A 3 éves szakiskolai közismereti program Mayer József – Singer Péter Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ

Az előadások a következő témára: "A 3 éves szakiskolai közismereti program Mayer József – Singer Péter Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ"— Előadás másolata:

1 A 3 éves szakiskolai közismereti program Mayer József – Singer Péter Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési és Innovációs Központ mayer.jozsef@ofi.hu singer.peter@ofi.hu 1

2 Miről szól ez az előadás? 1.A szakiskola közismereti programról, arról, hogy mi történt eddig a fejlesztés során, és melyek lesznek a következő lépések, 2.A szakiskolai közismereti program bevezetését támogató módszertani csomagról 3.A HÍD I. programról Szakiskola: A szakiskolának – a speciális és készségfejlesztő szakiskola kivételével, továbbá a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakiskolai képzési formák kivételével – három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. (13.§ 1.) Köznevelési Hídprogramok: A Híd I. programban a nevelés-oktatás az egyéni képességekre és szükségletekre épülő differenciált fejlődési utak biztosításával pótolja a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvető ismereteket, kompetenciákat. A nevelés-oktatás felkészíti a tanulókat az egyéni képességeikhez igazodó tanulási módszerek elsajátítására, illetve pályaorientációs tevékenység keretében megismerteti a tanulókat a munkaerőpiacra történő belépéshez szükséges ismeretekkel. A Híd I. program keretében a tanuló középfokú iskolába történő felvételi vizsgát tesz. (14.§ 2.) 2

3 Miért éppen az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársai végzik a fejlesztést a NEFMI megbízásából? 3

4 Az elméleti alapok megteremtése 2002-2005 Mire irányult a figyelem? 4

5 Az iskolai erőszak-kutatás eredményei 5

6 Milyen (nem új!) felismerésekhez vezettek el a szóban forgó kutatások a szakiskolák kapcsán? 1. Tanulói kudarcok „sokszínűségéhez” 2. A pedagógusok módszertani hiányosságaihoz 3. A z iskolatípus diszfunkcióinak azonosításához 6

7 A tanulók iskolai középiskolai beilleszkedését támogató módszertani füzetek: 22 füzet – új tartalmi, módszertani és stratégiai javaslatokkal 7

8 Milyen iskolát szeretnénk? Nézzük a kérdést az igények oldaláról! 8

9 ….amelyek igen sokrétűek:  A képzési idő 3 évre rövidül, és mindhárom évfolyam szakképzési évfolyamként fog működni; nagyobb hangsúlyt kap a képzés elejétől a szakmai gyakorlati képzés…Odrobina László (Szakoktatás, 2011/7.)  A mai fiataloknak mások az értékeik…ezért számunkra az, amit a mai fiatalok képviselnek, kicsit idegen…Kalmár Péter vállalkozó (Szakoktatás, 2011/4.)  Németországban a duális rendszer alapvetően vállalati képzést takar, amelyet második elemként egészít ki az iskolai oktatás…amelynek keretében szakmai elméletet, kulturális és társadalmi ismereteket tanulnak a diákok. Dirk Wölfert (Szakoktatás, 2011/1.)  A szakiskolák kerettanterveiben – a közismereti és szakmai előkészítő tantárgyakban – egyaránt jelentős változtatások szükségesek. Szenes György (Szakképzési Szemle 2011/1.)  …nehéz motiválni a tanulókat, mert a többség minden, az iskolában megszerezhető ismeretet feleslegesnek talál.. Török Balázs: Tankönyvhasználat a szakiskolákban (Szakképzési Szemle 2010/3.) 9

10 … és még tovább! „ A szakiskolákra hárul(na) tehát az a feladat, hogy tanulásra, illetve munkavégzésre alkalmassá tegyék a hátrányos helyzetű gyereket. A fő irányok: 1.Mentális felkészítés 1.1. szociális munkások alkalmazása 1.2. a diákok képességeit és otthoni körülményeit figyelembe vevő pedagógiai megközelítés 1.3. a tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók integrációját támogató módszerek alkalmazása 2. Szakmai felkészítés 2.1. az elméleti oktatásba is a lehető legtöbb gyakorlati elem beillesztése 2.2. módot kell találni arra, hogy a diák tényleges teremtő munkát, értékteremtő tevékenységet végezzen – Dávid János – Horváth Gergely: Munkaerő-piaci esélyek és pályaelhagyás a szakmai képzés végzőseinek körében (Iskolakultúra 2010/1.) 10

11 A program intézményi szintű bevezetésének előkészítése TevékenységKezdetBefejezés Iskolák monitoringja, a tapasztalatok összegzése 2011.12. 01. 2012.01.30. Akkreditált továbbképzési program kidolgozása, akkreditáltatása 2012. 03.02. 2012. 03. 30. Módszertani segédanyagok szakmai koncepciójának kidolgozása 2012. 02.13. 2012.02.25. Regionális tájékoztatók tartása 2012. 02.01. 2012. 02.28. Módszertani segédanyagok elkészítése 2012. 03.01. 2012. 04.30. Pedagógusok továbbképzése (400-600 fő) 2012. 05. 15. 2012. 06.30. 11

12 A közismereti program kulcselemei Megoldások 1.Hagyományos tantárgyak kiváltása, átstruktúrálása 2.A tartalmi elemek „gyakorlatiassága”, 3.A szintre hozás és az előzetes tudás felmérése 4.Kötelező és differenciálásra alkalmas tartalmi elemek Feladatok 1.Tervezés: az egyes műveltségterületek tartalmi elemeihez rendelt óraszámok 2.A hagyományos tanórai stratégiák módosítása, átalakítása 3-4. „Egyéni tanulási utak” kialakítása 12

13 Az intézményi szintű kipróbálásra kibocsátott dokumentum 13

14 Az oktatáspolitikai történések nyomán bekövetkező változások: 1. Az óraszámok A kipróbálás időszakában használt óraszámok ÉvfolyamÉves óraszám Féléves óraszám 9.360180 10.306150+156 11.8542+43 A NAT elfogadását követő óraszámok ÉvfolyamÉves óraszám Féléves óraszám 9. Hét/12 óra 444222 10. Hét/12 óra 444222 11. Hét/12 óra 444222 14

15 Az oktatáspolitikai történések nyomán bekövetkező változások: 2. A műveltségterületek Alapvető változás:  A korábbi 4 + 1 műveltségterülettel szemben bekerülnek a NAT további műveltségterületei  Változnak az óraszámok  Ami nem változik: a.Testnevelés (heti 5 óra) b.A nem hagyományos tantárgyakra épülő tartalmi együttes 15

16 A HÍD 1. programról Mi a cél? Az átvezető évben  fejleszteni a tanuló tanulással kapcsolatos kompetenciáit és az iskola iránti „lojalitást”, a szociális kompetenciákat,  erősíteni a pályaválasztási szándékot, valamint  elkezdeni a felkészítést a munkavállalói szerepre Milyen program alapján? A Dobbantó program és az OFI „A tanulók középiskolai beilleszkedését támogató program” szellemiségének és tartalmának adaptációjával A HÍD 1. program legfontosabb sajátossága: nem a hagyományos tantárgyi rendszerre épülő oktatás kialakítása – párhuzamosan a szakiskolai közismereti programmal 16

17 A december–januári monitoring tapasztalatokról 1. A gyakori gond, hogy az általános iskolai tanulási kudarcok, a rejtett és elhanyagolt hiányosságok leginkább gátolják az újabb ismeretek elsajátítását, a szakmai képzés alapjainak lerakását. (pedagógus) Sajnos csak a bejáratott, általuk eddig is használt tankönyveket alkalmazzák szívesen, és a tanulók is megszokásból elvárják, hogy mindig tankönyvből kapják az anyagot. (igazgató) Itt is mint a meglátogatott iskolák mindegyikében frontális órát láttam. A kérdésre, hogy miért nem szervezik a tanulói tevékenységre a tanórát, azt jelezték, hogy erre nincsenek meg a feltételek. (monitorozó) 17

18 A december–januári monitoring tapasztalatokról 2. Többen már régebben az összevont ismerettartalmú tárgyak (különösen a „természetismeret”) mellett állnak, de a pedagógusok megszokott szaktárgyi besorolása (végzettsége) miatt nekik is vannak kételyeik. Lényegében az elvi, szakmai álláspontokat mindig átszínezik a sajátos, személyes érdekek, szempontok. (igazgató) Igazából nem csak az gond, hogy gyenge a tanulók tanulmányi eredménye, hanem mi azt látjuk a kollégáimmal, hogy ezek, a tanulók nem nagyon akarnak tanulni. (igazgató) 18

19 Lányok – koreloszlás (fő) 19

20 A családi háttér I. A szülők iskolázottsága (az említések számában) 20

21 A családi háttér I. A szülők munkaerő- piaci pozíciója (az említések számában) 21

22 Aktívak és passzívak (az említések számában) 22

23 Szülők helyzete azoknak a tanulóknak az esetében, akik falusi iskolában fejezték be általános iskolai tanulmányaikat (az említések számában) 23

24 A mintába került tanulók 8. osztály év végi osztályzatai néhány tantárgyból (az említések számában) 24

25 Hogyan ítéled meg általános iskolai tanulmányaidat? (az említések számában) 25

26 Mi okozza a legnagyobb nehézséget a tanulásban? (az említések számában) 26

27 Mi az oka annak, hogy nem szeretsz iskolába járni? (az említések számában) 27

28 A képzéstípusonkénti teljesítmények vizsgált kompetenciák szerinti alakulása Főváros, történelem, 9.évfolyam 2010. 28

29 Mit mutatnak a korábbi kutatási eredmények? „Szeret(ne)- e Ön saját iskolájukba járni diákként?” (összesítés – %) 29

30 mayer.jozsef@ofi.hu singer.peter@ofi.hu Köszönöm a figyelmet! 30