Hálózatfejlesztési Iroda 2009. március 27. Hradeczky Zsolt Pólus Program Hálózatfejlesztési Iroda - Debrecen Klaszterfejlesztési lehetőségek a Pólus Programban.

Az előadások a következő témára: "Hálózatfejlesztési Iroda 2009. március 27. Hradeczky Zsolt Pólus Program Hálózatfejlesztési Iroda - Debrecen Klaszterfejlesztési lehetőségek a Pólus Programban."— Előadás másolata:

1 Hálózatfejlesztési Iroda 2009. március 27. Hradeczky Zsolt Pólus Program Hálózatfejlesztési Iroda - Debrecen Klaszterfejlesztési lehetőségek a Pólus Programban

2 Hálózatfejlesztési Iroda 2 Tartalom ● A klaszterekről általában ● A Pólus Program bemutatása ● Vállalkozásfejlesztés és pályázati támogatások ● Hálózatfejlesztési Iroda működése ● ‘Hazai tükör’ – ÉA-i Régió klaszterei

3 Hálózatfejlesztési Iroda 3 Forrás:Porter M.E., Clusters of innovation initiative: San Diego, New York 2001, EPAP elemzés A klaszterek a regionális versenyképességet előmozdító gazdasági szerveződések, amelyeket a magánszféra vezet és piaci logika alapján működnek A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés Szereplők Piacorientáltság Klaszter jellemzőiHatás a versenyképességre ● Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják ● Gazdasági és nem közigazgatási régió ● A fizikai közelség megkönnyíti a tudás áramlását a szereplők között ● Az ismeretek áramlása ösztönzi az innovációt ● Elsősorban vállalkozások által vezetett együttműködés ● Tagjai lehetnek egyéb (pl. oktatási, kutató, önkormányzati) intézmények ● A vállalkozások piaci orientációt adnak ● A szükséges erőforrások biztosítása az oktatás, a képzés és a fizikai infrastruktúra területén ● Jól meghatározott iparágban, iparági szegmensben tevékenykedik ● Célja üzleti siker elérése ● Saját piaci érdekek felismerése ● A piaci belépési korlátokat könnyebben lépik át az együttműködő cégek mint az egyedi vállalkozások A klaszter meghatározott iparági szegmensben, földrajzi közelségben működő egymással kapcsolatban álló vállalkozások és kapcsolódó intézmények olyan csoportja, melyet az együttműködés és a verseny egyszerre jellemez A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések

4 Hálózatfejlesztési Iroda 4  Közösen meghatározott klaszterstratégia megvalósítása  Verseny-, exportképesség, innováció, hozzáadott érték arány növelése  Hazai és nemzetközi ismertség növelése  Piacralépés akadályainak közös leküzdése  Vállalkozások számára stabilitás és növekedés feltételeinek megteremtése A klaszter célja Bevétel növekedés és a költségek csökkenése Forrás:HFI Ma a klaszterek egyik legfontosabb célkitűzése a vállalkozások stabilitásának megteremtése

5 Hálózatfejlesztési Iroda 5 Bevétel növekedés és a költségek csökkenése  A klasztertagok ismerik egymást - bizalmi tőke!  Gyorsabb információ- és tudásáramlás → gyorsabb iparági adaptáció, hatékonyabb K+F+I  Bizonyos területeken feladat-, munka- és költségmegosztás  Közös arculat, marketing és megjelenés, „láthatóság”  Szélesebb kínálati paletta  Piacbővülés Vállalat 1 Egyetem Önkor- mányzat Vállalat 2 Vállalat 3 Vállalat 4 Vállalat 5 Vállalat 6 Vállalat 7 Vállalat 8 Vállalat 9 Vállalat n Klaszterműködés általános előnyei Forrás:HFI A klasztertagok sikerességének elsődleges feltétele a bizalom megteremtése Klaszter- menedzser

6 Hálózatfejlesztési Iroda 6  Energia, nyersanyag, félkésztermékek, technológia közös beszerzése  Közös infrastruktúra használat és fejlesztés  Szakképzett munkaerő rendelkezésre állása, közös szakképzés, továbbképzés  (Kockázati) tőke rendelkezésre állása és vonzása  Tranzakciós költségek csökkentése, logisztikai előnyök kihasználása  Beszállítók jelenléte és továbbiak vonzása  A megrendelők vonzása, illetve magasabb minőségben és hozzáadott értékben történő kiszolgálása  Szabályozási környezet, gazdasági és támogatási politika stb. formálása (közös lobby, fellépés) Vállalat 1 Egyetem Önkor- mányzat Vállalat 2 Vállalat 3 Vállalat 4 Vállalat 5 Vállalat 6 Vállalat 7 Vállalat 8 Vállalat 9 Vállalat n Bevétel növekedés és a költségek csökkenése Klaszterműködés földrajzi közelségből származó előnyei Forrás:HFI Lényeges, hogy a klasztertagok felismerjék és kihasználják a lokalitási előnyöket Klaszter- menedzser

7 Hálózatfejlesztési Iroda A klasztertagok gazdasági felemelkedését a hálózati együttműködések elősegítik Klaszter struktúra 7 Forrás:HFI

8 Hálózatfejlesztési Iroda 8 Klaszter működési modell A támogatás szempontjából befolyásolni kívánt terület Nem meghatározott struktúrájú, önmagát alakító terület Klaszter tagvállalat Irányítás KM Klaszter Szolgáltatás Ellenszolgáltatás Egységesen értelmezhető működési modell a klasztertámogatási rendszerben Klaszter ● A klaszter szabadon szerveződik, bármilyen struktúrát magára ölthet (egyesület, atípusos szerződés, alapítvány, stb.) ● Irányítása, döntéshozatali rendje a tagok által meghatározott ● Közvetlenül és/vagy szolgáltatási szerződés keretében irányítja a szolgáltatásokat nyújtó KM szervezetet KM szervezet A klaszter tagjainak érdekét szolgálja Szolgáltatásai üzleti jellegűek Ellenőrizhető Számonkérhető Működése átlátható a klaszter tagjai és az intézményrendszer számára A KM szervezet működése és a klaszter irányításának gyakorlata egyaránt elemzendő Forrás:PPI, EPAP

9 Hálózatfejlesztési Iroda Közös megjelenés KM lehetséges feladatai Kiadott közös nyomtatott/elektronikus szakmai tájékoztató anyagok Közös honlap fejlesztése Klaszterképviselet rendezvényeken Kooperáció előmozdítása Taggyűlések, rendezvények szervezése Adatbázisok Piacelemzés Szabadalmak, licencek, know-how Vevő- és partneradatbázis Kompetenciák Projektmenedzsment Stratégia alkotás, folyamatos felülvizsgálat Benchmarking klub Szolgáltatások Képzések, oktatási programok Tanácsadás K+F Jogi és iparjogvédelmi Pályázati Fordítás, tolmácsolás Marketing Külföldi utak szervezése A KM szervezet elsődleges feladata, hogy szolgáltatások nyújtásával segítse az adott klaszter tagjait Az együttműködés szabályait a felek szolgáltatási szerződés keretében rögzíthetik A KM szervezet NEM a klaszter csúcsszerve / irányító testülete, a közös döntések meghozatalának rendjét a klaszter tagjai maguk határozhatják meg Célszerű, ha a KM szervezet működési formája megfelel a vállalati szintű ellenőrizhetőség és átláthatóság követelményeinek – mind irányítási, mind számviteli szempontból 9 A klasztermenedzser (KM) szervezet lehetséges feladatai A klasztermenedzsment a klasztertagok megállapodása alapján szolgáltatások nyújtásával segíti a klasztert Forrás:PPI, EPAP

10 Hálózatfejlesztési Iroda Egy klaszter nem attól sikeres, hogy minél több szolgáltatást tud a menedzsment nyújtani A klaszter menedzser olyan személy legyen, aki:  önként vállalja a feladatot, saját érdekeit világosan látja!  főállásban végzi feladatát néhány részmunkaidős vagy főállású alkalmazottal  tapasztalattal, általános respekcióval, motivációval és kapcsolati tőkével rendelkezik! A klaszter-menedzser olyan feladatot lásson el:  amihez szaktudása van!  amit a klasztertagok igényelnek!  ami a közösen kialakított stratégiai célok elérését szolgálja!  ami PROFITOT hoz! Forrás:HFI 10 A klasztermenedzser (KM) személye

11 Hálózatfejlesztési Iroda 11 Tartalom ● A klaszterekről általában ● A Pólus Program bemutatása ● Vállalkozásfejlesztés és pályázati támogatások ● Eddigi eredmények ● Regionális klaszter helyzetkép ● A sikeres együttműködés alapja

12 Hálózatfejlesztési Iroda A magyarországi vállalatok helyzete Vállalataink tartós nemzetközi versenyképességének alapja a magas hozzáadott értékű, kereslet vezérelt tevékenység 12 Forrás: EPAP elemzés ▪A magyar gazdaság versenyképessége fokozatosan csökken, fennáll annak a veszélye, hogy régiós versenytársai előbb-utóbb megelőzik ▪Nemzetközi viszonylatban nem országok, hanem vállalatok versenyeznek ▪Vállalataink többsége hátrányban van a nemzetközi versenyben, melynek legfőbb okai: –A tartós, állam által is támogatott kooperációk kialakulásának hiánya –A KKV szektor forráshiánya –A munkaerő immobilitása ▪Kereslet vezérelt, exportorientált, magas hozzáadott értékű termelést folytató kooperációk kialakítása, állami segítséggel Tartalom Helyzet Probléma Megoldás

13 Hálózatfejlesztési Iroda Ki mint VET*… 13 Pólus Program kialakítása * Vállalkozás, Együttműködés, Tudás Forrás:PPI, EPAP Kezdetek 2006-2007 Nemzetközi gyakorlatok megismerése Koncepció kialakítása Források azonosítása Szervezeti rendszer felállítása Hálózatfejlesztők kiválasztása és képzése Megvalósítás 2008- Műhelybeszélgetések, roadshow-k Pályázatok végleges kialakítása 12 innovációs klaszter akkreditálása Klaszter kézikönyv kidolgozása Akkreditációs modell felülvizsgálata Folytatás 2009- ▪Aktív részvétel az EU klaszterpolitikájának alakításában ▪Akkreditált klaszterek intenzív fejlesztése ▪Monitoring, értékelés, együttműködés, koordináció ▪A Program célkitűzéseinek rugalmas, de következetes megvalósítása ▪A klaszterfejlesztési modell negyedik lépcsőjének kidolgozása

14 Hálózatfejlesztési Iroda A Pólus Program felépítése 14 A program részben a pólus városok széles értelemben vett üzleti környezetének, részben az üzleti alapon szerveződő klaszterek fejlesztése révén kívánja elérni a kitűzött célokat A kereslet és kínálat tényalapú elemzése A Pólus városok és a régiók fejlesztési stratégiái Fejlesztés- politikai célkitűzés Főbb fejlesztési területek Földrajzi terület Mozgatórugók Horizontális gazdaságfejlesztésVállalkozásfejlesztés A vállalkozások számára kedvező, versenyképes üzleti környezet kialakítása Hazai vállalkozások nemzetközi versenyképességének erősítése Felsőoktatás Szakképzés Innovációs és technológiai parkok Exportorientált klaszterek fejlesztése Klasztertag vállalatok fejlesztése A Pólusvárosok, ill. közvetetten a hét régió Nincs földrajzi lehatároltság Már működő, sikeres klaszterek fejlesztési igényei Új klaszter lehetőségek Forrás:PPI, EPAP Klaszter Sikeres gazdaság-fejlesztés Kedvező üzleti környezet Stabil makrogazdaság Klaszter Vállalkozásfejlesztés Horizontális gazdaság- fejlesztés

15 Hálózatfejlesztési Iroda 15 Forrás:PPI, EPAP A klaszterfejlesztés elősegítését célzó állami beavatkozás egyik eszköze a hálózatfejlesztők alkalmazása A Pólus Program klaszterek fejlődését támogató intézkedései Pólus Program szerepvállalása ● Horizontális gazdaságfejlesztési beruházások támogatása –Oktatás, képzés, infrastruktúra fejlesztése ● Hálózatfejlesztők alkalmazása a vállalkozások közötti, valamint a vállalkozások és egyéb szereplők közötti kapcsolatok erősítésére ● Együttműködésre képes klaszterek támogatása fejlődési szintjük alapján –Klasztermenedzsment –Közös szolgáltatások –Közös beruházások Gazdaság- fejlesztés Széles értelemben vett üzleti környezet fejlesztése Vállalatok közötti kapcsolatok erősítése Klaszterek fejlődésének anyagi támogatása ● A klaszterek alulról felfelé építkeznek, nem állam által szervezettek ● A Pólus Program az üzleti környezet javítását célzó fejlesztések révén és az együttműködés kockázatainak mérséklésével képes támogatni a folyamatot

16 Hálózatfejlesztési Iroda 16 Tartalom ● A klaszterekről általában ● A Pólus Program bemutatása ● Vállalkozásfejlesztés és pályázati támogatások ● Hálózatfejlesztési Iroda működése ● ‘Hazai tükör’ – ÉA-i Régió klaszterei

17 Hálózatfejlesztési Iroda Akkreditált klaszterek Induló klaszterek Fejlődő klaszterek Fejlődő klaszterek 17 Forrás: PPI, EPAP A hazai klaszterfejlesztés négy egymásra épülő szakaszban valósul meg A pályázati támogatások legfontosabb javasolt paraméterei az egyes szinteken Az akkreditációs címpályázat 2008. május 13-án jelent meg A ROP-ok klaszterpályázatai 2008. október 31-én lezárultak, 2009-ben újra nyílnak Pólus innovációs klaszterek Akkreditáció Klaszter menedzsment Közös szolgáltatás Menedzsment Közös szolgáltatás Közös beruházás Közös szolgáltatások Közös beruházások Támogatható tevékenység Szolgáltatás, beruházás Komplex központok 15-50 millió Ft50-250 millió FtÖsszeg1.500-4.000 millió Ft A klaszterbe szerve- ződő vállalkozások helyzetének megkönnyítése, a kezdeti akadályok legyőzésének segítése Klasztermenedzser szervezet támogatásával olcsón, jó minőségű szolgáltatáshoz juttatni a klaszteresedő vállalkozásokat A működőképes kooperációk támogatása a továbblépéshez A klasztertagok közötti bizalom elmélyítése közös beruházások támogatásával A már akkreditált klaszterek kutatási eredményének hasznosulását elősegítő K+F+I projektek kiemelt támogatása Új, innovatív termékek piacra vitele Bizonyítottan nemzet- közileg is verseny- képes klaszterek kialakulásának elősegítése Támogatás célja A tapasztalatok függvényében a legsikeresebb klaszterek számára komplex háttér- infrastruktúra megteremtése 4-8 milliárd Ft6-20 milliárd Ft15-30 milliárd Ft7 éves keret20-40 milliárd Ft 250 -1.500 millió Ft

18 Hálózatfejlesztési Iroda A hazai klaszterfejlesztés négy egymásra épülő szakaszban valósul meg Pólus innovációs klaszterek 18 Induló és fejlődő klaszterek támogatása Induló klaszterekFejlődő klaszterek Akkreditált klaszterek Támogatható tevékenység ▪Klasztermenedzsment ▪Közös szolgáltatás ▪Klasztermenedzsment ▪Közös szolgáltatás ▪Közös beruházás Támogatás összege ▪15-50 millió Ft▪50-250 millió Ft Támogatás célja ▪A klaszterszervezés kezdeti akadályainak legyőzése ▪Klasztermenedzser szervezet támogatásával olcsón, jó minőségű szolgáltatáshoz juttatni vállalkozásokat ▪A működőképes kooperációk támogatása a továbblépéshez ▪A klasztertagok közötti bizalom elmélyítése közös beruházások támogatásával Akkreditáció 7 éves keret▪4-8 milliárd Ft▪6-20 milliárd Ft Forrás:PPI, EPAP

19 Hálózatfejlesztési Iroda ÉAOP 1.1.2/A pályázat - Támogatható tevékenységek 19 Forrás:ROP IH és HFI Lezárult pályázat Klaszter- menedzsmenthez kapcsolódó A klaszter közös beruházásához kapcsolódó Támogatható tevékenység  Adminisztráció, kapcsolattartás, új tagok felkutatása;  Benchmarking klub üzemeltetése, jó megoldások feltárása és adaptálása;  Projektgenerálás, közös kutatás-fejlesztési tevékenység;  Előadások, konferenciák, tanulmányutak és kiállítások, üzletember találkozók szervezése, ezeken való részvétel;  A klaszterek tevékenységéhez kapcsolódó adatbázisok létrehozása és azok alapján széleskörű információszolgáltatás a klaszter tagjai számára;  Tanácsadás nyújtása, illetve a klasztertagok számára történő igénybevétele  Minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetése  Oktatás, képzés, betanítás  Eszközbeszerzés, gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések;  Információs technológia-fejlesztés  Technológiai fejlesztés telekhatáron belüli infrastrukturális feltételeinek megteremtése. A regionális operatív programok klaszterpályázatainak segítségével az induló és a fejlődő klaszterek juthatnak támogatáshoz

20 Hálózatfejlesztési Iroda ROP induló és fejlődő klaszterpályázatok 20 A ROP-ok klaszterpályázataira összesen 169 pályázat érkezett: 136 induló, 33 fejlődő ▪A ROP-ok klaszterpályázatain összesen 169 pályázat felelt meg a formai ellenőrzés követelményeinek: –136 induló –33 fejlődő Formai ellenőrzésen megfelelt pályázatok száma a ROP klaszterpályázataiban (db) Induló klaszter Fejlődő klaszter Forrás:ROP IH

21 Hálózatfejlesztési Iroda ROP induló és fejlődő klaszterpályázatok 21 A ROP klaszterpályázatok keretében a pályázók összesen ~5,6 milliárd Ft-ot igényeltek ▪A ROP-ok klaszterpályázataira ~6,2 milliárd Ft forrás áll rendelkezésre ▪A beadott pályázatok keretében a pályázók összesen ~5,6 milliárd Ft-ot igényeltek ▪Az eddig beérkezett adatok alapján - a Dél-alföldi régió kivételével - a rendelkezésre álló források fedezik az igényeket Igényelt és rendelkezésre álló források a ROP klaszterpályázataiban (millió Ft) Forráskeret a régióban Igényelt támogatás összege Forrás:ROP IH

22 Hálózatfejlesztési Iroda Számos iparágban jellemző a szereplők hálózatosodása 22 Energetika Turizmus Üzleti szolgáltatás Egyéb* Együttműködések (db) Egészségipar / Biotechnológia Informatika Építőipar Autóipar / Gépipar Tagok (db) Összesen ▪169 együttműködés tevékenykedik / jött létre ▪~ 30 iparág ▪~ 2 250 tag Iparág 347 137 179 133 217 149 137 105 744 169 együttműködés~ 2 250 tag Környezetipar *Pl.: élelmiszeripar, logisztika, oktatás, fa- és bútoripar, fémipar, műanyagipar, kreatív ipar, média Forrás:PPI, EPAP Induló és fejlődő klaszterek jellemző iparágai

23 Hálózatfejlesztési Iroda 103 regionális együttműködést elemeztünk egy primer adatokon alapuló, átfogó felmérés segítségével 23 Induló és fejlődő klaszterek elemzése (2/1) Klasztermenedzser jellemző szolgáltatásai ▪Információáramlás biztosítása ▪Rendezvényszervezés ▪Marketing ▪Tanácsadás ▪Projektmenedzsment ▪Források felkutatása Jellemző közös tevékenységek ▪Marketing ▪Kapcsolatépítés ▪K+F ▪Oktatás ▪Közös beszerzés Szerveződési modell ▪Vertikális ▪Horizontális ▪Diagonális Regionalitás ▪Szűk területen működő ▪Országos ▪Határon átívelő ▪Regionális Forrás:PPI, EPAP

24 Hálózatfejlesztési Iroda A felmérés során nyert adatok lehetővé teszik a klaszterek jobb megismerését, és a pályázatok illeszkedésének növelését 24 Induló és fejlődő klaszterek elemzése (2/2) Problémák, kritikus tényezők ▪Bizalmatlanság ▪Kiszámíthatatlan szabályozási környezet ▪Lassú pályázati rendszer ▪Rosszul strukturált pályázatok ▪Válság hatásai Tervek, jövőkép ▪A klaszter bővítése ▪Rendezvények látogatása és szervezése ▪Nemzetközi kapcsolatok kiépítése ▪További pályázatok benyújtása Javaslatok ▪Jogi szabályozás kidolgozása ▪Átlátható, gyors pályázati rendszer ▪Egyszerűbb adminisztráció ▪Tapasztalatok megosztása ▪Intenzív, kétirányú kommunikáció Klasztertagok összetétele ▪Nagyvállalat ▪Egyéb szervezet ▪KKV Forrás:PPI, EPAP ? !

25 Hálózatfejlesztési Iroda Az akkreditációs értékelő rendszer lehetővé teszi a kiemelt támogatásra érdemes – innovatív, exportorientált és magas hozzáadott értéket teremtő – klaszterek kiválasztását 25 Akkreditáció Forrás:PPI, EPAP Időtartam Gyakoriság Megszerezhető jogosultság Cél ▪A cím odaítéléséről a hazai üzleti szféra és a kormányzati oldal elismert szakértőiből álló Akkreditációs Testület dönt Pólus innovációs klaszterek Induló klaszterekFejlődő klaszterek Akkreditált klaszterek ▪A komoly teljesítmény elérése képes klaszterek kiválasztása ▪Járadékvadász pályázók kiszűrése ▪Két évre szól ▪Két év után meg kell újítani ▪Folyamatos beadás ▪Elbírálás negyedévente ▪Pólus pályázatokon való kizárólagos indulás ▪Több konstrukció esetében plusz pont Akkreditáció

26 Hálózatfejlesztési Iroda Az akkreditációs modell a Program fókuszának megfelelő együttműködéseket egy szakértői szinten kialakított és klasztereken kalibrált modell segítségével választja ki 26 Az akkreditációs modell ▪Az értékelési rendszer objektivitása átláthatóvá teszi a döntési folyamatot a pályázók számára, és megalapozott döntéseket tesz lehetővé I. Klaszteren belül megvalósult együttműködés formái II. Klaszter összetétele III. Klaszter tag KKV-k gazdasági teljesítménye IV. Klaszter K+F+I teljesítménye V. Klaszter stratégiai és cselekvési terv formai és tartalmi értékelése 100 / 50 pont 100 / 50 pont Forrás:PPI, EPAP

27 Hálózatfejlesztési Iroda Eddig tizenöt klaszter kapott „akkreditált innovációs klaszter” címet Akkreditált klaszterek Magyarországon (2/1) 27 Akkreditált klaszterek Iparág Régió Pharmapolis Életminőség Klaszter ▪Biotechnológia, orvostudomány ▪Országos Biotechnológiai Innovációs Bázis ▪Biotechnológia, orvostudomány ▪Dél-Dunántúl Omnipack Csomagolástechnikai Klaszter ▪Csomagolástechnika▪Közép-Magyarország PharmacoFood ▪Biotechnológia▪Dél-Alföld Mobilitás és Multimédia Klaszter ▪IT, média▪Közép-Magyarország ▪Orvosi műszergyártás▪Közép-Magyarország Magyar Medikai Gyártók Orvosi Biotechnológia Innovációs Klaszter ▪Biotechnológia, orvostudomány ▪Közép-Magyarország Pannon K+F+I+O ▪IT▪Közép-Dunántúl Forrás:PPI, EPAP

28 Hálózatfejlesztési Iroda Eddig tizenöt klaszter kapott „akkreditált innovációs klaszter” címet Akkreditált klaszterek Magyarországon (2/2) 28 Akkreditált klaszterek Iparág Régió Goodwill Biotechnológiai Klaszter ▪Biotechnológia, orvostudomány ▪Dél-Alföld Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter ▪IT▪Dél-Alföld ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter ▪Energetika ▪Építőipar ▪Dél-Alföld EnIn Környezetipari Klaszter ▪Környezetipar▪Észak-Magyarország Forrás:PPI, EPAP 3 P Műanyagipari, Csonagolástechnikai, Nyomdaipari Klaszter ▪Műanyagipar ▪Csomagolástechnika ▪Dél-Alföld Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter ▪Gyógyszeripar▪Észak-Alföld Első Magyar e-Közigatgatási Informatikai Innovációs Klaszter ▪IT▪Közép-Dunántúl

29 Hálózatfejlesztési Iroda Az akkreditált klaszterek jogosultak a kizárólag számukra kiírt Pólus pályázatokon való indulásra, valamint több más pályázat esetében plusz pontokat kaphatnak 29 Akkreditált klaszterek támogatása ▪Közös szolgáltatások ▪Közös beruházások ▪Piacorientált K+F tevékenység ▪Technológiafejlesztés ▪Vállalati innováció ▪Marketing Támogatható tevékenységek Támogatások forrásai ▪Gazdaságfejlesztési OP* ▪Társadalmi Megújulás OP* ▪Társadalmi Infrastruktúra OP* ▪Regionális OP*-ok Az akkreditált klaszterek számára elérhető pályázatok: ▪Együttműködésre ösztönöznek ▪Széles körű támogatást nyújtanak ▪Támogatják a KKV-k részvételét az együttműködésekben *Operatív Program Forrás:PPI, EPAP Pólus innovációs klaszterek Induló klaszterekFejlődő klaszterek Akkreditált klaszterek Akkreditáció

30 Hálózatfejlesztési Iroda 30 A program forrásai típusonként (2009-2010 között, összesen)* A Pólus Program forrásainak volumene 2009-2010 között megközelítőleg 191 milliárd Ft *A korábban kommunikált forrás csökkenésének okai: árfolyamveszteség, forrásátcsoportosítás a program rovására, és konstrukciók megszűnése Forrás:PPI, EPAP Lehatárolt források (milliárd Ft) Plusz pontos források (milliárd Ft) Közvetett források (milliárd Ft) ++= Összesen, milliárd Ft 191 76 57 22 26 10 Összesen O0O0 A Pólus Program forrásainak volumene 2009-2010 között megközelítőleg 191 milliárd Ft Legjelentősebb forrástípus ebből a lehatárolt és a plusz pontos forrás, volumenük rendre 77 milliárd Ft és 83 milliárd Ft

31 Hálózatfejlesztési Iroda 31 Tartalom ● A klaszterekről általában ● A Pólus Program bemutatása ● Vállalkozásfejlesztés és pályázati támogatások ● Hálózatfejlesztési Iroda működése ● ‘Hazai tükör’ – ÉA-i Régió klaszterei

32 Hálózatfejlesztési Iroda HFI-Győr HFI-Budapest HFI-Miskolc HFI-Debrecen HFI-Szeged HFI-Pécs HFI-Veszprém/Székesfehérvár 32 HFI-k feladata: A vállalkozások hálózatosodásának elősegítése, a klaszterek kialakulásának és fejlődésének támogatása Hálózatfejlesztési Irodák (HFI) Forrás: PPI, HFI, EPAP

33 Hálózatfejlesztési Iroda 1 Stratégiai irányítás Koordináció Végrehajtás Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter Stratégiai Irányító Bizottság (SIB) Minisztériumok 1 2 2 Magyarázat –A SIB feletti szakmai irányítást a miniszter gyakorolja –A SIB tagjai: NFÜ, a Pólus Program Iroda, valamint az érintett szakminisztériumok és IH-k által delegál tagok 3 5 –A Pólus Program Iroda és az NFÜ közötti viszonyt a KOR IH-val kötött VOP szerződés szabályozza 6 –A Hálózatfejlesztési Iroda (HFI) hálózat szakmai irányítása a Pólus Program Iroda feladata –A Pólus Program Iroda (PPI) Kft. a MAG Zrt. tulajdonában áll –A PPI feletti szakmai irányítást a miniszter, illetve a SIB gyakorolja –Az PPI feladata a pólus program szereplői és kiírásai közötti koordináció 4 Pólus Irodák 7 –A hálózatfejlesztők szorosan együttműködnek a helyi pólus irodákkal ‘NFÜ’ Tanácsadók Hálózatfejlesztési Iroda GOP IHROP IHHEP IH KSZ 1KSZ 2KSZ 3 VOP KM KDDDDA ÉMÉA 3 6 5 4 4 4 7 NYD 33 A pólus program szervezete egy többlépcsős hierarchiában megvalósuló, sokszereplős rendszer Pólus program végrehajtási rendszer Pólus Program Iroda Forrás: PPI, HFI, EPAP

34 Hálózatfejlesztési Iroda 34 A HFI-Debrecen eddigi és folyamatban lévő feladatai (2/1) Forrás: PPI, HFI, EPAP Rövid leírásHFI-Debrecen Potenciális klaszterek azonosítása A gazdaságfejlesztési és kooperációs potenciál folyamatos feltárása, klaszterfejlesztési területek kiválasztása Adatgyűjtés: tanulmányok, elemzések, média Személyes interjúk alapján Kapcsolat- építés Kulcs szereplők (klaszterek és menedzserek, potenciális klaszterek és tagok) felkutatása Kapcsolattartás Vállalkozások, intézmények felkeresése Kapcsolatépítés vállalkozások között, illetve vállalkozások és intézmények között Közvetítés klaszterek között Klaszterfejlesztési és támogatási politika megismertetése Prezentációk tartása, előadók, work- shopok szervezése Információk, hírlevelek küldése (klaszterpályázatok, rendezvények stb.) Információk kérése Klaszterakkreditáció kalibrálása (klaszterek esetében) HFI-k részt vállalnak a klaszterek létesítésében…

35 Hálózatfejlesztési Iroda 35 A HFI-Debrecen eddigi és folyamatban lévő feladatai (2/2) Forrás: PPI, HFI, EPAP Rövid leírásHFI-Debrecen Szervezet- építés Ajánlások a klaszter szervezet kialakításához Menedzser szervezet működési formája, felépítése és vezetési mechanizmusa Szervezeti és Működési Szabályzat tartalma Segítségnyújtás tagtoborzásban, ajánlattétel a klaszter összetételére Projektek Ajánlások a stratégia kialakításához Segítségnyújtás a stratégiai keretek összeállításában Ajánlások a szolgáltatások kialakításához Módszertani ajánlások a kompetencia térkép összeállításához Részvétel a tagok szolgáltatási igényeinek felmérésében Szolgáltatási lehetőségek ajánlása (a klaszter profiljához és a menedzsmenthez igazítva) Stratégia Szolgáltatás Közös projektgenerálás Lehetőség szerint részvétel néhány (kezdeti) projekt megvalósításban (terv) Megtakarítási projektek ajánlása Projektgeneráláshoz fórum, pályázati források, külső partnernek kiajánlása..és folyamatosan segítséget nyújtanak a hálózatok fejlődéséhez

36 Hálózatfejlesztési Iroda 36 Tartalom ● A klaszterről általában ● A Pólus Program bemutatása ● Vállalkozásfejlesztés és pályázati támogatások ● Hálózatfejlesztési Iroda működése ● ‘Hazai tükör’ – ÉA-i Régió klaszterei

37 Hálózatfejlesztési Iroda KlaszterProfilMenedzsment székhelye Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter (Akkreditált; alapítás: 2007.) Gyógyszeripar, gyógyszerfejlesztés, humán biotechnológia, diagnosztikum, funkcionális élelmiszerek Debrecen – HB megye Pharmapolis Életminőség Klaszter (Akkreditált; alapítás: 2007.) Gyógyszeripar, gyógyszerfejlesztés Debrecen – HB megye Észak-alföldi Informatikai Klaszter (Alapítás: 2007.03.30) Informatika, kommunikációs technológia, szoftverfejlesztés Debrecen – HB megye Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszter (Alapítás: 2008. július 1.) Informatika, kommunikációs technológia, szoftverfejlesztés Debrecen – HB megye Észak-alföldi Audiovizuális Média és Kreatív Iparági Klaszter (Alapítás: 2008.) Média és Kreatív IparDebrecen – HB megye Forrás: HFI Debrecen Feltérképezett klaszterek az ÉA-i Régióban (5/1) A régióban már számos iparágban megjelent a hálózatosodás igény 37

38 Hálózatfejlesztési Iroda KlaszterProfilMenedzsment székhelye Záhony Térségi Logisztikai Klaszter (Alapítás: 2006.02.13) Logisztika (elsődlegesen vasúti cargo) Záhony – SzSzB megye INNOSTRADA Észak-alföldi Regionális Innovációs Kompetencia Klaszter (Alapítás: 2007.09.27.) Innováció alapú együttműködések Szolnok – JNSz megye Észak-alföldi Termál Klaszter (Alapítás: 2005.09.22.) Gyógy-, termál, spa és kapcsolódó szolgáltatók együttműködése Szolnok – JNSz megye Kaba Zöldipari Klaszter (Alapítás: 2006.05.) Alternatív energia - térségi gazdaságfejlesztés Kaba – HB megye Közép-európai Termálvíz Kutatási Klaszter (Alapítás: 2007.) Termálvízkutatás (nemzetközi projekt) Debrecen – HB megye Technológiai és Innovációs Környezetetikai Klaszter (Alapítás: 2008.) KörnyezetiparDebrecen – HB megye Feltérképezett klaszterek az ÉA-i Régióban (5/2) Jellemző klaszterfejlesztési területek a gyógyszeripar, információs technológia, élelmiszeripar, logisztika vagy a turizmus 38 Forrás: HFI Debrecen

39 Hálózatfejlesztési Iroda KlaszterProfilMenedzsment székhelye Róna-Juh Klaszter (Alapítás: 2007.09.20) Agrárinnováció, termelés- technológiai fejlesztések Karcag – B.újfalu JNSz megye Sz-Sz-B. Megyei Kézművesipari Szolgáltató klaszter (Alapítás: 2008.04.28.) A térség kézművesipari szereplőinek (KKV-K) összefogása Nyíregyháza – SzSzB megye PRIZMATECH Debreceni Műszergyártó és Fejlesztő Klaszter (Alapítás: 2008.08.16.) Alkalmazott kutatásDebrecen – HB megye Észak-alföldi Gépipari-Beszállítói Klaszter (Alapítás: 2008.08.28.) GépiparTörökszent- miklós - JNSz megye Innovatív Turizmus Klaszter (Alapítás)TurizmusSzolnok – JNSz megye Első Magyar Számviteli és Adószakértői Klaszter (Alapítás: 2008.) Számviteli, adószakértő tevékenység Nyírbátor – SzSzB megye Feltérképezett klaszterek az ÉA-i Régióban (5/3) A klaszterek egy jelentős részét a pályázati forrásesélyek hívták életre 39 Forrás: HFI Debrecen

40 Hálózatfejlesztési Iroda KlaszterProfilMenedzsment székhelye Észak-Alföldi Regionális Élelmiszer- Innovációs Klaszter (Alapítás: 2008.) Élelmiszer-innovációNyíregyháza – SzSzB megye Észak-Alföldi Regionális Élelmiszerlánc- Innovációs Klaszter (Alapítás: 2008.) Élelmiszer-innovációNyírtelek – SzSzB megye Kelet-magyarországi Húsipari Klaszter (Alapítás: 2008.) HúsiparHajdúdorog – HB megye Létesítményenergetikai Klaszter (Alapítás: 2008.) Építőipar, épületgépészet, energetika Debrecen – HB megye Plato Innovatív Vállalkozók Klasztere (Alapítás: 2008.) Vállalkozói összefogásNyíregyháza – SzSzB megye Plan-Net.hu Építőipari Mérnöki Hálózati Klaszter (Alapítás: 2008.) Építőipari mérnöki hálózatNyíregyháza – SzSzB megye Feltérképezett klaszterek az ÉA-i Régióban (5/4) Néhány iparágon belül több klaszterkezdeményezés is megkezdte működését 40 Forrás: HFI Debrecen

41 Hálózatfejlesztési Iroda Klaszter (inaktív)ProfilMenedzsment székhelye Kelet-magyarországi Opto-mechatronikai Klaszter (Alapítás: 2002. – jelenleg inaktív) Optomechatronika (optikai lencse, optikai szálak stb.) Mátészalka – SzSzB megye Észak-alföldi Személyszállítási Klaszter (Alapítás: 2008.06.16. – jelenleg inaktív) Személyszállító társaságok együttműködése Debrecen – HB megye Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Termál Klaszter (Alapítás: 2002.05.12 – jelenleg inaktív) Gyógy-, termál, spa és kapcsolódó szolgáltatók együttműködése Szolnok – JNSz megye Tisza Klaszter (megszűnt)Zöldség-gyümölcs konzervipar Nyíregyháza – SzSzB megye Alföldi Gazdaság-élénkítő (ÁG) Klaszter (megszűnt) Gépgyártás (mezőgazdasági gépgyártás, hűtőgépgyártás) Szolnok – JNSz megye Szolnoki Logisztikai Klaszter (megszűnt)Térségi logisztika (közúti fuvarozás, raktározás) Szolnok – JNSz megye Feltérképezett klaszterek az ÉA-i Régióban (5/5) Több klaszter közös érdekek és finanszírozási forrás híján beszűntette működését 41 Forrás: HFI Debrecen

42 Hálózatfejlesztési Iroda Tervezett profilA menedzsment tervezett székhelye (megye) Gépipari beszállítóJNSz ElektronikaJNSz Képzés-szaktanácsadásSzSzB Élelmiszer-feldolgozásHBM GumigyártásSzSzB HulladékgazdálkodásHBM JárműkereskedelemSzSzB Befektetői és TanácsadóHBM Szeszesital és gyümölcstermesztés technológiaSzSzB Térségi vállalkozói együttműködésekHBM Ipari parkok összefogásaHBM További klaszter elképzelések, kezdeményezések az ÉA-i Régióban Számos további potenciális klaszterfejlesztési területtel rendelkezik a régió 42 Forrás: HFI Debrecen

43 Hálózatfejlesztési Iroda Köszönöm a figyelmet! Hradeczky Zsolt E-mail: hradeczky.zsolt@polusiroda.hu Pólus Program Hálózatfejlesztési Iroda - Debrecen 4025 Debrecen, Piac u. 59. Mobil: +36 30 388 65 10 Telefon: + 36 52 521 480 Fax: + 36 52 521 481 www.nfu.hu/polus www.polusprogram.eu