JÁRVÁNYTAN. Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék Budapest, XIV. Hungária krt. 23-25. Telefon: 251.9900 Belső telefon: 8090, 8091 Fax: 251.9260.

Az előadások a következő témára: "JÁRVÁNYTAN. Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék Budapest, XIV. Hungária krt. 23-25. Telefon: 251.9900 Belső telefon: 8090, 8091 Fax: 251.9260."— Előadás másolata:

1 JÁRVÁNYTAN

2 Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék Budapest, XIV. Hungária krt. 23-25. Telefon: 251.9900 Belső telefon: 8090, 8091 Fax: 251.9260

3 Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék Előadások Bakonyi Tamás egyetemi docens Fodor László egyetemi tanár Makrai László egyetemi adjunktus Tuboly Sándor Professor Emeritus Tuboly Tamás egyetemi docens Varga János egyetemi tanár meghívott előadók

4 Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék Plenáris gyakorlatok Bakonyi Tamás egyetemi adjunktus Fodor László egyetemi tanár Hornyák Ákos szakállatorvos Makrai László egyetemi adjunktus Tuboly Tamás egyetemi docens Varga János egyetemi tanár

5 Fertőző betegségek jelentősége az állatorvoslás minden területén nagy gazdasági jelentőség állat- és állati termék forgalmazása zoonosisok élelmiszerhigiénia humán halálozások 25%-a fertőző eredetű

6 A „Járványtan” c. tárgy felépítése Forma előadások plenáris gyakorlatok intézeti diagnosztikai gyakorlat zárthelyi (október 20., november 24.) Tartalom általános járványtan baktériumok okozta fertőző betegségek vírusok okozta fertőző betegségek prionok okozta fertőző betegségek

7 Kapcsolódó fakultatív tárgy: zoonosisok állatorvosi vakcinológia (Fertőző állatbetegségek immunprophylaxisa)

8 Irodalom Varga – Tuboly – Mészáros: A háziállatok fertőző betegségei. Állatorvosi járványtan II. Mezőgazda Kiadó 1999. Tuboly (szerk.): Állatorvosi járványtan I. Állatorvosi mikrobiológia. Mezőgazda Kiadó 1998. Hagan and Brunner’s Microbiology and Infectious Diseases. 8th Ed. Comstock Publishing Associates 1988. Kahn (Ed.): The Merck Veterinary Manual. 9th Ed. Merck & Co. 2005. http://www.oie.int/eng/normes/mmanual/A_summry.htm

9 A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK TÖRTÉNETE Varro (Kr.e. 2. sz.): élő kórokozók Fracastoro (XVI. sz.) „contagium vivum” Leeuvenhoek (XVII-XVIII.sz.): mikroszkóp Pollender (XIX.sz): lépfenés állat vérében baktérium Pasteur-Koch (XIX-XX.sz.): Ivanovszkij (XIX.sz.): dohánymozaik-vírus Löffler és Frosch (1897): ragadós száj- és körömfájás vírusa Jenner (1796): himlő Mecsnyikov (1884): phagocytosis Behring (1890): vérsavó ellenanyag fertőző betegségtől mentesítések

10 A járványtan hazai története Tolnay Sándor (1787): orvos-, sebészhallgatók Hoffner József (1826): Járvány-nyavalya-tanítmány (baromorvosok) Preisz Hugó Aujeszky Aladár Hutyra Ferenc Manninger Rezső Mészáros János Bartha Adorján Szent-Iványi Tamás

11 Fertőző betegség alacsonyabb rendű kórokozó magasabb rendű gazda expositio - dispositio lépései A fertőzés forrásai forrás: általában fertőzött állat / ember közvetlen közvetett (bélsár, vizelet, nyál, tej, ondó, váladék) aerogen ízeltlábú rágcsáló iatrogen (nosocomialis)

12 A fertőzésátvitel iránya vertikális germinatív intrauterinalis tej útján horizontális Zoonosisok orthozoonosisok cyclozoonosisok metazoonosisok sapronosisok

13 Fertőződés a kórokozó bejutása száj, orr, nemi utak, tőgy kötőhártya, bőr optimális bejutási út a fertőződés forrása: állat (hordozó), környezet, takarmány, víz stb. A fertőzések formái reinfectio exacerbatio superinfectio másodlagos fertőzés kevert fertőzés

14 A fertőzés kimenetele (kórokozó – gazda – környezet) a kórokozó oldaláról a kórokozó és a gazda viszonya (patogenitás, virulencia) a kórokozó mennyisége a bejutás módja a gazda oldaláról faj, kor fajhoz kötött ellenálló képesség nem specifikus védekezés specifikus ellenálló képesség a környezet oldaláról takarmányozás tartási körülmények

15 A fertőzés kimenetele (kórokozó – gazda – környezet) A kórokozó oldaláról a kórokozó és a gazda viszonya normál mikroflóra patogenitás (euryxen / stenoxen, obligát / fakultatív patogen) virulencia (virulenciafaktorok, MLD, LD 50, virulencia változása) inváziós képesség (intracelluláris, extracelluláris) a kórokozó mennyisége a bejutás módja (optimális) Henle-Koch posztulátum

16 A fertőzés kimenetele (kórokozó – gazda – környezet) A gazda oldaláról faj, kor (fajhoz kötött ellenálló képesség) fajtabeli, egyedi (tenyészvonalak) rezisztencia hasznosítás (hízlalás, tojástermelés) nem specifikus védekezés bőr, nyálkahártya, váladék (HCl, zsírsav, epe, nyálka), áramlás macrophag-phagocyta rendszer (MPS) komplementrendszer, properdinrendszer, opszoninok IL, IF, TNF specifikus ellenálló képesség passzív (természetes, mesterséges) aktív (természetes, mesterséges)

17 specifikus ellenálló képesség humorális immunitás (IgA, IgG stb.) celluláris immunitás (i.c. kórokozók, vírusok) immunszuppresszió (mérgezés, gyógyszer, mikotoxin, egyes kórokozók, ellés stb.) hatása magzati immunválasz (hierarchikus sorrend, időponthoz kötött) újszülöttek immunválasza (korhoz kötött) borjú: Ig 4-32. nap borjú, malac: lokális immunválasz megszületés után (eliminálódik, immunmemória nincs) celluláris immunválasz: 0-2 hét gyengébb

18 A fertőzés kimenetele (kórokozó – gazda – környezet) A környezet oldaláról a kórokozó fennmaradása a környezetben az állatokra ható környezeti tényezők fakultatív patogén kórokozókat segíti takarmányozás tartási körülmények technológiai hatások (választás, átcsoportosítás, kezelés, herélés, nyírás, szállítás, tolltépés) élettani tényezők, hasznosítás

19 A fertőző betegség kialakulása, lefolyása helyi fertőzés szervre korlátozódó fertőző betegség általános (generalizált) fertőző betegség lappangás: fertőzés, megtelepedés, szaporodás kezdete generalizáció: a kórokozó terjed, vér, nyirok, perineurális méh: embriófelszívódás, magzatelhalás, vetélés teratogen csökkent ellenálló képesség tolerált fertőzések manifesztáció: szervi tünetek, elváltozások (virulenciafaktorok szerepe, idült esetben intra canalicularis terjedés)

20 Vírusok okozta fertőző betegségek lefolyása szaporodás a bemeneti kapuban és regionális nyirokcsomóban macrophagok helyhez kötik fertőzött macrophagokban, lymphocytakban szaporodik, vérbe jut (viraemia) lymphoid sejtekben szaporodik: immunszuppresszió, érfalkárosodás szövetekben másodlagos vírusszaporodás szöveti sejtek pusztulása: szervi tünetek reaktív gyulladás, allergiás folyamatok klinikai tünetek

21 A fertőző betegség kialakulása, lefolyása A betegség lefolyása lappangási idő, áthangolódási idő lefolyás túlheveny heveny félheveny idült A betegség kimenetele teljes vagy részleges gyógyulás elhullás

22 Tünetmentes fertőzések a tünetmentes fertőzések formái abortív fertőzés inapparens (szubklinikai) fertőzés perzisztens fertőzés (vírus) latens fertőzés (vírus) tolerált fertőzés (vírus) a tünetmentes fertőzések járványtani jelentősége

23 A fertőző betegségek járványtana A fertőző betegség jellege járványos betegség ragályos betegség talajfertőzések A fertőző betegségek statisztikai értékelése morbiditás mortalitás letalitás incidencia prevalencia

24 A fertőző betegségek járványtani elemzésének módszerei diagnosztikai adatgyűjtés monitoring surveillance (passzív, aktív) screening hipotézis ellenőrzése statisztikai módszerek vakvizsgálatok

25 A fertőző betegség kiterjedtsége sporadikus endemia (enzootia) epidemia (epizootia) pandemia (panzootia) Bejelentési kötelezettség A fertőző betegségek elleni nemzetközi együttműködés OIE (Office International des Epizooties, World Organisation for Animal Health) 1924. FAO (Food and Agricultural Organisation) 1948. WHO (World Health Organisation) 1948.

26 A fertőzést befolyásoló tényezők földrajzi tényezők (sziget, sivatag, hegy, folyó, talajtípus) klimatikus tényezők (napsütés, szél, páratartalom, évszak) tartástechnológia (zsúfoltság, keveredés, érintkezés, huzat, NH 3 ) takarmányozás (legelő, istálló, éhezés) közlekedési kapcsolatok biológiai tényezők (párzási szezon, kibocsátás)

27 A fertőző betegségek kórjelzése járványtani jellemzők klinikai tünetek kórbonctani elváltozások allergiás vizsgálatok laboratóriumi vizsgálatok (intézeti vizsgálatok) értékelés, diagnózis felállítása

28 A fertőző betegségek kórjelzése járványtani adatok – klinikai tünetek – kórbonctani elváltozások allergiás próbák (tuberculin, mallein) laboratóriumi kórjelzés mintavétel, kísérőlevél szövettani vizsgálat mikroszkópos vizsgálat (kenet) elektronmikroszkópos vizsgálat tenyésztés (táptalaj - szövet – tojás – kísérleti állat) szerológiai próbák klasszikus: agglutináció, precipitáció, elfo, PAGE, KK vírusszerológia: VN, HAG jelzéses immunológiai módszerek: IF, ELISA, RIA, IRMA

29 A fertőző betegségek kórjelzése celluláris próbák lymphocyta.-stimulációs próba immunrozetta-képzés cytotoxikus reakció macrophagmigráció  -interferon teszt nukleinsav-kimutatási módszerek (DNS-hibridizáció, PCR) több diagnosztikai eljárást kell alkalmazni értékelés

30 A beteg állatok gyógyítása oktani kezelés tüneti kezelés baktériumok: antibakteriális szerek (megfelelő szer kiválasztása) egyedi / tömegkezelés egyes betegségek gyógykezelése tilos egyes idült betegségek nem gyógykezelhetők vagy nem érdemes szövődmények megelőzése (vírusok okozta betegségek) hiperimmun savó

31 A fertőző betegségek megelőzése, védekezés igazgatási szabályok általános járványvédelmi szabályok speciális járványvédelmi intézkedések immunprophylaxis chemoprophylaxis

32 A fertőző betegségek megelőzése, védekezés igazgatási szabályok nemzetközi szállítási szabályok, bizonyítványok importkorlátozások minőségi követelmények helyhez kötés

33 A fertőző betegségek megelőzése, védekezés általános járványvédelmi szabályok egyszerre ürítés, telepítés, fertőtlenítés állatfajok, korcsoportok, elkülönítése zárt tartás, személy- és járműforgalom szabályozása vadon élő állatok, rágcsálók, madarak kizárása hulla, hulladék ártalmatlanítása keltetési szabályok, napos baromfi szállítása munkavédelmi előírások, baktériumgazda emberek kizárása

34 A fertőző betegségek megelőzése, védekezés igazgatási szabályok általános járványvédelmi szabályok speciális járványvédelmi intézkedések az adott betegségre vonatkozó intézkedések immunprophylaxis passzív immunizálás aktív immunizálás chemoprophylaxis

35 Immunprophylaxis Passzív immunizálás hiperimmun savó maternalis immunitás epitheliochorialis: föcstej syndesmochorialis: főként föcstej endotheliochorialis: diaplacentaris + föcstej föcstej ellenanyagtartalma csökken 1. nap3. napÁrutej Fehérje18,87,53,25 Ig13,11,00,09 A föcstej változása (%)

36 bélhám Ig felszívó képessége csökken béleredetű lymphocytak is átjutnak felezési idő maternalis ellenanyagok mennyisége függ az antigéntől immunizálhatóságot gátol

37 Immunprophylaxis Aktív immunizálás a hatékonyságot befolyásoló tényezők élő vakcina inaktivált vakcina

38 Újgenerációs vakcinák alegység-vakcina deléciós vakcinák bioszintetikus vakcina szintetikus vakcina vektorvakcina vírus hasonmás vakcinák (virus like particles, VLP): ISCOM anti-idiotipus vakcina DNS vakcinák transzgenikus növényvakcinák DIVA: Differentation Infected and Vaccinated Animals

39 Chemoprophylaxis antibakterilis szerek A fertőző betegségektől való mentesítés szelekciós módszer (+ vakcina) generációváltás állománycsere SPF módszer embrióátültetés Humán fertőző betegségektől való mentesítés himlő (1959-1979) polyomyelitis (néhány év) rubeola, mumpsz (cél: 2010-2015)