AZ ERDÉLYI KÖRÚT Pályázat: Határtalanul informatika.

Az előadások a következő témára: "AZ ERDÉLYI KÖRÚT Pályázat: Határtalanul informatika."— Előadás másolata:

1 AZ ERDÉLYI KÖRÚT Pályázat: Határtalanul informatika.

2 A program céljának megfelelően a magyar–magyar kapcsolatok kiépítését ennek a kirándulásnak a keretében valósítanánk meg. Tanulóink megtapasztalhatnák a program második napján, hogy a székelyföldi diákok milyen tárgyi feltételek mellett, milyen szellemi tőkéből táplálkozva jutnak el az informatika bizonyos területeire. A határok lebontása, személyes kapcsolatok kialakítása és elmélyítése megtörténne elsősorban a középiskolások körében. Mindeközben Erdély természeti kincseinek egy részét is megtekintjük.

3 Története: A város alapítása a magyar királysághoz kötődik. Nagyvárad román elnevezése Oradea. Bihar megye székhelye, a lakosság több mint 24,5%- a magyar. 1570–1596 között épült Várad új vára az olasz késő reneszánsz szellemében. 1613–1629 között, Bethlen Gábor korában Várad várának új építési szakasza kezdődik, 1618-ban a vár megerősítéséhez a templom köveit is felhasználják.

4 Kolozs megye székhelye. Erdély szívében, az Erdélyi-középhegység és az Erdélyi-medence közötti területen helyezkedik el. Mátyás király szülővárosa. 100 éve Kolozsvár még tisztán magyar város volt. Látnivalók: Mátyás király tér és környéke

5 Mátyás király szülőháza Kolozsváron

6 Maros megyében fekszik. Segesd pataknak a Nagy- Küküllőbe ömlésénél fekszik. Városnézés, Petőfi szobor megtekintése, történelmi várnegyed bejárása. 25 605 fő a lakosság, ebből 5789 magyar. A 14. századtól szabad királyi város. 1506-ban itt erősítették meg a három nemzet unióját. 1544-ben a város protestáns hitre tért. 1562-ben az itt tartott országgyűlés után a vár piacán fejezték le a lázongó székelyek huszonhat vezetőjét.

7 Kovászna megyében a Baróti-medence közepén fekszik. Áthalad rajta a Barót-patak 1848. december 13-án döntő fontosságú csata zajlott Köpec és Felsőrákos között. Horváth Ignác és Gál Sándor vezette székelyek óriási vereséget mértek Heydte őrnagy császári csapataira. 1876-tól járási székhely. 1910-ben 2531 lakosa volt, 30 kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Mikósvári járásához tartozott. 8672 fős lakosságból 5609 magyar.

8 Hargita megye második legnépesebb városa. Fontos közúti csomópont, vasúton viszont végállomás. A lakosság több mint 95,5%-a magyar. Látványosságok: Emlékezés parkja, Református templom, Székely Támadt vár, Budvár. A városhoz közel van Budvára, amiről azt tartja a legenda, hogy régi székely vár. A Székelytámadt várat János Zsigmond építtette a legyőzött székelyek megalázására 1562 és 1565 között. Az erődítményt visszafoglaló Pekry Lőrinc a székelyekkel leromboltatta a várat, amelyet ettől kezdődően Csonkavárnak neveznek a helyiek. Az egykori erődítmény jelentős maradványai napjainkban is láthatóak.

9 Hargita megyében helyezkedik el. Csíkszék, majd 1878-tól Csík vármegye, ma Hargita megye székhelye, 1971 óta municípium (megyei jogú város). 1940 szeptemberében a II. bécsi döntés következtében újra Magyarországhoz került. A városba szeptember 11-én vitéz Heszlényi József vezetésével vonultak be a magyar honvédek.1944. szeptember 11-én a szovjet hadsereg visszafoglalta, hamarosan a város újra Romániához került. A város lakosságának 83%-a magyar. Látnivalók: Mikó-várában a Csíki Székely múzeum, Milleníumi templom és maga a város.

10 Szent Anna-tó, amit megtekintünk az utazás során.

11 A Szent Anna-tavi utazásunk során láthatjuk

12 Király-hágó megtekintése.

13 Hargita megyében. A Sóvidék központja, a Kárpát-medence egyik legfontosabb sóbányászati helye. A Maros Magyar Autonóm Tartomány felszámolásával 1968-ban Parajdhoz csatolják az addig önálló községként szereplő Sófalvát, így a mai nap Alsó- és Felsősófalva, illetve Békástanya Parajd község része. Parajd falu 1992-ben 3790 lakosából, 3554 magyar, 169 cigány, 64 román volt.

14 A Sóvidék legnevezetesebb települése, iparművészeti, idegenforgalmi és művelődési központja.Felsősófalvával határos, a két település között folyik a Határ patak 1992-ben 5097 lakosból 4629 volt magyar, 455 cigány, és 13 román. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Parajd járáshoz tartozott. 1913-ban Korond városi rangot igényelt a központi hatóságoktól, de nem kapta meg. A II. bécsi döntés után Korond 4 évig Magyarországhoz tartozott

15 Készítette: 11.C