Magyar-orosz gazdasági kapcsolatok Budapest 2010. február 1. Gilyán György Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet Moszkva.

Az előadások a következő témára: "Magyar-orosz gazdasági kapcsolatok Budapest 2010. február 1. Gilyán György Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet Moszkva."— Előadás másolata:

1 Magyar-orosz gazdasági kapcsolatok Budapest 2010. február 1. Gilyán György Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet Moszkva

2 Oroszország helye a magyar külgazdasági kapcsolatokban 14 Mrd USD-t meghaladó 2008. évi forgalom, kiemelkedő dinamika 2. kereskedelmi partnerünk Sokrétű kapcsolatok Nagy múltú, megújult alapokon nyugvó együttműködés Stratégiai energetikai partner

3 A magyar-orosz gazdasági kapcsolatok - áruforgalom - A magyar-orosz áruforgalom 2002. óta megötszöröződött. 2008-ban éves szinten csaknem 50%-os növekedés mellett meghaladta a 14 Mrd USD értéket, ami az eddigi legmagasabb a kétoldalú áruforgalom történetében. Exportunk közel 4 Mrd USD (+31%), Importunk meghaladta a 10 Mrd USD-t (+56,5%).

4 Határparitásos érték millió USDIndex %Megoszlás % 2007. I - XII2008. I - XII2008./2007.2008. ExportImportExportImportExportImportExportImport Összesen - Termék 2 959,96 491,23 872,2 10 157,3 130,8156,5100,0 Élelmiszer, ital, dohány 234,4 4,2272,31,8116,242,87,00,0 Nyersanyagok 12,7 243,613,2310,2104,1127,40,33,1 Energiahordozók 23,8 5 850,115,89 398,766,5160,70,492,5 Feldolgozott termékek 971,2 291,61 249,0343,4128,6117,832,33,4 Gép szállítóeszköz 1 717,9 101,72 322,0103,2135,2101,460,01,0 A magyar-orosz áruforgalom 2008. évi alakulása Kivitelünk szerkezete: 60%-ban gépek és szállítóeszközök (főként híradástechnika, kisebb részt irodagépek, közúti járművek és ipari gépek); 32,3%-ban feldolgozott termékek (döntően gyógyszer és gyógyszerészeti termékek, emellett papír-, műanyag,- fém-, gumi-, textil-, vegyipari- parafa-, cipőipari-, műszeripari-, ruházati termékek); 7%-ban az élelmiszeripari termékcsoport (zöldség, gyümölcs, élő állat, takarmány, hús, gabona, ital és dohány). Behozatalunk szerkezete: 92,5%-ban energiahordozók, 3,4%-ban feldolgozott termékek (műtrágya, szerves és szervetlen vegyi termékek, vas-, acél- és színesfém termékek); 3,1%-ban nyersanyagok (nyers- és szintetikus gumi, fémércek, fa, parafa, cellulóz, papírhulladék).

5 A magyar-orosz áruforgalom 2009. I.-X. havi alakulása Kivitelünk szerkezete 54,8%-ban gép és szállítóeszköz (főként híradástechnika, kisebb részt irodagépek, ipari gépek, villamos gépek és közúti járművek); 37%-ban feldolgozott termék (legnagyobb részt gyógyszer és gyógyszerészeti termékek); 7%-ban az élelmiszeripari termékcsoport (zöldség, gyümölcs, élő állat, takarmány, hús) Behozatalunk szerkezete 93%-ban energiahordozó, 2,7%-ban feldolgozott termék (műtrágya, vas-, acél-, színesfém termék) 2,3%-ban nyersanyag (nyers és szintetikus gumi, fémérc és fémhulladék, fa és parafa) 2%-ban gép és szállítóeszköz (energiafejlesztők, híradástechnika, villamos-, ipari gépek, szállítóeszközök) Határparitásos érték millió USD IndexMegoszlás 2008. I-X.2009. I-X. 2009/2008.2009. TermékImportExportImportExportImportExportImportExport Mind ö sszesen 8 636,493 337,104 134,072 318,6547,9%69,5%100,0% É lelmiszer, ital, doh á ny 1,72223,270,68162,4839,9%72,8%0,0%7,0% Nyersanyagok 285,8010,4894,309,3133,0%88,8%2,3%0,4% Energiahordoz ó k 7 954,2011,683 843,6819,0948,3%163,4%93,0%0,8% Feldolgozott term é kek 314,951 087,20111,63857,0435,4%78,8%2,7%37,0% G é pek, sz á ll í t ó eszk ö z ö k 79,822 004,4783,781 270,73105,0%63,4%2,0%54,8%

6 A magyar export alakulása szélesebb időszak tükrében Az idei első tíz havi export értéke elmarad a kiugróan magas 2008. évi értéktől, de a visszaesés ellenére illeszkedik a többéves tendenciába, szinte azonos a 2007. évi értékkel.

7 A magyar-orosz gazdasági kapcsolatok - tőkebefektetések - A kölcsönös befektetések értéke becslések szerint túllépte oldalanként a 1,5 milliárd dollárt. az infrastruktúrát (MALÉV) az ingatlanpiaci ágazatot a kereskedelmi és pénzügyi ágazatot A legjelentősebb befektető cégek: → Gazprom → Lukoil → Szurgutnyeftyegaz A magyar működő tőke Oroszországban } preferálta Az orosz működő tőke Magyarországon Az 1998-as orosz pénzügyi-gazdasági válság után új folyamat kezdődött el. A legjelentősebb befektető cégek : → MOL Rt. (vegyesvállalat, koncessziók) → OTP Bank Rt. (tulajdonszerzés, expanzió) → Gedeon Richter (oroszországi gyáralapítás) → EGIS Nyrt. (gyógyszergyári befektetés) → TRIGRÁNIT (infrastrukturális beruházás) → MEHIB (Investment Foundation részesedés)

8 A gazdasági válság hatása az orosz gazdaságra A válság feltárta a gazdaság gyenge pontjait, a jogszabályi hiányosságokat, a külső piactól való függőséget. A reálszektor a kormány támogató intézkedései ellenére komoly nehézségekkel szembesült. A kormány által 2008. végén meghirdetett válságkezelő csomagok a bankok likviditásának erősítésére, valamint a gazdaság reálszektorának támogatására nem hozták meg a kellő eredményt. Komoly szociális problémákra lehet számítani főként a munkanélküliség növekedése és a szociális ágazatok fejlődésének visszaesése következtében.

9 A gazdaság 2009. évi értékelése Gazdasági lassulás, 2009. utolsó hónapjaiban mérsékelt növekedés (a GDP 8,5%-kal csökkent). A válság hatásait ellensúlyozták egyrészt a kormány intézkedései, másrészt a világpiaci árak kedvező alakulása, a világgazdaságban tapasztalható élénkülés A pozitív tendenciák visszafogott inflációval járnak, ami kiegyensúlyozott fejlődésre utal, a munkanélküliek száma a munkaképes lakosság 8,1 %-a volt az év végén. A kedvező jelenségek még nem tartósak, a befektetési és hitelszféra, ami a gazdaság mozgatórugója – egyelőre stagnál. Kedvezőtlen jelenség, hogy a gazdaság még mindig nagyban függ a világpiaci nyersanyagárak alakulásától, alacsony a belső kereslet, amit a hazai termelés nem tud kielégíteni, hiányoznak a hosszúlejáratú pénzek.

10 2010-es válságellenes kormányintézkedéseinek fő irányai: Szociális biztonság –2010. január 1-től emelik a nyugdíjakat –Munkaerő-piaci feszültség csökkentése regionális programok segítségével Gazdaságélénkítő intézkedések –reálszektor hitelezésének szélesítése –belső kereslet élénkítése autóipar, lakásépítés támogatása, hazai gyógyszergyártás növelése, állami megrendelések gyorsítása –Kis és középvállalkozások támogatása –Mono-városok gazdaságának átalakítása – költségvetési eszközöket főleg a kis és középvállalkozások támogatására fordítják ipari parkok és üzlet-inkubátorok létrehozásával Modernizáció –Innovációs és befektetési tevékenység támogatása –Korszerű kulcságazatok fejlesztése –„Hosszú” pénzek megteremtése –Pénzügyi rendszer korszerűsítése –Az emberi tényező fejlesztése –Állami szektor – privatizáció, költségcsökkentés, közbeszerzések átalakítása a modernizáció ösztönzésére

11 A gazdaság fejlődése 2010-ben OF Kormány 2010-es válságellenes anyaga szerint a makrogazdasági mutatók többsége kedvezően alakul: A beruházások várhatóan 2,9%-kal nőnek, II. félévben javulnak a hitelfelvételi feltételek, a nyersanyagszektoron kívül nőnek a mezőgazdasági beruházások is. A beruházások és a külső kereslet növekedésének következtében az ipari termelés 2,8 %-kal nő, ezen belül a feldolgozóipar növekedése 3,5 % lesz. Az inflációt 6,5-7,5 %-ra tervezik A kereslet növekedésének forrása főleg a szociális kifizetések, a nyugdíjak emelése lesz, összességében 3,5 %-os növekedésre számíthatunk 2010-ben a GDP növekedése 3,1 % körül alakul ha a jelenlegi külgazdasági feltételek nem romlanak

12 A gazdasági válság hatása az orosz energiaszektorra Az energia ágazatra a válság vegyesen hatott: az olajiparon szinte meg sem látszik, a gáz szektorban viszont szignifikáns a visszaesés. mutatókmennyiségaz előző év %-ában kőolaj-kitermelés M to494,2101,2 Kőolajexport246103,3 Földgázkitermelés Mrd m3582,387,6 Földgázexport167,189,7

13 A 2010-2012. évekre szóló költségvetési politika tíz alapgondolata: 1. A szociális kötelezettségek teljesítése 2. A költségvetési hiány csökkentése 3. Szigorú takarékosság a költségvetési eszközökkel 4. A reálszektor és bankrendszer támogatási formáinak kialakítása 5. A szociális szolgáltatások minőségének növelése, többek között a kiemelt nemzeti projektek keretében 6. A közbeszerzési rendszer korszerűsítése 7. Gazdaságilag megalapozott adóterhek megállapítása 8. A költségvetési eszközök felhasználásával kapcsolatos felelősség a hatalom minden szintjén 9. A nyugdíjrendszer átalakításának befejezése 10. A mozgáskorlátozottak támogatási rendszerének kialakítása

14 Új orosz energia stratégia (2009. november) Prioritások: energiabiztonság környezetbiztonság energiahatékonyság A stratégia három szakaszban valósítandó meg: 2013-2015 - le kell küzdeni a válság következményeit és meg kell teremteni a gyors fejlődés feltételeit, 2020-2022 - innovatív módon növelni kell az energiahatékonyságot, 2030-ig - „a hatékony hagyományos energiaforrások mellett, át kell állni a nem fűtőanyag alapú energetikára”.

15 Magyar-orosz együttműködés csomópontjai Energetika, energiabiztonság Közlekedés-logisztika High-tech, innováció, K+F Befektetési együttműködés, orosz nemzeti fejlesztési programok Regionális együttműködés Agrárium

16 Kormányzati lépéseink A vállalkozások mozgásterének folyamatos javítása Korszerű együttműködési területek, formák beazonosítása, projektszemlélet, high-tech orientáltság Aktív felsőszintű kapcsolattartás Gazdasági Együttműködési Megállapodás (GEM) Gazdasági Együttműködési Vegyesbizottság (GVB) Regionális együttműködés fejlesztése Közös cselekvési terv

17 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Gilyán György rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Moszkva tel: +7495-796-9370 fax: +7495-796-9380 Internet: http://www.mfa.gov.hu/emb/moscow http://www.mfa.gov.hu/emb/moscow e-mail: mission.mow@kum.ru