Társadalmi–statisztikai városfogalom Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2015/2016, II. félév.

Az előadások a következő témára: "Társadalmi–statisztikai városfogalom Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2015/2016, II. félév."— Előadás másolata:

1 Társadalmi–statisztikai városfogalom Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.hu

2 2 1. Gazdasági–funkcionális városfogalom 1.A Településhálózaton belüli sokoldalú és központi szerepkörök 1.B A mezőgazdaság szerény jelentősége 2. Társadalmi–statisztikai városfogalom 2.A Nagyobb népességszám 2.B Nagyobb népsűrűség 3. Településképi–urbanisztikai városfogalom 3.A Sűrűbb beépítés 3.B Nagyobb átlagszintszám

3 3 2. Társadalmi–statisztikai városfogalom Városok, urbanizált terek meghatározása: Városok, urbanizált terek meghatározása: –Egyre több ország: mennyiségi megközelítés (ún. statisztikai városfogalom) –Városok, urbanizált terek lehatárolásának alapja: kritikus népességszám vagy népsűrűség Mindkét jelzőszám előnye: Mindkét jelzőszám előnye: –Viszonylag egyszerűen elérhető –Objektíven megragadható Népszerű, széles körben alkalmazott módszere a városok definiálásának Népszerű, széles körben alkalmazott módszere a városok definiálásának Több ország: statisztikai városfogalmat együtt alkalmazzák a funkcionális városfogalommal Több ország: statisztikai városfogalmat együtt alkalmazzák a funkcionális városfogalommal

4 4 1. Gazdasági–funkcionális városfogalom 1.A Településhálózaton belüli sokoldalú és központi szerepkörök 1.B A mezőgazdaság szerény jelentősége 2. Társadalmi–statisztikai városfogalom 2.A Nagyobb népességszám 2.B Nagyobb népsűrűség 3. Településképi–urbanisztikai városfogalom 3.A Sűrűbb beépítés 3.B Nagyobb átlagszintszám

5 5 2.A Nagyobb népességszám Városok: településhálózat népesebb tagjai Városok: településhálózat népesebb tagjai Települések népességszáma: „fontosság” közvetett mérőszáma  önmagában elárulja településhierarchiában betöltött helyet Települések népességszáma: „fontosság” közvetett mérőszáma  önmagában elárulja településhierarchiában betöltött helyet Ipari forradalom: modern városok: egyre nagyobb népességszámúak  markánsabban elkülöníthetők a falvaktól  népességszám jelentősége felértékelődött Ipari forradalom: modern városok: egyre nagyobb népességszámúak  markánsabban elkülöníthetők a falvaktól  népességszám jelentősége felértékelődött Országok jelentős részénél városi jogállás egyetlen kritériuma: egy adott kritikus népességszámküszöb Országok jelentős részénél városi jogállás egyetlen kritériuma: egy adott kritikus népességszámküszöb –Ahol nem volt hagyománya a történelmileg örökölt király adományozásán alapuló városi rangnak  függetlenedés után eleve a népessségszámhoz kötött a városfogalom (pl. USA: 2500 fő)

6 6 Kritikus küszöbérték: világszerte szélsőségesen változó kritikus küszöbérték Alacsonyabb népességszámhoz kötött városfogalom: fejlettebb, alacsonyabb népsűrűségű országok (vannak kivételek) Alacsonyabb népességszámhoz kötött városfogalom: fejlettebb, alacsonyabb népsűrűségű országok (vannak kivételek) –Ritkábban lakott, fejlett északi országok (Dánia, Svédország): 200 –Írország: 1500 –Több EU tagállam (pl. Franciaország, Hollandia, Luxemburg és Németország): 2000 –Ausztria: 5000 –D-eui országok (Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország): 10 ezer Ázsia egyes országai: többszörös Ázsia egyes országai: többszörös –Szíria: 20 ezer –Japán: 50 ezer

7 7 2.A Nagyobb népességszám Változó határértékek  országonként eltérő tartalom párosul a város fogalmához Változó határértékek  országonként eltérő tartalom párosul a város fogalmához –Valahol: néhány száz fős kistelepülések is –Máshol még a több ezer fősek sem Ez ellehetetleníti az országok városodottságának objektív összevetését Ez ellehetetleníti az országok városodottságának objektív összevetését Összehasonlíthatóság érdekében nagyobb nemzetközi szervezetek, tudományos kutatások: Összehasonlíthatóság érdekében nagyobb nemzetközi szervezetek, tudományos kutatások: –Városok: meghatározott népességszám feletti települések (hivatalos városi jogállás helyett) ENSZ Statisztikai Hivatala (UNSTAT): ENSZ Statisztikai Hivatala (UNSTAT): –5000 fő felett városi települések („urban settlements”) –ENSZ meghatározást számos ország átvette –Főleg később függetlenedő államok (pl. Szlovákia) Európai Statisztikusok Konferenciája 1964: Európai Statisztikusok Konferenciája 1964: –10 ezer fő felett: városok („urban localities”) –2–10 ezer fő között: részben városi települések („semi-urban localities”) –Később az ENSZ ajánlásává vált 1970-es európai népszámlálásokhoz

8 8 Városok népesség szerinti nagyságkategóriái Lakosságszám alapján elkülöníthető: Lakosságszám alapján elkülöníthető: –Város és falu –Ezeken belüli nagyságkategóriák C. A. Doxiadis: 12 szintű (ekisztikai) településrendszer C. A. Doxiadis: 12 szintű (ekisztikai) településrendszer –7. szint: kisváros („small polis”) – 10–75 ezer –8. szint: város („polis”) 75 – 500 ezer –9. szint: nagyváros („small metropolis”) – 500 ezer felett Általánosabban elfogadott Általánosabban elfogadott –Kisváros: 20 ezer fő alatt –Középváros: 20–500 ezer fő –Nagyváros: 500 ezer fő felett Regionális nagyváros: 500 ezer – 1 millió Regionális nagyváros: 500 ezer – 1 millió Metropolisz: 1–10 millió Metropolisz: 1–10 millió Megapolisz: 10 millió felett Megapolisz: 10 millió felett

9 9 Nagyvárosok (500 e <) Nagyvárosok lehatárolása még nehezebb Nagyvárosok lehatárolása még nehezebb „Nagy” „Nagy” –Méret (inkább népességszám mint terület): köznyelv, tudomány –Fontosság, városhierarchiában betöltött pozíció: nem ragadható meg egyetlen mérőszámmal  fontosság nem feltétlen azonos a nagysággal Nagyváros fogalma változó Nagyváros fogalma változó –Időben: XX. sz-i gyors urbanizáció  egyre nagyobb küszöbérték (századfordulón 100 ezer, ma 500 ezer) –Földrajzilag: térségenként eltérő városhálózat  K-Köz-Eu 100 ezer, Eu 500 ezer) Köztes-Európa Köztes-Európa –Kevesebb nagyváros –Több középváros –Kevesebb kisváros

10 10 10 mó feletti megavárosok Eu: szub- és dezurbanizáció  nagyvárosok növekedése lelassult  nem jellemző (csak Isztambul és Moszkva) Eu: szub- és dezurbanizáció  nagyvárosok növekedése lelassult  nem jellemző (csak Isztambul és Moszkva) Globális perifériák: XX. sz-i demográfiai robbanással párhuzamosan jöttek létre a megavárosok (megapoliszok/óriásvárosok) Globális perifériák: XX. sz-i demográfiai robbanással párhuzamosan jöttek létre a megavárosok (megapoliszok/óriásvárosok)

11 11 Köztes-Eu: kevés milliós metropolisz Belgrád, Budapest, Bukarest, Prága, Szófia és Varsó Belgrád, Budapest, Bukarest, Prága, Szófia és Varsó Történelmileg nem fejlődhettek ki erős szuverén fővárosok Történelmileg nem fejlődhettek ki erős szuverén fővárosok –Sokáig hiányzó vagy korlátozott önálló államiság, külső nagyhatalmakhoz (német–osztrák, török és orosz) tartoztak –Kései függetlenség: csak a XIX–XX. sz-ban (SZU megszállás alatt ez is néveleges) 1920–1990: fővárosok tudatos erősítése 1920–1990: fővárosok tudatos erősítése –I. vh utáni határváltoztatások: birodalmak közötti kisebb-nagyobb, többnemzetiségű ütközőállamok  többségi államalkotó nemzet tudatos államépítése: erős, szimbolikus fővárosok megteremtése (Belgrád, Bukarest és Prága) –1950-es évek: centralizált szocialista államhatalom fővárosok fejlesztését preferálta  egykori szocialista fővárosok köre ≈ metropoliszok köre (kiv. Tirana) Ma: kis országméret nem kedvez metropoliszok kifejlődésének Ma: kis országméret nem kedvez metropoliszok kifejlődésének –1990-es függetlenség, de mesterségesen létrehozott szövetségi államok (Csehszl., Jugoszl., SZU) széthullottak –18 kis méretű ország (átl: 7 mó fő, 80 e km 2 )

12 12 A hazai városok népességszám szerinti osztályozása, 2012. Városnagyság -kategória Népesség- szám (fő) Kategóriához tartozó hazai városok száma (db) össznépes- sége (fő) népesség- aránya (%) Nagyváros500 e felett1174004125 Óriásváros (megapolisz) 10 mó felett 000 Világváros (metropolisz) 1–10 mó1174004125 Regionális nagyváros 500 e–1 mó 000 Középváros20–500 e58303657544 Kisváros20 e alatt269216268631 Összes város32869309302100

13 13 Regionális nagyvárosok (500 e – 1 millió fő) erős hiánya, 4 fő típusa 1. Policentrikus nagyvároshálózat csak Lengyelo-ban –Történelmileg önálló központok fejlődhettek ki a 3 részre szabdalt lengyel területeken Varsó: Orosz Birodalom lengyel területei, pl. Mazóvia Varsó: Orosz Birodalom lengyel területei, pl. Mazóvia Breslau (Wrocław): német Szilézia Breslau (Wrocław): német Szilézia Krakkó (régi államközpont) + 1945-ben elcsatolt Lemberg (Lwow): Galícia Krakkó (régi államközpont) + 1945-ben elcsatolt Lemberg (Lwow): Galícia Poznań: X–XI. sz-i korai lengyel államközpont (Ny-on) Poznań: X–XI. sz-i korai lengyel államközpont (Ny-on) Łódź: pamutipari és kereskedelmi központ Łódź: pamutipari és kereskedelmi központ –Lengyel közlekedési hálózat rácsos (nem Varsó-centrikus) 2. Rszvált. után függetlenedő kisebb országok (max: Horváto 4 mió – Horváto.)  metropolisz helyett regionális nagyváros (maga a főváros) –Rszvált. után függetlenedő kisebb országok új fővárosai: Kisinyov (Chişinău), Rīga, Vilnius és Zágráb – kiv. Tirana

14 14 Regionális nagyvárosok (500 e – 1 millió fő) erős hiánya, 4 fő típusa 3. Több ország (pl. Mo.) nincs igazi regionális nagyváros miós főváros után –Kárpát-medence: történelmileg nem alakultak ki Budapest erős ellenpólusai Sugaras közút- és vasúthálózat Sugaras közút- és vasúthálózat Unitárius állami berendezkedés Unitárius állami berendezkedés –2. város nagy lemaradással: Debrecen és Újvidék 200 ezer, Brno, Craiova és Plovdiv 300 ezer feletti 4. Egyáltalán nem rendelkezik nagyvárossal –Rszváltáskor függetlenedő kisországok: főleg jugoszláv utódállamok (Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szlovénia), valamint Szlovákia és Észtország

15 15 Regionális nagyvárosok (500 e – 1 millió fő) Rszvált. után függetlenedő kisebb országok (max: Horváto 4 mió – Horváto.)  metropolisz helyett regionális nagyváros (maga a főváros) Rszvált. után függetlenedő kisebb országok (max: Horváto 4 mió – Horváto.)  metropolisz helyett regionális nagyváros (maga a főváros) –Rszvált. után függetlenedő kisebb országok új fővárosai: Kisinyov (Chişinău), Rīga, Vilnius és Zágráb – kiv. Tirana Több ország (pl. Mo.) nincs igazi regionális nagyváros miós főváros után Több ország (pl. Mo.) nincs igazi regionális nagyváros miós főváros után –Kárpát-medence: történelmileg nem alakultak ki Budapest erős ellenpólusai Sugaras közút- és vasúthálózat Sugaras közút- és vasúthálózat Unitárius állami berendezkedés Unitárius állami berendezkedés –2. város nagy lemaradással: Debrecen és Újvidék 200 ezer, Brno, Craiova és Plovdiv 300 ezer feletti Egyáltalán nem rendelkezik nagyvárossal Egyáltalán nem rendelkezik nagyvárossal –Rszváltáskor függetlenedő kisországok: főleg jugoszláv utódállamok (Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szlovénia), valamint Szlovákia és Észtország

16 16 Kis- és középvárosok fejlődésének sajátosságai Közép-Európában

17 17 Középvárosok (20–500 e) 20–500 ezres középváros: jellegzetes K-kö- és DK-eu-i településnagyság-kategória 20–500 ezres középváros: jellegzetes K-kö- és DK-eu-i településnagyság-kategória –Ny-Eu: kevésbé meghatározó –Mo: 3 mó fő ≈ városlakók fele Jellegzetes középvárostípusok Köztes-Eu-ban: Jellegzetes középvárostípusok Köztes-Eu-ban: 1.Újonnan függetlenedett utódállamok új fővárosai 2.Régió- és megyeszékhelyek 3.„Szocialista iparvárosok” 4.Agglomerációs középvárosok

18 18 1. újonnan függetlenedett utódállamok új fővárosai 2 altípus: 2 altípus: –Fővárosi funkciók rövidebb–hosszabb ideig korábban is: Pozsony és Tallin –Korábban max (jugoszláv) tartományi– tagállami székhely: Podgorica, Pristina, Szarajevó és Szkopje Ma komoly fejlődési impulzus többi középvároshoz képest  eu-i városhierarchia magasabb szintjére kerülhetnek Ma komoly fejlődési impulzus többi középvároshoz képest  eu-i városhierarchia magasabb szintjére kerülhetnek

19 19 2. régió- és megyeszékhelyek 1950–1960-as évek: elhibázott gazdaságpolitika  túlzottá váló fővárosi koncentrációk  ellensúlyozásukra 1970-es évektől, szocialista országok: településhálózat-fejlesztési, beruházási politika fő kedvezményezettjei: pl. Nyíregyháza, Salgótarján, Székesfehérvár vagy Tatabánya 1950–1960-as évek: elhibázott gazdaságpolitika  túlzottá váló fővárosi koncentrációk  ellensúlyozásukra 1970-es évektől, szocialista országok: településhálózat-fejlesztési, beruházási politika fő kedvezményezettjei: pl. Nyíregyháza, Salgótarján, Székesfehérvár vagy Tatabánya Szűkösen rendelkezésre álló erőforrások  megyeszékhelyeket és egyéb középvárosokat favorizáló forráselosztás Szűkösen rendelkezésre álló erőforrások  megyeszékhelyeket és egyéb középvárosokat favorizáló forráselosztás –Fejlesztő beruházások tiltása a falvak számára a fővároshoz képest sokkal végzetesebb veszély –Megyei pártpolitikusok megyéjük fejlesztésére szánt állami forrásokból saját megyeszékhelyeiket gazdagították Paradoxon: nem megyei város megyeszékhelyek jártak jól (akkor még voltak ilyenek) Paradoxon: nem megyei város megyeszékhelyek jártak jól (akkor még voltak ilyenek) –Nem csupán a magának a városnak, hanem az egész megyének szánt fejlesztési források felett gazdálkodhattak –Súlyos következmények megye kisvárosaira és falvaira

20 20 3. ún. „szocialista iparvárosok” Mesterségesen hozták létre erőltetett iparosítás Mesterségesen hozták létre erőltetett iparosítás Főleg bányászati, nehézipari vagy vegyipari célú zöldmezős beruházással Főleg bányászati, nehézipari vagy vegyipari célú zöldmezős beruházással Több mint száz példa Köz- és K-Euban Több mint száz példa Köz- és K-Euban –Lengyelo.: Nova Huta –Bulg.: Dimitrovo –Mo.: Ajka, Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló vagy Várpalota Hirtelen felfejlesztett + egy vagy néhány gyáras  rszvált. után gazdasági és demográfiai válság Hirtelen felfejlesztett + egy vagy néhány gyáras  rszvált. után gazdasági és demográfiai válság

21 21 4. agglomerációs középvárosok Épp a legutóbbi évtizedekben figyelhető meg egy igen dinamikus növekedés a nagyvárosi szuburbanizáció elmélyülésével Épp a legutóbbi évtizedekben figyelhető meg egy igen dinamikus növekedés a nagyvárosi szuburbanizáció elmélyülésével Ezek egy részének több tízezres népességszáma ma már vetekszik egyes megyeszékhelyekkel is Ezek egy részének több tízezres népességszáma ma már vetekszik egyes megyeszékhelyekkel is Ilyen agglomerációs középváros például Érd, Gödöllő vagy Vác (Budapest), Barcsa / Borča (Belgrád), Brandýs nad Labem–Stará Boleslav (Prága), Luboń (Poznań), Piaseczno (Varsó) vagy Wieliczka (Krakkó esetében) Ilyen agglomerációs középváros például Érd, Gödöllő vagy Vác (Budapest), Barcsa / Borča (Belgrád), Brandýs nad Labem–Stará Boleslav (Prága), Luboń (Poznań), Piaseczno (Varsó) vagy Wieliczka (Krakkó esetében) Jellemzőjük, hogy számos lakossági szolgáltatás (oktatás, egészségügy, kultúra) sokszor azonban csak késve követi a gyors betelepülést, igaz ez a hiány csak relatív, mert kiváló közlekedési infrastruktúrájuk (ezt az ingázás követeli meg) révén a nagyvárosi ellátóintézmények könnyen elérhetőek Jellemzőjük, hogy számos lakossági szolgáltatás (oktatás, egészségügy, kultúra) sokszor azonban csak késve követi a gyors betelepülést, igaz ez a hiány csak relatív, mert kiváló közlekedési infrastruktúrájuk (ezt az ingázás követeli meg) révén a nagyvárosi ellátóintézmények könnyen elérhetőek

22 22 Középvárosok: 4. agglomerációs középvárosok A rendszerváltás után a kiváló közlekedésföldrajzi adottságaik (autópálya, HÉV, vasút) és nagyvároshoz közeli fekvésük révén a külföldi működőtőkebefektetések és a központi városból kitelepülő hazai vállalatok (ipari és szolgáltatási szuburbanizáció) kedvelt célhelyei A rendszerváltás után a kiváló közlekedésföldrajzi adottságaik (autópálya, HÉV, vasút) és nagyvároshoz közeli fekvésük révén a külföldi működőtőkebefektetések és a központi városból kitelepülő hazai vállalatok (ipari és szolgáltatási szuburbanizáció) kedvelt célhelyei Korábban az ilyen városokat előbb utóbb bekebelezte a nagyváros Korábban az ilyen városokat előbb utóbb bekebelezte a nagyváros Ha nem válnak egyszerű alvóvárosokká, hanem számos központi szerepkört (pl. egyetem, turisztikai események, látnivalók) betöltenek (posztszuburbanizáció), jó eséllyel válhatnak a városrégió alközpontjaivá (pl. Gödöllő a 2011-es magyar EU elnökség idején számtalan fontos nemzetközi találkozónak adott otthont) Ha nem válnak egyszerű alvóvárosokká, hanem számos központi szerepkört (pl. egyetem, turisztikai események, látnivalók) betöltenek (posztszuburbanizáció), jó eséllyel válhatnak a városrégió alközpontjaivá (pl. Gödöllő a 2011-es magyar EU elnökség idején számtalan fontos nemzetközi találkozónak adott otthont)

23 23 Kisvárosok (20 e >) Ny-Eu: városlakók közel fele valamely kisvárosokban él Ny-Eu: városlakók közel fele valamely kisvárosokban él –Németalföld, Pó-völgy: kisvárosok sűrű szövedéke középkor, kora újkori idők óta Köztes-Eu: kisvárosok népességaránya 15–30 % körüli (Magyarországon 31 %) Köztes-Eu: kisvárosok népességaránya 15–30 % körüli (Magyarországon 31 %) –A helyi piaci funkciót betöltő járásszékhelyek (pl. Szigetvár) Hagyományosan már falusi vonzáskörzettel rendelkező kézműves– kereskedő városkák voltak Hagyományosan már falusi vonzáskörzettel rendelkező kézműves– kereskedő városkák voltak Polgári közigazgatás és a vasútépítés nyomán váltak központtá Polgári közigazgatás és a vasútépítés nyomán váltak központtá –Mezővárosok (pl. Kisújszállás) Kisvároshálózat a szocializmus évtizedeiben még kevésbé fejlődött, háromféle funkció tekintetében is hátrányt szenvedett Kisvároshálózat a szocializmus évtizedeiben még kevésbé fejlődött, háromféle funkció tekintetében is hátrányt szenvedett 1.Agrárszervező funkció: piac, agrárértelmiség 2.Ipari funkció 3.Járásszékhelyek: közigazgatási funkció

24 24 Kisvárosok (20 e >): agrárszervező funkció Kisvárosok piacai: hagyományosan fontos szerepe a környékbeli agrártermékek értékesítésében Kisvárosok piacai: hagyományosan fontos szerepe a környékbeli agrártermékek értékesítésében Szocialista tsz-k kialakítása: tsz-ek helyi kereskedelem helyett közvetlenül az állami felvásárlókhoz kapcsolódtak  funkcióvesztés Szocialista tsz-k kialakítása: tsz-ek helyi kereskedelem helyett közvetlenül az állami felvásárlókhoz kapcsolódtak  funkcióvesztés Később tsz-k összevonása („racionalizálása”): tsz-központ, agrárértelmiség csak a nagyobb városokban Később tsz-k összevonása („racionalizálása”): tsz-központ, agrárértelmiség csak a nagyobb városokban

25 25 Kisvárosok (20 e >): ipari funkció Ezt a veszteséget kárpótolhatták volna az ipari beruházások, azonban ezek is elmaradtak Ezt a veszteséget kárpótolhatták volna az ipari beruházások, azonban ezek is elmaradtak Az 1950-es és 1960-as években erőltetett iparosítás erőteljesen fővárosokra és a nehézipar számára hasznos (vélt vagy valós) nyersanyaglelőhelyekre koncentrált (ipari tengely) Az 1950-es és 1960-as években erőltetett iparosítás erőteljesen fővárosokra és a nehézipar számára hasznos (vélt vagy valós) nyersanyaglelőhelyekre koncentrált (ipari tengely) Az 1970-es évektől a településhálózat-fejlesztés céljává vált a nagyvárosi ipari koncentráció enyhítése, ez azonban elsődlegesen a középvárosok javára szolgált Az 1970-es évektől a településhálózat-fejlesztés céljává vált a nagyvárosi ipari koncentráció enyhítése, ez azonban elsődlegesen a középvárosok javára szolgált Ipari beruházások híján pedig az azokkal járó lakás-, közüzemi és intézményi infrastruktúra fejlesztése is kimaradt a tervekből (engedélyekből) Ipari beruházások híján pedig az azokkal járó lakás-, közüzemi és intézményi infrastruktúra fejlesztése is kimaradt a tervekből (engedélyekből) Ha megkésve volt is a kisvárosok körében szerényebb iparosítás, ez már nem generált népesedést, sőt a kisvárosi életminőség romlásával az elvándorlások nyomán megkezdődőtt a demográfiai hanyatlásuk is Ha megkésve volt is a kisvárosok körében szerényebb iparosítás, ez már nem generált népesedést, sőt a kisvárosi életminőség romlásával az elvándorlások nyomán megkezdődőtt a demográfiai hanyatlásuk is

26 26 Kisvárosok (20 e >): közigazgatási funkció – járásszékhelyek Hagyományos kisvárosi funkció a járási szintű közigazgatási feladatok ellátása Hagyományos kisvárosi funkció a járási szintű közigazgatási feladatok ellátása Késői szocializmus: több ország (Bulgária, Lengyelország, Magyarország, Románia) a háromszintű közigazgatás helyett (megye–járás–település) kétszintű közigazgatás (megye–település)  járások felszámolása  kisvárosok térségi szervező funkciójának vége Késői szocializmus: több ország (Bulgária, Lengyelország, Magyarország, Románia) a háromszintű közigazgatás helyett (megye–járás–település) kétszintű közigazgatás (megye–település)  járások felszámolása  kisvárosok térségi szervező funkciójának vége Igaz: kisvárosi turizmusnak előnye, hogy nincsenek szocialista hivatalépületek településközpontban – szemben pl. Szlovákiával, ugyanakkor a rendszerváltás után bevezetett közigazgatási funkciók nélküli kistérségi rendszer továbbra sem tudta „közelebb hozni” a kisvárosokat a vidékükhöz Igaz: kisvárosi turizmusnak előnye, hogy nincsenek szocialista hivatalépületek településközpontban – szemben pl. Szlovákiával, ugyanakkor a rendszerváltás után bevezetett közigazgatási funkciók nélküli kistérségi rendszer továbbra sem tudta „közelebb hozni” a kisvárosokat a vidékükhöz Az infrastrukturális hiányok felszámolása segíthet abban, hogy a kisvárosok a vállalkozói, szórakoztató–szabadidős tevékenységek, vagy az agrobiznisz helyi központjaivá válhassanak, de talán a legpozitívabb tendencia, hogy a 2013-as járásrendszer számos kisvárosnak végre visszaadja hagyományos közigazgatásszervezési szerepét Az infrastrukturális hiányok felszámolása segíthet abban, hogy a kisvárosok a vállalkozói, szórakoztató–szabadidős tevékenységek, vagy az agrobiznisz helyi központjaivá válhassanak, de talán a legpozitívabb tendencia, hogy a 2013-as járásrendszer számos kisvárosnak végre visszaadja hagyományos közigazgatásszervezési szerepét

27 27 1. Gazdasági–funkcionális városfogalom 1.A Településhálózaton belüli sokoldalú és központi szerepkörök 1.B A mezőgazdaság szerény jelentősége 2. Társadalmi–statisztikai városfogalom 2.A Nagyobb népességszám 2.B Nagyobb népsűrűség 3. Településképi–urbanisztikai városfogalom 3.A Sűrűbb beépítés 3.B Nagyobb átlagszintszám

28 28 Népességszám: kevésbé árulja el a település fontosságát Népességszám: Népességszám: –+ Egyik legegyszerűbben elérhető jelzőszám –– DE: egyre kevésbé mutatja a településhierarchiában betöltött szerepet  kevésbé tekinthető a fontosság közvetett mérőszámának Okok Okok 1.Városok tényleges határa nehezen állapítható meg – XX. sz.: városok és sűrűn lakott környezetük összenőttek – Tényleges, kompakt városi tér > közigazgatási értelemben vett város – Városok közigazgatási területének kibővítése csak később követi az urbanizációs folyamatokat

29 29 2.B Nagyobb népsűrűség 2.Elmúlt évtizedek: elővárosba kiköltözés  város népességfogyás – Szuburbanizáció: városnövekedés súlypontja áttevődik a város közigazgatási határán kívül eső, de ahhoz fizikailag is szorosan kapcsolódó elővárosi övezetbe – Város népességszáma fogy, de kompakt városi tér teljes népességszáma nem feltétlenül csökken – Kiköltözők a városrégióban maradnak  központi város fogyó népessége nem jelenti a város településhierarchiában betöltött romló pozícióját – Egyszerű népességfogyás helyett népességátrendeződés a szűk adminisztratív határain túlterjedő, funkcionálisan kompakt városon belül  e városok továbbra is őrzik szerepüket

30 30 2.B Nagyobb népsűrűség Települések összenövésével kialakult városrégiók, városi népességtömörülések lehatárolásához a népességszámnál alkalmasabb a népsűrűség Települések összenövésével kialakult városrégiók, városi népességtömörülések lehatárolásához a népességszámnál alkalmasabb a népsűrűség Különösen a fejlett világban terjedt el ez a megközelítés, ahol a városi és vidéki térségek között már egyre kevésbé differenciál a nem mezőgazdaság keresők aránya a vidéki tercierizálódás következtében Különösen a fejlett világban terjedt el ez a megközelítés, ahol a városi és vidéki térségek között már egyre kevésbé differenciál a nem mezőgazdaság keresők aránya a vidéki tercierizálódás következtében Agrárkeresők aránya USA 2, EU 5–6 %, de vidéken élők aránya nagyobb  vidéki foglalkoztatottak nem mezőgazdaságból élnek Agrárkeresők aránya USA 2, EU 5–6 %, de vidéken élők aránya nagyobb  vidéki foglalkoztatottak nem mezőgazdaságból élnek Ma OECD (fejlett országokat tömöríti): gazdasági szerkezet helyett népsűrűséget alkalmazzák városi és rurális területek megkülönböztetésére Ma OECD (fejlett országokat tömöríti): gazdasági szerkezet helyett népsűrűséget alkalmazzák városi és rurális területek megkülönböztetésére

31 31 2.B OECD lehatárolása Urbánus település: 150 fő/km 2 feletti népsűrűségű település (LAU2) Urbánus település: 150 fő/km 2 feletti népsűrűségű település (LAU2) Városi és vidéki terek: urbánus települések régiójukon (NUTS3, Mo: megyei szint) belüli %-os népességaránya alapján Városi és vidéki terek: urbánus települések régiójukon (NUTS3, Mo: megyei szint) belüli %-os népességaránya alapján Ún. túlnyomórészt urbánus régiók („predominantly urban regions”): Ún. túlnyomórészt urbánus régiók („predominantly urban regions”): –Vagy urbánus települések NUTS3 régió lakosságának 85 % felett –Vagy urbánus települések NUTS3 régió lakosságának 50 % feletti + félmilliós nagyváros NUTS3 régió lakosságának 25 % feletti

32 32 A városi térségek (piros színnel) az Európai Unióban az OECD meghatározása szerint

33 33 2.B Nagyobb népsűrűség Városok népsűrűség szerinti lehatárolása azonban kevéssé alkalmas megoldás a fejlett világon kívül Városok népsűrűség szerinti lehatárolása azonban kevéssé alkalmas megoldás a fejlett világon kívül –Dél-Ázsia és Trópusi-Afrika vidékei: agrártúlnépesedés  nagy népsűrűség, de nem urbanizált térségek Az ilyen térségekben még mindig használható a mezőgazdasági keresők súlya a városok és falvak elkülönítésében Az ilyen térségekben még mindig használható a mezőgazdasági keresők súlya a városok és falvak elkülönítésében A posztszocialista országok közül hasonló mondható el Koszovóról, amelynek valamennyi helyhatóságában 150 fő/km 2 feletti a népsűrűség, így az OECD alapján 100 százalékban urbánusnak tekinthető, amellyel egész Európa legurbanizáltabb országának számíthatna A posztszocialista országok közül hasonló mondható el Koszovóról, amelynek valamennyi helyhatóságában 150 fő/km 2 feletti a népsűrűség, így az OECD alapján 100 százalékban urbánusnak tekinthető, amellyel egész Európa legurbanizáltabb országának számíthatna

34 34 2.B Nagyobb népsűrűség Kelet-Közép-Európa országai tagjai az OECD-nek, a városi terek lehatárolásának módszere esetükben sem célszerű kiigazítás nélkül alkalmazni, pl. ritkább hazai benépesültséghez igazodva Csatári Bálint 150 helyett csupán 120 fő/km 2 -es küszöbértékkel, a NUTS3 helyett a LAU1-es területi szintet vette figyelembe Kelet-Közép-Európa országai tagjai az OECD-nek, a városi terek lehatárolásának módszere esetükben sem célszerű kiigazítás nélkül alkalmazni, pl. ritkább hazai benépesültséghez igazodva Csatári Bálint 150 helyett csupán 120 fő/km 2 -es küszöbértékkel, a NUTS3 helyett a LAU1-es területi szintet vette figyelembe Magyarország városi jogállású településeinek több mint fele (187!) ritkábban lakott az OECD szerint urbánusnak településektől elvárt 150 fő/km 2 -nél, közülük Abádszalók népsűrűsége mindössze 30 fő/km 2 (!) Magyarország városi jogállású településeinek több mint fele (187!) ritkábban lakott az OECD szerint urbánusnak településektől elvárt 150 fő/km 2 -nél, közülük Abádszalók népsűrűsége mindössze 30 fő/km 2 (!) Ugyanakkor 119 falusi jogállású település az OECD meghatározása szerint urbánus karakterűnek számít, a legsűrűbben lakott falvak a Budapesti agglomerációban helyezkednek el (Erdőkertes, Remeteszőlős és Üröm népsűrűsége meghaladja az 1000 fő/km 2 -t) Ugyanakkor 119 falusi jogállású település az OECD meghatározása szerint urbánus karakterűnek számít, a legsűrűbben lakott falvak a Budapesti agglomerációban helyezkednek el (Erdőkertes, Remeteszőlős és Üröm népsűrűsége meghaladja az 1000 fő/km 2 -t)

35 35 2.B Nagyobb népsűrűség Az OECD meghatározása szerint csupán Budapest számít túlnyomórészt urbánus karakterű NUTS3 régiónak Magyarországon, az utána következő Pest megye is csak 76 százalékkal rendelkezik Az OECD meghatározása szerint csupán Budapest számít túlnyomórészt urbánus karakterű NUTS3 régiónak Magyarországon, az utána következő Pest megye is csak 76 százalékkal rendelkezik –NUTS2 és NUTS1 régiók szintjén Közép-Magyarország a 90 százalékos értékével már túlnyomóan urbánus régiónak számítana a hazai régiók közül egyedüliként Ha a megyék (NUTS3) helyett a 2013-as járások (LAU1) szintjén végezzük el a lehatárolást, akkor Budapest mellett több urbánus járás is lehatárolható, ezek többsége Pest megyei (Budakeszi, Dunakeszi, Érdi, Gödöllői, Pilisvörösvári, Szigetszentmiklósi és Vecsési) vagy regionális központok környéki (Debreceni, Miskolci és Pécsi) járások Ha a megyék (NUTS3) helyett a 2013-as járások (LAU1) szintjén végezzük el a lehatárolást, akkor Budapest mellett több urbánus járás is lehatárolható, ezek többsége Pest megyei (Budakeszi, Dunakeszi, Érdi, Gödöllői, Pilisvörösvári, Szigetszentmiklósi és Vecsési) vagy regionális központok környéki (Debreceni, Miskolci és Pécsi) járások

36 36 2.B Nagyobb népsűrűség Az OECD módszere a fejlett országok esetében is kiigazításra szorult Az OECD módszere a fejlett országok esetében is kiigazításra szorult Az Európai Unió a népsűrűségre alapozott alapvető elképzelést továbbra is megtartotta, de több ponton megváltoztatta az eredeti OECD meghatározást Az Európai Unió a népsűrűségre alapozott alapvető elképzelést továbbra is megtartotta, de több ponton megváltoztatta az eredeti OECD meghatározást Ezek közül a legfontosabb finomítások az alábbiakban foglalható össze: Ezek közül a legfontosabb finomítások az alábbiakban foglalható össze: –Az Európa-szerte jelentősen változó településméretek (LAU2) miatt a városi alapegységek kijelölésénél a valódi településhatárok helyett egy 1 km 2 -es cellákból álló négyzethálóból indultak ki –A városi alapegységek kritikus népességsűrűségét 150 helyett 300 fő/km 2 -re növelték, és a népsűrűség mellett bevezettek egy kritikus népességszámot is, amelyet 5000 főben határoztak meg –A túlnyomórészt urbánus régiók esetén 85-ről 80 százalékra csökkentették a városi alapegységek kritikus népességarányát