Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaPál Borbély Megváltozta több, mint 8 éve
1
Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működése és tapasztalatai 1
2
Mi indokolta a Szerv létrehozását Az építőipari kintlévőségek, lánctartozások nagysága 2013-ban egyes becslések szerint meghaladta a 400 MrdFt-ot. 2
3
Építőipari kintlévőségek GVI-MKIK kutatás (2014-ben,1.000 építőipari vállalat megkérdezésén alapul) -A cégek 80 %-ának volt késedelmes kifizetése -A cégek 25 %-ának van 5 éven túli kifizetetlen számlája -A cégek felénél 5 éven belül előfordult, hogy adót, munkabért, illetve beszállítót nem tudtak fizetni, mert nekik is késedelmesen fizettek 3
4
Mire vezethetők vissza a felek közötti viták? egyoldalú, vagy nem jól értelmezett szerződésekre, illetve a műszaki tartalom nem egyértelmű megfogalmazására pótmunkák-többletmunkák problémáira, minőségi észrevételekre, átadás-átvételi eljárás hiányosságaira, hiányos dokumentálásra. 4
5
Teljesítésigazolási Szakértői Szerv létrehozása A kintlévőségek, lánctartozások gyors rendezése érdekében 2013 közepén, jogszabályi háttérrel hozták létre a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet (TSZSZ). 5
6
Működést szabályozó jogszabályok 2013. évi XXXIV. évi törvény az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról 236/2013. (VI.30.) Korm. rendelet a Teljesítésigazolás Szakértői Szervvel kapcsolatos egyes kérdésekről Ügyrend Mindegyik dokumentum megtalálható a TSZSZ weblapján 6
7
Internetes elérhetőség http://www.mkik.hu/hu/tszsz 7
8
Kérelem befogadási rendszer 8
9
Kérelem A kérelem formanyomtatványa a Kormány rendelet 1. sz. melléklete szerint + a teljesítésigazolást alátámasztó dokumentumok (szerződés, a megvalósulás dokumentumai, nyilatkozatok stb.) Eljárási díj befizetését igazoló dokumentum Kérelem beadható: elektronikusan kerelem@mkik-tszsz.hu vagykerelem@mkik-tszsz.hu az MKIK weblapon keresztül, vagy a helyszín szerint illetékes területi kereskedelmi kamaránál 9
10
TSZSZ működésének néhány fontosabb dátuma 2013. július 1. TSZSZ megalakulása, 2013. augusztus 12. 155 szakértő kinevezése, kérelmek befogadása 2013. augusztus 28. első kérelem befogadása 2013. szeptembertől tájékoztató előadások országosan 2014. május 100. kérelem beérkezése 2014. júliusjogszabály módosítási javaslat 2014. december 200. kérelem beérkezése 2015. május300. kérelem beérkezése 2015. november400. kérelem beérkezése 10
11
Törvény hatálya Magyarországi építési beruházásokra terjed ki Építészeti műszaki tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő kérdésekben ad szakvéleményt, ha a teljesítésigazolás nem került kiadásra, kiadása vitás, vagy a teljesítésigazolás kiadása megtörtént, de kifizetése nem. A Szerv véleménye a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesíthetőségéhez is kérhető (pl. bankgarancia, zálogjog, kezesség), ha az a felek között vitás. Írásos szerződés megléte esetében járhat el. 11
12
TSZSZ működésének bővítése A 308/2015.(X.27.) Korm. rendelet (közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság által végzett ellenőrzése) 9. § (1) szerint: Az építési beruházás tárgyú szerződések ellenőrzése tekintetében a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv, valamint az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság – külön megállapodás alapján- az e rendelet szerinti hatósági ellenőrzések során a Hatóság kijelölése alapján szakhatóságként működik közre. 12
13
Időbeli hatály Ha a felek megállapodását segíti elő, akkor bármeddig visszamenőleg. Ha Bírósági eljárás indítása a cél, akkor az elévülési idő. Mellékkötelezettség esetén, jellemzően a jogszabály hatálybalépését követően megkötött szerződések esetében járhat el. 13
14
Szakértői szakterületek Tűzvédelmi, vagy ipari baleset-megelőzési terület Közlekedéssel kapcsolatos sajátos építményfajtákra vonatkozó terület Környezetvédelem és természetvédelem területei Vízügy terület Lakásügy terület Építésügy terület 9/2006.(II.27.) IM rendelet szerinti főszakterületek A jelenlegi szakértői létszám 190 fő. 14
15
Az eljárás menete Kérelem beadása Hiánypótlás Kérelem befogadása - visszautasítása Szakértői tanács kirendelése Helyszíni szemle Szakvélemény készítése (szakértői tanács) Szakvélemény megküldése a feleknek 15
16
A szakvéleményben megválaszolandó kérdések Teljesítés vizsgálata esetén a szakvélemény a következő kérdések tárgyában készül: a) a szerződés műszaki tartalma szerint a vállalkozót (alvállalkozót) terhelő tervezési és kivitelezési munkák leírása, b) az a) pont szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal megállapíthatóan teljesített tervezési és kivitelezési munkák mennyiségének és minőségének meghatározása, c) az a) pont szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal megállapíthatóan el nem végzett tervezési és kivitelezési munkák meghatározása, és d) a b) és c) pont szerinti munkáknak a szerződés szerinti költségvetési tételek, vagy az átalánydíj arányos részének alapulvételével meghatározott értéke. (törvény 6. § (2)) 16
17
A szakvéleményben megválaszolandó kérdések: Mellékkötelezettség vizsgálata esetén: A mellékkötelezettség érvényesítése (pl. bankgarancia lehívása) indokolt, nem indokolt, részben indokolt. 17
18
Eljárási díj, szakértők díjazása Szakértői díj: vitatott összeg 1 %-a (min. 60.000, max. 450.000 Ft) Szakértői tanácson belüli megosztás: 40 % elnök 30 – 30 % a két tag 18
19
Határidő Határidő: 30 nap, amely ha az ügy bonyolultsága indokolja egyszer további 30 nappal meghosszabbítható (Szakértői Tanács elnöke kezdeményezi írásban a TSZSZ felé) Kezdő időpont : kérelem, vagy a hiánypótlás beadása 19
20
Miben tér el az eljárás egy általános, vagy bírósági szakértéstől Ellenérdekű fél nem ügyfél, az eljárás megindításáról csak a helyszíni szemle kiértesítővel szerez tudomást. Bizonyítási eljárás lefolytatására nincsen mód (pl. tanúk meghallgatása, szakhatósági állásfoglalások bekérése). Helyszíni szemle megtartásához rendőri segítség is kérhető (három esetben fordult eddig elő). A szakvéleményre észrevétel tehető, de a szakvélemény megváltoztatására nincsen mód. Három szakértő van kijelölve, nekik közös álláspontra kell jutniuk. 20
21
Mire használható a szakvélemény Felek közötti megállapodás elősegítésére Kereset indításához (szakvélemény kézbesítésétől számított 60 napon belül) Ezen eljárás kiemelt jelentőségű perként kezelendő Kérelemre ideiglenes intézkedés történik a szakvéleményben teljes bizonyossággal megállapított tervezési, építési és kivitelezési munkák összegéről. 21
22
Bírósági kereset A keresetet 60 napon belül kell benyújtani A keresetlevéllel együtt be kell adni: A TSZSZ szakértői véleményt A szakvélemény kézhezvételét igazoló okirati bizonyítékot (tértivevény) A másik féllel történő megegyezésre irányuló kísérletről okirati bizonyítékot (a szakvélemény kézhezvételét követő levelezés) Hiánypótlásra nincsen lehetőség Ideiglenes intézkedés elrendelése kérelemre indul 22
23
Ideiglenes intézkedés A TSZSZ szakvéleményében megállapított, teljes bizonyossággal teljesített tervezési, építési, kivitelezési munkák szerződés szerinti értékére történik, de ez a 400 MFt-ot nem haladhatja meg A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy az ideiglenes intézkedés hatályvesztése, hatályon kívül helyezése esetén, annak visszatérítésére alkalmas biztosítással vagy hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás által nyújtott garanciával rendelkezik, vagy a követelés összegének megfelelő összeget bírósági elnöki letétbe helyezett. 47 db korábbi TSZSZ szakvéleményére alapított per esetében mindössze 3 esetben kértek ideiglenes intézkedést 23
24
Építési regisztrációval kapcsolatos szankció A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 40/B § (2) szerint, a TSZSZ szakvéleménye alapján a kérelmező nemfizetési jelzéssel élhet az MKIK-nál. Az MKIK határidőt ad a nem fizető félnek a tartozás kiegyenlítésére, amennyiben ez határidőre nem történik meg, és a kötelezett nem jelzi, hogy bírósági eljárás van folyamatban, törli a nyilvántartásból. 24
25
TSZSZ eddigi „eredményei” számokban 2016. január végéig több mint 450 db kérelem érkezett be. Jelenleg havonta 15-20 db kérelmet adnak be. Az eddig beadott kérelmekhez tartozó beruházási érték: ≈ 125 Mrd Ft. Ebből a vitatott összegek értéke összesen ≈ 14,5 Mrd Ft. A legnagyobb vitatott összeg ≈ 1,5 Mrd Ft, a legkisebb 315 eFt volt. A szakvéleménnyel lezárult ügyek esetében átlagosan a vitatott összegek 70-80 %-át állapították meg a szakértők. 25
26
Statisztika 2016. január végéig lezárt ügyek száma 319 db A beadott kérelmek kb. 25 %-nál nem indult eljárás (103 db) Kb. 12 %-nál nem volt írásos szerződés Kb. 35 %-nál a kérelmező visszavonta a kérelmét Kb. 35 %-nál hiánypótlást nem teljesített Többi: nem magyarországi helyszín, nem tartozott a TSZSZ kompetenciájába 26
27
27
28
28
29
29
30
Az ügyek területi megoszlása a kérelmező székhelye szerint 30
31
Az ügyek területi megoszlása a vitatott teljesítés helyszíne szerint 31
32
Bírósági ítélettel zárult eset A vállalkozó egy középület tetőszigetelésének felújítására szerződött. A munkát elvégezte, átadás-átvételi jegyzőkönyvben átvették, ezt később a megrendelő visszavonta, azzal az indokkal, hogy nem jogosult írta alá. A fentiek miatt a kifizetést megtagadták, a vállalkozó kérelemmel fordult a TSZSZ-hez. A szakértői tanács a megtartott helyszíni szemle során megállapította, hogy a kivitelezés hiba és hiánymentesen elkészült, jár a vállalkozónak a szerződésben meghatározott összeg. A megrendelő a szakvélemény alapján sem volt hajlandó a kifizetésre, ezért a vállalkozó a TSZSZ szakvéleménnyel keresetet nyújtott be a bíróságra. A bíróság kb. fél éven belül első-, majd másodfokon is megállapította, hogy a vállalkozónak jár a díjazása. 32
33
Fővállalkozó alvállalkozót nem fizetett ki A vállalkozó szerkezetépítési munkákat végzett. A hiba- és hiánymentes, szerződésszerű teljesítést egyértelműen igazolta, hogy: Az elvégzett munkát a hibalista javítását követően a felelős műszaki vezető és a beruházó műszaki ellenőre átadás-átvételi jegyzőkönyvben elfogadta. Ezzel kapcsolatban észrevétel a megrendelő részéről később sem merült fel. A kivitelezési munkát más vállalkozó folytatta. A vállalkozó számlája, végszámlája ennek ellenére nem került kifizetésre, a megrendelő a teljesítésigazolás kiadását indok nélkül megtagadta, ezért a vállalkozó a TSZSZ-hez fordult. A TSZSZ eljárás során a kérelmezett jogi képviselője késedelmes teljesítésre hivatkozott. A szakértői tanács a beadott dokumentumok és a helyszíni szemlén tapasztaltak alapján megállapította, hogy a késedelmes teljesítésre történő hivatkozás nem indokolt, a vállalkozónak a kérelemben megjelölt követelése jogos. 33
34
Megrendelő túlfizetése a vállalkozó felé Megrendelő lakóépület felújítási munkákat rendelt meg a vállalkozótól. A munkáknak csak egy része készült el, a kivitelezés megszakadt. A megrendelő álláspontja szerint túlfizetésben volt a vállalkozóval szemben. Álláspontjának igazolása céljából fordult a TSZSZ-hez. A szakértői tanács a helyszíni szemle során ellenőrizte az elkészült munkákat, azt összevetette a szerződés mellékletét képező költségvetéssel, és megállapította a túlfizetést. 34
35
Bankgarancia lehívásával kapcsolatos kérelem A vállalkozó borászat építésének kivitelezését vállalta a vállalkozási szerződésben. A Vállalkozó a szerződés szerinti jótállási kötelezettségei biztosítására bankgaranciát szolgáltatott a megrendelő részére. A megrendelő minden előzmény nélkül a bankgarancia teljes összegére vonatkozó igénybejelentést nyújtott be a pénzintézethez konkrét hiba ok megjelölése nélkül, a vállalkozó ekkor fordult a TSZSZ-hez. A szakértői eljárás során kiderült, hogy a lehívás indokát egy megrendelő által készíttetett szakértői vélemény adta. A szakértői tanács a lehívás indokát adó szakvélemény tételeit felülvizsgálta, és megállapította, hogy a hibás teljesítés csak részben van összefüggésben a vállalkozó teljesítésével. A vállalkozó ezeknek a hibáknak a kijavítását a szakértői eljárás időtartama alatt megkezdte. A szakvélemény kézbesítését követően a kérelmező arról tájékoztatott, hogy a megrendelővel a javítások után megállapodott, a bankgarancia lehívására nem került sor. 35
36
Megegyezés a TSZSZ eljárás alatt A vállalkozó egy áruház elektromos munkáinak elvégzésére szerződött. Végszámláját, mivel a megrendelő a hozzá tartozó teljesítésigazolást nem volt hajlandó aláírni, nem tudta kiállítani, ezért fordult a TSZSZ-hez. A helyszíni szemlén mind a vállalkozó, mind a megrendelő megjelent. A szakértői tanács hathatós közreműködésével a felek helyszíni szemle során megállapodtak, és a teljesítésigazolás kiadásra került, így ez a dokumentum a szakvélemény mellékletét is képezte. 36
37
Tapasztalatok Nem elégséges a munkát a szerződésnek megfelelő színvonalon elvégezni, annak folyamatát és eredményét a jogszabályoknak megfelelő mértékben dokumentálni is szükséges. Vállalkozói indok, hogy problémájával miért nem fordul a TSZSZ-hez annak ellenére, hogy kintlévősége van: „Nincsen időm és energiám erre.” 37
38
Néhány főbb dokumentum Építési beruházások, kivitelezések nagyságuk szerint igen különbözőek lehetnek (kisebb felújítástól a milliárdos nagyságrendű beruházásig). Ebből eredően a dokumentálás szükséges és elégséges mértéke sem fogalmazható meg teljes egyértelműséggel. Megrendelői műszaki igények megfogalmazása, szükség esetén tervek Felek közötti írásos szerződés Kivitelezés menetének szükséges mértékű dokumentumai (e-napló, teljesítménynyilatkozatok, átadás-átvételi jegyzőkönyvek stb.) 38
39
191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről Szabályozza a kivitelezés folyamatát a szerződéstől az átadás-átvételi eljáráson keresztül a tulajdonos jókarbantartási kötelezettségéig 39
40
Szerződés Építési szerződést a) üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenység esetén írásba kell foglalni, és b) - ha az építtető és a fővállalkozó kivitelező között jön létre - a 17. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben ügyvéd vagy jogtanácsos általi ellenjegyzése szükséges. A beadott kérelmek kb. 2-3 %-nál nem volt írásos szerződés. 40
41
191/2009.(IX.15.) Korm. rendelet kivitelezési szerződés tartalmazza a felek adatait (MKIK regisztrációs szám) a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt építőipari kivitelezési tevékenység vagy építési-szerelési munka pontos megnevezését, az építési munkaterület pontos körülírását (cím, helyrajzi szám), az építményre, építési tevékenységre vonatkozó követelmény ( mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával, (tervek, műszaki leírás, költségvetés, de ezek viszonylag gyakran nem kerülnek csatolásra a szerződéshez, illetve előfordult, hogy a szerződő felek különböző tervet tekintettek a szerződés mellékletének) 41
42
Szerződés tartalma a vállalt teljesítési szakaszokat, határidőket részletesen (ideértve a kivitelezési tervszolgáltatásnak, az építési munkaterület átadásának, az építési napló megnyitásának, a tervezett kezdésnek, figyelemmel a részteljesítés, az átadás-átvétel, a birtokbaadás határidejét vagy határnapját, az igényelt befejezési határidőt vagy határnapot), (gyakorta módosul, de szerződés módosításra nem kerül sor; bankgarancia lehívás alapja is lehet); a vállalkozói díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját, határidejét, (átalányár – tételes elszámolás) annak rögzítését, hogy az építtető vagy a megrendelő vállalkozó kivitelező, alvállalkozó igénybevételéhez nem járul hozzá, 42
43
Szerződés tartalma az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során esetlegesen felmerülő pótmunka díjának elszámolási módját (pl. rezsióradíjat), fővállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult építési műszaki ellenőr, alvállalkozói szerződés esetén a teljesítésigazolás kiadására jogosult felelős műszaki vezető megnevezését (különösen alvállalkozói szerződéseknél ritkán fordul elő), a szerződő felek erre irányuló megállapodása és a jogszabályi feltételek fennállása esetén annak rögzítését, hogy a szerződéses jogviszonyukból keletkező vitájuk rendezése érdekében igénybe vesznek-e speciális vitarendező fórumot (pl. TSZSZ) 43
44
Szerződés tartalma az építtető nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szerződésben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenység ellenértékének pénzügyi fedezetével rendelkezik, a tartalékkeret felhasználásának részletes szabályait, ha a szerződő felek a pótmunka fedezetének biztosítására tartalékkeretet kötnek ki, Akadályközlés i kötelezettséget mindkét fél részéről 44
45
45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól Nem terjed ki a hatálya többek között: olyan kivitelezési szerződésre, amelynek tárgya új építmény építése, vagy meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység vagy helyiség jelentős átalakítása ; jelentős átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség bővítése, bontása vagy átalakítása érdekében végzett, építési tevékenységek közül a) a külön jogszabály szerint építésügyi, építésfelügyeleti hatósági vagy örökségvédelmi hatósági eljáráshoz kötött építési tevékenység; b) az a) pont hatálya alá nem tartozó építési tevékenységkörben az építményen az összes építmény-homlokzati felületet érintő utólagos hőszigetelést, az összes homlokzati nyílászáró cseréjét, az összes homlokzatfelület színezését, és egy teljes homlokzatfelület képzésének megváltoztatását magában foglaló tevékenység; vagy c) az a) pont hatálya alá nem tartozó építési tevékenységkörben az építmény legalább 50%-át érintő, alaprajzi elrendezést megváltoztató építési tevékenység. 45
46
45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés és távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót a) a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, az adathordozónak és a terméknek vagy szolgáltatásnak megfelelő mértékben 46
47
Szerződés részletek 47
48
Szerződés részlet 2. 48
49
Szerződés 3. Több esetben előfordult, hogy a szerződésben a végszámla kifizetését szakhatósági engedély megszerzésének feltételéhez kötötték. Aztán - megrendelő be sem nyújtotta, - nem az alvállalkozó teljesítésével volt összefüggésben a szakhatósági eljárás, illetve annak elhúzódása 49
50
Pótmunka Az építési naplóban köteles haladéktalanul közölni a) a fővállalkozó kivitelező az építtetővel a pótmunka műszaki szükségességét, b) az építtető a fővállalkozó kivitelezővel a pótmunka igényét. Fontos: A megrendelő azzal kapcsolatban adhat utasítást, hogy milyen igényei, elvárásai vannak az eredményt illetően „mit” valósítson meg, de nem arra, hogy „hogyan”. 50
51
Pótmunka-többletmunka A beadott kérelmek között jelentős számban fordult elő pótmunka elszámolására vonatkozó igény (több mint 50 %-ban). Írásos dokumentálásuk ritka, jellemzőbb a szóbeliség. Szakértői eljárás során eldöntendő, hogy az adott munkarész pótmunkának (tervmódosítás ennek tekinthető) vagy többletmunkának tekinthető-e. Ez esetben értékelendő, hogy az olyan többletmunkának tekintendő-e, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előre látható (műszakilag szükséges munka), mert ennek felmerült költségét a megrendelő köteles megtéríteni a vállalkozónak. Műszakilag szükséges munkának tekintendő: például felújítások során, előre nem látható feladatok. 51
52
Átadás-átvételi eljárás Az elektronikus teljesítésigazolási naplóban elektronikus teljesítésigazolás (a továbbiakban: e-teljesítésigazolás) kitöltésére kerül sor az építtető és a fővállalkozó kivitelező vagy a megrendelő vállalkozó kivitelező és az alvállalkozó kivitelező között létrejött szerződés alapján, ha a fő- vagy alvállalkozó kivitelező az általa vállalt szerződés tárgya szerinti építési tevékenységet a szerződésben foglaltak, a jogszabályban előírtak és a kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerint elvégezte és ezt az építtetőnek vagy – alvállalkozói szerződés esetén – a megrendelő vállalkozó kivitelezőnek az elektronikus teljesítésigazolási naplóba rögzítve jelenti. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmazza mindazokat a tényeket, amelyekre jogvita esetén jelentősek lehetnek. A 191/2009. Korm. rendelet tartalmaz felsorolást. 52
53
Szolgáltatás átadás-átvétele Sok esetben előfordul, különösen alvállalkozói teljesítés esetén, hogy az átadás-átvételi eljárás nem kerül lefolytatásra. Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik. Az átadás-átvétel időtartama harminc nap. Nem tagadható meg az átvétel a mű olyan hibája miatt, amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot. Ha a megrendelő az átadás-átvételi eljárást nem folytatja le, a teljesítés joghatásai a tényleges birtokbavétel alapján állnak be. 53
54
Szerződést biztosító mellékkötelezettségek Bankgarancia A szakértői tanács azt vizsgálja, hogy a mellékkötelezettség érvényesítése nem indokolt részben indokolt indokolt 54
55
Fogalom-meghatározások bankgarancia esetén Az építőiparban leggyakoribb bankgarancia típusok megnevezéseinek lehetőség szerinti egységesebb használata, az egységesebb szemlélet, és a TSZSZ eljárás feladatának megfogalmazása céljából egyeztetéseket folytatunk az ÉVOSZ és a Bankszövetség képviselőivel. Teljesítési garancia: a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítéka. A szakértői tanács vizsgálja a szerződés szerinti teljesítést (műszaki tartalom, minőség, határidő) a műszaki átadás-átvétel lezárásáig/e bankgarancia lejárati idejéig. Szavatossági/jótállási garancia: a szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények biztosítéka a bankgarancia lejárati idejéig. A szakértői tanács vizsgálja, hogy a vállalkozó a szavatossági/jótállási idő lejártáig a kedvezményezett által jelzett hibákkal kapcsolatban a szerződés szerinti javítási kötelezettségének eleget tett-e. 55
56
Bankgarancia lehívásának elbírálása Ptk. 6:436. § [Nyilvánvalóan visszaélésszerű vagy rosszhiszemű fizetési felszólítás] (1) Ha a garantőr rendelkezésére álló információk alapján a jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen él a lehívás jogával, a garantőr nem köteles fizetést teljesíteni, és a már teljesített fizetést visszakövetelheti. (2) A jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen jár el különösen, ha a) a garantőrnek benyújtott okmányok bármelyike hamisított; b) a kötelezett teljesítette azt a kötelezettséget, amelyért a garantőr garanciát vállalt, vagy a jogosultat a lehívásban meghatározott összeg egyéb okból nem illeti meg; c) a jogosult szándékos magatartása akadályozta meg annak a kötelezettségnek a teljesítését, amelyért a garantőr garanciát vállalt; vagy d) bírósági határozat állapította meg annak a kötelezettségnek az érvénytelenségét, amelyért a garantőr garanciát vállalt, kivéve, ha a garancia erre az esetre is szólt. 56
57
Köszönöm a figyelmüket: Csermely Gábor TSZSZ vezető-helyettes 57
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.