A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS GAZDASÁGTANA MIÉRT FONTOS A KÖRNYEZET PÉNZBELI ÉRTÉKELÉSE?  a társadalom preferenciáinak nem csak irányát, de mértékét is ismerni.

Az előadások a következő témára: "A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS GAZDASÁGTANA MIÉRT FONTOS A KÖRNYEZET PÉNZBELI ÉRTÉKELÉSE?  a társadalom preferenciáinak nem csak irányát, de mértékét is ismerni."— Előadás másolata:

1

2 A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS GAZDASÁGTANA

3 MIÉRT FONTOS A KÖRNYEZET PÉNZBELI ÉRTÉKELÉSE?  a társadalom preferenciáinak nem csak irányát, de mértékét is ismerni akarjuk  politikusok, döntéshozók pénzbeli értékhez szoktak  fontos az alternatívák összehasonlításánál

4 A KÖRNYEZETÉRTÉKELÉS nehéz, mert a természeti erőforrások:  gyakran közjavak  nem csak a használatuk miatt értékesek  a költségek/hasznok különböző szinteken jelentkezhetnek

5 MAGÁN ÉS KÖZÖSSÉGI JAVAK A JAVAK KÖRE KÖRNYEZETI JAVAK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

6 TISZTA MAGÁNJAVAK

7 KVÁZI MAGÁNJAVAK

8 KVÁZI KÖZJAVAK

9 KÖZJAVAK

10 A TELJES GAZDASÁGI ÉRTÉK (TGÉ) A TGÉ magában foglalja mindazokat a magyarázatokat, amiért az ember értékesnek tarthat egy jószágot. A természeti erőforrások értékösszetevői

11 Teljes gazdasági érték (TGÉ) személyes használattal összefüggő értékek személyes használattól független értékek Közvetlen h. Közvetett h. Választási lehetőség Örökségi érték Létezési érték csökken a személy érintettsége, egyre nehezebb az értékelés vadászat, halászat, fakitermelés, rekreáció erózió elleni védelem, árvízveszély csökkentése, talajképző folyamatok, szén- dioxid megkötés, tápanyagkörforgás, ökoszisztéma stabilitás a jövőbeli használat lehetőségének biztosítása A jövőbeli használattól függetlenül az emberek fontosnak tartják például a természetvédelmi területek megőrzését. megőrizzük ezeket a jövő generáció számára tőlünk függetlenül is joga van a létezéshez minden élőlénynek

12 A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK HASZNAINAK MEGJELENÉSI TERE Helyi hasznok kitermelhető termékek, rekreáció stb. Globális hasznok genetikai információ, ritka élőhely stb. Nemzeti hasznok vízháztartás szabályozás, költöző madarak pihenőhelye stb.

13 KI RÉSZESÜL A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSÉNEK HASZNAIBÓL? egyre nehezebb az értékelés

14 AZ ELFOGADOTT ÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREK

15 A KÖRNYEZETI JAVAK ÉRTÉKELÉSÉRE SZOLGÁLÓ MÓDSZEREK BEMUTATÁSA

16 A TERMELÉKENYSÉG VÁLTOZÁSA  a termelés mennyiségére, minőségére vagy a termelési költségekre gyakorolt hatások alapján(pl. erdőkivágás erózió)  magyar példa: a Bős-Nagymarosi Vízlépcső miatti szigetközi területek értékcsökkenésének becslése a búza terméshozamának csökkenése és az ebből adódó jövedelem-kiesés alapján (piaci árral)

17 KIESETT JÖVEDELEM Betegség vagy haláleset miatt kiesett termelés = kiesett jövedelem + eü-i ellátás vagy a megelőzés költségei pl. baleseti kockázat értéke

18 VÉDEKEZÉSI /MEGELŐZÉSI RÁFORDÍTÁSOK  Mekkora „áldozatot” vagyunk hajlandóak hozni a tisztább környezetért (egyéni vagy társadalmi szinten)  Például a csöndes környezet értéke = a zajvédő falak beruházási és fenntartási költségeivel

19 HELYETTESÍTÉSI KÖLTSÉGEK MÓDSZERE  a természeti erőforrások helyettesíthetőek hasonló szolgáltatást nyújtó tőkejavakkal, melyek költségével becsülhető a környezet értéke  példa: a BNV következtében a Duna víztisztító képessége csökken, ezt a szennyvíztisztító kapacitás növelésével lehet helyettesíteni (a többlet költségek adják ennek a funkciónak az értékét)  Vagy: más vízbázisból kell ivóvizet szolgáltatni, ennek többletköltségei lehetnek

20 HELYREÁLLÍTÁSI KÖLTSÉGEK MÓDSZERE  A helyreállítás költségei adják meg az erőforrás megőrzésének/létezésének hasznait  Példa: Kis-Balaton  Csak alsó becslést ad (feltételezés: a költségek legalább akkorák, mint az elhárítás haszna)  Előnye, hogy egyszerűbb becsülni, mint a környezeti károkat

21 HEFOP 3.3.1. A KIS-BALATON A Kis-Balaton újjáépítése csökkentette a Balaton terhelését a Zala-folyó felől, mivel megszűri a szennyezett folyó vizét.

22 ÁRNYÉK PROJEKT MÓDSZER  egy projekt megvalósítása negatív változást eredményez egy erőforrásban, és újabb projekt szükséges annak kiküszöbölése érdekében  Azon projekt költsége, amelynek célja egy másik projekt által okozott környezeti károk felszámolása  példa: a vizes élőhelyek helyreállítása a Ramsar-i Egyezménynek megfelelően (a leromlott élőhely helyreállítása, az elvesztett élőhely újbóli kialakítása); erdőtelepítés

23 UTAZÁSI KÖLTSÉG MÓDSZER  a rekreációs érték becslésére alkalmas ár = belépődíj + utazás költsége + az eltöltött idő haszonlehetőség költsége  valós piaci magatartásra épít  minél messzebbről jön valaki, annál ritkább az utazás v3v2 v1 Értékelt jószág A látogatók kiindulási helyeinek zónái

24 HEDONIKUS (INGATLAN ÉRTÉK) ÁRMÓDSZER  Szabadpiac esetén az ingatlanárak lebonthatók bizonyos értékösszetevőkre, ezek egyike a környezet minősége  ingatlanok értékén keresztül ragadja meg a környezeti, természeti jellemzők értékét  A lakások ára felbontható részárakra (a lakás jellemzői, szomszédság, megközelíthetőség, …)  pl. hogyan befolyásolja a levegő minősége a lakások árát  Valós piaci magatartásra épít

25 KERESETI KÜLÖNBSÉGEK Veszélyes munkahelyeken a bér tartalmazza a többlet-kockázatok és az esetleges foglalkozási ártalmak ellenértékét Így a tiszta környezet értéke becsülhető

26 MESTERSÉGES PIAC Szimulációs játék (kísérleti körülmények között teremtett piac) pl. háztartási víztisztító készülék árusítása különböző árakon

27 FELTÉTELES ÉRTÉKELÉS  Az egyéneket direkt módon megkérdezzük arról, mennyit lennének hajlandóak fizetni valamely természeti erőforrásban bekövetkező változásért.  A használattól független értékrészeket is képes becsülni, így kiválóan alkalmas például a biodiverzitásban bekövetkező változások pénzbeli kifejezésére  Magyarország: több empirikus kutatás (pl. Marjainé Szerényi, 2005)

28 HASZON ÁTVITEL  egy konkrét értékelési módszer eredményeit használjuk fel az eredetitől (időben vagy térben) eltérő helyzetre, amely a lehető legnagyobb mértékben hasonlít az eredetihez  számos típusa létezik  Mo.: flóra és fauna változásának értékelése a Szigetközben a BNV megépítése (és a Duna elterelése) miatt (alap: osztrák fizetési hajlandóság vizsgálat) (Kerekes et al., 1998);

29 A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS GAZDASÁGTANA

30 A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS GAZDASÁGTANÁNAK ALAPPROBLÉMÁI: a termelés okozta környezetszennyezés optimális nagysága; a társadalmilag optimális szennyezés elérésének elméleti alapjai; az optimális szint elérésének gyakorlati eszközei; a gyakorlati eszközök alkalmazásának tapasztalatai.

31 AZ EXTERNÁLIÁK JELLEGZETESSÉGEI Harmadik személy (vagy személyek) jóléti függvényét módosítja (a pozitív növeli, a negatív csökkenti). Nincs ellentételezés (a negatívért nincs kárpótlás, a pozitívért viszont nem kell fizetni). Az előidézett hatás nem szándékolt. Externáliáról csak akkor beszélhetünk, ha mindhárom feltétel együttesen fennáll.

32 AZ EXTERNÁLIÁK TÍPUSAI

33 A NEGATÍV EXTERNÁLIÁK TÍPUSAI  technológiai (almos - vízöblítéses állattartás)  pénzügyi (bevásárlóközpont)  közjavakhoz kapcsolódó (nem kimerülő) (szennyezett levegő)  magánjavakhoz kapcsolódó (kimerülő) (hulladék)

34 A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS ALAPTÍPUSAI  flow (szétoszló): egyszeri károkozás  stock (felhalmozódó)  maradéktalanul felhalmozódó (nehézfémek)  lassan lebomló (növényvédő-szerek)

35 AZ EXTERNÁLIS HATÁSOK KÖZGAZDASÁGI KÖVETKEZMÉNYEI túlzó termelés túl sok szennyezés nincs ösztönzés az egységnyi termelésre jutó szennyezés csökkentésére az ár túl alacsony nincs ösztönzés a hulladékok újrahasznosítására.

36 A TERMELÉS MAGÁN ÉS TÁRSADALMI KÖLTSÉGEI Forrás: Kerekes-Szlávik, 1989, 56. o. Kereslet p* pmpm Kínálat (ha a költségek tartalmazzák az externális határköltségeket) Ár, költség Kínálat ( ha csak a termelés határköltségeit vesszük figyelembe) Termelés Q* QmQm túlzó termelés, több szennyezés az ár túl alacsony nincs ösztönzés az egységnyi termelésre jutó szennyezés csökkentésére

37 AZ EXTERNÁLIA GAZDASÁGILAG OPTIMÁLIS NAGYSÁGA D Költségek, hasznok Gazdasági aktivitás Externális határköltségek (MEC) QmQm 0 Q* Egyéni tiszta határhaszon (MNPB) MEC: a termelés egy egységgel történő növelése milyen többletkárt idéz elő a környezetben

38 AZ EXTERNÁLIA GAZDASÁGILAG OPTIMÁLIS NAGYSÁGA Költségek, hasznok Gazdasági aktivitás Egyéni tiszta határhaszon (MNPB) Externális határköltségek (MEC) QmQm 0 Q* A B C D

39 Az optimális szennyezési szint közgazdasági tartalma B -az externália gazdaságilag optimális szintje, A +B +C – a magántermelő maximális haszna B+C+D – a maximális magánhasznot eredményező termelés melletti externália A +B - a tiszta magánhaszon társadalmi optimuma, A - a társadalmi tiszta haszon maximuma, C+D - az externália azon része, amit el kell kerülni, C - a tiszta magánhaszonnak az a része, amit a társadalom nem ismer el, Q* - a gazdasági tevékenység társadalmilag optimális szintje, Q m - a gazdasági tevékenység azon szintje, amely mellett maximális a magánhaszon.

40 AZ EXTERNÁLIÁK INTERNALIZÁLÁSA Arthur Pigou (1877-1959) 1920: Jóléti gazdaságtan (Economics of Welfare) A társadalom ráfordításait a termelésre egységesen kivetett adókkal lehet internalizálni.

41 FELTÉTELEZÉSEK  tökéletes verseny  szennyezés arányos a tevékenységgel  MNPB, MEC ismert

42 A PIGOU-I ADÓ OPTIMÁLIS NAGYSÁGA Költségek, hasznok Gazdasági aktivitás Egyéni tisztahatárhaszon MNPB Externális határköltségek MEC QmQm 0 Q* t* MNPB-t* Költségek, hasznok Gazdasági aktivitás Egyéni tisztahatárhaszon MNPB Externális határköltségek MEC QmQm 0 Az optimális Pigou-i adó megegyezik az optimális termelési szinthez tartozó externális határköltséggel.

43 A PIGOU-I ELMÉLET GYENGE PONTJAI az MEC görbe meghatározása információs aszimmetria egységnyi termelés - egységnyi szennyezés tiszta piaci verseny nem ösztönöz környezetvédelmi innovációra az MEC sokszorosa lehet az MC-nek nem kívánatos áreltérítés.

44 COASE-TÉTEL Nincs szükség állami beavatkozásra külső gazdasági hatások kezeléséhez, hanem a piac magától is rátalál a társadalmilag optimális szintre, abban ez esetben, ha a tulajdonjogok rögzítettek, s tisztázottak. A megegyezés feltételei: a tárgyalási költségek elhanyagolhatók, az érintett felek szabadon tárgyalhatnak egymással, az érintett felek száma kicsi, a bíróság bármelyik félnek megadhatja a jogosultságot. Coase tétele azt mondja ki, hogy függetlenül attól, hogy ki rendelkezik a tulajdonosi jogokkal, alku útján eléri a rendszer az optimumot. A bírósági döntésnek pedig tulajdonképpen az a következménye, hogy az érintett felek között módosíthatja a költségek és hasznok megoszlását.

45 1. Elszenvedő tulajdonosa az okozó működtette cégnek. Okozó balról közelíti az optimumot (addig hajlandó fizetni az okozott kárért, amíg a haszna (MNPB) nagyobb a kifizetésnél). 2. Elszenvedő független az okozótól. Az elszenvedő jobbról közelíti az optimumot (addig hajlandó fizetni az okozó elmaradó hasznát, amíg az kisebb, mint az elszenvedett kár nagysága (MEC)).

46 PROBLÉMÁK: 1. KÜLSŐ GAZDASÁGI HATÁSOKBÓL EREDŐ GYENGE HATÉKONYSÁG ÖSSZEFÜGGÉSEI MCA 1 t szennyezőanyagra jutó határköltség és határkár MCA: szennyezés-kibocsátás visszafogásának költsége MSD: társadalmi határkár MPD: magánhatárkár MSD MPD q = szennyezőanyag- kibocsátás (t) q1q2 *1 *2 S E

47 PROBLÉMÁK: 2. GAZDASÁGNÖVEKEDÉS HATÁSA A KÖRNYEZETRE Határidő Beavat -kozás Egyen- súly Termelés Energiaszint K Idő Termelés és energiaszint Biztonsági tartalék T0T0 T1T1

48 PROBLÉMÁK 3.: SZŰKÖS ERŐFORRÁSOKBÓL EREDŐ PROBLÉMA Hulladékcsökkentés lehetőségei:  Gazdasági tevékenység színvonalának javítása  Kevesebb anyagfelhasználás:  Anyagok relatív hasznosításának fokozása  Anyagvisszaáramlás növelése  Termelés és fogyasztás szerkezetének megváltoztatása

49 GAZDASÁG ÉS KÖRNYEZET KAPCSOLATA Környezetszennyezés mértéke Hatékonysági fok: környezet tiszteletben tartásával termelni és fogyasztani Nyersanyagfelhasználás intenzitása: össz. nyersa./nemzeti jöv. Környezet, mint nyersanyagforrás Gazdaság: termelés és fogyasztás Késztermék Környezet, mint hulladékbefogadó

50 Köszönöm a figyelmet!