Értékelés, monitorozás – hogyan ellenőrizzük az ács szolgáltatások megfelelőségét? Rácz József.

Az előadások a következő témára: "Értékelés, monitorozás – hogyan ellenőrizzük az ács szolgáltatások megfelelőségét? Rácz József."— Előadás másolata:

1 Értékelés, monitorozás – hogyan ellenőrizzük az ács szolgáltatások megfelelőségét? Rácz József

2 Háttér: Nemzeti Stratégia és a EMCDDA kutatásai, definíciója Definíció: EMCDDA: a droghasználattal kapcsolatos ártalmak csökkentése és megelőzése – népegészségügyi keretben: droghalálozás és fertőző betegségek (EU Tanács 2003. június 18-ai határozata) Nemzeti Stratégia: szélesebb értelmezés Cél: Az alacsony-küszöbű szolgáltatások részei egy átfogó keresletcsökkentési megközelítésnek – finanszírozás Szolgáltatások menedzselése és értékelése - Célcsoportok elérése - Földrajzi lefedettség (hozzáférés) Szolgáltatások minősége és kihasználtsága Érvényes és értékelhető adatok (összehasonlíthatóság) Figyelembe veszi a szolgáltatások sajátosságait Átlátható KEF értékelése a szolgáltatásról EU szinten harmonizált adatgyűjtés

3 Értékelés és monitorozás Cél: Alacsony-küszöbű szolgáltatások jellemzése Célcsoport elérés és területi lefedettség Finanszírozáshoz alapadatok Intézmény-szintű tervezés Közös szakmai fellépés (?) Módszer: adatgyűjtés a következő területekről: szolgáltatások definíciója szolgáltatások intézményi és szakmai környezete finanszírozás: állandó (normatíva jellegű) és pályázati (esetleges) – finanszírozási bizonytalanságok szolgáltatások: innováció, változás, célcsoport érzékenység, proaktív működés, egyénre szabott jellemzők – user/peer-led szolgáltatások munkatársak: összetétel: egészségügyi és szociális végzettségű munkatársak, önkéntesek, célcsoport reprezentáció belső működés: döntéshozás, pl. kliens felvétel, továbbküldés, szankciók célcsoport: jellemzők: problémás droghasználat, többszörösen veszélyeztetett csoportok elérés, lefedettség, hozzáférés, speciális kliens igények a segítés folyamata: szakaszolás résztvevők (szakember, kliens, más) kimenet, eredményesség, sikeresség (siker-kritériumok) helyi adatgyűjtés minőségbiztosítás: protokollok szupervízió, esetmegbeszélés, burn-out megelőző tréning, monitoring továbbképzés policy: helyi (KEF), intézményi jövőkép

4 Adatgyűjtés és monitorozás 1.Szervezet/szolgáltatás-szintű 2. Kontaktus-szintű 3. Kliens-alapú Monitorozás és kutatás 1. Szolgáltatásokra vonatkozóan 2. Kliensekre vonatkozóan

5 Szolgáltatás-szintű adatgyűjtés EMCDDA adatszolgáltatás = nemzeti beszámoló (Fókuszpont) 10. táblázat: Tű/fecskendő hozzáférés 23. táblázat: Ártalomcsökkentő beavatkozások a fertőző betegségek csökkentésére a droghasználók körében 29. táblázat: Akut, droggal összefüggő halálozás csökkentése (új) Policy Országos, helyi, intézményi szinten (dokumentum) – evaluált- e? Minőségbiztosítás: képzések és protokollok Finanszírozás Információadás, konzultáció, tanácsadás típusú szolgáltatások Információadás, személyes tanácsadás, konzultáció egészségügyi végzettségű szakemberrel más segítővel sorstárssal (drogos, volt- drogos, volt-prostituált stb.) szóróanyaggal Telefonos segélyszolgálat Jogsegélyszolgálat Krízis-intervenció Megkereső tevékenység Megkereső tevékenység/utcai szociális gondozás Orvosi szolgáltatás Elsősegély, orvosi ellátás

6 Szolgáltatás-szintű adatgyűjtés Fertőző betegségek megelőzése Szűrővizsgálat: hepatitisz, helyben Szűrővizsgálat: HIV, helyben Szűrővizsgálatok (hepatitisz, HIV) a magas kockázati csoportok körében (pl. injekciós használók, prostituáltak) Szűrővizsgálatra (Hepatitisz, HIV) történő beutalás, motiválás Hepatitisz, HIV tanácsadás (pre-, poszt) Hepatitisz B vakcináció Biztonságosabb szex Óvszer hozzáférésének biztosítása Tanácsadás: személyesen, szóróanyagokkal Biztonságosabb szúrás Tűcsere Automata Mobil Központban Utcai megkereséssel Sorstársakkal Börtönben? Gyógyszertáron keresztül (képzés) Speciális eszközök (tű, szűrő, melegítő, víz, érszorító, citromsav stb.) Biztonságosabb szúrás tréning Információs anyagok

7 Szolgáltatás-szintű adatgyűjtés Túladagolással összefüggő halálesetek megelőzése Tanácsadás: kockázati csoport tagjainak (injekciós használók) börtönből szabaduló droghasználóknak ópiát-fenntartó kezelés Egyéni kockázat-menedzselés (mint a konzultáció része) Információs anyagokkal: hol terítik ezeket? Alacsony-küszöbű intézmények Kezelőközpontok Háziorvosok Börtönök? Éjszakai élet Tömegkommunikáció? Iskola? Naloxon-adás (otthonra) Injekciós használók képzése Más szakemberek képzése Szociális ellátás Éjszakai szállás biztosítása Étel-adás Nappali ellátás, klub-szerű ellátási formák Családtagok, hozzátartozók Tréning családtagok, hozzátartozók részére Tréning, továbbképzés a segítők, szociális munkások részére

8 Szolgáltatás-szintű adatgyűjtés Kezelőrendszerbe-juttatás segítése Metadon fenntartó kezelésbe juttatás Absztinenciát célzó terápiába/rehabilitációs intézménybe való juttatás Más pszichiátriai betegséget kezelő intézménybe juttatás Szomatikus kezelést nyújtó intézménybe juttatás (kivéve: fertőző betegségek) Fertőző betegségek kezelését nyújtó intézményekbe juttatás Háziorvoshoz történő juttatás Szolgáltatások más szakemberek/célcsoportok számára Rendőrök, rendőrségi alkalmazottak Börtönőrök, börtönben dolgozók Droghasználó családtagjai, barátai Nyilvános helyen injekciózók Túladagolást túlélt injekciós használók Kezelést kezdő vagy befejező droghasználóknak Börtönből szabaduló droghasználóknak Klubok, bárok és szórakozóhelyek alkalmazottjai A szolgáltatás célja Fertőző betegségek megelőzése Egészséges életmód Biztonságosabb injekciózási technikák Biztonságosabb szex Rendőröknek, hogy túladagolásnál hívják a mentőt Droghasználóknak, hogy hívják a mentőt

9 Konktaktus-alapú adatgyűjtés Injekciós státusz Korcsoport Nem

10 Kliens-alapú adatgyűjtés Generált szám (TDI)??? Injekciós státusz Életkori csoport Nem Hasonló szolgáltatások igénybevevői Kliensutak (magasküszöbű és más ellátások) Duplikáció kivédése

11 Az eredmények hasznosulása Országos drogpolitikai tervezés – komplex keresletcsökkentés (lásd EU Tanács határozat): egészségügy ellátás + szociális ellátás + kábítószerügyi koordináció (+ rendőrség, bv) Országos drogpolitikai tervezés: fertőző betegségek megelőzése a droghasználók között Minőségbiztosításhoz és finanszírozáshoz alapadatok Helyi drogpolitikai szervezés: önkormányzatok drogpolitikája – KEF- ek szerepe Intézményi tervezés: szolgáltatások, kapacitás, célcsoportok, belső működés (?) Adatszolgáltatási protokoll Közös szakmai fellépés (?) Drog Fókuszpont éves beszámolói TDI?

12 Beszámoló az „Alacsony-küszöbű intézmények jellemzői Magyarországon 2004-ben” című kutatásról Márványkövi Ferenccel

13 A kutatás módszere Minta és mintavételi eljárás ► Droginfó (2003): 62 szervezet – postázott kérdőívek 4 szervezet már nem működött 14 irreleváns 29 szervezet küldött vissza kérdőívet

14 A kutatás módszere Vizsgálati eszköz 1. Kvantitatív ► önkitöltős kérdőív (50-60 perc) ► tematikus egységek 2. Kvalitatív ► 1-1,5 órás strukturált kérdőív tűcsere szervezetekkel és egy jogvédő szervezettel ► tematikus egységek: lásd kérdőív, más kérdések Adatfeldolgozás 1. Kvantitatív ► SPSS statisztikai programcsomag: gyakoriságok, adatredukciós eljárások, összefüggés- vizsgálatok 2. Kvalitatív ► interjúk legépelése ► Atlas.ti szövegelemző program

15 Eredmények 1. Működéssel, fenntartással kapcsolatos adatok fenntartó: - 62%: alapítvány, egyesület - 24%: önkormányzat - 14%: egyház alacsony és magas küszöb: - 63% megkülönbözteti mindkettőt éves költségvetés (12 szervezet adatai): - 7 szervezet 10 M Ft alatt - 5 szervezet 10 M Ft felett - Legalacsonyabb: 702.000 Ft - Legmagasabb: 20 M Ft pályázati támogatás: - 16 vett igénybe - - pályázati támogatások átlagos aránya a költségvetésben: 38% önkormányzati támogatás: - fele nem vett igénybe - egy szervezetre eső önkormányzati támogatás átlagos aránya: 15% nappali normatíva: - 2 szervezet vette igénybe segítő személyzet: - átlagban 11 segítő

16 Eredmények 2. Szolgáltatások Ártalomcsökkentő szolgáltatások - 45% biztonságos injekciózási technikákkal kapcsolatos tanácsadás - 43% elsősegély - 20%-a mindkettőt nyújtja Drogfogyasztással összefüggő fertőző megbetegedések prevenciója és kezelése - csak egyetlen szervezet nyújt hepatitis B védőoltást Tűcsere: - 10 szervezet (3 Budapest, 7 vidéki) - 2 szervezet mobil tűcsere - 3 szervezetnél tűcsere automatából - becserélési arány: 60%

17 Eredmények 2. Szolgáltatások Óvszer - 38% biztosít ingyen óvszert Szűrés, tanácsadás - 80%-nál nincsen semmilyen szűrés - TBC és nemi betegség szűrése: legkevésbé jellemző - kétharmad nyújt hepatitis C-vel, B-vel, HIV-vel és nemi betegségekre vonatkozó preventív jellegű tanácsadást Információs anyagok - nem jellemző a fertőző megbetegedésekkel kapcsolatos felvilágosítás - több helyen is jelen vannak a drogokról szóló anyagok

18 Eredmények 2. Szolgáltatások Továbbutalás jellemzően - más szociális ellátó intézménybe (86%) - rehabilitációba (83%) - más pszichiátriai betegséget kezelő intézménybe (83%) - egészségügyi intézménybe – kivéve fertőző betegségek (76%) Társadalmi reintegráció - 3 biztosít éjszakai szállást - 83% biztosít munkakereséssel kapcsolatos tanácsadást - 90% biztosít tanácsadást szociális szolgáltatásokról Drop-in - 3 szervezet nyújt komplex szolgáltatást (tisztálkodás, étel-adás, klubszerű szolgáltatások)

19 Eredmények 3. A segítő folyamat Állapotfelmérés - 75 % végez - személyes beszélgetés és ASI kérdőív Miről és hogyan? - 18% gyűjt adatot fertőzéssel kapcsolatos panaszokról - 38% gyűjt adatot megkereső tevékenységgel Kezelési sikerkritérium: legjellemzőbb kritériumok - a kliens rendszeresen látogatja az intézményt - a kliens droghasználata (gyakorisága) stabilizálódik, vagy csökken - a kliens kezelést vállal annak érdekében, hogy csökkentse droghasználatát, vagy absztinens legyen - probléma: mi szerint, mihez képest állítató fel a sikerkritérium (kvalitatív kutatás)? Segítő kapcsolat befejeztének sikerkritériumai (nyitott kérdés): - a kliens eléri az absztinenciát (!!!) - a kliens nem jelentkezik - eléri a szerződésben foglaltakat

20 Eredmények 4. Kapcsolat más intézményekkel Milyen fajta? - továbbirányítás és a rendszeres kapcsolattartás - közös esetkezelés: nem jellemző; csak a szociális és egészségügyi ellátókkal (52%) Ki felé küldik jellemzően a klienst? - egészségügyi ellátók felé Problématípusok más segítő intézményekkel - szemléletbeli eltérések - együttműködés, kétoldalúság, partnerség hiánya, nehézségei - információhiány, információáramlás nehézsége

21 Eredmények 5. Minőségbiztosítás képzés - 50% küldi speciális felkészítő tréningre - 75%: nem kell elsősegély tanfolyamon részt venniük a munkatársaknak - nem jellemző a túladagolás megelőzésével kapcsolatos tréning szupervízió - mindenütt jelen van belső monitoring - kétharmad végez - kliensről, kliensforgalomról - működésre vagy projektekre vonatkozó szakmai és pénzügyi jelentések - nem jellemző az elégedettség mérés (fenntartó, pályáztató, küldő/partner intézmény)

22 Eredmények 6. Elméleti-módszertani megközelítések - eltérő módon értelmezik az elméleti-módszertani megközelítés fogalmát: módszer az addiktológiai konzultáció, az életvezetés, a „party service”, a bulisegély, az outreach vagy a pszichoterápia? - ártalomcsökkentés/alacsony-küszöbűség: különböző szintű értelmezésből fakadó problémák: Mi az? Megközelítés, módszer, esetleg mindkettő? - nincsenek egységesen használt módszerek

23 Eredmények 7. Célcsoport Kliensjellemzők: regisztrált kliensek KorcsoportNőkFérfiak Adathiány Összesen 0-15 éves 2071808387 16-19 éves 1933189283825 20-29 éves 2301306685367 30-49 864105481918 50-59 3322818613 60 felett 4434878 Összesen 56816507812188 - több férfi, mint nő összességében - több férfi, mint nő 20-49 éves korcsoportban - 16-29 évesek: a klientúra 75%-a

24 Eredmények 7. Célcsoport Célcsoport megnevezése (nyitott kérdés) Célcsoport megnevezése említések száma Droghasználók (intravénás és nem intravénás egyaránt), szenvedélybetegek, függők 29 Fiatalok, diákok 7 Droghasználók, szenvedélybetegek hozzátartozói 6 Peremhelyzetben lévő/marginalizált csoportok 4

25 Eredmények 8. Visszajelzés, értékelés A szolgáltatások általános megítélése a kliensek körében - 8 mér elégedettséget - nagy az elégedettség mértéke A szolgáltatások általános megítélése a különböző célcsoportok körében - legkedvezőbben: segítők, szakemberek, szolgáltatást igénybe vevők - legkedvezőtlenebb: helyi politika Saját szolgáltatások értékelése: - általában mindent jónak ítéltek meg - legkedvezőbben: segítők, szakemberek felkészültsége, szolgáltatások színvonala - legkedvezőtlenebbül: kívánt célcsoport elérése

26 Eredmények 9. Az alacsony küszöbűség előnyei (spontán válaszok): Előny megnevezéseEmlítések száma Százalékos arány Könnyű elérhetőség 1345% Anonim 1345% Absztinencia mentes 828% Ingyenes 724% Egészségügyi ártalmat, kockázatot megelőz, csökkent 621% Adat- és iratmentes (TB, beutaló, személyi) 621%

27 Eredmények 10. Az alacsony küszöbűség hátrányai (spontán válaszok): HátrányEmlítések száma Százalékos arány Presztízs, elismerés hiánya, stigmák erős jelenléte 1241% Kliensek nehezen kezelhetősége, tulajdonságaiból fakadó problémák 1138% Finanszírozási hiányok, anyagi nehézségek 1035%

28 Diszkusszió Hazai kontextus ► Közös definíció hiánya (ártalomcsökkentés, alacsony küszöbűség, elméleti módszertani meghatározások) ► Szolgáltatásra vonatkozóan: alacsony küszöbű intézmény: inkább szociális szolgáltatások, mint egészségügyiek (egészségügyi alapszolgáltatások hiánya, alacsony aránya) HIV, HCV szűrés, preteszt tanácsadás bizonyos specifikus információk szinte teljesen hiányoznak: biztonságos szúrással, túladagolással kapcsolatos információk, tréningek, szóróanyagok ► Szolgáltatás módjára vonatkozóan: kevés megkereső és utcai munka sortársak bevonásának hiánya információs anyagok: inkább a drogokról, és nem azok veszélyeiről, illetve az ártalomcsökkentésről szólnak

29 Diszkusszió Hazai kontextus ► Minőségbiztosítás kliens- vagy partnerintézmény elégedettséggel kapcsolatos vizsgálatok nem jellemzőek sok helyen nincs kliens-forgalom adminisztráció működési szabályzat vagy „küldetési nyilatkozat” hiánya (40%) a szolgáltatás megalapozottsága, célrendszere az ártalomcsökkentő „filozófia” megléte, tartalma is sokszor kétséges nincsenek erős módszertani alapok ► Célcsoport nem ismerik a volumenét (helyben) a becslések és a mérések nagyon eltérnek alacsony kliensforgalmi adatok (kevés droghasználó vagy alacsony elérés?) ↓ szolgáltatások tervezhetőségének (és finanszírozhatóságának) nehézségei

30 Diszkusszió Uniós kontextus Negatívumok: ► kedvezőtlen a tű-becserélési arány ► lemaradás uniós szinten a megkereső tevékenység közben folytatott edukációt illetően ► jelentős lemaradás a sorstársképzésben (elsősegély nyújtása) ↔ 2003/488/EC ajánlás Pozitívumok: ► sok színtéren (setting) folyik Magyarországon tűcsere ► gyors fejlődés a „semmiből” ► szolgáltatók – kormányzat, szolgáltatók - KEF párbeszéd

31 Javaslatok a továbbfejlődésre ► jelentős fejlesztésre van szükség a humán, a szervezeti és a dologi infrastruktúra tekintetében ► konszenzus konferenciák: működési, módszertani protokollok elfogadása ► pályázati rendszerek modifikálása: ne a szervezet alkalmazkodjon a kiíráshoz! - „kaméleon-effektus” ► normatíva mellett a pályázati forma fenntartása: facilitálja az innovációt ► egészségügyi és szociális szolgáltatások integrálása ► KEF szerepének erősítése a helyi politika és a szakmai szervezetek közötti közvetítésben, párbeszéd kialakításában

32 Köszönöm a figyelmet! raczj@t-online.hu