A DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA, MINT FORRÁSKOORDINÁCIÓS KERETRENDSZER ETT műhely Mórahalom.

Az előadások a következő témára: "A DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA, MINT FORRÁSKOORDINÁCIÓS KERETRENDSZER ETT műhely Mórahalom."— Előadás másolata:

1 A DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA, MINT FORRÁSKOORDINÁCIÓS KERETRENDSZER ETT műhely Mórahalom

2  9 EU tag:  Ausztria  Bulgária  Csehország  Horvátország  Magyarország  Németország (Bajorország és Baden-Württemberg)  Románia  Szlovákia  Szlovénia 2011. magyar EU elnökség – 2. makro-regionális stratégia  5 nem EU-s  Bosznia-Hercegovina  Montenegró  Moldova  Szerbia  Ukrajna „A világ legnemzetközibb folyója”  14 ország  100 millió lakos  Az EU területének 1/5 része

3 Fejlesztéspolitikák összehangolása 4 pillér és 12 prioritásterület mentén A Duna régió összekapcsolása a többi régióval PA 1/a Mobilitás - belvízi hajóutak Ausztria és Románia PA 1/b Mobilitás– vasúti, közúti és légiközlekedés Szerbia és Szlovénia PA 2 Fenntartható energia Csehország és Magyarország PA 3 Kultúra és a turizmus Bulgária és Románia Környezetvédelem a Duna régióban PA 4 Vízminőség Magyarország és Szlovákia PA 5 Környezeti kockázatok Magyarország és Románia PA 6 Biodiverzitás, táj, levegő- és talajminőség Bajorország és Horvátország A jólét megteremtése a Duna régióban PA 7 Tudásalapú társadalom Szerbia és Szlovákia PA 8 Versenyképesség Baden- Württemberg és Horvátország PA 9 Emberi erőforrás és képesség Ausztria és Moldova A Duna régió megerősítése PA 10 Intézményrendszer és intézményi együttműködés Bécs városa és Szlovénia PA 11 Biztonság Bulgária és Németország

4 A végrehajtás eszközrendszere  A Nemzeti Koordinátorok (14 NC) a DRS döntéshozó testülete  Az SG az adott prioritásterületet érintő döntések fóruma  A DSP újonnan egy újonnan létrehozott, koordinációt és kommunikációt segítő szervezet  A miniszteri deklarációk jelentik az országok elkötelezettségét a DRS ügyei mellett

5 A magyar koordináció horizontális célkitűzései  I. A régió gazdaságának összehangolt fejlődését és versenyképességének növelését ösztönző projektek kidolgozásának támogatása.  II. A nem EU-s országok integrációs törekvéseinek támogatása, a magyar tapasztalatok átadásával.  III. A magyar vízdiplomáciai törekvések támogatása

6 Mandátum – NC (nemzeti koord.)  2014-től a Külgazdasági és Külügyminisztérium feladatkörében (152/2014 Korm.rend. /Statútum/ 88§. (2) bek. h)  Magyarország Duna Régió Stratégiában való részvételével kapcsolatos nemzetközi képviseleti, szakmai koordinációs és szervezési feladatok, valamint a hazai koordinációs feladatok  Részvétel a Stratégia megvalósításában releváns 2014-2020 időszaki EU-s támogatási programok irányító testületeinek munkájában,  a Duna Régió Stratégia megvalósításának összehangolása a Duna Transznacionális Programmal (és egyéb programokkal).  Duna Régió Stratégiáért felelős miniszteri biztos kinevezése 2014. június 26-án

7  Legfőbb kihívások feltérképezése  Régiós kapcsolatrendszer kialakítása  Megszilárdult együttműködések  Projektek megvalósítása, konkrét eredmények  Hatékony forrás allokáció FelkészülésProjektek „A régió ereje az országok közötti intenzív együttműködésben rejlik.” Cél: 2014-2020-as fejlesztési időszak lehetőségeinek hatékony kihasználása Eredmény: a régió összehangolt, közös fejlesztése

8 Projektfinanszírozási konferenciák  magyar koordinálású területek – energetika, vízminőség, árvízvédelem – számára elérhető források bemutatása (földrajzi és tematikai koncentráció);  Hangsúlyosan gyakorlati információk megosztása a potenciális projektgazdák felé  Cél: a 2014-2020-as programozási időszak nemzetközi forrásainak lehívása tekintetében a magyar pályázók sikerességének növelése  Tematikák bővítése tervezett

9 A Duna Régió Stratégia magyar koordinálású területei számára releváns és elérhető finanszírozási eszköztár Duna Régió Stratégia Európai Területi Együttműkö- dési Programok Nemzeti Operatív Programok Twinning tapasztalatcsere Egyéb források: DUNA START és Technical Assistance Fund EIB hitelek és szolgáltatások központi programok 7 db határ - menti Budapest Duna Kontakpont Iroda 2 db transznacioná- lis 4 db interregioná- lis LIFE+ HORIZON 2020 Central Europe Duna OP … egyéb

10 DTP és DRS kapcsolata – a jó példa  DRS (EUSDR): a Duna medencét magában foglaló makroregionális fejlesztési keretrendszer, melyhez az EU Bizottság nem biztosított külön költségvetési keretet az előző tervezési periódusban;  A DRS céljainak elérése érdekében a rendelkezésre álló minden EU forrás koordinált felhasználása a cél;  A Duna Transznacionális Program 2017-től dedikált forrásokat különít el a DRS céljainak támogatására a 4.2 specifikus célterület alatt (PAC finanszírozás 7,2M EUR, projekt előkészítési alap – seed money facility 5,5 M EUR)  A DRS-sel való szoros együttműködés elérhetővé tesz a DTP számára egy olyan nemzetközi szakértőbázist, amely segít a projektek szakmai eredményeinek hasznosulásában (többlet SEE-hez képest)  DRS-DTP együttműködés gyakorlatának kiterjesztése minden releváns OP-ra

11 Magyar vezetésű területek eredményei energia  Biomassza Akcióterv kidolgozása és makro- regionális projekt előkészítése magyar vezetéssel (Szent István Egyetem) 8 ország részvételével  Geotermikus jelentés kidolgozása és makro- regionális projekt előkészítése magyar vezetéssel (Magyar Földtani és Geofizikai Intézet) 10 ország részvételével  LNG és Heating&Cooling tanulmányok elkészítése  Jó gyakorlat megosztása: energetikai képzés Moldovában Energia terület (PA 2 – HU-CZ koord.)  Duna Régió Gázpiaci Modell és gáztároló elemzés

12 Magyar vezetésű területek eredményei vízminőség Vízminőség terület (PA 4 – HU-SK koordináció )  Duna vízgyűjtő hordalék menedzsment projekt kidolgozása magyar vezetéssel (Budapesti Műszaki Egyetem)  Cél: hordalék egyensúly vizsgálata, mely az általános vízgazdálkodási kérdéseken túl a mezőgazdaságot, a turizmust és a navigálha- tóságot is pozitív irányban befolyásolja;  A harmadik legjobb értékelést elért projektjavaslat 560 db benyújtott projektből

13 Magyar vezetésű területek eredményei vízminőség Vízminőség terület (PA 4 – HU-SK koordináció )  Tisza vízgyűjtő projekt kidolgozása  Tisza iroda 2014. november 4-én megnyitásra került Szolnokon a nemzetközi feladatok koordinálása érdekében;  Vízgyűjtő- gazdálkodási tervezés egységesítése a Tisza vízgyűjtő országaiban (Ukrajna, Szlovákia, Magyarország, Románia, Szerbia)  Magas értékelést kapott, magyar vezetésű projektjavaslat  Kapcsolódó projektek

14 Magyar vezetésű területek eredményei környezeti kockázatok megelőzése Kockázat-megelőzés terület (PA 5 – HU-RO koordináció)  Duna Régió Árvízvédelmi Intézkedési Program kidolgozása magyar vezetéssel  árvízvédelmi felmérés a stratégia mind a 14 országában több mint 70 intézmény szakértőinek bevonásával: az elmúlt árvizekhez kapcsolódó tapasztalatok és fejlesztési igények összegyűjtése  konkrét projektek, amelyek érdemben javíthatják a Duna régió árvízvédelmi rendszerét (DRS miniszteri szinten jóváhagyva)  nem EU-s országok integrációs törekvéseinek előmozdítása (jó gyakorlatok és technológiák megosztása Ukrajna, Moldova és Bosznia-Hercegovina felé)

15 Egymás eredményeire való építkezés

16 Köszönöm a figyelmet! Jenei Gábor Nemzeti Koordinátor-helyettes +36 1 458 1959 gabor.jenei@mfa.gov.hu http://dunaregiostrategia.kormany.hu/