Pannon Egyetem Georgikon Kar Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar „ A Vidékfejlesztési és gazdasági agrármérnöki (MSc) szakok,

Az előadások a következő témára: "Pannon Egyetem Georgikon Kar Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar „ A Vidékfejlesztési és gazdasági agrármérnöki (MSc) szakok,"— Előadás másolata:

1 Pannon Egyetem Georgikon Kar Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar „ A Vidékfejlesztési és gazdasági agrármérnöki (MSc) szakok, és a feltételekkel belépők felzárkóztatása, esettanulmányokon alapuló, gyakorlatorientált, modul rendszerű tananyagának fejlesztése, különös tekintettel az informatikai eszközök alkalmazására” TÁMOP-4.1.2. A/1-11/1-2011-0029 sz. projekt TERÜLET- ÉS TÉRSÉGMARKETING

2 A térségmarketing kiindulópontja: a tér Térfogalmak A vizsgált tér lehatárolásának problematikája A tér általános ismérvei A tér értékét meghatározó tényezők

3 A tér értékének leírása az egyenlőtlenségi mutatókkal Elhelyezkedés: Mennyiség: Minőség: Szerkezet: Szerepkör: Kapcsolatok: Viszonyok:

4 A tér értékének változása: differenciálódás és nivellálódás nivellálódás differenciálódás

5 A tér mint értékhordozó Földtudományi megközelítésben: Mikroökonómiai megközelítésben: Makroökonómiai megközelítésben:

6 A határok funkciói

7 A térségmarketing helye a tudomány világában

8 A térségmarketing kialakulásához elvezető tényezők gazdasági szerkezetváltás politikai átrendeződés- költségvetési problémák a globalizálódás a fogyasztói társadalom az urbanizáció az idegenforgalom föllendülése

9 Tetraéder modell

10 A területi elmaradottság jellemzői

11 Porter-féle rombusz modell

12 Egy multinacionális vállalat és a fogadó tér közötti kapcsolat

13 Intenzifikáció: olyan vállalati válaszreakció külső körülményekre, melyben a meglevő termelési kapacitásokat szervezik át azzal a céllal, hogy nőjön a termelékenység úgy, hogy lényeges vállalati szervezet-leépítés nem történik. Racionalizáció: olyan vállalati válaszreakció külső körülményekre, melyben a meglevő termelési kapacitásokat szervezik át azzal a céllal, hogy nőjön a termelékenység úgy, hogy kisebb részlegek bezárására is sor kerül. Specializáció: ennek lényege, hogy minden telephely egyfajta terméket állít elő, vagy forgalmaz. Barnamezős koncentráció: a specializáció következtében a már létező telephelyen történő koncentráció keretében egy vagy több üzemegységet felszámolnak. Zöldmezős koncentráció: a létező üzemegységek felszámolásra kerülnek, és egy teljesen új beruházás valósul meg Technológiai transzfer: nincs gyárbezárás, csak a termelés helyszínei között technológiai csere lép fel.

14 Versenyképességi piramis

15 A versenyképességi fa

16 A térségmarketing, mint összetett marketingrendszer

17 A térségmarketing, mint összetett célrendszer

18 A térségmarketing, mint összetett szemléletrendszer Szükséglet-orientáltság: Társadalompolitikai felelősség: Környezettudatosság: Hosszú távú felelősség: Jövőorientáció: Célcsoport-szolgáló jelleg: Akcióorientáltság: Autonómia ösztönzése: Vállalkozó szellem és innovációs törekvés: Politikai kiegyensúlyozottság: Coopetition: Koordináció: Kontrol: Kontinuitás: Rész-egész jelleg:

19 A térségmarketing összetett célcsoportrendszere

20 A térségmarketing, mint marketing- alrendszerek együttese

21 Szempont Üzleti marketingTérségmarketing Termék- orientált megközelítésben Fogyasztó- orientált megközelítésben Fogyasztóhoz való viszony Termékválaszték A piackutatás célja Az innováció szerepe A profit megítélése A csomagolás szerepe A reklám célja

22 A 4 P

23 A területi termék rész-egész viszonyrendszere

24 Teljesítmény-fontosság mátrix

25 Az imázs fogalma, értelmezése Az imázs a közvetlen érzékelés útján nyert észlelés, mely a megfigyelő személy értékrendjén átszűrődve jön létre. (Pocock- Hudson, 1978) Jelentősége abban van, hogy a térségről kialakult benyomások, a hozzájuk való viszonyulás nagyban függ ezen aktív vagy passzív módon befogadott információktól.

26 Az objektív állapot és a szubjektív imázs viszonya –Nagy az eltérés a szubjektív imázs rovására. Ilyen esetben elsősorban a kommunikációt szükséges javítani. –Az objektív tényállapot a rosszabb. Ilyen esetben a teljesítménykínálaton kell változtatni. –Nincs érdemi különbség a szubjektív imázs és az objektív tényállapot között. Ilyen esetben −amennyiben ez egy fejlődési folyamat állomása− követni kell a bevált eszközöket.

27 Imázstípusok Idősíkon: Múltimázs Jelenimázs Jövőimázs Az imázs helyhez kötődése szerint : Saját imázs Idegen imázs Imázsépítés szempontjából: Hivatalos imázs Tudat-alatti szinten kialakult imázs

28 Térségek az imázsuk alapján  pozitív imázzsal rendelkező helyek  negatív imázzsal rendelkező helyek  gyenge imázzsal rendelkező helyek  vegyes imázzsal rendelkező helyek

29 Az imázsépítés általános megközelítése a kiindulópont mindig a tényleges állapot objektív megismerése fontos, hogy lássuk, az objektív valóság milyen viszonyban van a hivatalos imázzsal fontos, hogy lássuk, az objektív valóság milyen viszonyban van a saját imázzsal fontos, hogy lássuk, az objektív valóság milyen viszonyban van az idegen imázzsal fontos, hogy lássuk, hogy a hivatalos imázs és a saját imázs milyen viszonyban van egymással fontos, hogy lássuk, hogy a hivatalos imázs és az idegen imázs milyen viszonyban van egymással fontos a kínálat teljesítményének javítása abban az irányban, amit a (potenciális) vevők elvárnak a kommunikációs tevékenység kifejtése a módosított teljesítmény megismertetése céljával

30 Az identitás-formálás A térségi identitás-kialakításának módszertana a vállalati identitás-fejlesztés alapjain formálódott ki. A vállalati identitásban kezdetben a vállalat és vállalkozó fogalma szorosan összekapcsolódott. Lényegében egyetlen személy (a tulajdonos) határozta meg a vállalati filozófiát. A márkatermék kialakításával az üzleti vállalkozások célja az volt, hogy a gyártó és a márkája szinonim fogalmakká váljon.

31 A márkaépítés gyakorlata A klasszikus gyakorlat az, amikor magát a földrajzi nevet használjuk márkanévként. Ez tipikus gyakorlat a borrégiók vonatkozásában. A márkaépítés kapcsolódhat kitüntető címekhez is, mint például az UNESCO-Világörökség címhez. A márkaépítés kapcsolódhat egy attrakcióhoz is. Ez lehet például egy rendezvény. Rendezvények kapcsán meg kell különböztetni a valamilyen szinten rendszeres rendezvényekre építő formát (mint amilyen például a békéscsabai kolbász-fesztivál), az eseti, alkalmi rendezvényektől (mint amilyen Pécs 2010-es Európa kulturális fővárosa esetében volt). Attrakció lehet egy látványosság is: például a keszthelyi Festetics-kastély, a pannonhalmi apátság, az egri vár stb.

32 A márkapozíció

33 Kommunikáció, üzenet Az üzenet legyen valósághű Az üzenet legyen egyszerű Az üzenetnek legyen vonzereje Az üzenet legyen megkülönböztető jellegű

34 Az üzenet-közvetítők BrosúraLogóSzlogen Célja Eszköze Mikor szolgálja jól a célt? Mire kell ügyelni?

35 A területi marketing megvalósítói

36 A közvetlen piac elemei és a külső környezet

37 A területi marketing stratégiai tervezési, realizálási folyamata

38 Kereslet-versenyképesség portfólió

39 A területi termék életét befolyásoló fontosabb hatások és elvek

40 Stratégai eredménymátrix