ám a fogyasztás még így is csökken (a nagyobb megtakarítási kényszer miatt).

72 BME III.3.4. Technológiai haladás 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN72 ›A munka hatékonysága nő g ütemben – g a technológiai haladás –Ez olyan, mintha a munkaerő létszáma nőne g ütemben, mintha egy ember 1+ g -vel több ember munkáját lenne képes elvégezni (mert „egyre ügyesebb”). ›Ezzel az analógiával a helyzet hasonló lesz, mint a népességnövekedésnél. –Ha megemeljük s 0 -t s g -re, azaz δ helyett δ+g ütemhez igazítjuk, akkor K és így Y is g ütemben nő.

73 BME Y K ›Technológiai haladás hatása –Teljes kibocsátás (induló állapot) 73

74 BME Y K ›Technológiai haladás hatása –Teljes kibocsátás ( s növelése) 74

75 BME Y K ›Technológiai haladás hatása –Teljes kibocsátás ( s növelése + g ) – g olyan hatású, mintha L nőne g -vel 75

76 BME ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN76 ›Technológiai haladás hatása –Teljes kibocsátás (stacionárius pálya) Y K

77 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN77 ›A folyamat tehát a következő: –Kiindulás: stacionárius állapot, Y 1, L 1, K 1 és s 0 –Majd elkezdődik egy g ütemű technológiai (munkahatékonyság) növekedés. –Azért, hogy Y is g ütemben nőjön, K -t is növelni kell g ütemben. ›Ehhez meg kell emelni s 0 -t s g -re. ›Ehhez δ helyett δ+g ütemhez kell igazodni s -sel. –Így K és Y is g ütemben nő, miközben L változatlan. ›Ezen a stacionárius pályán halad a gazdaság –Mivel az L népesség közben nem nő, így az egy főre eső kibocsátás folyamatosan g -vel fog nőni.

78 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN78 y k ›Technológiai haladás –Egy főre eső kibocsátás ›induló állapot

79 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN79 y k ›Technológiai haladás –Egy főre eső kibocsátás › s növelése

80 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN80 y k ›Technológiai haladás –Egy főre eső kibocsátás › s növelése, g hatása, így y ( g -ütemű) növekedése

81 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN81 y k ›Technológiai haladás –Egy főre eső kibocsátás › y ( g -ütemű) növekedési pályájára áll

82 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN82 ›Tanulságok: –1. A technológiai haladás már magyarázatot ad az egy főre eső kibocsátást növekedésére is (nem csak az összes kibocsátás növekedésére). –2. Technológiai haladás esetén, ha növeljük a megtakarítási rátát ( s 0 -ról s g -re) úgy, hogy K is g ütemben nőjön, akkor Y is pontosan g ütemben fog nőni. –3. Technológiai haladás esetén elérhető, hogy az egy főre eső kibocsátás (és a fogyasztás is) g ütemben nőjön. ›Bár s 0 s g -re emelésével első lépésben csökken a fogyasztás, onnantól kezdve viszont folyamatosan g ütemben nő.

83 BME III.3.5. A népességnövekedés és a technológiai haladás együttes jelentkezése 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN83 ›Ebben az esetben a korábban áttekintett n és g növekedési hatás együttesen jelentkezik. –A megtakarítási rátát ilyenkor s 0 -ról s n+g -re kell emelni. ›Azaz δ helyett δ+n+g ütemhez kell igazítani. –Így végül K és Y is n+g ütemben fog nőni, viszont L csak n ütemben. ›Ezen a stacionárius pályán halad a gazdaság. –Mivel Y n+g ütemben, L csak n ütemben nő, az egy főre eső kibocsátás folyamatosan g -vel fog nőni.

84 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN84 BME Y K

85 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN85 BME y k

86 III.3.6. Következtetések a Solow-modell alapján 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN86 ›Attól függ, mi okozza a kezdeti különbséget. –Ha két országban a stacionárius pálya – azaz „görbéik”, azaz y(k), s és δ – azonos, akkor közeledni fognak egymáshoz. –Eltérő stacionárius pályák esetén nem közelednek. –Népességnövekedési különbség fokozza az eltérést. ›Technológiai fejlődés különbsége egyre növekvő különbséget hoz. III.3.6.a. Közelednek-e egymáshoz a világ gazdaságai?

87 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN87 ›A megtakarítási ráta lényeges, de ennek hatása csak átmeneti. ›A népességnövekedés az egy főre vetített jólét tekintetében nehézségeket okoz, de ez némi a megtakarítási ráta növeléssel ellensúlyozható. ›A technológiai haladás a kulcskérdés. III.3.6.b. Mik a kulcskérdések egy adott ország jólétének növekedését tekintve?

88 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN88 ›Technológiai fejlődés gazdaságpolitikai támogatásának lehetőségei –Motiválják az embereket arra, hogy technológiai újításokra áldozzanak. ›A szabadalmi rendszerrel időszakos monopóliumot adnak az új termékek feltalálóinak. –Adómentességgel jutalmazzák a kutatás-fejlesztési tevékenységet. –A magas technológiai szintet képviselő külföldi vállalatokat „csalogatnak” az országba. –Államilag támogatják a technológiai haladást jelentő iparágakat. –Állami kutatóintézetek tartanak fenn. –Javítják az oktatási rendszer színvonalát.

89 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN89 ›A megtakarítási ráta „gazdaságpolitikailag optimalizálandó”. –Az aranyszabály szerinti állapot tehát elérhető ›A kormányzat eszközei ehhez –Közvetlenül, az állam megtakarításain keresztül –Közvetve, a magán-megtakarítások ösztönzésével III.3.6.c. Az aranyszabály szerintiek a megtakarítási ráták? (Ha nem, miért nem?)

90 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN90 ›Nézzük meg ezen eszközök esetleges bevetésének következményeit! –Elsőre tegyük fel, hogy a gazdaság az aranyszabály szerinti értéknél nagyobb tőkeállományú. ›Ekkor csökkenteni kell a megtakarítási rátát. ›Ez könnyen fog menni, mert kezdeti fogyasztásnövekedéssel jár, és mindvégig magasabb fogyasztási szinten maradunk.

91 BME Kibocsátás Idő t0t0 Fogyasztás Beruházás 91

92 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN92 –Most nézzük a másik esetet, azt, amikor az induló tőkeállomány alacsonyabb, mint az aranyszabály szerinti érték. ›Ekkor növelnie kell a megtakarítási rátát. ›Ez nehezen fog menni, mert hirtelen fogyasztáscsökkenéssel jár, és csak hosszabb távon eredményez fogyasztásnövekedést. –„Generációs probléma” –A gazdagabb országokban könnyebb… ›(A megtakarítási ráta gazdaságpolitikai emelésének eszközei a szegényebb rétegeket sújtják inkább. Azaz a távlatilag nagyobb jólét az egyenlőtlenség fokozásával jár.)

93 BME Kibocsátás (y) Idő t0t0 Fogyasztás (c) Beruházás (i) 93

94 BME III.4. Gazdasági növekedés és egyenlőtlenség – a Piketty-érvelés 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN94 ›Thomas Piketty francia közgazdász –2013-2014 körül megjelent nagy szakmai visszhangot kiváltó munkáiban kevésbé a jólét hosszú távú alakulására összpontosít, mint inkább a gazdasági növekedés és az egyenlőtlenség hosszú távú alakulásából fakadó problémákra.

95 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN95 ›Piketty gondolatainak megértéséhez vegyük alapul a Solow-modellt! –Népességnövekedéssel és technológiai haladással ›A kibocsátás n+g, az egy főre eső kibocsátás g ütemben nő. ›Mindehhez s n+g megtakarítási ráta illeszkedik. –Tekintsük úgy, hogy ez egyúttal az aranyszabály szerinti is. (Ha ez nem így lenne, az erre való beállás akkor is csak egy átmeneti változás lenne, onnantól újra beállna a g ütemű egy főre eső gazdasági növekedés. –Ekkor tehát a megtakarítás, azaz a tőkeállomány felhalmozása adott szintű (ütemű) kell legyen. –Piketty szerint ennél nagyobb és nagyobb megtakarítási, illetve tőkeállomány-szintek alakulnak ki, aminek szerteágazó következményei lehetnek, de főként fokozza az egyenlőtlenséget.

96 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN96 ›Előbb lássuk be, hogy a korábbi nézetek szerint ez miért „lehetetlen”! –Mármint az s megtakarítási ráták „túlzó” növekedése, valamint az egyenlőtlenség növekedése. ›Amennyiben s „túlzó mértékű” lenne, a K tőke is „túlzó” mértékűvé duzzadna. –„Túlzó mérték”: A munkások létszámához és a technológiai szinthez képest túl sok az eszköz (a tőke). Egy újabb egység eszköz termelésbe állítása nem tesz már annyit hozzá a kibocsátáshoz, mint amennyibe kerül (amennyi áldozattal előállítható). –Ennek elkerülését a kamatmechanizmus kellene, hogy biztosítsa.

97 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN97 – K racionális alapon addig fokozható, ameddig többet hoz, mint amennyibe kerül. ›Amíg határbevétele nagyobb, mint a határköltsége. –Elérve e határt az r reálkamat nullára kell essen, hiszen a tőke termelésbe állítása már nem hoz hasznot. ›Nulla kamatnál értelmetlen megtakarítani, tőkét tartani. ›Amennyiben a tőkeállomány egy kicsit is a szükséges szint alá csökkenne, így persze újra szükség lenne tőkére, így a kamat némileg felmenne. Így a reálkamat inkább csak „nagyon alacsony”, „közelít a nullához”, amikor a megtakarítási ráta, azaz tőkeállomány kezd túl magas szintre kerülni.

98 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN98 –Ha van pozitív n és/vagy g, folyamatosan újabb és újabb eszközökre van szükség, K tehát ilyen ütemben növekedhet. –Azaz gazdasági növekedés esetén bizonyos mértékű tőkefelhalmozásnak „van helye”.

99 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN99 ›A másik korábbi nézetek szerinti alapjelenség, hogy a munka nem értéktelenedhet el, a reálbérnek az egy főre eső kibocsátás g ütemű növekedésével kell növekednie. –Miért? –Az Y kibocsátás egyben valakik jövedelme is. Leegyszerűsítve: tőkejövedelem és munkajövedelem. ›Tőkejövedelem: K(r+δ) ( r a reálkamat, δ a tőke pótlásáért jár) ›Munkajövedelem: Lw ( w a reálbér) › α a kibocsátásból (jövedelemből) a tőkére eső rész

100 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN100 –A „munka elértéktelenedését” elvileg cáfoló érvelés szerint a termelési függvény végig stabil, a tőkét és a munkát tekintve csak szimmetrikus növekedés képzelhető el. ›Pontosabban: éppenséggel ki lehet váltani géppel (tőkével) embert (munkást), vagy emberrel gépet, de az optimális, költségminimalizáló, profitmaximalizáló ember-gép (munka- tőke) kombináció stabil. ›Azaz, ha az optimális kombinációhoz képest több lesz a gép, akkor leesik a kamat, amennyiben több lesz az ember, akkor leesik a reálbér. Azaz, a K(r+δ) és az Lw stabil, pontosabban mindkettő csak az Y kibocsátás növekedésével arányosan növekedhet. ›Azaz α stabil.

101 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN101 –Jól megvilágítja ezt a robotgazdaság elképzelése ›Ekkor, tételezzük fel, hogy a „robotok” szinte vég nélkül képesek ember nélkül termelni. ›Viszont robotépítéssel (fejlesztéssel, javítással stb.) és szabadidős tevékenységgel kapcsolatosan ekkor is maradna még munka, azaz a munka nem minden területen lenne még ekkor sem kiváltható. Ilyenkor lehet, hogy erőteljesen visszaesne az L kínálata (főként órában mérve, mert a nagy jólétben nem nagyon akarnak majd dolgozni az emberek), de ezzel együtt felszaladna a reálbér is (csak igen magas órabérért lennének hajlandóak dolgozni az emberek). ›Azaz α éppenséggel még ekkor is stabil maradhat. –Látható tehát, hogy így (stabil α -val) érvelve a g kibocsátás-növekedés arányosan csapódik le a tőke- és a munkatulajdonosok között, azaz az egyenlőtlenséget ez nem növeli.

102 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN102 ›Piketty ezeket az alapérveléseket támadja. –1) Szerinte hajlam mutatkozik az egyre nagyobb és nagyobb tőkefelhalmozásra, ami „családi szinten” egyre nagyobb és nagyobb vagyonfelhalmozásokat, örökségeket jelent. –2) Szerinte a tőke bizonyos mértékig képes kiszorítani a munkát, azaz szerinte az α nő(het). ›Piketty elvi levezetéseit igen távolra visszanyúló gazdaságstatisztikai idősorokkal is alátámasztja.

103 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN103 –Piketty szerint a tőke folyamatos „túlzó” felhalmozása már az elmúlt évszázad adatain is látszik, hiszen a tőke ( K ) kibocsátáshoz ( Y ) való viszonya folyamatosan nő, csak éppen ezt időnként megtörték a nagyobb háborúk:

104 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN104 –… látszik továbbá a tőke munkát kiszorító hatása is, hiszen α (a kibocsátás tőkejövedelmi része a munkajövedelemmel szemben) is folyamatosan „kúszik” felfelé

105 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN105 –Piketty szerint az előzőeket alátámasztja, hogy a vagyoni egyenlőtlenség is (eltekintve a háborús időszakoktól) láthatóan folyamatosan nő.

106 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN106 ›Miért van hajlam a „nagyobb” megtakarításra? –Képzeljünk el egy aranyszabályt követő dinasztiát! ›Az „aranyszabály” egy ősi erkölcsi alapszabály: "tégy úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled cselekedjenek„ ›Emberöltők sorozatát tekintve szeretnék kiegyenlíteni az egyes generációk fogyasztásait. (Az egyszerűség kedvéért most az egyes generációk létszáma ne változzon.) ›Ha nincs (egy főre eső) gazdasági növekedés, és w (reálbér) és r (reálkamat) konstansok, akkor csak arra kell ügyelni, hogy a család vagyona (tőkéje) ne változzon. Ekkor a család minden generációja elfogyaszthatja az összes Kr tőkejövedelmet, csak a tőke pótlása „erkölcsi kötelességük”. ›Ha van (egy főre eső) gazdasági növekedés, g >0 (mert most n =0), többféle megközelítés elképzelhető: –a) Mivel g miatt így nő a w reálbér is, ettől már eleve jobban élnek a leszármazottak. Így nem kell örökséget hagyni, sőt a jelenbeli generációk a jövőbeliek terhére el is adósodhatnak.

107 BME 2014107 –b) Reálisabb megközelítés az adott kor relatív jólétéhez viszonyítani az aktuális fogyasztást, és inkább az egyes generációk (társadalmi) jövedelmi ranglétrán elfoglalt helyét, státuszát, stabilan tartani. Mivel a jólét átlagosan g -vel nő, és a w reálbér is, így nagyjából stabil r reálkamatnál a családi vagyon (tőke) g ütemű hízlalás az „erkölcsi kötelesség”. ›A népességnövekedés fentiekhez kapcsolása igen egyszerű, ha feltételezzük, hogy a teljes lakosság és az adott család növekedése is egységesen n ütemű. Ekkor a növekvő dinasztia egyes tagjainak stabil társadalmi státuszához is meg kell teremteni a vagyonnövekedést, ami így összességében már n+g tőkenövekedést jelent. –Az aranyszabály követésével (a fenti b) változattal) két fontos feltétel teljesül: ›1) A társadalmi egyenlőtlenség változatlan, hiszen az egyes családok társadalmi helyzete kimerevedik. ›2) A tőke éppen ( n+g )-vel hízik (ha nincs növekedés, akkor nem hízik), azaz éppen annyival, amennyire „szükség van”.

108 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN108 –Képzeljük most el, hogy az egyes szereplők nem csak az egész dinasztiát tekintik, hanem a saját életciklusuk fogyasztását is stabilizálni próbálják. ›Ekkor, mivel az egyén élete végén reálisan kevesebb reálbérhez jut (pl. mert nyugdíjba megy), így élete első felében vagyont (tőkét) kell felhizlalnia, hogy később a kamatjövedelemből (és persze megtakarításai feléléséből) kiegyenlíthesse a csökkenő bérjövedelmét (pl. a nyugdíját). ›Nem tudhatja viszont, hogy pontosan meddig él, illetve, hogy élete vége felé milyen anyagi sokkok érhetik. A kockázatkerülő átlagegyének a biztonságra törekszenek, ami a várhatóan szükségesnél nagyobb felhalmozásra hajtja őket. Végül az egyének összessége már a várható értékek szerint éli le az életét, viszont így egye többet és többet hagynak örökül. –Ekkor már a gazdasági növekedés ( n+g ) mértéke feletti családi tőkefelhalmozási vágyra jutunk.

109 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN109 ›Mik lehetnek a túlzó tőkefelhalmozás „következményei” –1. (Az alapeset, amikor a túlzó tőkefelhalmozás automatikusan „leszabályozott”.) A tőke az adott országban marad. A tőke hizlalása n+g szintű marad, mert túlzó növekedése esetén r csökkenése ezt visszafogja. α stabil, w is g -vel nő. A társadalmi egyenlőtlenség stabilizálódik (persze akadnak nyertesek és vesztesek, de a társadalom jövedelmi, vagyoni szerkezete nagyjából stabil). ›Nagyjából ez tekinthető a szabadpiac hívei (pl. Friedman) szerint hangoztatott világképnek. Álláspontjuk szerint: a piac ösztönzi a technológiai fejlődést, ám a növekvő munkatermelékenységen keresztül végül az összes ember között elosztja a gazdasági fejlődés gyümölcseit.

110 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN110 –2. Az 1. változat azzal a különbséggel, hogy a tőketulajdonos dinasztiákban erőteljes az „indokolatlan” tőkefelhalmozási vágy. ›Pl. a korábban vázolt egyéni fogyasztási biztonságra törekvés miatti „túlzó” örökségek miatt. ›Ekkor a dinasztiák között harc léphet fel, oligarchikus társadalom alakulhat ki. –3. Az 1. változat azzal a különbséggel, hogy a növekvő tőke képes kiszorítani a munkát. › α (a tőkére eső jövedelem) nő, a w reálbér csökken (legalábbis nem nő g -vel). ›Egyre hatalmasodó társadalmi szakadék keletkezik (a tőketulajdonosok és a csak a munkájukból élő munkásrétegek között). Idővel a 2. pontnál említett tőkésdinasztiák közötti harc és kiszorítás is bekövetkezhet. ›Nagyjából ez tekinthető a marxi apokaliptikus víziónak.

111 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN111 –4. Az 1. változat azzal a különbséggel, hogy a kamat külföldön nem csökken, és a tőke odaáramolhat. ›A társadalmi egyenlőtlenség nő, igaz, nem a „szegény szegényedik”, csak a „gazdag gazdagodik”. ›Az országok egy része jelentős részben „külföldi kézbe” kerül, legalábbis ami a tőkeállományát illeti. ›Ez a folyamat sem tarthat örökké, hiszen a tőke előbb-utóbb globálisan is telítődik, és elérkezünk az 1., 2. vagy 3. pontok valamelyikéhez.

112 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN112 ›A fenti alapforgatókönyvek tükrében az n+g növekedés távlati nagysága „perdöntő”. –Ha ez tartósan magas szinten képes maradni, az sok belső feszültséget képes levezetni, így a belső ösztönzők (pl. örökösödési „okoskodások”) miatti tőkefelhalmozási vágyat „lecsapatja”, és a reálbér felfelé tolásával a társadalmi feszültségek is könnyebben kezelhetővé válnak.

113 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN113 –Piketty szerint viszont az elmúlt 100 év gazdasági növekedése alapvetően az n -ből táplálkozott (és nem g -ből), ami vissza fog esni:

114 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN114 –… és a kamat sem fog visszaszabályozni. ›Az r tartósan nem fog csökkenni, még sokáig a mai szintjén marad, a tőkéért folyó nemzetközi (vagy regionális) verseny, továbbá a tőketulajdonosok erős politikai befolyása miatt.

115 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN115 –Piketty szerint a jövedelmi egyenlőtlenség növekedése nem a Kuznets-görbe szerinti, azaz nemhogy csökkenne a gazdasági fejlődéssel, hanem növekszik.

116 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN116 ›A jövedelmi egyenlőtlenség nem pusztán a vagyoni (tőkeállományi) egyenlőtlenség következménye, hanem az egyre jelentősebb reálbérkülönbségekből is fakad. –Az oktatás-képzés rendszere kifejezetten fűti az egyenlőtlenséget, miközben korábban úgy vélték, hogy ez a nagy „egyenlőséggenerátor”. –A jelenség: a reálbérek a képzettség szintje szerint egyre erőteljesebb távolodnak egymástól.

117 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN117

118 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN118 –A jelenség magyarázatai: ›1) A robotgazdaság felé való elmozdulással a „gépek” az alacsony képzettségűek munkáját tudták jobban kiváltani, ami lefelé nyomta a bérüket. Az újabb technológiák megjelenése viszont túl-keresletet okozott a képzetteknél. ›2) A szakszervezetek ereje csökkent. ›3) Globalizáció: a fejődő országok világkereskedelmi integrációja leszorította a fejlett országokban dolgozó alacsonyabb képzettségű munkások bérét. –A fejlett országok képzetlenjeinek a fejletlen országokban élők bérszínvonalával kell versenyezniük.

119 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN119 –A jelenség mélyebb háttere: ›Ez tekinthető lehetne a verseny következményének, ha abból indulunk ki, hogy a munkajövedelemi különbségek képességbeli különbségek tükröződései, és az újabb technológiákhoz tartozó született emberi képességekben nagyobb különbségek vannak, mint a korábbi időszakokban alkalmazott technológiákhoz tartozók esetén. ›És a világkereskedelem belépése is felfogható versenytényezőnek.

120 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN120 –Azonban a képzést, azaz a képesség kiteljesítését, a különböző vagyoni helyzetű családok sarjai különböző feltételekkel tudják megvásárolni, így a vagyoni különbségek végső soron munkajövedelmi különbséget is generálnak (nem csak tőkejövedelmi különbséget). ›A felmérések szerint az iskolai előmenetel két legfontosabb faktora: –1) a szülők iskolázottsága és –2) a szülők anyagi helyzete (vagyona, jövedelme). –Ezzel viszont bezárul a kör, a nagyobb vagyon végül nem csak nagyobb tőkejövedelmet, de nagyobb bérjövedelmet is eredményez.

121 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN121 ›Foglaljuk össze Piketty álláspontját! –1) A tőke ( K ) kibocsátásához ( Y ) viszonyított aránya növekvő tendenciájú, mert a megtakarítások ( s ) hajlamosak a gazdasági növekedés ( n+g ) szintjéhez illeszkedőnél magasabb szinten kialakulni. › s pszichológiai jellegű nyomás miatt magas, a vagyonfelhalmozásra nagy késztetés mutatkozik, az örökölt vagyonok egyre nagyobbak. ›( n+g ) pedig főként n visszaesése miatt alacsony. ›Ezeket erősíti, hogy r nem csökken kellőképpen, egyre inkább meghaladja a növekedés n+g mértékét. –2) A tőke ( K ) túlzó felhalmozásának nyomása felfelé tolja az α -t, lefelé szorítja az átlagos reálbért.

122 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN122 –3) A reálbérkülönbségek önmagukban is nőnek. ›Részben az új technológiák miatt, részben az oktatáshoz való hozzáférés miatt. –4) A nemzetközi vetületnek lényeges szerepe van. ›Hatása van r magasan tartásában, és teret adhat a fejlett országokban „már felesleges” tőkeállomány elhelyezésének. Így a tőketulajdonosok nem kényszerülnek országon belüli harcra. ›A tőke külföldre áramlása kettős hatású: –egyrészt a további családi gazdagodásnak teret enged, –másrészt segíti az országok közötti egyenlőtlenség csökkenését. –(Globális szinten egyenlőtlenséget csökkent, míg nemzeti szinten egyenlőtlenséget gerjeszt.)

123 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN123 ›Piketty –Vitatja azt a világképet, amit Milton Friedman kínált, miszerint a kormányzati beavatkozásoktól megszabadított szabad piac az összes ember között „osztogatja el” a gazdasági fejlődés gyümölcseit. Piketty szerint a gazdaság kibocsátása egyre inkább egy egyre szűkebb körhöz kerül. –Vitatja a Kuznets-görbe sugallta önszabályozó mechanizmust is, miszerint az egyenlőtlenség a gazdasági fejlődéssel automatikusan csökken. Piketty szerint ez éppen fordítva van.

124 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN124 ›Piketty –Bár kiáll a gazdasági különbségek magas szintjének csökkentése mellett, nem marxista. Piketty a problémák gyökerét ugyanis a jövedelmek és vagyonok egyenlőtlen eloszlása fékevesztettségében látja, ezzel együtt ezekre keres megoldásokat (pl. az adóztatáson keresztül). Marx, ezzel szemben, a kapitalista árutermelés során fellépő visszásságokra, a fellépő kizsákmányolásra koncentrált, és ennek megoldására egy teljesen más alapokra helyezett társadalomba való átmenetet sürgetett. Piketty a kapitalizmus gyümölcsei egyenletesebb elosztásának megoldásait keresi, míg a Marx magát a kapitalizmust szüntetné meg.

125 BME 2014ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN125 ›Piketty –Saját bevallása szerint is egyelőre reálisan nem bevezethető ajánlásai: ›A legfelső jövedelmi sávokra kivetett igen magas (pl. 80%-os) jövedelemadók, továbbá szintén progresszív jellegű vagyonadók bevezetése. ›Magas örökösödési adók bevezetése. ›Mindezeket úgy, hogy ez alól ne lehessen kibújni, azaz az egész világon egységesek legyenek.

126 BME III.5. Viták az adózásról 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN126 ›Gazdaságilag hatékony ›Adminisztrációs szempontból egyszerű ›Rugalmas ›Politikailag egyértelmű ›Igazságos III.5.1. Adórendszerek alaptulajdonságai

127 BME III.5.1.a. Gazdaságilag hatékony adórendszer ›Az adók rendszerint hatással vannak a munkavállalásra, megtakarításokra, fogyasztásokra, beruházásokra, kockázatvállalásra stb. –Ez nem jó, hiszen ez eltéríti a gazdaságot a hatékony allokációtól. –Az a jó, ha az adórendszer torzításmentes ›Ilyenkor az egyén semmit sem tehet kikerüléséért, gazdálkodási döntéseit az adórendszer nem befolyásolja Pl. fejadó, megváltoztathatatlan jellegzetességtől (életkor, nem) függő adók ›Termékre vagy jövedelemre kivetett adó mindig torzító. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN127

128 BME III.5.1.b. Adórendszer adminisztrációs költségei –Közvetlen költségek ›Adóhivatal működési költségei ›1/5 –Közvetett költségek ›Adófizetők által viselt költségek ›4/5 –Függ attól, hogy „csak az adózás miatt” készülnek-e kimutatások. ›Vállalatok ›Háztartások –Függ a komplexitástól és a „taktikázási lehetőségektől” is. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN128

129 BME III.5.1.c. Adórendszer rugalmassága ›Gazdasági és politikai okokból gyakorta szükséges az adórendszer változtatása. –Adókulcsos rendszer 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN129

130 BME III.5.1.d. Adórendszer politikai egyértelműsége ›Jó, ha világos, hogy ki is fizeti az adót. ›A vállalati adóknál például nem teljesen világos Részvényes, fogyasztó ›A társadalombiztosításnál a vállalat vagy a munkavállaló ›Néha kifejezetten cél a homályosság ›Áfa 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN130

131 BME III.5.1.e. Adórendszer igazságossága ›Az adórendszert általában igazságtalannak tartják… –De vajon milyen az igazságos adórendszer? III.5.2.a. Horizontális méltányosság –Releváns szempontból azonos adófizetők azonos adót fizetnek ›Nyilván nem releváns szempont: pl. faj, bőrszín, vallás ›Na, de mi a releváns? –Mit jelent továbbá, hogy „azonosan adóztat”? III.5.2. Adórendszerek horizontális és vertikális méltányossága 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN131

132 BME –Lehet-e releváns szempont az eltérő ízlés vagy életvitel? ›Ikerpár, az egyik a vanília, a másik a csokoládé fagylaltot szereti. Most akkor a csokoládé és a vanília adója azonos kell legyen, vagy elég, hogy mindkettőjük fogyaszthatná ezt is meg azt is? ›Egyik a whiskyt szereti, a másik a sört (vagy a vizet). –Miként kell értelmezni az „azonos adót”? ›A férfiak és a nők statisztikailag alátámasztottan nem azonos várható élettartamúak (a különböző nyugdíjrendszerek szerint néha máskor is mennek nyugdíjba) ›Ugyanakkora társadalombiztosítási összegeket (százalékokat) fizessenek? 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN132

133 BME III.5.2.b. Vertikális méltányosság ›„Aki több adóterhet képes elviselni („jobb helyzetben van”), több adót is fizessen.” ›Mi az, hogy „többet képes”, „jobb helyzetben van” és mennyivel fizessen többet? –Az anyagi helyzettel mérhető ez? ›Az egyik ember a munkájának él, de nem élvezi a munkáját, családtagjai tragikus körülmények között meghaltak és az orvosi vélemények szerint két éven belül ő is meghal rákban. ›A másik ember – fiatal és vonzó – „nem szeret dolgozni”, jövedelme nincs. ›Sokak szerint a második személy van „jobb helyzetben”, mégis az első fizet több adót. –Családon belül szokványos a szerencsésebb- szerencsétlenebb „bölcs megkülönböztetése”. Államilag viszont ezt nem lehet így… 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN133

134 BME –Mi legyen a helyzet azzal, ha valaki képes lenne pénzt keresni, de nem akar? ›Az egyik napi hat órában közgazdaságtant tanít, utána horgászik, úszik és vitorlázik. Boldog, igaz fizetése alacsony. ›A másik pénzügyi tanácsadó, napi több mint tíz órát dolgozik. Szórakozásra semmi ideje sem marad. ›Lehetőségeik halmaza azonos, keresőképességük azonos. ›Méltányos dolog-e, hogy a második több adót fizessen? A tényleges vagy a potenciális jövedelem számítson? ›(Ráadásul az első valószínűleg többet használ a közösből is.) ›Lehetne például az órabér is az alap… 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN134

135 BME –Mit kezdjünk a takarékoskodással? ›Azonos képességű és felkészültségű ikerpár, de most életjövedelmeik is azonosak. ›De, az egyik jövedelme 20% megtakarítja, majd nyugdíjas éveiben ebből él. ›A másik az összes pénzét elkölti, majd nyugdíjasként jóléti támogatásból él. ›A mai adórendszerben az első összességében több adót fizet (mert a kamatok után is fizet), a második viszont több állami támogatást kap. –Lehetne talán a fogyasztás is az adóalap. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN135

136 BME III.5.2.c. Problémák a horizontális és vertikális méltányosság elveinek alkalmazásaival –A betegek nyilván rosszabb helyzetben vannak, így kevesebb adót kell(ene) fizetniük. ›A „beteg” viszont nem egzakt kategória. ›Sok országban a gyógyászati kiadások levonhatóak az adóalapból. ›De elég sok visszaélésre ad lehetőséget. –Tudományosan igazoltnak tekinthetjük, hogy a házas férfiak boldogabbak, legalábbis tovább élnek és egészségesebbek. ›Akkor most a házasságban élő férfiaknak több adót kellene fizetniük? 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN136

137 BME –Az egyik párnak két gyereke van, a másik párnak meg nem lehet gyereke ›Melyik van jobb helyzetben, melyik fizessen több adót? 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN137

138 BME III.6. Nem kívánt viselkedésminták 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN138 ›A jóléti állam dilemmáinak van egy másik csokra is. –Sokak szerint a veszteségek elsősorban a magatartástorzulásokban csapódnak le. ›Nagyarányú munkaképtelenség, magas munkanélküliség, bűnözés és kábítószer-fogyasztás növekedése, lázadó magatartás, házasságon kívüli kapcsolatok és születések számának emelkedése, gyenge oktatási eredmények III.6.1. Támogatottak viselkedéstorzulásai

139 BME –Sok fiatalkorú nem is gondol munkavállalásra, nem rendelkezik semmilyen határozott jövőképpel. A „jóléti államtól függő” magatartás generációkon keresztül is öröklődik. Ez is ördögi kör. –A magatartástorzulási problémák miatt ›Sokan a szociális szolgáltatások körének és az igényjogosultságoknak a szűkítését szorgalmazzák. ›Ehelyett a szakképzés, a pályaválasztási tanácsadás és a vállalkozások létrejöttét támogatják. ›(A jóléti programok többségének szabályai ellene hatnak az alacsony jövedelmű felnőttek munkavállalásának. Ez magatartási okokból is probléma.) 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN139

140 BME 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN140 ›Visszatérünk a szabadság témaköréhez –Politikai szabadság: egyet nem értés lehetősége büntetés veszélye nélkül –Társadalmi szabadság: háborítatlan viselkedés, tetszés szerinti tevékenység –Gazdasági szabadság: vállalkozáshoz, tulajdonhoz való jog, különböző áruk közötti választás joga III.6.2. Fogyasztói szuverenitás versus paternalizmus

141 BME ›Negatív és pozitív szabadság megközelítse –Negatív szabadság: cselekvésünk, választásunk külső kényszertől, befolyástól mentes ›A külső kényszerítő elsősorban az állam ›Itt a szabadság a választás szabadsága –Pozitív szabadság: cselekvésünk akarattal, ésszerűen, felelősséggel hozott döntéseink szerinti ›Itt a szabadság az önmagunk fölötti uralom –Negatív és pozitív szabadság konfliktusa ›A drogfogyasztás tiltása például a negatív szabadság korlátozása a pozitív szabadság érdekében ›A pozitív szabadságot tekintve a „szegény” nem szabad („gazdasági rabszolga”, „gazdasági elnyomott”) 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN141

142 BME ›A pozitív szabadságért viszont sokszor a negatív szabadság elvesztése az ár –Ehhez el kell fogadni a közösség erőszakát ›Lehet-e a közösség erőszakának igazolása az, hogy az egyént a szabadság magasabb szintjére kívánjuk emelni? –Még akkor is, ha az egyén szűklátókörűsége miatt erre nem hajlandó… –„Kétélű fegyver” ›Hol legyen a magánélet szabadsága és hatalom zsarnokoskodása közötti határ? 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN142

143 BME ›A jóléti államban az emberek „akaratuk ellenére” történő segítése folyamatosan napirenden van –Ilyenkor abból indulunk ki, hogy a fogyasztók hozhatnak „rossz” döntéseket, mert gyengék, tudatlanok, félrevezetettek ›Azaz pozitív szabadsági értelemben nem szabadok –Pl. a dohányosok, a biztonsági öv nélkül vezetők, a rossz szakmát választók… –A kormányzat ilyenkor azért avatkozik be, hogy „felszabadítsa az embereket rossz szokásaik rabsága alól” ›A kormányzati fellépés ekkor nem csak az informálásra terjed ki 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN143

144 BME ›Meritórikus javak –Fogyasztását a kormányzat előírja, mert gyakorinak érzi ezek elégtelen mértékű egyéni fogyasztását ›Pl. biztonsági öv ›Ilyenkor egy adott terméknek a kormányzat más jelentőséget tulajdonít, mint az egyének. ›Paternalista álláspont –Szükség van kormányzati fellépésre, ha a kormány jobban tudja, hogy mi az egyén érdeke ›Fogyasztói szuverenitást hirdető álláspont –A kormányzatnak tisztelnie kell a fogyasztók preferenciáit (a negatív szabadságot). 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN144

145 BME –Az állam paternalisztikus szerepvállalásának ellenfelei felvetik, hogy milyen jogon erőlteti rá akaratát az egyének egy csoportja (a többség) más csoportokra (a kisebbségre)? ›Ráadásul veszélyes út ez – mondják a paternalizmus ellenzői – mert félő, hogy az állam feleslegesen, zsarnokian is gyámkodni kezd. –Pár más példa: abortusz, védőoltások, egészségügyi szűrővizsgálatok, egészségtelen táplálkozás, szerencsejáték, védőruházat, extrém sportok, teljesítményfokozók… ›Figyelem: a paternalisztikus viselkedés melletti érv más mint az externáliákkal kapcsolatos érvek –Például a dohányzás esete 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN145

146 BME III.6.3. Választott képviselők elszakadása választóik érdekeinek képviseletétől 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN146 ›Korrupció ›Befolyásos érdekcsoportok túlzó szerepe ›Problémák a tökéletes demokráciával –Oligopolium, összejátszás, árukapcsolás stb. –Túlzó „profitok” a politikában –„Piaci kontroll” hiánya ›Politikai csomagok – több évre III.6.3.a. Korrupció és a tökéletlen demokrácia

147 BME III.6.3.b. Szavazási problémák, és a politikából való kiábrándultság ›Ésszerű tájékozatlanság ›Egyetlen szavazat hatása csekély, így nemigen érdemes urnához járulni ›Rendívül valószínűtlen, hogy egyetlen szavazat dönt ›„Optikai” szerepe is csekély ›Ráadásul a megválasztott jelöltek gyakran megszegik a kampányígéreteiket 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN147

148 BME ›USA szavazási részvétel (1948-1988) –1. Minél nagyobb a tagállam népessége, annál kisebb arányú a részvétel. –Egy szavazat súlya kisebb. –2. Minél inkább egyoldalú a szavazás, annál kisebb a részvétel. –Egy szavazat súlya valószínűbben érdektelen. –3. Az elnökválasztás egybeesése a kormányzó megválasztásával növeli a részvételt. –Nagyobb a tét. –4. Ha a választások napján esős idő van, az csökkenti a részvételt. –Nőnek a költségek. –5. A képzettség magasabb szintje növeli a részvételt. –A képzett szavazók könnyebben, „olcsóbban” tájékozódnak. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN148

149 BME ›Kisebbség érdekeinek figyelmen kívül hagyása - szavazatkereskedelem ›Szavazószám-csökkenés –„Bizalomvesztés” 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN149

150 BME III.7. Globális kormányzás kérdése 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN150 ›Úgy tűnik, hogy a mai országméretek nem jók… ›Lehet, hogy –a kormányzatok jelentősége visszaszorul, a piaci erők felerősödnek; –egyfajta „világkormány” fejlődik ki ›Előszervezetek: Világbank, Világkereskedelmi Szervezet, Nemzetközi Büntető Bíróság, ENSZ. –a kormányzás (erőteljesebben) többrétegűvé válik (helyi, nemzeti és globális). ›Többszörös identitások kifejlődése