Budapest, 2007. szeptember 14. A családon belüli erőszak problémái Bozorádi János r. alezredes.

Az előadások a következő témára: "Budapest, 2007. szeptember 14. A családon belüli erőszak problémái Bozorádi János r. alezredes."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2007. szeptember 14. A családon belüli erőszak problémái Bozorádi János r. alezredes

2 Budapest, 2007. szeptember 14. Előzmények: A Rendőrség már csak akkor intézkedik, ha vér folyik (?!) A Rendőrség már csak akkor intézkedik, ha vér folyik (?!) A rendőr magánlakásba történő belépése szigorú szabályokhoz kötött. (Rtv.) A rendőr magánlakásba történő belépése szigorú szabályokhoz kötött. (Rtv.) Azokban az esetekben is, amikor intézkedésre kerül sor, a felek rendszerint meggondolják magukat. Azokban az esetekben is, amikor intézkedésre kerül sor, a felek rendszerint meggondolják magukat. Az igazán súlyos esetek nem kerülnek ki a négy fal közül, csak amikor már késő. Az igazán súlyos esetek nem kerülnek ki a négy fal közül, csak amikor már késő. Fokozott hírértékkel bíró jelenség a média számára. Fokozott hírértékkel bíró jelenség a média számára.

3 Budapest, 2007. szeptember 14. Mit értünk családon belüli erőszak alatt? Maga a fogalom is tisztázásra szorul: Eltérő megjelölést alkalmazunk a gyermekek sérelmére elkövetett esetekben – „gyermekekkel szembeni rossz bánásmód” (bántalmazás vagy súlyos elhanyagolás). Eltérő megjelölést alkalmazunk a gyermekek sérelmére elkövetett esetekben – „gyermekekkel szembeni rossz bánásmód” (bántalmazás vagy súlyos elhanyagolás). Más szolgál a házastársak vagy intim partnerek közötti konfliktusok megjelölésére - „házi erőszak” és a „családi erőszak”. Más szolgál a házastársak vagy intim partnerek közötti konfliktusok megjelölésére - „házi erőszak” és a „családi erőszak”. Nincs egységes jogi álláspont vagy definíció. Nincs egységes jogi álláspont vagy definíció. Nincs olyan norma, mely szankcionálná a lelki bántalmazást, vagy a különféle „zaklató” magatartásokat. Nincs olyan norma, mely szankcionálná a lelki bántalmazást, vagy a különféle „zaklató” magatartásokat.

4 Budapest, 2007. szeptember 14. Mennyire kiterjedt a probléma? 2003 előtti adatok nincsenek. 2003 előtti adatok nincsenek. 2003-2004 évi emelkedő tendencia oka a fokozott rendőri fellépésnek tudható be. 2003-2004 évi emelkedő tendencia oka a fokozott rendőri fellépésnek tudható be. Az azóta bekövetkezett csökkenés viszont nem jelenti automatikusan a jelenség megfelelő kezelését. Az azóta bekövetkezett csökkenés viszont nem jelenti automatikusan a jelenség megfelelő kezelését. Az esetek több mint fele a megyeszékhelyen történik, a 2004. évi 436 esetből 263 Szolnokon volt (60 %). Az esetek több mint fele a megyeszékhelyen történik, a 2004. évi 436 esetből 263 Szolnokon volt (60 %). A kistelepüléseken ismertté vált esetszám lakosság lélekszámához viszonyított aránya alacsonyabb. A kistelepüléseken ismertté vált esetszám lakosság lélekszámához viszonyított aránya alacsonyabb.

5 Budapest, 2007. szeptember 14. Családon belüli erőszakkal kapcsolatos bűncselekmények alakulása A bűnügyi statisztika adatai szerint lényeges változás nem következett be, mivel ezekben az esetekben az eljárás (tartás elmulasztás kivételével) hivatalból megindul. A bűnügyi statisztika adatai szerint lényeges változás nem következett be, mivel ezekben az esetekben az eljárás (tartás elmulasztás kivételével) hivatalból megindul. Ugyanakkor az új gyakorlat szerint a Szolnoki Rk. 2003-ban 418, 2004-ben 438 esetet dolgozott fel. Ugyanakkor az új gyakorlat szerint a Szolnoki Rk. 2003-ban 418, 2004-ben 438 esetet dolgozott fel. Eszerint a kapitányság illetékességi területén 280-300 főre jut egy eset. Eszerint a kapitányság illetékességi területén 280-300 főre jut egy eset.

6 Budapest, 2007. szeptember 14. Mit tesz a Rendőrség? A jelentés alapján az események kivizsgálása Kényszerintézkedés alkalmazása, feljelentés Irattár (két évre) Jelzés Gyejó. részére Büntető vagy szabálysértési eljárás lefolytatása Ügyészség Bíróság Ideiglenes hat. elhelyezés Gyámügyi szervek 13/2003. ORFK. Intézkedés

7 Budapest, 2007. szeptember 14. Az együttműködést akadályozó tényezők: Eljárási feladatok elkülönültsége Eljárási feladatok elkülönültsége Jogszabályok hiánya (pl. nincs jelzési kötelezettség) Jogszabályok hiánya (pl. nincs jelzési kötelezettség) Adatvédelem Adatvédelem Kontakt személyek hiánya Kontakt személyek hiánya A Rendőrség feladatrendszerébe nem épült be megfelelően a gyermek- és ifjúságvédelem A Rendőrség feladatrendszerébe nem épült be megfelelően a gyermek- és ifjúságvédelem A szociális vagy lelki támogatást nyújtó szervezetek bevonása az eljárás korai szakaszába nem történik meg. A szociális vagy lelki támogatást nyújtó szervezetek bevonása az eljárás korai szakaszába nem történik meg.

8 Budapest, 2007. szeptember 14. A megfelelő reagálást akadályozó tényezők: Korai felismerés hiánya Korai felismerés hiánya Hiányzó jelzőrendszer a nem a Gyvt. alá tartózó esetekben Hiányzó jelzőrendszer a nem a Gyvt. alá tartózó esetekben Terápiás szervezetek, illetve a jogi kényszer hiánya Terápiás szervezetek, illetve a jogi kényszer hiánya Gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének hiányosságai: Gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének hiányosságai: Jelzések elmaradása iskolákból, egészségügyi ellátórendszer elemeitől Jelzések elmaradása iskolákból, egészségügyi ellátórendszer elemeitől Szakemberhiány, humán erő képzetlensége Szakemberhiány, humán erő képzetlensége A gyors beavatkozás jogi akadályai (pl. szankció hiánya) A gyors beavatkozás jogi akadályai (pl. szankció hiánya) Az áldozatot segítő, gondozó szociális intézmények hiánya (anyaotthonok, krízisszállók) Az áldozatot segítő, gondozó szociális intézmények hiánya (anyaotthonok, krízisszállók) Az agresszorral szemben csak megtorló intézkedések alkalmazhatók, melyek visszatartó hatása legalábbis kétséges. Az agresszorral szemben csak megtorló intézkedések alkalmazhatók, melyek visszatartó hatása legalábbis kétséges.

9 Budapest, 2007. szeptember 14. Az együttműködés lehetséges módozatai: Rendőrség: Kontakt személyek kijelölése (Szolnoki példa) Kontakt személyek kijelölése (Szolnoki példa) Esetmegbeszélések szervezése Esetmegbeszélések szervezéseGyámhivatalok Gyermekvédelmi jelzőrendszer egyes tagjainak szoros szakmai felügyelete Gyermekvédelmi jelzőrendszer egyes tagjainak szoros szakmai felügyelete Szakmai továbbképzések szervezése a segítő szakmák részére a jogszabályi ismeretek bővítése érdekében Szakmai továbbképzések szervezése a segítő szakmák részére a jogszabályi ismeretek bővítése érdekében Közös tevékenység során: Az igazán komplikált esetekben soronkívüliség biztosítása Az igazán komplikált esetekben soronkívüliség biztosítása Közös intézkedési protokoll kialakítása Közös intézkedési protokoll kialakítása

10 Budapest, 2007. szeptember 14. A konkrét esetek kapcsán felmerülő leggyakoribb problémák: Az áldozat megfélemlítettsége Az áldozat megfélemlítettsége Az agresszor jogilag „támadhatatlan” magatartása Az agresszor jogilag „támadhatatlan” magatartása Közömbös külső környezet Közömbös külső környezet Lakókörnyezet közömbössége Lakókörnyezet közömbössége Empátia hiánya a jogalkalmazó szervek részéről Empátia hiánya a jogalkalmazó szervek részéről Az bizonyítási nehézségek és emiatt elhúzódó hatósági eljárás Az bizonyítási nehézségek és emiatt elhúzódó hatósági eljárás

11 Budapest, 2007. szeptember 14. Mit lehet tenni az áldozat érdekében: Terápiás beszélgetés, bátorítás, pszichés támogatás Terápiás beszélgetés, bátorítás, pszichés támogatás Védett környezet biztosítása Védett környezet biztosítása Családon belül Családon belül Anyaotthon, krízisszálló Anyaotthon, krízisszálló Önálló lakóhely keresése (albérlet, önkormányzati bérlakás) Önálló lakóhely keresése (albérlet, önkormányzati bérlakás) Jogi segítségnyújtás Jogi segítségnyújtás IM Pártfogói és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat IM Pártfogói és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Igazságszolgáltatás intézményei Igazságszolgáltatás intézményei Szociális segítség Szociális segítség

12 Budapest, 2007. szeptember 14. Mit kezdjünk az agresszorral? Az agresszor az esetek nagy részében maga is áldozat vagy beteg, többségében addiktív személyiség. Az agresszor az esetek nagy részében maga is áldozat vagy beteg, többségében addiktív személyiség. Nincsenek az agresszor személyiségének megváltoztatását elősegítő hatékony szociális és jogi megoldások. Nincsenek az agresszor személyiségének megváltoztatását elősegítő hatékony szociális és jogi megoldások. Senki sem akar segíteni egy problémás személységen. Senki sem akar segíteni egy problémás személységen. Az agresszorral szemben csak a hatósági kényszer és a megtorlás eszközét alkalmazzuk, mely a probléma gyökerét nem érinti. Az agresszorral szemben csak a hatósági kényszer és a megtorlás eszközét alkalmazzuk, mely a probléma gyökerét nem érinti.

13 Vége