Környezetvédelem és vízgazdálkodás A vízgazdálkodás fogalma, feladatai 1.

Az előadások a következő témára: "Környezetvédelem és vízgazdálkodás A vízgazdálkodás fogalma, feladatai 1."— Előadás másolata:

1 Környezetvédelem és vízgazdálkodás A vízgazdálkodás fogalma, feladatai 1

2 Vízgazdálkodás A vízgazdálkodás a természet vízháztartásának a társadalom szükségleteivel való optimális összehangolására irányuló tervszerű, tudományos, műszaki, gazdasági és igazgatási tevékenység. 2

3 Vízgazdálkodás tudományos alapjai Hidrológia: vízzel foglalkozó tudományok összessége, a víz természetes körforgását vizsgáló tudomány Hidromechanika (hidraulika): a víz statikai és dinamikai jelenségeit vizsgáló tudományág Hidrotechnika: magában foglalja a vízszolgáltatással (vízfeltárás, vízkitermelés, vízkészletgazdálkodás, vízellátás), vízhasználattal (ivó-, ipari-, mezőgazdasági-, rekreációs-) és vízigényekkel kapcsolatos ágazati technológiák összessége 3

4 Vízgazdálkodás fő feladatai Társadalmi vízigény és a természetes hidrológiai adottságok közötti eltérés kiegyenlítése adott térségen belül (vízkészlet- gazdálkodás) Víz feltárása, kitermelése, elosztása, szállítása Használt víz összegyűjtése, kezelése, visszavezetése Víz minőségének és mennyiségének védelme Vízkárelhárítás (árvízvédelem, mederrendezés, erózió elleni talajvédelem, vízrendezés, talajcsövezés, káros szennyeződés elleni védelem) Vízi utak hajózhatóvá tétele Vízenergia hasznosítása Előbbiek érdekében műszaki létesítmények építése, fenntartása 4

5 Szakágazatok Árvízmentesítés és árvízvédelem Folyó- és tószabályozás Vízrendezés (hegy- és dombvidéki, síkvidéki és települési) Vízellátás, csatornázás Mezőgazdasági vízhasznosítás (öntözés, tógazdálkodás, hígtrágyaöntözés, szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági elhelyezése) Vízkészlet-gazdálkodás Vízgazdálkodás ágazatközi kapcsolatai 5

6 6

7 Vízgazdálkodás felosztása Ágazati vízgazdálkodás: A gazdaság ágazati egységeiben pl. mezőgazdaság, ipar vagy közlekedés stb. vizsgálja a víz felhasználásával és a vízkárok elhárításával kapcsolatos tevékenységeket. Területi (regionális) vízgazdálkodás: gazdaságilag, közgazdaságilag vagy vízrajzilag összefüggő területi bontásban vizsgálja a vízgazdálkodás területi feladatait. Üzemi vízgazdálkodás: egyes gazdálkodó egységekben (ipari, mezőgazdasági üzemekben) vizsgálja a víz termelésének, elosztásának, felhasználásának és elvezetésének folyamatait. 7

8 A hazai vízgazdálkodás főbb jellemvonásai Az Alföldön a lefolyástalan vagy elöntésnek kitett területek aránya nagy. Vízjárását a szélsőségek jellemzik: árvíz, belvíz és aszály A fajlagos felszíni vízkészlet az egyik legnagyobb Európában, de túlnyomóan külföldi eredetű. Az ivóvízellátás döntően a felszín alatti vizekre épül. A közműolló az egyik legnagyobb a kontinensen (és a kistelepülések helyzete lényegesen rosszabb, mint a városoké). 8

9 A hazai vízgazdálkodás főbb jellemvonásai Magyarország vízgazdálkodása alapvetően nemzetközi tényezőktől függ. Az ország területe szinte kizárólag osztott, több országhoz tartozó vízgyűjtőkből áll. A lefolyási viszonyok döntően a környező országok területhasználatától függenek. Az általános vízbőség ellenére a vízkészlet-gazdálkodás néhány térségben nehéz, amelyhez hozzájárul a kis vízfolyás sűrűség. A Duna és a Tisza völgye jelentősen eltér egymástól. Utóbbi nehezebb feladatot jelent 9

10 A hazai vízgazdálkodás főbb jellemvonásai A települések környezetében elszennyeződött a felső vízadó réteg. Felszíni vizeink közül a kis higítóképességűek minősége rossz. Sekély tavaink az eutrofizálódás különböző mértékű jeleit mutatják. A vízgazdálkodás fejlesztési költségei nagyok: a cselekvések ütemezése és a megfelelő finanszírozási formák megtalálása nagyon fontos. 10

11 Törvényi szabályozás A vizek Magyarországon állami tulajdonban vannak. Állampolgárokat, gazdálkodó szervezeteket vízhasználati jog illeti meg úgy, hogy közben ne veszélyeztesse a vízkészlet állapotát, ne korlátozza a többi vízfelhasználót. Vízügyi jog (vízjog) forrása: Környezetvédelemről szóló 1995. évi LIII. törvény Természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. törvény Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény Hatálya kiterjed: Felszíni és felszín alatti vizekre, mederre, partra Vízügyi létesítményekre és azzal kapcsolatos tevékenységekre Vízhasználatra Mérésre, adatgyűjtésre, feldolgozásra, kutatásra, szolgálatra Vízkárelhárításra Fenti feladatokat elvégző személyekre 11

12 Törvényi szabályozás Feladatok: Állami feladatok (vízgazdálkodás országos koncepciójának kialakítása, végrehajtása, nemzetközi együttműködésből adódó feladatok ellátása, hatósági feladatok, vízrajzi tevékenység, stb.) Önkormányzati feladatok (vízi közművek működtetése, település ivóvízellátása, szennyvíztisztítás, csapadékvíz- elvezetés, vízkárelhárítás, stb.) Vízügyi igazgatóságok feladata (szakhatósági jogkör első fokon, létesítmények működtetése, vízjogi engedélyek kiadása, stb.) Vízgazdálkodási társulások feladata (helyi jelentőségű vízgazdálkodási feladatok) Egyének feladata (saját birtokon a vízzel kapcsolatos szabályok betartása) 12

13 Törvényi szabályozás 2001. évi LXXI. törvény a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról a (EU-hoz való csatlakozás miatti jogharmonizáció) (2003. január 1-től) A közösségi cselekvés kereteinek meghatározásáról a víz- politika területén című 2000/60/EK Irányelv (Víz Keretirányelv - VKI) (2000. december 29-től) VKI hazai jogrendbe ültetése 2003-2015 között 219/2004 kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről 220/2004 kormányrendelet a felszíni vizek védelméről 221/2004 kormányrendelet a vízgyűjtő gazdaságokról 13

14 Víz Keretirányelv Korábban az EU vízvédelmi politikája csak a víz minőségére és az azt szennyező anyagokra vonatkozott, amelyek keretében emissziós és imissziós határértékeket határoztak meg. A VKI együtt kezeli a vízminőség-védelmet a vízkészlet- gazdálkodással. Fontosabb elemei: a vízkészlet-gazdálkodást (felszíni és felszín alatti) a természetes ökológiai állapot védelmével, a vízmennyiség-gazdálkodást a vízminőség védelmével kell összehangolni. Tagállamoknak el kell készíteniük vízgyűjtő-gazdálkodási terveiket. Víz árába be kell építeni a tiszta víz előállításának költségeit. 14

15 Víz Keretirányelv céljai Megakadályozza a vízi ökoszisztémák és vizes élőhelyek további romlását, védi és javítja állapotukat. Előmozdítja a rendelkezésre álló vízkészletek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználatot. Fokozottan védi és javítja a vízi környezetet a kiemelten veszélyes anyagok bevezetéseinek megszüntetésével, a szennyező anyagok csökkentésével. Hozzájárul az árvizek és aszályok mérsékléséhez. 15