A kollektív munkajogi szabályozás az új munka törvénykönyvében.

Az előadások a következő témára: "A kollektív munkajogi szabályozás az új munka törvénykönyvében."— Előadás másolata:

1 A kollektív munkajogi szabályozás az új munka törvénykönyvében

2  I.A munkaügyi kapcsolatok szabályozása  II. Az üzemi tanácsra vonatkozó szabályozás főbb változásai  III. A koalíciós szabadság és a szakszervezet jogai  IV. A kollektív szerződéskötés garanciái  V. Az új Mt. hatályba lépése és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása - kollektív munkajogi összefüggések

3 A szabályozás tárgya Általános elvek (Mt. XIX. Fejezet) Az üzemi tanács (Mt. XX. Fejezet) A szakszervezet (XXI. Fejezet) A kollektív szerződés (XXII. Fejezet) Az új szabályozás célja és jogpolitikai indoka Munkajogi szabályozás hatóköre Munkajogi szabályozás jellege

4  Az üzemi tanács funkciója és a munkavállalói részvételi jogok „stabilitása”  Az üzemi tanács működésének elvei  Az üzemi tanács feladat és jogkörének bővülése  Az üzemi megállapodás mint a rugalmas szabályozás eszköze

5  A munkaviszonyra vonatkozó szabályok megtartásának figyelemmel kísérése  A tájékoztatáshoz való jog  Tárgyalás kezdeményezésének joga  A közös döntés szabályozása  A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége a Mt. 262. § (3) bek. szerint  A munkáltató véleménykérési kötelezettsége a Mt. 264. § (1) bek. szerint

6  Üzemi megállapodás a munkáltató és az üzemi tanács együttműködésének előmozdítására  Üt választásával és működésével kapcsolatos indokolt költségek  Üt választhatósági és választási feltételek  Üt választásával kapcsolatos eljárási szabályok  Üt és tagja megbízatásának megszűnése  Üt működésének garanciái  Ún. normatív hatályú üzemi megállapodás

7  Koalíciós szabadság  Egyéni koalíciós szabadság (Mt. 231. §)  Kollektív koalíciós szabadság (Mt. 231. § (2) bek.)  A hátrányos megkülönböztetés tilalma (Mt. 271. §)

8  A szakszervezet fogalma (Mt. 270. § (2) bek.)  A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet (Mt. 270. § (1) bek.) és a szakszervezet jogai (Mt. 272. §)

9  a kollektív szerződéskötés joga  a munkavállalók tájékoztatásának joga  a szakszervezeti propaganda joga  a véleménynyilvánítás és konzultáció kezdeményezésének joga  a képviseleti joga  a munkáltató helységei használatának joga  a szakszervezeti tagdíj ingyenes átutalásának joga  a szakszervezeti tisztségviselő munkaidő- kedvezménye  a munkáltató területére belépés joga

10  A védett szakszervezeti tisztségviselők meghatározása  A munkajogi védelem tartalma  A munkajogi védelem megsértésének jogkövetkezménye

11  A kollektív szerződés és a munkajogi jogforrások  A kollektív szerződéskötési képesség a Mt. 276. §-a szerint  A kollektív szerződés tartalma  A kollektív szerződés hatálya  A kollektív szerződés kiterjesztése

12  A kollektív autonómia határainak új szemléletű szabályozása  A diszpozitivitás elve  „Eltérő megállapodás” jelentősége  Az eltérés tilalma  Eltérés a szűkebb hatályú kollektív szerződésben  A munkavállaló javára történő eltérés

13  A munkáltatói érdekképviselet kollektív szerződéskötési képessége  A munkáltató kollektív szerződéskötési képessége  „Egy munkáltató – egy kollektív szerződés” elve  Több munkáltató kollektív szerződéskötési képessége  A szakszervezet kollektív szerződéskötési képessége  A szakszervezeti szövetség kollektív szerződéskötése

14  A kollektív szerződés tartalma  A kollektív szerződés hatálya  Tárgyi hatály  Területi hatály  Időbeli hatály  Személyi hatály  A kollektív szerződés kiterjesztése

15  A közalkalmazottak részvételi jogai és a Mt.  A szakszervezet jogai és a kollektív szerződésre vonatkozó eltérő rendelkezések  A kollektív szerződésre vonatkozó alapvető szabályok a közalkalmazotti jogviszonyban  A Kjt. 13. §-ához kapcsolódó jogértelmezési kérdések

16 Köszönöm szépen a figyelmet!