Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Boda György Budapest, 2008 febr. 22 Kontrolling alapismeretek. A vállalat értéke.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Boda György Budapest, 2008 febr. 22 Kontrolling alapismeretek. A vállalat értéke."— Előadás másolata:

1 1 Boda György Budapest, 2008 febr. 22 Kontrolling alapismeretek. A vállalat értéke

2 2 Számonkérés Tananyag: Boda György – Stocker Miklós – Szlávik Péter: Tervezés és Kontrolling, BCE Levelező Képzés, Budapest 2007 Egy kötelező zárthelyi: A zárthelyi áll 2 nagy kérdésből (egyenként 30 pont) és 8 kis kérdésből (egyenként 5 pont) Érdemjegy a zárthelyi pontszámok átlaga alapján: 2-es51 ponttól, 3-as61 ponttól, 4-es71 ponttól, 5-ös81 ponttól.

3 3 Kontrolling alapismeretek

4 4 A kontrol fogalma A kontrol fogalma a hatékony vezetés érdekében gyakorolt irányítás és ellenőrzés együttes gyakorlatát jelöli. vezetés

5 5 A kontrolling fogalma A kontrolling folyamata : –Teljesítmény cél kitűzése –A teljesítmény mérése –A mért teljesítmény összehasonlítása a célkitűzéssel –A tervezett és a mért teljesítmény közti eltérés okainak feltárása –A válaszlépés (akció) kidolgozása – ha szükséges - az eltérés felszámolása érdekében A kontrolling azon eszközök összességét jelenti, melyekkel a szervezet biztosítja, hogy a céljai eléréséhez vezető úton maradhasson. PDCA kör A kontrolling egy szervezeti alrendszer, melynek feladata az irányítás hatékonyságának növelése.

6 6 Miért van szükség kontrollingra

7 7 Mikor nem beszélhetünk kontrollingról?

8 8 A kontroller A vezetés hatékonyságát egy „mitfahrer” jelentősen növeli. A kontroller a vezető „mitfahrere”. Feladata: A vezetés közvetett feladatainak ellátása, azok eredményeinek a vezetők rendelkezésére bocsátása. Nem feladata a vezetés.

9 9 A kontrolling feladata A kontrollerek feladata: hatékony segítségnyújtás a vezetőknek az üzleti folyamatok elemzésében, leírásában, megtervezésében és működtetésében. A kontrollerek által működtetett kontrolling rendszerek akkor jók, ha –minőségi üzleti kommunikációt, –hatékony vezetői döntéseket tesznek lehetővé. Minden öncélúan működtetett kontrolling rendszer rossz, káros és felesleges költségpazarlás.

10 10 Az elméleti keret, a vezetői számvitel

11 11 Greiner Növekedési Modellje

12 12 Greiner modell – A növekedés fázisainak jellemzői (összefüggések és harmónia)

13 13 A szervezet átalakul a hierarchikus szervezeti struktúrákból a folyamat centrikus virtuális szervezetek irányába. Hierarchikus szervezet Folyamatok előretörése a szervezetben Mátrix szervezet Virtuális szervezet Virtualizálódó szervezet

14 14 A virtuális szervezet Bárki használhatja erejéhez mérten

15 15 A leggyakoribb forma: a divizionális és a projekt szervezet keveredése A keveredés gyakran ölt anarchikus formát. Sok a torz keveredési változat. A lebontás hatékonysága függ attól, hogy a projektek helyzete a vállalaton belül mennyire rendezett.

16 16 A hagyományos angolszász rendszer

17 17 A hagyományos német rendszer

18 18 A kontrolling helyzete a frontvonalak és a támogató tevékenység szétválasztása után

19 19 A kontrolling centralizálása a frontvonalak és a támogató tevékenység szétválasztása után

20 20 Olcsóbb, de hatékonyabb döntéstámogatás

21 21 Hely a vállalati információs rendszeren belül VIR Kontrolling rendszer Tranzakciós rendszer modulok VIR Kontrolling rendszer Tranzakciós rendszer modulok Ideális helyzetValóságos helyzet Szolgáltatás költségeKisebbNagyobb Szolgáltatás időigényeKisebbNagyobb A vezetői tévedések költsége KisebbNagyobb

22 22 A kontrolling szoftverek megválasztása

23 23 A vállalat értéke

24 24 Rakjuk össze egy jómódú magyar pasi (udvarló) vagyonmérlegét! Telek: 5 Lakás:25 Üdülőtelek: 5 Nyaraló:10 1. Kocsi 5 2. Kocsi 2 Életbiztosítások: 2 Befektetések: 2 Lekötött betétek: 2 Folyószámla: 2 Összesen60 Lakáshitel:10 Gépkocsi vásárlási hitel: 4 Kölcsön a barátoktól: 3 Összesen60 Források (Kié az eszköz?): Eszközök (Mivel él, mivel termeli az életminőséget?) 43 Saját tőke: Valóban csak ennyivel rendelkezik?

25 25 Eszközök értéke Könyv szerinti értékPiaci érték Alapja a múltbeli historikus költségek. Nagysága az eszköz eredeti bekerülési értékének a felhalmozódott értékcsökkenési leírással csökkentett értéke. Ez bizonyos (számvitel által megengedett) esetekben értékhelyesbítéssel módosulhat. A jövőbeli pénzáramlásokhoz kapcsolódik. Nagysága azoktól a várható jövőbeli pénzáramoktól függ, melyet az eszköz a hasznos élettartama alatt termel a tulajdonosa számára.

26 26 Kérdezzünk rá a fizetésre is!

27 27 Jövőérték, jelenérték Jövőérték (FV=Future Value) FV 1 =C 0 *(1+r) –FV 1 = C 1 = mai pénzösszeg jövőbeli értéke –C 0 = mai pénzösszeg, kezdő tőke –r = évi kamatláb –1+ r = kamattényező Jelenérték (PV=Present Value) –PV=C 0 =FV 1 *(1/(1+r)) –PV=FV n *(1/(1+r) n )

28 28 Mennyi az egyes pasik vagyona?

29 29 Értelmezzük a vagyont!

30 30 Kérdések ??? Mit jelent az, hogy az intellektuális tőke értéke nulla? Jelenti-e azt, hogy nincs jelen intellektuális eszköz? Intellektuális eszközökön olyan immateriális eszközöket értünk, amelyek pótlólagos jövedelmet termelnek. Nem tekintjük intellektuális eszköznek, ami csak az egyén számára értékes, noha ez a legmagasabb szintű intellektuális érték. Ha az intellektuális eszközök a miénk, akkor azok egyben intellektuális tőkét alkotnak.

31 31 Behelyettesítés a vállalati valóságba.

32 32 Basic accounting equation (Alap elszámolási egyenlet): Saját tőke=Befektetett eszközök +Forgó eszközök-Idegen tőke (hitelezők) A vagyonváltozást elszámoló eredménykimutatás Aktívák (Eszközök) Passzívák (Források) A. Befektetett eszközök D. Saját tőke B. Forgóesz- közök E. Céltartalékok C. Aktív időbeli elhatárolások F. Kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások Mérleg Bázis időszaki vagyon (stock) Tárgy évi hozamok (flow) Tárgy évi ráfordítá- sok (flow) Mérleg szerinti eredmény (flow) Tárgy időszaki vagyon (stock) Eredménykimutatás

33 33 Egy járműjavító vállalkozás mérlege

34 34 A járműjavító eredménykimutatása Értékesítés nettó árbevétele25.000 Egyéb bevételek 0 Anyagköltség11.000 Igénybevett szolgáltatások 1.500 Egyéb szolgáltatások 100 Anyagjellegű ráfordítások12.600 Bérköltség 4.600 Személyi jellegű ráfordítások 400 Bérjárulékok 1.400 Személyi jellegű ráfordítások 6.400 Értékcsökkenési leírás 3.000 Egyéb ráfordítások 300 ÜZEMI (ÜZLETI) TEV. EREDMÉNYE 2.700 Pénzügyi műveletek bevételei 300 Pénzügyi műveletek ráfordításai 0 Pénzügyi tevékenység eredménye 300 Rendkívüli eredmény 0 ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY 3.000 Adófizetési kötelezettség (16%) 480 ADÓZOTT EREDMÉNY 2.520 Jóváhagyott osztalék 0 MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 2.520

35 35 Eredménykimutatás vs. Cash Flow kimutatás Eredménykimutatás = „összvagyon flow” egy adott időszak hozamait és ráfordításait állítja szembe egymással Cash Flow kimutatás = „pénzvagyon flow” egy adott időszak pénzbevételeit és pénzráfordításainak egyenlege

36 36 A bevételek pénzbevétel és nem pénzbevétel komponensei Nem minden bevétel jelent pénzbevételt Pl. az árbevétel

37 37 A ráfordítások pénzkiadás és nem pénzkiadás komponensei Nem minden költség és ráfordítás jelent pénzkiadást Pl. az amortizáció

38 38 Miben különbözik az eredménykimutatás inputja a cash flow kimutatás inputjaitól? Eredménykimutatás Összegez minden bevételt attól függetlenül, hogy hoz-e pénzt vagy sem. Cash flow kimutatás Csak azt a bevételt összegzi, amely pénzt hoz.

39 39 Miben különbözik az eredménykimutatás végeredménye a cash flow kimutatás végeredményétől? Eredménykimutatás Összegez minden költséget és ráfordítást, függetlenül attól, hogy az vitt-e pénzt, vagy sem Cash flow kimutatás Csak azt a kiadást összegzi, amely pénzt vitt

40 40 A cash flow kimutatások Közvetlen cash flow kimutatás +Pénzbevétellel járó hozamok -Pénzkiadással járó ráfordítások =Likvid pénzvagyon többlet = cash flow Közvetett cash flow kimutatás +Évi eredmény +Pénzkiadással nem járó ráfordítások -Pénzbevétellel nem járó hozamok =Likvid pénzvagyon többlet = cash flow Közvetett cash flow kiszámítása P + NP = SF + IF  P +  NP =  SF +  IF  P =  SF +  IF -  NP Közvetett cash flow kiszámítása P + NP = SF + IF  P +  NP =  SF +  IF  P =  SF +  IF -  NP

41 41 Hogy néz ki a járműjavító cash flow-ja? Befolyt árbevétel29.850 Befolyt kamat bevétel 300 Bevételek összesen30.150 Anyagvásárlás14.375 Munkabér és járulékok 6.300 Szolgáltatási díjak 3.000 Adók fizetése 3.655 Eszközök beszerzése 1.200 Betét lekötés 1.500 Kiadások összesen30.030 Pénzeszköz változás 120 Adózás előtti eredmény 3.000 Elszámolt amortizáció + 3.000 Szállítói köt. változása - 1.000 Egyéb rövid köt. vált. + 200 Vevőkövetelés vált. - 1.400 Készletek változása - 500 Fizetendő társasági adó - 480 Szokásos tev. pénzeszköz vált. 2.820 Tárgyi eszköz beszerzés - 1.200 Befektetési tev. pénzeeszköz vált. - 1.200 Hosszú lej. bankbetétek- 1.500 Pénzügyi műveletek pénzeszköz vált.- 1.500 Pénzeszköz változás 120 Közvetlen cash flowSzámviteli cash flow

42 42 Normális esetben miért nulla vagy nulla közeli a cash flow kimutatás egyenlege?

43 43 A szabad cash flow StockFlow Adott időpontban értelmezett állomány Egy állomány két időpont között értelmezett változása Vagyon- mérleg Eredmény- kimutatás(ok) Cash flow kimutatás(ok) +Eredmény +Amortizáció -Beruházások =Szabad cash flow

44 44 A szabad cash flow +Eredmény +Amortizáció -Beruházások A szabad cash flow az a likvid pénzeszköz, mely a vállalkozás jövőjének veszélyeztetése nélkül szabadon, azaz súlyosabb közvetlen következmények nélkül kivonható a vállalkozásból.


Letölteni ppt "1 Boda György Budapest, 2008 febr. 22 Kontrolling alapismeretek. A vállalat értéke."

Hasonló előadás


Google Hirdetések