Prevenciós programok kis és közepes méretű gazdaságokban – amire eddig nem gondoltál Petrovics Ágnes Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. Praxis Menedzsment.

Az előadások a következő témára: "Prevenciós programok kis és közepes méretű gazdaságokban – amire eddig nem gondoltál Petrovics Ágnes Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. Praxis Menedzsment."— Előadás másolata:

1 Prevenciós programok kis és közepes méretű gazdaságokban – amire eddig nem gondoltál Petrovics Ágnes Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. Praxis Menedzsment Konferencia 2015.11.21.

2 A tejtermelés „startja” előkészítő és a fogadó fázis - a modern, nagy tejtermelésű tehenek termelését és szaporodását, végső soron az életteljesítményét alapjaiban meghatározó periódus. A hazai állományok termelése világviszonylatban is jónak tekinthető, a szaporodásbiológiai mutatók jó esetben stagnálnak. A hazai átlagos laktációk száma 2,5-2,7 laktáció/tehén, a két ellés közötti idő pedig 430-440 nap. A tehénkiesések, a termeléscsökkenés zömmel az ellés körüli néhány hetes időszakban realizálódnak

3

4 A tejtermelés „startja” Az állattenyésztők feladata ezen időszakban a NEB káros hatásainak minél nagyobb mértékű minimalizálása, amely az előkészítő és a fogadó fázis megfelelő takarmányozásával lehetséges. A NEB (negatív energia mérleg) a laktáció első 4-6 hetében alakul ki, és általában a laktáció 8.-12. hetéig tart.

5 A tejtermelés „startja” Az előkészítő csoportok takarmányfelvétele a tehén immunrendszerén keresztül befolyásolja a postpartum megbetegedések előfordulását is Ha az ellést megelőző 1-2 hétben a tehenek nem vesznek fel elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű táplálóanyagot, a neutrofil granulociták aktivitása is csökken, könnyen kialakul a MBV. MBV az uterinális megbetegedések fő rizikófaktora, általában szubklinikai endometritisszel párosul, ami az első inszeminálást követően alakul át klinikai endometritisszé.

6 A tejtermelés „startja” A hipokalcémiás teheneknél 3,2x gyakoribb a magzatburok visszatartás, és ennek következményeként a szubklinikai-klinikai endometritisz A laktáció első heteiben ketonuriássá váló tehenek 80%-ánál alakul ki a klinikai-szubklinikai endometritisz. A szubklinikai endometritisz = nincsenek látható jelei a méhgyulladásnak, de citológiai vizsgálattal megállapítható a neutrofil granulociták alacsony részaránya. Következmény: zavart tüszőfejlődés, gyenge ovulációk, gyenge minőségű korai embriók, és ezek miatt (is) bekövetkező magzatfelszívódás a későbbi laktációs időszakban

7 Mikotoxinok  Az ágazatot fenyegető veszély a felerősödött gomba és ezáltal toxin képződés.  Hazánkban általánosan a Fusarium álltal termelt F2 illetve ZEA, a Trichotecének közé sorolható T2 és DON toxinok valamint az Aspergillus és a Penicillium fajok álltal termelt aflatoxin és Ochratoxin-A terjedt el.  A felsorolt toxinok koncentrációtól függően komoly szaporodásbiológiai és anyagcsere zavart okozhatnak.  Az Aspergillus flavus által termelt Aflatoxin eddig leginkább a mediterrán országokban terjedt el, ám a klíma változással (meleg száraz nyár, esős ősz) már hazánkban is felbukkant. Az aflatoxin leginkább a szemes terményekben-kukoricában, szilázsban, TMR –ben és melléktermékekben található.

8 Mikotoxinok  A szarvasmarhák a bendő baktériumok által a toxinok egy képesek lebontani, ezért kevésbé érzékenyek. A nagy koncentrációban megjelenő toxinok így is komoly károkat okozhatnak. A toxinokat a takarmány minőségétől és mennyiségétől függően a bendőbaktériumok képesek lebontani/átalakítani. BendőbenNincs lebontás Afla 0-42% 55-100% Zea 90%10% α zearalenonra bomlik, aminek 10 szerese az ösztrogén hatás!

9 Aflatoxin  Az Aflatoxin azért különlegesebb a többi társánál, mert az emésztő rendszer nyálkahártyáján felszívódik,  bekerül a véráramba és amellett hogy az állat máját károsítja, (Afla B1)  a vérrel a tőgybe és a tejbe is eljut. A tejből, sajtokból és egyéb tejtermékekből kimutatható (Afl M1).  Az aflatoxin az emberi szervezetben felhalmozódik és közrejátszik a tumorok (rák) képződésében !

10  Az aflatoxinnal szennyezett tej veszélyt jelent az emberi egészségre  A rövid illetve hosszú távú élettani hatásai miatt közös érdekünk, hogy mind a teheneinket, illetve minket a fogyasztókat is megvédjük az Aflatoxintól! Ebben játszik óriási szerepet a helyes tárolási technológia és a jó hatásfokú toxinkötők kiválasztása! Állategészségügyi szemléletű takarmányozás (is) szükséges!

11

12 A Huminsavak hatása a gombatoxinokra  A huminsavak nagy hatékonysággal képesek megkötni a különféle gomba toxinokat ezek közül is leghatékonyabban az aflatoxint!  A huminsav magas ionpotenciálja miatt irreverzibilis kötést hoz létre a toxinok ligandumaival, inaktiválva azokat.  Az inaktivált toxinok nem fejtenek ki károsító hatást, és kiürülnek a szervezetből.  Ezen felül, a huminsavak gátolják a káros baktériumok és vírusok szaporodását, és javítják a takarmányok értékesítését.

13 A huminsavak toxinmegkötő képességének vizsgálata

14 Aflatoxin 2013. tavasz (Mézes és mtsai.) 1.Telep- vizsgálat ideje: 2013. február-március - átlagos fejt tehénlétszám: 350 - összes napi tej: 8.570 kg - fejési átlag: 24,5 L 2.Telep-vizsgálat ideje: 2013. április-július - átlagos fejt tehénlétszám: 1.100 - összes napi tej: 29.550 - fejési átlag: 27,3

15 Aflatoxin határértékek TMR Afl B1 határérték:5 µg/kg Tej Afl M1 határérték:0,05 µg/kg Az Afla B1 2-6% -a észlelhető M1 –ként a tejben 8 kg 5 µg/kg határértékes abrak etetése esetén napi 40 µg/kg a toxin bevitel  ez 1 L tejre vetítve már elérheti a 0,05 µg/kg M1 határértéket! És tömegtakarmányt még nem is etettünk!!!

16 A huminsavak élettani hatásai Természetes anyag Szerves komplex képző Antivirális Antibakteriális Fungicid Detoxikáló I MMUNRENDSZERT ERŐSÍT

17 A NTIVIRÁLIS HATÁS : Az alábbi vírusokról mutatták ki eddig, hogy humátok szelektív gátló hatást fejtenek ki rájuk: o Herpes symplex, Influenza A, Rhinovirus 1B, Cytomegalovirus, HIV-1, HIV-2, Bovine Herpes Virus, BVDV, Hepatitis A, Porcine Parvo Viru s A huminsav megkötődik a vírus fehérje burkának pozitív töltésű helyein így megakadályozza, hogy az megtapadjon a szöveteken.

18 A NTIBAKTERIÁLIS HATÁS : Az antibakteriális hatás az antivirális hatáshoz képest sokkal inkább dózisfüggő! A tőzegpreparátumok antiszeptikus hatása régóta ismert, már az Egyiptomi időkből vannak erre vonatkozó ismeretek. Az I. világháborúban a sebek elfertőződésének megakadályozására az egyik legjobban bevált módszer a tőzeg kötés volt. Számos mikroba huminsav érzékenységét vizsgálták eddig, közülük az alábbiakról állapították meg a huminsav érzékenységet: Staphylococcus epidermis és aureus, Streptococcus pyogenes, salmonella typhimurium, Proteus vulgaris, Enterobacter cloacease, Pseudomonas aeroginosa.

19 F UNGICID ÉS DETOXIKÁLÓ HATÁS A huminsavak mint anionos makrokolloidok erős kemiszorptív hatásuk mellett képesek egy méreganyag- destruktuláló hatást is kifejteni mind a fertőzések során keletkező, mind a takarmányokban megtalálható toxinokkal (pl. fuzárium) szemben. A huminsavaknak egy egyedülálló sajátsága: nagyobb molekulasúlyú fémekkel erősebb komplexeket képeznek, melyeket a szervezet nem tud felvenni. Ez azt jelenti, hogy a huminsav a hasznos fémeket (mikroelemek) bejuttatja a szervezetbe, míg a toxikus nehézfémeket eltávolítja, így méregtelenítve azt. (máj → bőr, szőr - szaruképletek)

20 Mit eredményez a huminsavas takarmányiegészítők alkalmazása? Jobb termékenyülés Javul a születendő utódok egészségi állapota Nagyobb tejtermelés (10-15%) Javul a szervezeti szilárdság Jobb immunállapot Javul az apaállatok spermatermelése

21 Prevenció takarmánykiegészítővel? Gazdasági állatok szelekciója – növekvő teljesítmény Változó immunológiai és endokrinológiai profilok Megnövekedett mikroelem-szükséglet Természetidegen tartási környezet A prevenció része a megfelelő takarmánykiegészítők alkalmazása is!

22 Huminsavas takarmánykiegészítő Valamennyi gazdasági állatfajnál hazai és nemzetközi, dokumentált etetési próbák, kísérletek Igazolt egészségvédő, prevenciós hatások Természetes eredetű takarmánykiegészítő Nincs kimutatható toxicitás Nincs kimutatható szermaradvány az állati termékekben

23 Köszönjük a megtisztelő figyelmüket!