A vereség.  ’49 tavasza  érlelődik a megegyezés  nemzetiségek és a kormány között  Okai  Magyar részről  Véres események, magyar győzelmek, Teleki.

Az előadások a következő témára: "A vereség.  ’49 tavasza  érlelődik a megegyezés  nemzetiségek és a kormány között  Okai  Magyar részről  Véres események, magyar győzelmek, Teleki."— Előadás másolata:

1 A vereség

2  ’49 tavasza  érlelődik a megegyezés  nemzetiségek és a kormány között  Okai  Magyar részről  Véres események, magyar győzelmek, Teleki levele  Nemzetiségi részről  Csalódás a bir. alk.-ban, magyar győzelmek, külföld ösztönzése  tárgyalások a szerbekkel, és a románokkal  A szerbekkel  sikeres, románokkal igen  ’49 megbékélés tervezete  július 28 nemzetiségi törvény (csak nyelvi autonómia) Kísérlet a megbékélésre

3 Viták a haditervről  05.09. A cár kiáltványa  06.15. orosz benyomulás megindulása  Új császári fővezér, Haynau  Görgey - osztrák ajánlatra vár május 21. Buda  csak június közepén lép fel támadólag  Támad, de erői szétforgácsoltak  ‘49. jún. 13. Csorna - Kmetty győzelme  de 16. Zsigárdnál, majd 20-21. Perednél vereség  Nem tudja áttörni a császáriak vonalát (Vág folyó)  Haynau haditerve fényesen sikerült  Győr elleni támadás (jún. 28.), vereség, majd visszavonulás

4

5 Az összpontosítás  Jún. eleje császári és cári seregek összehangolt támadása  Egyetlen lehetőség az erők összpontosítása  ‘49 jún. 26. minisztertanács  Komárom térségében döntő vereséget mérni Haynaura  bács-bánáti és Bem erdélyi serege védi a Tisza vonalát  Dunántúlt  dúlta harc, Bécs közel van, fenyegetés lehetősége  49 jún. 29. új minisztertanácsi döntés  Szeged az új összpontosítása térsége, Tisza-Maros szöge  Görgey megindul Szeged felé 

6  Júl. 02. Komáromi ütközet  11. komárom-ácsi csata, nem sikerül az átkelés  Júl. 13. Komáromból északkeletnek fordul,  elterelő hadmozdulattal magára vonta a figyelmet  fékezni a cári sereg előnyomulását

7 Az összpontosítás kudarca  Összpontosítás helyszíne, Szeged  megindulnak a csapatok  Perczel – Szolnokról támad  vereség Turánál az oroszoktól  elindul Szeged felé  Szegedi erők új-régi parancsnoka Dembinski  Feladja a szegedi sáncokat  majd visszavonul  Súlyos utóvédharcok (Szőreg)  a sereg demoralizálódik  Újabb hiba  Nem Arad, Temesvár felé irányítja a csapatokat  A kormány leváltja Dembinskit 

8 Bem lesz az új főpk  Bem támadást indít Temesvárnál (08.09.)  Kezdeti sikerek, lőszerhiány, Bem sebesülése  Súlyos vereség  a magyar sereg menekülőre fogja  Temesvár után Görgeyé az egyetlen ütőképes sereg  Magának követeli a legfőbb hatalmat (diktátor)  aug. 11. Kossuth és a Szemere-kormány lemond  Görgey a teljhatalom birtokában  Világosnál aug. 13. feltétel nélkül leteszi a fegyvert

9 A vég  Még nincs vége  gigászi utóvéd harcok  Lázár Vilmos aug. 19.-én  Vécsey Károly aug. 21.-én  Kazinczy Lajos aug. 24.-án teszi le a fegyvert  Munkács vára aug. 26.-án  Pétervárad szept. 05.-én adja meg magát  Komárom vára – dacol a Habsburg túlerővel  sőt ellentámadás, Győr elfoglalása  Okt. 02-04. teljes amnesztia a várban tartózkodok számára Kazinczy Lajos 1820-1849

10 1849. 08. 13. Világos

11

12 A bosszú „A bosszú a legfontosabb, elvegyék a kedvét egy újabb felkeléstől.” Ez a mottó  Haynau okt. 6-án, Aradon kivégeztetett tizenhárom honvédtábornokot  Pesten Batthyány Lajos első felelős magyar miniszterelnököt  okt. 25-én agyonlőtték Kazinczy Lajost az aradi vár sáncárkában  Polgári áldozatok  Perényi Zsigmond ogy. elnöke  Szacsvay Imre ogy jegyzője, aláírták a Függetlenségi Nyilatkozatot  Csány László, Jeszenák János kormánybiztosok  A megfélemlítést kiegészítették a börtönök és a besorozások az osztrák ezredekbe.

13 1849. Október 06. Arad

14 Magyarország sorsa…

15

16 Batthyány kivégzése és helyszíne, a pesti Újépület

17 Aulich Lajos: Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot. Damjanich János: Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt. Dessewffy Arisztid: Tegnap hősök kellettek, ma mártírok... Így parancsolja ezt hazám szolgálata. Kiss Ernő: Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük. Knezics Károly: Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat. Lahner György: Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom. Lázár Vilmos: Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófa tövében kell forradalmára éni a magyar lelkeknek. Leiningen-Westerburg Károly: A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját. Nagy-Sándor József: De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőse, igaz emberré, jó katonává tett. Poeltenberg Ernő: Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide. Schweidel József: A mai világ a sátán világa, ahol a becsletért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot. Török Ignác: Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem aranyi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam. Vécsey Károly: Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.

18 1849 jún. 26-i minisztertanácsi határozat  1849 jún. 26-i minisztertanács elfogadta Görgey tervét, mely szerint a két ellenfél közül – mielőtt egyesülnének – a közelebbit, Ausztriát kell megtámadni. Ezért a jól védhető Komáromnál kell az erőket összevonni, ugyanakkor a cári sereg előrenyomulását tárgyalásokkal lassítani. A tervet Kossuth és Bem is jónak tartotta, mégsem ez valósult meg. Görgey távollétében a pesti haditanács a tervet elvetette, amiben szerepe volt ellenlábasának, Dembinskinek. Az új terv rosszabb és veszélyesebb volt. Délkelet felé jelölte ki a visszavonulás irányát, ezzel az ország nagy részét feladta, és megkönnyítette az orosz és az osztrák erők egyesülését. Görgey helytelennek tartotta ezt az intézkedést, de engedelmeskedett a kormánynak. Júl. 13-án Komáromból északkeletnek fordult, nagy ívben, kerülő hadmozdulattal magára vonta a figyelmet és lefékezte a cári sereget. Aug. 9-én Aradra érkezett, hogy a fősereggel egyesüljön.

19 A Görgey-kérdés