A kukorica termesztése A kukorica termesztése. Származása, jelentősége Géncentruma Peru  Közép- Amerika, Mexikó, Brazília A feltételezett ősnövényt nem.

Az előadások a következő témára: "A kukorica termesztése A kukorica termesztése. Származása, jelentősége Géncentruma Peru  Közép- Amerika, Mexikó, Brazília A feltételezett ősnövényt nem."— Előadás másolata:

1 A kukorica termesztése A kukorica termesztése

2 Származása, jelentősége Géncentruma Peru  Közép- Amerika, Mexikó, Brazília A feltételezett ősnövényt nem találták meg

3 Kolumbusz  Spanyolország - 1493 Az akkor ismert világban 1500 környékén már elterjedt

4 1590 Itália, DalmáciaMagyarország 1610 török közvetítésErdély A kukorica hasznosítása hazánkba: –Takarmánykukorica 89,5% –Keményítő- és cukorelőállítás 6 % –Közvetlen emberi fogyasztás 3 % –Alkoholgyártás 1 % –Vetőmag 0,5 %

5 A kukorica termelési adatai - világon évektermést/ha vetésterület m.ha 19601,94105 19803,15123 20004,28131 20024,35138 20044,86143 20064,77147 20084,91146

6  USA30 millió ha  Kína26  Brazília12,5  Mexicó 8,5  India 6,5  Ukrajna 2,5  Franciaország 2,0 Hazánk 1,1 – 1,2 m ha 3 - 6,5 t/ha

7 Magyarország kukoricatermesztésének intenzív fejlődése az 1960-as évek elejétől kezdődött a beltenyésztéses hibridek, a nagyadagú műtrágyázás, a korszerű növényvédelem, a műszaki gépesítési feltételek széleskörű elterjedésével Ennek eredményeként a kukorica termésátlagai 1980-as években 2 t/ha-ról 6 t/ha-ra nőttek

8 A kukoricatermelés termelési költségei

9 A kukoricahibridek csoportosítása érésidő szerint Érésidő FAO szám Tenyészidő, nap Igen korai 200-299125-140 Korai300-399140-145 Középérésű400-499145-150 Középkésői Késői érésű 500-599600-699150-165

10 Ezek ismeretében lehet közelítő pontossággal dönteni oly módon, hogy az ország déli részein a hosszabb tenyészidejű, középső részén a középső érésű, északon a rövid tenyészidejű hibrideket választjuk Ezek ismeretében lehet közelítő pontossággal dönteni oly módon, hogy az ország déli részein a hosszabb tenyészidejű, középső részén a középső érésű, északon a rövid tenyészidejű hibrideket választjuk Hőösszeg - számítás

11 A hőösszeg hazai eloszlása

12 Legjobb, ha a termelő ismeri a saját termőhelyére jellemző hőösszeget. Ezek alapján ki lehet számítani a kukorica tenyészidejéhez tartozó minden egyes nap hasznos hőösszegét, majd ezeket összesítve az egész tenyészidőszakban elérhető összesített hőösszeget kukorica Ezt az adatot kell összehasonlítani az egyes hibridek hőösszegigényével és máris leszűkíthető a termeszthető hibridek köre. A térkép alapján bárki beazonosíthatja saját termőhelyét és megállapíthatja az elérhető hőösszeg értékét

13 Beltenyésztéses hibridek A beltenyésztés a közös ősök alapján szoros rokonságban álló egyedek párosodása – szemben a keresztezéssel A beltenyésztéssel kívánt tulajdonságokat őrizhetünk meg – de csökken az életképesség – a recesszv gének miatt A beltenyésztés önmegtermékenyítést jelent – valamelyik kiváló tulajdonság alapján választjuk ki az egyedeket – ezután a visszakeresztezés

14 A beltenyésztéses hibrid kukorica nemesítése 1909-ben kezdődött – 1920- as évektől 1970 –ig a négyvonalas hibrideket termesztették Az évi termésnövekedés 70-150 kg volt Hazánkban Pap Endre 1937-ben kezdte meg, a hibridnemesítést - az első magyar hibridet a Mv-5-öst 1953-ban ismerték el 1964-től a hazai teljes vetésterület közel 100 %-án hibrid vetőmagot használtak – kiépült a hibrid-vetőmagelőállítás rendszere

15 Minden hibrid nevében ill. leírásában találkozunk az „SC", „TC", „DC" jelzésekkel, amelyeknek jelentése a hibridelőállítás módszerére, a hibridek genetikai jellemzőire utal Mindezeknek azonban gyakorlati jelentőségük is van. Az „SC" hibridek vetőmagjának ára viszonylag drágább, de általában jobb a termőképességük, viszont jobb környezeti feltételeket igényelnek A „DC" hibridek vetőmagja olcsóbb, bár általában termőképességük is szerényebb, de jobb az alkalmazkodóképességük. A „TC" hibridek tulajdonságai általában a két előző csoport közé tehetők.

16 Ökológiai igénye  Melegigényes az egész tenyészidőszakban  Termesztés északi határán vagyunk – déli országrészben is csak FAO 600-ig  A nemesítés következtében a termesztés északi határa egyre kitolódott  Egyenletesen nagy vízellátás – tápanyagfelvétel – mellett a nagy termőképesség realizálódik  Leginkább vízigényes címerhányástól a szemtelítődésig

17 A kukoricatermesztés potenciálja Magyarországon

18 Vízigénye A termesztés hazai – mérsékelt égövi – korlátozó tényezője gyakorlatilag a víz, a csapadék A kukorica vízigénye 450-550 mm napi vízfogyasztás 4,5 – 5,5 mm/ha (45-55 m 3 /ha) Transzpirációs koefíciens: kb. 350 l/kg Túl sok víz is káros – elkényelmesíti a növényt Legkritikusabb időszak július-augusztus – címerhányás - termésképződés

19 A kukorica a szakszerű öntözést meghálálja A vízellátás, az öntözés – különösen szélsőséges évjáratokban – a trágyázásnál sokkal jelentősebb hatású agrotechnikai elem - kedvező talajadottságok mellett.

20 Az öntözés terméstöbbletét az évjárat jellege, a vetésváltás alapvetően determinálta Sújtó aszályos évjáratban (pl. 1995. év) az öntözés terméstöbblete 8-9 t/ha volt (az öntözetlen állomány minimális 1-3 t/ha termést adott

21 Talajigény Nagy vízigény - nagy tápnyagigény – igen igényes a talajjal szemben Széles pH tartományt elvisel (5,8-8 pH), de legjobb a semleges és a fontos a Ca – ellátottság Harmónikus mikroelem- ellátás - istállótrágya

22 Csernozjom - talajok Az igényes kukorica számára leginkább alkalmas talajok: mélyrétegű, humuszban gazdag, jó vízgazdálkodású, középkötött talajok – csernozjom, barna erdő, vízrendezett réti és öntés talajok

23 Vetésváltás Előveteményre gyakorlatilag közömbös Monokultúra hátrányai: –Hatékonyság – egyoldalú tápanyagfelhasználás –Növényvédelmi felszaporodás – gyomok, kukoricabogár –Erősebb aszályhatás Kukorica mint elővetemény

24 A kukorica részleges monokultúrát (3-5 év) eltűrő növény - monokultúrában (15-20 év) termesztett kukorica átlagos évjáratban 1-3 t/ha-ral, száraz, aszályos évjáratban 3-4 t/ha-ral kevesebb termést adhat A monokultura növényvédelmi kihatásai: nő a gyomosodás mértéke, megváltozik a gyomösszetétel Rovarok: részben a hagyományos (talajlakók, kukoricamoly, barkók), részben az újabb és sokkal nagyobb kártételt előidéző kártevők (gyapottok bagolylepke, amerikai kukoricabogár) által. Különösen veszélyes a kukoricabogár (Diabrotica virgifera) hazai terjedése és kártétele. A védekezés ellene csak komplex technológia (hibrid, agrotechnika, vetésváltás, vegyszeres védekezés) esetén lehet hatékony

25 Tápanyagigénye Legtöbbet N-ből, majd káliumból és kevesebbet foszforból igényel Istállótrágya – az őszi szántással bedolgozva – 30-35 t/ha

26 1 tonna fő- és melléktermék: N28 kg/ha P2O511 kg/ha K2O25 kg/ha P és K és N 25%-a, 1/3-a ősszel N többi része magágykészítés előtt bedolgozva Szükség szerint alkalmazható: mésztrágyázás, mikroelem kiegészítés

27 Ahhoz, hogy a termelés egyéb ráfordításai megtérüljenek minimum 6 t/ha termést kell elérni. Ehhez 168 kg nitrogént, 66 kg foszfort és 180 kg káliumot kell felvennie a növényállománynak hektáronként. A talaj természetes tápanyag-szolgáltató képességétől függően ezt az igényt 150-200 kg/ha ammonnitráttal, 120-160 kg/ha szuperfoszfáttal és 140-180 kg/ha 40%-os kálisóval, illetve az ennek megfelelő hatékonyságú összetett műtrágyákkal lehet biztosítani

28 Talajelőkészítés A periodikus mélylazítás alkalmazása előnyös, kalászos után végezve

29 Tarlóhántás – tarlóápolás után 30-35 cm- es mélyszántás – esetleg durvarögös elmunkálás

30 Tavasz: simítózás – N- műtrágya + gyomirtó - magágykészítés

31 Vetési paraméterek Tak.kukorica Silókukorica Vetési idő IV. 15-30 IV.15 – V.15 Talajhőm.10 – 12 o C Sortávolság„kapás” 70 – 76,2 cm Vetésmélység 6 – 8 cm (10 cm) Tőszám – növény db/ha: FAO 200-400 65-80 ezer80-100 ezer 400 felett 55-65 ezer 65-90 ezer Ezerszem tömeg100-400

32

33 FAO szám alapján javaslat a csíraszámra: igen korai 65-75 ezer korai érésben 60-70 ezer középérésű 55-65 ezer csíraszám javaslata az általános biológiai igény figyelembe vétele alapján a vetése akkor kezdhető, ha a talaj hőmérséklete reggel 7 órakor a vetés mélységében elérte a csírázási igényének minimumát, a 10 o C-t

34 Minden nap késés az optimálistól - 1 %-os terméscsökkenés Korai vetés:  A tavaszi csapadék kihasználása  Címerhányás, csőképződés korábban korábban  Nagyobb generatív arány  Jobb őszi vízleadás Termésalakulás t/ha – megkésett vetés

35 Betakarítás Csira felől megjelenik a szemben egy fekete réteg Nedvesség 25-32%

36 Betakarítási-tárolási lehetőségek: –Csöves tárolás –Száraz szemes –Nedves roppantott szemes –CCM Corn Cob Mix szem-csutka keverék