Piaci erő az áramtermelő piacon Eredmények az egyensúlyi modellezés területéről Paizs László MTA KRTK KTI Verseny és Szabályozás konferencia Budapest,

Az előadások a következő témára: "Piaci erő az áramtermelő piacon Eredmények az egyensúlyi modellezés területéről Paizs László MTA KRTK KTI Verseny és Szabályozás konferencia Budapest,"— Előadás másolata:

1 Piaci erő az áramtermelő piacon Eredmények az egyensúlyi modellezés területéről Paizs László MTA KRTK KTI Verseny és Szabályozás konferencia Budapest, 2015 október 30.

2 Háttér Az erőművek piaci ereje központi téma az 1990-től 2008-ig tartó időszakban: – nagy publicitású ügyek: kaliforniai „áramválság”, angliai erőművállalatok erőfölényes viselkedése – hangsúlyos probléma az ágazati reformok előrehaladását értékelő éves bizottsági jelentésekben – itthon: MVM 2

3 Az iparág jellemzői (2008-ig) Szállítási korlátok: fragmentált nemzetközi/regionális piacok Tőkeintenzív technológia: magas belépési korlátok Kapacitáskorlátos kínálat Árrugalmatlan kereslet fundamentális és intézményi okokból Kereskedés szervezett piacokon: jól követhető az árak és a résztvevők viselkedése 3

4 A statikus árampiaci játékelméleti modellek osztályozása A verseny természetére vonatkozó feltevések alapján három megközelítés: – Cournot-verseny: mennyiség ajánlat – Kínálatifüggvény-egyensúly: mennyiség-ár kombinációkból álló folytonos licitgörbe – Aukciós modellek: lépcsős licitgörbe A standard modellek közös feltevése: – tökéletes informáltság egymás költségviszonyait illetően 4

5 Cournot-verseny Természetes választás: – villamos energia homogén termék – erőművek kapacitáskorlátosak – ármeghatározás aukciós mechanizmuson keresztül (tőzsde vagy pool) Árampiaci alkalmazások: – egy-országos: megegyezik a standard Cournot- modellel (illetve kiegészülhet kompetitív szegéllyel) – több-országos: térbeli modellek szállítási korlátokkal 5

6 Cournot-verseny (folyt) Alkalmazások: – a Cournot-versenyen alapuló számszerűsített modellek elég pontosan írták le a kaliforniai árampiac viselkedését az áramválság idején (Puller 2007, Bushnell et al. 2008) Kritika: – az alkalmazott modellek eredményei nagyon érzékenyek bizonyos feltevésekre (pl. kereslet árrugalmassága) Tanulság: – a Cournot-verseny alapú modellezés „szűrőeszközként” szolgálhat a piaci erővel fenyegető helyzetek azonosításában – végül is ezt példázza Borenstein-Bushnell 1999-es tanulmánya, akik Cournot-verseny alapú elemzésükkel idejekorán figyelmeztettek a kaliforniai erőművek piaci erejéből fakadó veszélyekre 6

7 Kínálatifüggvény-egyensúly Motiváció: – jobban leírja az erőművek közötti verseny természetét, mert az áramtőzsdékre ár-mennyiség kombinációkból álló ajánlatokat nyújtanak be Klemperer-Meyer (1989): – bizonyos piaci körülmények között (pl. bizonytalan kereslet) az oligopolisták jobban járnak ha nem egy mennyiséget (vagy árat) határoznak meg, hanem egy kínálati függvényt: a KF minden pontja a kereslet egy lehetséges realizációjára adott legjobb válasz (adottnak véve a másik szereplő KF-ét) – szimmetrikus duopólium modell (lineáris MC) eredményei: egy tiszta stratégiás, szimmetrikus NE, ha a keresletnek nincs felső korlátja (lineáris KF-ekben) végtelenül sok szimmetrikus NE ha a kereslet felülről korlátos (egy NE lineáris KF-ekben) a lehetséges NE árak tartományának alsó értéke a Bertrand-verseny, felső értéke a Cournot-verseny NE áraival esik egybe. 7

8 Kínálatifüggvény-egyensúly (folyt) További eredmények az árampiaci oligopólium irodalomból: zárt alakú megoldások: – szimmetrikus duopólium, általános alakú költségfüggvény (Rudkevich et al. 1998) – aszimmetrikus kapacitások, azonos költségek (Genc-Reynolds 2004, Holmberg 2007) – aszimmetrikus költségek, kapacitáskorlátok nélkül (Green 1996, Baldick et al. 2004) numerikus megoldások: – aszimmetrikus kapacitás-korlátok és költségek (Andreson-Hu 2008, Holmberg 2009) véges sok megoldás: – egy NE, ha a kereslet pozitív valószínűséggel meghaladja a termelői oldal egy híján összes kapacitásának összértékét (Holmberg 2008) 8

9 Kínálatifüggvény-egyensúly (folyt) Alkalmazások: Green-Newbery (1992): Mekkora mértékű áremelkedésre számíthatunk a deregulációt követően az angol-walesi árampiacon? – számszerűsített szimmetrikus KFE-modell (duopólium) alapján, az ár, termelés és jóléti veszteségek előrejelzésével Evans-Green (2005): Volt-e önálló hatása az új kereskedési rendszer (NETA) bevezetésének az angol piac teljesítményére? – számszerűsített szimmetrikus KFE-modell (oligopólium) alapján, a vállalatok számától függő aggregált kínálati függvényt előrejelzésével – előrejelzést adnak a havi átlag árakra az 1997 április és 2004 március közötti időszakra – a vállalatok számát az adott hónapban megfigyelt HHI reciprokával mérik – strukturális törésre vonatkozó teszteket végeznek annak feltárására, hogy történt-e változás az előrejelzett és valós árak közötti regressziós kapcsolatban a NETA bevezetésének (2001 április) környezetében 9

10 Aukciós modellek Motiváció: A valós piacokon beadható ár-mennyiség kombinációk száma véges: a kínálati függvény lépcsős Von der Fehr-Harbord (1993) modellje az angol-walesi árampiac leírására: egyenáras, zárt ajánlattételű, többegységes aukció kínálati oldal: két eltérő kapacitású és határköltségű termelő egy árajánlat a teljes kapacitásra, ami nem haladhatja meg az árverező által meghatározott árplafont tökéletesen rugalmatlan kereslet (determinisztikus) Eredmények: Ha a kereslet kisebb egy bizonyos küszöbértéknél: – egy szimmetrikus NE, amelyben a résztvevők a drágább erőmű határköltségét licitálják Ha a kereslet nagyobb a küszöbértéknél: – egy vagy két aszimmetrikus NE: az egyik szereplő az árplafont, a másik szereplő ennél egy szigorúan kisebb árat licitál Fabra et al. (2006) általánosítja Von der Fehr-Harbord eredményeit: többszörös licit, ár-rugalmas kereslet, oligopólium 10

11 Aukciós modellek (folyt) Empirikus vizsgálatok: Crawford et al. (2007): az angol piacon a nem ármeghatározó szereplő(k) többé-kevésbé határköltségen áraznak Mullins et al. (2010): árfelhajtó viselkedést kiváltó keresleti küszöbérték megfigyelt értéke megegyezik az az ausztrál árampiac aukciós modelljével előrejelzett értékkel 11

12 Az árampiaci modellek versenyhatósági eljárásokban való alkalmazásának korlátai Egyszerűbb modellek (pl. Cournot-verseny) a piaci viszonyok gazdag megjelenítését teszik lehetővé, de: – nem tükrözik hűen a verseny természetét, és – az eredmények nagyon érzékenyek a modell specifikációjára (árrugalmasság, versenyző szegély). A fejlettebb modellek (KFE, aukciós modellek) pontosan írják le a verseny természetét, de: – a piac környezetet csak erős leegyszerűsítésekkel tudják megjeleníteni, – sokszor nem tudnak egyértelmű előrejelzést adni a többszörös egyensúly jelenléte miatt, és az – az egyensúlyok megtalálása is nehézségekbe ütközhet. 12

13 Főbb modellezési irányok Egyvállalatos optimalizációs modellek – vállalati döntéshozatal támogatására – a technológiai és gazdasági környezet részletes megjelenítése – az árat külső tényezőként veszik figyelembe Egyensúlyi/játékelméleti modellek – közös kiindulópontjuk a stratégiai viselkedés feltevése – a piacszerkezet és az ármeghatározási mechanizmusok piaci/jóléti hatásait vizsgálják – bonyolultak és a feltevések általánosításával hamar kezelhetetlenné válnak Ágensalapú modellek – az egyensúlyi modellek által is vizsgált kérdésekre fókuszálnak – az eredményeket szimulációval generálják viselkedési szabályok alapján – viselkedési feltevések megalapozottsága nehezen értékelhető 13