TAXONÓMIA, NOMENKLATÚRA. A növényrendszerezés története Ókori és középkori rendszerezések: Elve: felhasználás  Kína: Shen Nung: Materia Medica („Pen.

Az előadások a következő témára: "TAXONÓMIA, NOMENKLATÚRA. A növényrendszerezés története Ókori és középkori rendszerezések: Elve: felhasználás  Kína: Shen Nung: Materia Medica („Pen."— Előadás másolata:

1 TAXONÓMIA, NOMENKLATÚRA

2 A növényrendszerezés története Ókori és középkori rendszerezések: Elve: felhasználás  Kína: Shen Nung: Materia Medica („Pen Ts'ao Ching”, Kr.e. 2700-as évek)  Oracle Bone Inscriptions (Kr.e. 1200 körül)  Egyiptom: Papyrus Ebers (Kr.e. 1600 körül)

3 A növényrendszerezés története Ókori és középkori rendszerezések:  Talmud és Biblia (Kereszty Zoltán: A Biblia növényei)  Fönícia: Assurbanipal ékírásos könyvei (könyvtár: Ninive)  Mezopotámia: asszírok, babiloniaiak oII. Merodachbaladan (Kr.e. 720-710) oBabilon: 1. botanikus kert

4 A növényrendszerezés története Hippokratész (Kr.e. 460-377) – 230 gyógynövény Első növényrendszerek: Arisztotelész (Kr. e. 300-as évek) Theophrasztosz (Kr. e. III., II. sz.) –De Historia Plantarum felosztás: fák, füvek, bokrok, évelők megkülönböztet vadon élő és termesztett növényeket Dioszkoridész –De Materia Medica (Kr.e. 78-77): 579 faj –természetes rokonsági csoportok: pl. tobozosok, barkások, fészkesek, gabonafélék

5 A növényrendszerezés története Caius Plinius Secundus (Kr.u. 23-79) –Historia Naturalis –37 könyv: meteorológia, földrajz, zoológia, botanika (> 1000 növény) Claudius Galenus (130, Pergamon) –boncolások –gyűjtés, azonosság (hamisítás!) Ibn Sina Bohara = Avicenna (980-1037) perzsa orvos: Canon Medicinae (5 kötet, 2. kötetben: 780 növény)

6 A növényrendszerezés története Füves könyvek (herbáriumok):  Otto BRUNFELS (1488-1543) – berni orvos Herbarium, vivae e icones (1530, Strassburg)  Hieronymus Tragus BOCK (1498-1554) Neu Kreuterbuch (1539, Strassburg)  Leonhard FUCHS (1501-1566) De Historia Stirpium: fametszetekkel illusztrált herbárium  Nicolaus MONARDES (1493-1578) – sevillai orvos Historia Medicinae (1569, Sevilla) - amerikai fajok is! Drogmúzeum (1554!)

7 A növényrendszerezés története Füves könyvek (herbáriumok):  Adamus LONICERUS (1527-1586) Historia naturalis opus novum (1555, Frankfurt) pl. Méliusz Juhász is fordította műveit  Pietro Andrea MATTIOLO (1500-1577) Commentarii in sex libros Pedacii Dioscoridis (1565, Velence)  Johann, Theodor TABERNAEMONTANUS (1522-1590) heidelbergi orvos 3000-nél több ó- és újvilági növény

8

9 A növényrendszerezés története Híres magyar füveskönyvek: ~ 1570: Lencsés György: Ars Medica - 1. magyar nyelvű! (kézirat: Marosvásárhely: Teleki Téka) 1578: Melius Juhász Péter: Herbarium: kb. 600 növény – magyar leírás!

10 A növényrendszerezés története 1583: Carolus Clusius (belga származású): Stirpium Nomenclator Pannonicus -magyar népi nevek: Beythe Istvántól - Szombathely környékén dolgozott - gombák és növények

11 1595: Beythe András (Beythe István fia): Füveskönyv

12 Híres magyar füveskönyvek 1656: Kájoni János (Csíksomlyó): Hasznos orvoskönyv az fáknak és füveknek erejéről herbáriumok hátoldalán népdalok kottái!

13 Kájoni János: Herbárium

14 1664: Lippay János: Posoni Kert kertész növények hatása

15

16 1690 Pápai Páriz Ferenc Pax Corporis (még 8 kiadás 1774-ig)

17 1775: Csapó József: Új Füves és Virágos Magyar Kert

18 1778 Benkő József: Nomenclatura Botanica Flora Transsilvanica

19 Híres magyar füveskönyvek 1802-12: Descriptiones et Icones Plantarum Rariorum Hungariae terepjáró botanikus: 150 magyarországi növényt írt le elsőként Mecénása: Gr. Waldstein Ádám Kitaibel Pál (1757-1817) Helleborus purpurascens W. et K.

20 1807: Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály: Magyar Füvészkönyv

21

22 Híres magyar füveskönyvek 1824-1830 Sadler József: Magyarázat a Magyar Plánták Szárított Gyűjteményéhez (I-XIV. kötet) etnobotanikai megfigyelések is

23 A növényrendszerezés története Mesterséges rendszerek Linné előtt: - növények osztályozása néhány morfológiai tulajdonság alapján Caesalpinus (1519-1605) –1500 növényfaj, természetes növénycsaládok (pl. keresztesek, fészkesek) Bauhin (1560-1624) –6000 növényfaj (kettős név!, szinonimák) Tournefort (1656-1708) –9000 faj, 698 nemzetség, 22 osztály Ray (1627-1705) –18000 növényfaj, körülírás (jelzős szerkezetek, nem kettős nevezéktan), morfológiai bélyegek alapján

24 A növényrendszerezés története Carl LINNÉ (1707-1778) svéd orvos-botanikus 1735 Systema Naturae ásványok, növény- és állatvilág rendszerezési alapelvei 1737 Genera Plantarum növénynemzetségek leírása 1753 Species Plantarum - binominális nomenklatúra pl. Humulus lupulus L. ( L. = Linné - auktor) - rövid fajleírások + szinonimák (pl. Chamomilla recutita = Matricaria chamomilla) - elv: főleg virágszerkezet alapján - összesen 1100 genus és 7700 faj - átsorolás után az „L.” zárójelben a kettős latin név után pl. Prunella grandiflora (L.) Scholler

25

26 A növényrendszerezés története Természetes rendszerek: - morfológiai, anatómiai rendszerek (nem kiragadott tulajdonságok, hanem sokféle külső és belső sajátság alapján) Franciaország: Adanson: “Familles des Plantes” (1763): - növényi tulajdonságok széles köre Jussieu: “Genera Plantarum” (1789): - egy- és kétszikűek, sziklevél nélküliek - sziromtalanok, szabad- és forrtszirmúak - felső - és alsóállású magház De Candolle család: “Prodromus Systematis Naturalis Regni Vegetabilis” (1823-73)

27 A növényrendszerezés története Természetes rendszerek: Bécsi botanikai iskola: Endlicher: Thallophyta (telepes) Cormophyta (szárastestű)

28 A növényrendszerezés története Fejlődéstörténeti rendszerek: Hutchinson Tahtadzsjan Cronquist Jávorka Sándor - Csapody Vera: 1934: Iconographia Florae Hungariae (Magyar Flóra Képekben) Soó Rezső (1903-1980) A magyar flóra és vegetáció rendszertani- növényföldrajzi kézikönyve Dahlgren - dahlgrenogramok Hegnauer - kemotaxonómia

29 Dahlgrenogramok

30 A növényrendszerezés története Modern (komplex) rendszerek: Ehrendorfer (1991) Thorne (1992) Frohne (1992) Borhidi Attila (1993,2008)

31 Rendszertani kategóriák

32 Faj feletti kategóriák Növényvilág (Plantae) Törzs / Phylum pl. Bryophyta (Mohák) Pteridophyta (Harasztok) Spermatophyta (Magvas növények) Altörzs / Subphylum pl. Angiospermatophytina (Zárvatermők)

33 Rendszertani kategóriák Faj feletti kategóriák Osztály / Classis pl. Dicotyledonopsida (Kétszikűek) Rend / Ordo pl. Rosales (Rózsaalakúak) Család / Familia pl. Rosaceae (Rózsafélék)

34 Rendszertani kategóriák Faj feletti kategóriák Nemzetség-csoport / Tribus pl. Triticeae Nemzetség / Genus pl. Rumex (sóska nemzetség) (Fajcsoport / Sectio Fajsor / Series)

35 Rendszertani kategóriák Faj (Borhidi, 1993): “ olyan származási közösség, amelynek populációit hasonló alaktani és élettani tulajdonságok jellemzik, amely meghatározott génáramlás eredménye, s amelynek változatossági terjedelme konkrét határok között mozog” pl. Rosa canina (gyepűrózsa) - binominális nomenklatúra! Rosa - nemzetségnév (genus) - ide tartozik az összes rózsa (pl. Rosa pendulina is) canina - fajnév (species) - ez adja meg, hogy a nemzetségen belül melyik fajról van szó

36 Rendszertani kategóriák Faj alatti kategóriák Alfaj / Subspecies (ssp.) –eltérő földrajzi elterjedés, termőhelyi, társulási igény, morfogenetika Allium ursinum ssp. ursinum - atlanti-szubmediterrán Allium ursinum ssp. ucrainicum - balkáni, pannóniai Változat / Varietas (var.) –polimorf fajok –állandó és öröklődő különbségek –sem térben, sem időben nem izolálódnak Salvia officinalis var. ‘Tricolor’ Forma (f.) –faj típusától eltérő, főként vegetatív testtájak méretviszonyai –környezet hatására létrejött, öröklődhet is

37 Rendszertani kategóriák Faj alatti kategóriák - kultúrnövények Fajta / Cultivar (cv.): –termesztett egyedek összessége, kertészet, gyógyászat stb. szempontjából fontos tulajdonságok alapján elkülönítve Fajtacsoport / Conculta (conc.): –közös származású, alakilag és gazdaságilag is hasonló értékű fajták Kultúrváltozat / Provarietas (provar.): –rokon fajtacsoportok Kultúrrassz / Convarietas (convar.): –rokon kultúrváltozatok Kémiai változat / Chemovarietas: –speciális kémiai karaktert örökítő egyedek összesége

38 Fitokémiai tulajdonságok Faji szinten: Pelargonium (muskátli) fajok: –Pelargonium roseum, P. radens: geraniol dominanica  rózsaillat –P. odoratissimum citrál dominancia  citromillat –P. tomentosum mentol dominancia  borsmentaillat Faj alatti szinten: chemovarietas –Thymus vulgaris (kerti kakukkfű) “Thymol”, “Citral”, “Geraniol”  növénynemesítés

39 KEMOTAXONÓMIA

40 Kemotaxonómiai alapú rendszerezés 1. Szervetlen ionok: Ca(COO) 2 rafidok: Orchidales, Asparagales CaCO 3 : Urticales SiO 2 : Poales

41 Kemotaxonómiai alapú rendszerezés 2. Primer anyagcsere termékei: különleges cukrok, cukoralkoholok –Pl. Rosaceae: szorbitol poliszacharidok –pl. Asterales: inulin 1 CH 2 OH | H- 2 C-OH | HO- 3 C-H | H- 4 C-OH | H- 5 C- OH | 6 CH 2 OH szorbitol (D-szorbit)

42 Kemotaxonómiai alapú rendszerezés 3. Szemantidok (információhordozó molekulák: Primer: DNS Szekunder: RNS Tercier: fehérjék

43 Kemotaxonómiai alapú rendszerezés 4. Intermedier anyagcseretermékek: Lipidek (zsírsavak és észtereik) Terpenoidok (illóolaj, szaponin) Fenoloidok (cseranyagok, flavonoidok) Azotoidok (alkaloidok, cián-vegyületek)

44 Kemotaxonómiai kutatások analitikai kémia szerkezeti kémia –optikai izomerek (p. atropin, hioszciamin) taxonómia: Dahlgren, Hegnauer kemotaxonómiai alapú dahlgrenogramok

45 Kemotaxonómia jelentősége Növények rendszerezése –rend, család, faj szinten Asterales: poliacetilének Gentianales: iridoidok Lamiaceae: illóolaj: monoterpének Asteraceae: szeszkviterpének Equisetum palustre: palusztrin (mérgező) E. arvense: gyógynövény E. arvense E. palustre

46 Kemotaxonómia jelentősége Fiziológiás hatás –Gyógyhatás –Mérgező hatás  Alkaloidok - erős fiziológiás hatás (dózisfüggő) pl. Datura stramonium: atropin, szkopolamin - Pirrolizidin alkaloidok (pl. Asteraceae, Boraginaceae): felhalmozódva karcinogén pl. Tussilago farfara (toxikus: 3 kg) Tussilago farfara Datura stramonium

47 Kemotaxonómia jelentősége Hatóanyagra nemesítés: pl. Papaver somniferum: –morfinmák –tebainmák –kodeinmák morfin

48 Kemotaxonómiai bélyegek Fenofázis: hatóanyag jelenléte, mennyisége változó (virágzás előtt, közben, után) pl. Ficaria verna - protoanemonin