Hidrosztatikai alapok (hidrosztatikai paradoxon)

Az előadások a következő témára: "Hidrosztatikai alapok (hidrosztatikai paradoxon)"— Előadás másolata:

1 Hidrosztatikai alapok (hidrosztatikai paradoxon)
Készítette: => Hunyadi András

2 Paradoxon: A paradoxon állítások egy olyan halmaza, amelyek ellentmondásra vezetnek, vagy a józan észnek ellentmondó következtetés vonható le belőlük. A híres paradoxonok mögött megbújó kétértelműségek következtetési hibák és ki nem mondott, hibás feltételezések tudatosodása számos tudományos, filozófiai és matematikai felfedezéshez vezetett.

3 Blaise Pascal Született: Clermont-Ferrand, 1623. június 19.
tisztázta a vákuum és a nyomás fogalmait. Született: Clermont-Ferrand, 1623. június 19. Meghalt: Párizs, 1662. augusztus 19.

4 A nyomás azt adja meg, hogy egységnyi területre mekkora nyomóerő hat a felületre merőlegesen. A nyomás jele p, mértékegysége Pascal (Pa). Pascal törvénye azt mondja ki, hogy a kívülről létrehozott nyomás a zárt edényben lévő folyadék belsejében minden irányban gyengítetlenül terjed tovább.

5

6 Hidrosztatika A Hidrosztatika a nyugalomban lévő folyadékoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tárgyalja a nyugalomban lévő folyadékok nyomásviszonyait, vizsgálja a folyadékba merülő testre ható erőket, foglalkozik az úszótestek vizsgálatával.

7

8 Hidrosztatikai nyomás:
Gravitációs tér jelenléte esetén folyadékokban és gázokban keletkező többlet nyomás. Nagysága a gravitációs tér irányába növekszik. Csak olyan esetekben jön létre, ha külső hatások akadályozzák, hogy a folyadék vagy gáz részecskéi a gravitációs tér hatására, azaz annak irányába folyamatosan gyorsuló mozgást végezzenek.

9 Példák: Például a földi légkör esetében a Föld szilárd kérge akadályozza, hogy a légkör molekulái a gravitációs tér irányába (a Föld középpontja felé) végezzenek folyamatosan gyorsuló mozgást. Ugyanígy az asztalon nyugvó pohárban lévő víz esetében a pohár, míg a tó vizénél a tó szilárd feneke akadályozza ezt.

10 3. A Föld körül keringő űrhajóban a vízben nincsen hidrosztatikai nyomás (ott a víz a pohár alján nem is gyűlik össze, hanem a levegőben lebeg), mert ugyan a Föld gravitációs tere jelen van (és nem elhanyagolható mértékű), de az űrállomás a Föld körüli pályáján haladva folyamatosan a gravitációs tér irányába (a Föld középpontja felé) gyorsuló mozgást végez (folyamatosan "zuhan", csak a nagy sebessége miatt nem esik le, hanem mindig "túlszaladva" létrejön a keringése). 4. Szintén nincs hidrosztatikai nyomás akkor, ha a földi körülmények között egy tartályban lévő folyadék vagy gáz szabadon esik, például egy pohár víz aljába lenyomott pingpong labda nem jön fel, amíg a pohár szabadon esik.

11 A hidrosztatikai nyomás a folyadék súlyából származik, és mértéke egyenlő a folyadék sűrűségének, a folyadékoszlop magasságának és a gravitációs gyorsulásnak szorzatával. Ph =p x g x h Tehát a hidrosztatikai nyomás csak a folyadékoszlop magasságától és a folyadék sűrűségétől függ. Ez azt jelenti, hogy független az edény alakjától.

12 Ez a hidrosztatikai paradoxon.

13 Különböző alakú és szélességű edényeket csővel összekötve, és így megteremtve köztük a folyadék szabad áramlását, azt látjuk, hogy a folyadék mindegyikben ugyanolyan magasságban áll. Ez a közlekedő edények elve, ami alapján a működik a nyomásmérő, a manométer.

14

15 Manométer A manométer (ismert még: nyomásmérő és feszmérő néven is) egy mechanikus mérőeszköz folyadékok vagy gázok nyomásának mérésére. A speciális célra készült nyomásmérőknek egyedi neveik vannak, például: barométer, vákuum mérő, vérnyomásmérő, vagy a járművek kerekeiben lévő levegő nyomását ellenőrző „nyomásmérő”.

16

17 Források: https://hu.wikipedia.org/wiki/Hidrosztatikai_nyom%C3%A1s