Energiapolitika az OECD-ben Dr. Mikola István Nagykövet Magyarország Állandó OECD Képviselete.

Az előadások a következő témára: "Energiapolitika az OECD-ben Dr. Mikola István Nagykövet Magyarország Állandó OECD Képviselete."— Előadás másolata:

1 Energiapolitika az OECD-ben Dr. Mikola István Nagykövet Magyarország Állandó OECD Képviselete

2 Az OECD energiapolitikai testületei OECD Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) Nukleáris Energia Ügynökség (NEA) OECD bizottságok melyek ad-hoc jelleggel foglalkoznak energetikai témákkal (pl. Környezetpolitikai Bizottság)

3 IEA Az OECD egyik autonóm szervezete 1974 novemberében hozták létre válaszként az 1973/74-es olajválságra Az Ügynökség azóta is az energiafelhasználók tömörüléseként funkcionál Magyarország 1997 óta tag

4 NEA 1958-1972 Európai Nukleáris Energia Ügynökség (OECD-n belüli szervezet) 1972-ben az USA és Japán csatlakozásával átalakult Nukleáris Energia Ügynökséggé Eredeti célja közös kutatás-fejlesztési projektek létrehozása volt Mára fő tevékenysége a nukleáris energia - biztonság, -egészség, -szabályozás legjobb gyakorlatainak feltérképezése

5 Egyéb bizottságok Nemzetközi Közlekedési Fórum és Közlekedéskutatási Bizottság Környezetvédelmi Bizottság „International Futures” program Leginkább közvetett módon foglalkoznak energetikai kérdésekkel. Az esetek többségében az energetikai elemzéseket az IEA, illetve NEA végzi.

6 Magyar energiapolitikai felülvizsgálat Fő ajánlások: -Folytassuk vezérszerepünket a regionális energiapiac integrációjában -Határozzuk meg a jövőbeli elképzelésünket a villamosenergia termelés összetételében, különös tekintettel a nukleáris energia terén -Az energiahatékonyság terén olyan támogatási rendszer szükséges, mely közvetlenül célozza meg az igényeket A felülvizsgálat és a Nemzeti Energia Stratégia elkészítése közel egy időben történt Nemzeti Energia Stratégia 2030 az ajánlások figyelembevételével készült.

7 Az IEA jelenlegi fő kihívása: A globális energiatérkép átalakulása

8 Gazdasági súlyeltolódás Fejlődő országok növekedési potenciálja még mindig hatalmas. BRICS országok –A világ populációjának közel 42%-a –A globális GDP 40%-a –A föld villamosenergia felhasználásának 35%-a A világ energiaigény-növekedése már nem az OECD tagországokból származik, hanem azon kívülről.

9 CO 2 kibocsátás - klímaváltozás A fejlett országok kibocsátása 1990 óta kis mértékben csökkent, azonban a fejlődő országoké jelentősen nőtt.

10 IEA prognózisok World Energy Outlook kiadványsorozat 3 prognózis szcenárió: –Current Policies: az országok nem változtatnak energiapolitikájukon –New Policies: az IEA meglátása szerinti valószínű prognózis, eredménye egy hosszú távú 3,6 o C hőmérsékletnövekedés –450 ppm: tartalmazza a szükséges lépéseket a 2 o C hőmérsékletnövekedéses cél eléréséhez

11 Energiapiacok alakulása - Olaj Az olajigény növekedésének fő forrásai: Kína és India Olajár drasztikus változása nem várható –Ha nő az olajigény, az ár is növekedni fog –Ha csökken az olajigény, az ár is csökkenni fog

12 Energiapiacok alakulása - Gáz A jelenlegi fejlesztések tükrében biztosan állítható, hogy Kína gázenergia igénye legalább 400%-al, India igénye 200%-al növekszik 2035-ig A regionálisan eltérő árak regionálisan eltérő igénynövekedéshez vezethetnek –USA: olcsó palagáz –Ázsia: jelenleg magas árak, de az USA exporttervei jelentősen csökkenthetik azt –Európa: olajárindexált gázszerződések miatt magas árak

13 Energiapiacok alakulása - Szén A klímapolitikai célok eléréséhez elengedhetetlen a kínai szénenergia-igények lassulása és későbbi csökkenése India egyre fontosabb tényezővé válik a globális szénenergia piacon, legnagyobb importőrként Az USA igénycsökkenése az olcsó palagáznak köszönhetően megkezdődött Európa prognózisa bizonytalan. A tervezett EU2020-as célok szerint a szénigény csökkenés látványos, ugyanakkor jelenleg növekedés tapasztalható, és több ország vizsgálja a tiszta szén technológiák megvalósíthatóságát

14 Energiapiacok alakulása - Villamosenergia A szénerőművekről akár gázerőművekre való áttérés is jelentős CO2 kibocsátás csökkenéssel járna. A fejlett országoknak váltaniuk kell a szén-alapú villamosenergia termelésről, míg a fejlődőknek csökkenteniük kell a jövőbeli szénigényüket. A jelenlegi trend: az USA-ban csökken a szénfelhasználás az olcsó palagáz megjelenése miatt, míg Európában és Ázsiában növekszik az ottani drágább gázáraknak köszönhetően.

15 Energiapiacok alakulása – Megújuló források A villamosenergia termelés terén a fejlődés az utóbbi 5 évben látványos (közel 30%) Ugyanakkor a 2008 előtti időszakban tapasztalt stagnálás miatt további 40%-os növekedésre lenne szükség 2018-ig Európa, Latin- és Észak-Amerika voltak eddig a növekedés forrásai. A következő 5 évben ez a szerep Kínáé lehet az ország 5 éves terve alapján IEA: „a megújuló források részei a tiszta energia jövőnek, de nem egyetlen alkotó elemei.”

16 Alacsony projekció Nukleáris bővülés 2050-ig Magas projekció Észak-Amerika Nyugat-Európa Kelet-Európa ROW Közel-Kelet,D-Ázsia Távol-Kelet 500 400 300 200 100 0 Fukushima ellenére további – ám lassabb – növekedés: +17-94% nukleáris kapacitás 2030-ig (373GW 435-722 GW) EU, USA: válság, alacsony gázárak Mellette: kiszámítható termelés, növekvő energiaigény

17 A NEA jelenlegi fő projektjei 2011-ig a NEA fő fókusza a nukleáris fejlesztés –Több új atomerőmű építési szándékát jelentették be országok (pl. V4-ek, Olaszország, USA) – Hatalmas verseny alakult ki országok között az újgenerációs reaktorok terén (GIF) Fukushimai baleset óta (2011. március) a fő fókusz a nukleáris biztonságé –NEA Fukushima report 2013 szeptember: tanulságok levonása –Az állandó bizottságok az eseményeket biztonság, szabályozás, hulladékkezelés, egészségügy, tudomány, fejlesztés és kártérítési jog szempontjából vizsgálják

18 A NEA jelenlegi fő projektjei -Leszerelés: költségek és biztonság -Nukleáris fejlesztési bizottság (NDC): gazdasági és stratégiai elemzések -NPP beruházás -finanszírozásának lehetőségei (a villamosenergia-árak és a piaci finanszírozás szabályozásának hatása) -projektmenedzsment, beszállítói lánc struktúra: legjobb gyakorlatok -Nukleáris energia társadalmi és gazdasági hatásai -Felkészülés a klímaváltozás hatásaira - együttműködés Kínával

19 Regionális trendek

20 Észak-Amerika Nem-konvencionális források megjelenése: Palagáz és palaolaj Hatalmas mennyiségű olcsó gázenergia jelent meg a piacon Hasonló elvárások az olajpiac terén is Az USA gázexportőrré válhat, a fejlesztések már megkezdődtek (pl. LNG terminálok építése)

21 Latin-Amerika Egyedi megújuló technológiák, finanszírozási konstrukciók jelentek meg egyedi igények miatt (nagy árszenzitivitás miatt a klasszikus technológiák alkalmazása szűkebben volt lehetséges) Hatalmas vízenergia potenciál (pl. Brazília) Biodízel és etanol üzemanyag magas szintű elterjedtsége (főleg Brazíliában, az energiaforrás fő globális termelői országában)

22 Európa Magas gázárak miatt az elmúlt évben növekedett a szén iránti igény Németország: az áttérés nukleárisról megújulókra jelentősen növelte a végfelhasználói energiaárakat Továbbra is kihívás az energiaforrás diverzifikálás, főleg a közép-európai országok számára, és főleg a gázenergia terén

23 Közel-Kelet és Észak-Afrika (MENA) Az energiaforrások tekintetében kiemelt térség Megújuló források: hatalmas Szolár projektek indultak (pl. Al Maktoum szolár park, Dubai) Az energiaforrások végett hatalmas gazdasági növekedési potenciállal rendelkezik a térség, ugyanakkor magas a kockázat a jelenlegi politikai instabilitások miatt

24 Ázsia 2050-ig itt várható a globális energiaigény növekedés több mint 75%-a Jelenleg a szén messzemenőkig a leginkább használt energiaforrás A térségben nagyon magas a gázenergia ára A fukushimai baleset ellenére itt várható a legnagyobb bővülés a nukleáris energia terén is

25 Ausztrália és Oceánia Új-Zéland: az offshore szélenergia hazája –Jelenleg 622 MW termelés –2015-re már 3600 MW Ausztrália-Kína együttműködések: –CCS: széndioxid leválasztás és tárolás –LNG export –Szén export –Bányászati technológia export