Változás – és válságkezelés tanácsadási tapasztalatai – a 2009-től napjainkig tartó világválság idején Prof. Noszkay Erzsébet egyetemi m.tanár, válságszakértő,

Az előadások a következő témára: "Változás – és válságkezelés tanácsadási tapasztalatai – a 2009-től napjainkig tartó világválság idején Prof. Noszkay Erzsébet egyetemi m.tanár, válságszakértő,"— Előadás másolata:

1 Változás – és válságkezelés tanácsadási tapasztalatai – a 2009-től napjainkig tartó világválság idején Prof. Noszkay Erzsébet egyetemi m.tanár, válságszakértő, BKIK TANOSZT alelnök, Változás- és Válságmenedzserek Országos Egyesülete, elnök Innováció – meg újulás – növekedés VI. Országos Tanácsadói Konferencia A BKIK GSZT XX. Tanácsadó osztálya (TANOSZT) 2013. március 21.

2 Bevezető gondolatok nem a „makro”-, hanem a „mikro gazdaság” világának szakértője vagyok 1970 óta kutatom a vállalati szféra egészséges – beteg jelenségeit, vezetési rendszerének anomáliáit; a 2008 óta zajló világválság – eddigiektől merőben eltérő mivolta - a mikro világ piaci szereplőit érintő jelen válsághelyzetek, már nem elég hatékonyan kezelhetők a világtendenciák figyelembevétele nélkül; a vállalatok, vállalkozások válságkezelési eddigi modelljeit is újra kell gondolni Egyetlenegy probléma sem oldható meg azon a tudatossági szinten, amelyen az keletkezett” Albert Einstein

3 Miről lesz szó? Általában mikor is keletkezik válság? Miben különbözik napjaink világválságnak jelensége a megelőző korok világgazdasági válságaitól A vállalatok válság kezelésének főbb vonásai: - a hazai vállalatok körében (50 cég vizsgálata alapján) Milyen válságkezelési megoldások tűntek a legsikeresebbnek a vállalakozások körében. Összefoglaló gondolatok – tanulságok

4 Válság akkor jön létre, amikor paradigmaváltásra van szükség. Oka: hogy olyan "tény" – „helyzet” áll elő, amit a korábbi paradigmák rendszerével: - sem megmagyarázni, - sem felhasználásával kezelni nem lehet. 1. Általában mikor is keletkezik válság?

5 2. Miben más napjaink világválsága a megelőző korok világgazdasági válságaitól (A) nem egyszerűen csak gazdasági recesszió áll a háttérben- hanem értékfilozófiai jellegű válság tartósan fennmaradó; egybeesik a jóléti állam válságával (a modern, a jóléti korszak fejlett civilizációját a társadalom nem képes az annak egyszer már elért szintjét fenntartani); államadósság nagymérvű megnövekedése (több gazdaság számára lehetetlenné vált - a legkedvezőbb konjunkturális feltételek esetén is - utolérje saját államadósság mértékét) paradigma váltás szükséges - jóléti társadalom modellje helyett új társadalmi modell igénye

6 2. Miben más napjaink világválsága a megelőző korok világgazdasági válságaitól (B) 2.1. A paradigma váltás megtörténtéig tartós hatások – az egész világon. Így: Globális recesszió Kormányzati beavatkozások erősödése Munkanélküliség növekedése A pénz világ megerősödése A piacok „leépülése” Munkanélküliség fokozódása Társadalmi – politikai feszültségek Fokozódó államadósságok Növekvő állami kiadások S ami jó: tudás – és tehetség felértékelődése

7 2.2. A válság hatása a hazai vállalati méretstruktúra alakulására Méretnagyság db 20092010 Változás % 0- 9 fő592 860664 488+ 12 10 – 19 fő 16 407 18 067+ 10 20.20 – 49 fő 9442 8613- 9 50 – 249 fő 5350 4640- 13 250 felett 1088 872-20 Összesen625 147696 680+11

8 3. A vállalatok válság kezelésének főbb vonásai KöltségcsökkentésHatékonyság/KockázatkezelésKitörési pontok keresése Létszámstop Fizetések befagyasztása/ fizetések csökkentése Létszámcsökkentés Előléptetések számának csökkentése Anyagtakarékosság Beszerzések visszafogása - készletek csökkentése Költségtérítések (pl. gk telefon, stb.) körének „zsugorítása” Energiatakarékosság Beruházások visszafogása K+F stagnáltatása Szervezeti egységek összevonása, Struktúrák és folyamatok újratervezése Globális munkaerő- gazdálkodás HR szolgáltatások ésszerűsítése Teljesítmény- menedzsment Erősebben differenciáló javadalmazás és ösztönzés Hatékonyságmenedzsment Beszállítói szerződések felülvizsgálata Minőségi cserék kulcspozíciókban Tehetségmenedzsment és vezetésfejlesztés Tudásmenedzsment Stratégiai elemzés és tervezés Értékesítési ösztönzők fókuszának felerősítése Előnyös felvásárlási lehetőségek keresése Technológiák korszerűsítése Új piacok feltérképezése

9 3. A vállalatok válság kezelésében leggyakrabban használt megoldások Csőd és/vagy felszámolás előtt -nagyszámú elbocsátások - Kiadások drasztikus lefaragása (pl. telefon, g.k. használat, cafetéria, stb.) - bajban levő üzletágak leépítése, eladása A válság által alig érintettek -óvatos beruházások - Teljesítmény- menedzsment és kontrolling –TM és tehetség- –menedzsment -felvásárlási célpontok keresése, kedvező áron - új piacok- K+F Kemény válság helyzetben - Részleges létszám leépítés - Költségek és kiadások csökkentése - A portfólió újragondolása és átalakítása Változtatásokkal – túlélők - Vezetés - rövid távú pénzügyi mutatók használata - Teljesítmény menedzsment - Költségek és kiadások racionalizálása - BPR - Szoros kapcsolat ügyfelekkel, - befektetési lehetőségek figyelése TúlélésKitörés

10 4. Milyen válságkezelési megoldások tűnnek ésszerűnek és leginkább sikeresnek a vállalakozások körében Tapasztalat: a belülről erős, immunis cégeket nehezebben sodorja el a válság! Főbb tényezői: helyes életciklus kezelés – életciklus szerint alapvető paradigma váltások konzekvens alkalmazása a hagyományokra épülő családi cégek megerősítése (a családi cégek túlélési képessége a jelen is válságban kimutatható!) méret- gazdaságosság erősítése – új hálózati üzleti modellek alkalmazása

11 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!