Művészetek a XIX. században -A XVIII. század végén Európában jelentkezik a klasszicizmussal szembeforduló művészeti irányzat: a romantika - Magyarországon.

Az előadások a következő témára: "Művészetek a XIX. században -A XVIII. század végén Európában jelentkezik a klasszicizmussal szembeforduló művészeti irányzat: a romantika - Magyarországon."— Előadás másolata:

1 Művészetek a XIX. században -A XVIII. század végén Európában jelentkezik a klasszicizmussal szembeforduló művészeti irányzat: a romantika - Magyarországon ez az irányzat a XIX. században teljesedik ki - Romantikus írók, költők: Kölcsey Ferenc, Berzsenyi Dániel (ők a klasszicizmus és romantika határán helyezkednek el, mindkét irányzathoz tartoznak; Katona József (a magyar nemzeti dráma megteremtője); Vörösmarty Mihály; Petőfi Sándor, Arany János (a népiesség nekik köszönhetően válik ideológiává-irányzattá a magyar romantikában); Madách Imre (Az ember tragédiája – drámai költemény); Vajda János; Jókai Mór, Mikszáth Kálmán - a romantikus írók nagy része nem maradt meg a romantika keretei között A romantikus stílus jellegzetességei: - tudatos szembefordulás a klasszicista mértéktartással - Az alkotói munka legfőbb forrása a képzelet és érzelem - alapvető követelmény az eredetiség: a művész zseni - vegyíti a klasszicista formákat, kedveli a töredékességet - a szélsőségek és ellentétek kedvelése, szenvedélyesség, pátosz - jellemzi a múltba fordulás: a középkor felfedezése, a nemzeti múlt felfedezése - a népi kultúrát, népi-nemzeti mitológiát fedezi fel - a sivár jelenből az egzotikum és Kelet világa jelenti a kitörést - Építészetben jelentkezik a neogótika, neoromán, neoreneszánsz - A szobrászatban jelentkezik a politika és historizmus: a nemzet nagyjainak emlékművei, köztéri szobrai, nemzeti pantheonok - A festészetben előtérbe kerül a történelmi téma, az életkép, a drámai jelenet, szenvedélyek, indulatok, a romkultusz - A zenében a szélsőségek ábrázolása, a feszültségkeltés, a hangnemek közti határok áttörése jellemző, megjelenik a nemzeti zene, tánc és ritmusok. Az opera virágkora. Rövid jellemzés Képek forrása: http://www.hung-art.hu/vezetes/tortenel/index.html

2 Peter Krafft (1780-1856): Zrínyi kirohanása 1825 Olaj, vászon, 455 x 645 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest A XIX. század első felének festészete - A birodalmi gondolatot hangsúlyozza, hogy a magyarságnak véráldozatok árán is kötelessége védelmezni a Habsburg-házat - lelkes fogadtatása és az általa kiváltott viták azt bizonyítják, hogy akaratlanul is a nemzettudat erősödését szolgálta - A század első felének festészetét bécsi iskolázottságú mesterek képviselik: illusztratív, rajzos kidolgozottságú, naiv szemléletű képek

3 Laccartis Demeter (1798 1864) Dobozi Mihály menekülése 1830 körül Olaj, vászon, 61 x 76 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest A XIX. század első felének festészete Alconiere Tivadar (1797-1865) Allegorikus lovasportré (feltételezhetően Széchenyit ábrázolja) 1831 vagy 1837 Olaj, vászon, 51,5 x 59 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

4 Kiss Bálint (1802-1868) Jablonczai Pethes János leányától búcsúzik a leopoldvári tömlöc ablakánál 1674-ben 1846 Olaj, vászon, 93 x 75 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest A XIX. század első felének festészete Jakobey Károly Táncsics a börtönben 1848 k. olaj, vászon 30 x 24,5 cm Magyar Nemzeti Galéria

5 BARABÁS Miklós (1810- 1898) - Ő az első, aki megél a festészetből - Bécsi tanulmányok után Olaszországban tanul - 1835-ben telepedett le Pesten - a reformkor szinte minden jelentős alakját megörökítette Vásárra menő román család 1843/44 Olaj, vászon, 138 x 109 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Bittó Istvánné 1874 Olaj, vászon, 84 x 66 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest A Lánchíd alapkőletétele 1842 Akvarell, papír, 262 x 338 mm Kiscelli Múzeum, Budapest

6 Batthyány LajosEötvös József Széchenyi István Vörösmarty Mihály Arany János Liszt Ferenc

7 A szabadságharctól a kiegyezésig Than Mór (1828, Óbecse - 1899, Trieszt) - Jogi tanulmányokat folytat Pesten - Barabás Miklós növendékeként festeni tanul - Görgey mellett hadifestő - 1855-ben Párizsban tanult - 1857-től három évet Rómában töltött - Az elnyomatás visszhangjaként keletkezett művei: A mohácsi csata, 1855; Imre király elfogja pártütő öccsét, 1857, Vitéz János a latin nyelvre tanítja Hunyadi Jánost, 1882; Pázmány Péter tollba mondja műveit, 1885; - 1864-től Lotz Károly mellett a Pesti Vigadó freskóin dolgozik - 1880-tól Olaszországban él - 1890-től a Magyar Nemzeti Galéria őre

8 Képei 1865-ig Honvédtisztek tábortűznél 1849-50 Vízfestmény és gouache, papír, 24 x 21,9 cm Történelmi Képcsarnok, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest

9 Imre király elfogja lázadó testvérét, Endrét 1857 Olaj, vászon, 132 x 198 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Nyáry és Pekry elfogatása Szolnoknál 1853 Olaj, vászon, 138,5 x 213,5 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

10 Az ónodi országgyűlés 1864 Olaj, vászon, 131 x 174 cm Parlament, Budapest

11 Művek 1866-tól Deák Ferenc portréja 1870 Olaj, vászon, 280 x 160 cm Magyar Tudományos Akadémia, Budapest Széchenyi és Deák kora 1875 Szekkó mészfestékkel festve, 172 x 245 cm Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőháza, Budapest

12 Selyemfűzős nő 1891 Olaj, vászon, 80,5 x 117 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest A műveltség diadala (allegorikus figura) 1875 Szekkó mészfestékkel festve, 294 x 243 cm Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőháza, Budapest Művek 1866-tól

13 -Petőfinek, akiről több arcképet festett, rokona és jóbarátja volt - 1847 telén készült első kompozíciója, István király és az orgyilkos - szabadságharci élményeit litográfiasorozatban rögzítette - Mezőberényben festette utolsó Petőfi-képét - 1851-ben festette - egy évtizeddel Székely Bertalan előtt - II. Lajos holttestének megtalálása c. Képét - Rövid ideig Bécsben tartózkodott, hazatérte után számos portrét, életképet és történeti kompozíciót alkotott (Zách Felicián, Vak Béla, Martinuzzi meggyilkoltatása, Czillei és Hunyadi, Ónodi gyűlés stb.) - Milton leányainak tollbamondja az Elveszett paradicsomot c. képének témája évtizedekkel megelőzte Munkácsyt - Petőfi Bolond Istók c. elbeszélő költeményéhez illusztrációkat készített - A hazafias célok tudatos művészi megjelenítése tette a reformkor jelentős alakjává Orlay Petrics Soma 1822-1880

14 Festmények 1859-ig Petőfi Pesten 1848-ban Olaj, vászon, 72,5 x 47,5 cm Magyar Tudományos Akadémia, Budapest Petőfi Sándor 1840-es évek Olaj, vászon Történelmi Képcsarnok, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest

15 Anyám 1850-es évek eleje Olaj, vászon, 37,5 x 51 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Nádasdy Tamás nádor és Tinódi 1855 Olaj, vászon, 100 x 83 cm Magántulajdon

16 Festmények 1860-tól Zách Felicián (részlet) 1860 Olaj, vászon, 156 x 220 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Milton Elveszett Paradicsomát három leánya körében tollba mondja 1862 Olaj, vászon, 150 x 194 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

17 Perényiné a mohácsi csata után összeszedi a halottakat 1860-as évek Olaj, vászon, 48 x 81 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

18 Szép Ilonka sorozat (Vörösmarty Szép Ilonka című költeményének illusztrációja) 1866 Olaj, vászon, 86 x 74 cm Magántulajdon

19 12 illusztráció Petőfi Bolond Istókjához, 1. 1879 Ceruza, papír, 200 x 165 mm Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest A János vitéz első kiadásának címlapja 1845 Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest

20 Madarász Viktor 1830-1919 -Közhonvéd majd hadnagy a szabadságharcban - művészetét a nemzeti függetlenség eszméjének szentelte - 1853-54 között a bécsi akadémián tanul -1856-tól Párizsban tanul, itt alkotta meg 1859-ig élete legfontosabb műveit: Hunyadi László siratása, Zách Felicián és Zrínyi Ilona Munkács várában - történelmi festményeit Párizsban aranyéremmel tüntették ki - 1870-ben hazatér Budapestre, műveit azonban nem méltányolják, felhagy a festészettel

21 Legfontosabb művei Hunyadi László a ravatalon (Hunyadi László siratása) 1859 Olaj, vászon, 249 x 312,5 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

22 Zách Felicián 1858 Olaj, vászon, 152 x 112 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

23 Zrínyi Ilona Munkács várában (Zrínyi Ilona vizsgálóbírái előtt) 1859 Olaj, vászon, 146,5 x 185 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest