Győr személyhajózási potenciálja a víziút- fejlesztések tükrében Horváth Gábor (SZE Közlekedési Tanszék) Kötél Pál (ÉDU-VIZIG) SZE KTI Konferencia Győr,

Az előadások a következő témára: "Győr személyhajózási potenciálja a víziút- fejlesztések tükrében Horváth Gábor (SZE Közlekedési Tanszék) Kötél Pál (ÉDU-VIZIG) SZE KTI Konferencia Győr,"— Előadás másolata:

1 Győr személyhajózási potenciálja a víziút- fejlesztések tükrében Horváth Gábor (SZE Közlekedési Tanszék) Kötél Pál (ÉDU-VIZIG) SZE KTI Konferencia Győr, 2012. március 29-30.

2 Hálózati adottságok

3 Mosoni-Duna  teljes hossza 125 km  14 km-nyi nagyhajózásra „alkalmas” alsó szakasza közvetlen kapcsolatot biztosít a Dunához, melybe Gönyű felett, az 1794 fkm-nél torkollik  osztályba sorolt víziút a torkolat és Győr között  0-2 fkm VI/B – Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő vízterülete (140/185 m x 15/22,8 m hajók/tolt kötelék 25 dm merüléssel)  2-14 fkm III. osztály (70 m x 8,2 m hajók 18 dm merüléssel) Rába  teljes hossza 283 km  Győrben a vár nyugati oldalán a 14,7 fkm-nél torkollik a Mosoni-Dunába  29 kilométer hosszan kishajózásra alkalmas folyószakasz, további része csónakok közlekedésére alkalmas Marcal  dél-nyugatról közelíti meg a várost, és a Rábába torkollik  csónakok közlekedésére alkalmas. Rábca  Fertő-hansági vízrendszer levezetője  csónakos közlekedésre alkalmas

4 Történelmi áttekintés XIX. század közepéig-végéig gabonakivitel szempontjából Győr az északi szállítási útvonal központja volt, a város arculatát nagyban meghatározta a gabonakereskedelem. A győri vizekre érkező al-dunai hajók, dereglyék, és a város partjainál, illetve a Karmeliták környékén álló raktáraknál vesztegeltek, ahol telente a kikötőkben tartózkodó akár másfél száz hajó is kikötött. A gabonakereskedelem és a vízi szállítás önmagában a lakosság 15%-nak (mi.ntegy 3000 embernek) biztosított megélhetést. Megtörténtek az első jelentősebb beavatkozások a Pozsony-Gönyű Duna szakasz hajózhatóvá tétele érdekében, így elmaradhatott a drágább szárazföldi szállítás Győr-Bécs illetve Moson-Bécs szakaszokon. Az 1860-as évek közepén megalakult az első győri gőzhajózási társaság, mely rövid időn belül 5 teherszállító gőzhajóval, 21 uszályhajóval és egy gőzgéppel ellátott saját hajógyárral is rendelkezett. 1869-ben pedig 285 induló taggal megalapult az első győri hajós egylet. Az „aranyévek” közben kiépült a Budapest-Trieszt vasútvonal, mely teljes mértékben felértékelte Budapest vezető szerepét az északi útvonalon. Ennek következtében jelentős forgalom visszaesés volt tapasztalható a győri vízi áruszállításban.

5 Történelmi áttekintés

6 A XIX. században a vízi személyszállítás jellemzően a kistermelői áruszállítással egybekötötten zajlott. Első forrásaink a vízi személyszállítás beindítására a XX. század elejéről valóak, több kísérleti járattal is próbálkoztak Győr vidékén, illetve Kiskútra. Az 1900 évek elején megjelentek a parti csónakházak, evezős egyletek, amelyek egyszerre adtak helyet a versenyszerű evezésnek és a kedvtelési célú vízi életnek. A városban a jelentős számú strandolni, horgászni, vízisportolni vágyó találhatta meg szórakozását. Sokan engedhettek meg maguknak motorcsónakot, melyekkel a Mosoni-Dunán Novákpuszta, Hédervár felé, illetve a Rábán túráztak. A rendszerváltást követően pár magánvállalkozói próbálkozás volt személyhajózásra, sétahajózásra azonban ezen kísérletek közül a leghosszabb is mindössze 2 évig tudott üzemelni.

7 Jelenlegi helyzet A vízi közlekedés különböző formái Győrben:  legerőteljesebben a vízi sportok vannak jelen, vízeinket főleg az evezős sportolók uralják  sétahajózási lehetőség elérhető, de csak alkalomszerűen működik  átkelőhajózás működik a Mosoni-Dunán Véneknél  több sikertelen próbálkozás után a vízi taxi szolgáltatás megszűnt  menetrendszerű személyhajózás nem üzemel Sétahajózással Győrben két vállalkozás a Zátony vendéglő és az Arrabona Yacht Club, Gönyűn pedig a Yacht Klub és Kikötő foglalkozik.  Zátony vendéglőnél sétahajózással 5 éve foglalkoznak, rendelkeznek 1 db 25 fős sétahajóval, 2 db külmotoros tutajjal és 1 db 12 fő, korábban vízitaxiként funkcionált kisgéphajóval  Arrabona Yacht Club főleg túrázókra, magán és csoportos érdeklődőkre számít, náluk vannak vendéghelyek a hajók számára  Gönyűn jelenleg csak kikötési lehetőség áll és étterem rendelkezésre, a korábban ott üzemelő kirándulóhajót elvitték

8 Lakossági igények Vizsgálatunk során kíváncsiak voltunk arra, hogy város lakói milyen mértékben érdekeltek a víziközlekedési lehetőségekben. Kismintás – mintegy 500 főt érintő – felmérésünkben igyekeztünk a város minden területéről adatot gyűjteni, minden városrészt bevonni.

9 Infrastrukturális helyzetkép A város víziút-hálózata kiterjedt, de a folyók szinte kihasználhatatlanok.  a Marcal és a Rábca gyakorlatilag elérhetetlen, csak helyi csónakos közlekedésre alkalmas  a Rábán kedvező vízállás mellett a vasúti hídig lehetséges kishajóval eljutni  A Mosoni-Dunát kedvezőtlen mederviszonyai és kiszolgáltatott vízjárása miatt rövid időszakban találhatjuk hajózásra alkalmas állapotban A kedvező adottságok ellenére a korabeli élethez képest vegetál a vízi közlekedés, a modern kor lehetőségeivel nem tud együtt fejlődni, melynek legfőbb korlátja a megfelelő vízszint (vízmélység) hiánya és az infrastruktúra, kikötők és szolgáltatások hiánya. A teljes városi hálózat kulcsa a gyűjtő ág, a Mosoni-Duna vízjárásának szabályozhatósága, illetve a vízmegtartás biztosítása a Duna meder- és ezáltal a kisvízszint- süllyedése miatt.

10 Vízszintsüllyedés

11 Vízügyes projektek Mosoni-Duna torkolati műtárgy

12 Vízügyes projektek Mosoni-Duna torkolati műtárgy Utolsó változat AD STATUA Konzorcium 2009. júniusban „Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő továbbfejlesztésének tervezési és előkészítési munkáival kapcsolatos feladatok ellátása” címen. 3 műszaki megoldás, 12 x 85m hajózsilippel:  I. 2 x 12 m nyílásszélességű vízszintszabályozó műves  II. 40 méter hosszú fenék- küszöbös  III/a. 1 x 12 m nyílásszélességű vízszintszabályozó mű + 20 m hosszú fenékgát  III/b. „III/a” + osztószigetet a hajózsilip és a vízszintszabályozó mű között

13 Vízügyes projektek Belterületi szakaszok rendbetétele  a vízpart esztétikai hatása mind a jelenlegi hidrológiai helyzetben, mind pedig a torkolati vízszintemelést követően kedvezőbben alakuljon  a feliszapolódási hajlam a lehetőségek szerint csökkenjen  javuljon a vízpartok megközelítése, minél hosszabb szakaszon az év jelentős részében a vízszélhez közeli többcélú padka legyen kialakítható  a meglévő burkolatok részleges visszabontásával minél nagyobb vízparti zöldterület alakuljon ki

14 Vízügyes projektek Belterületi szakaszok rendbetétele

15 Vízügyes projektek Beeresztő zsilip átépítése Feladata: frissvíz bevezetés biztosítása a Püspökerdei holtágba biztosítja a holtágba befolyó bel- és szivárgó vizek kivezetését a Mosoni-Duna felé a Mosoni-Duna felől az árvízi biztonság növelése árvízmentes időszakban a Mosoni-Duna felől - megfelelő űrszelvénnyel - áthajózási lehetőség biztosítása kis és sporthajók számára (kisvíznél (Győr +60 cm vízállás) 1,1 m vízmélység 5,00 m szélesen Feladata: frissvíz bevezetés biztosítása a Püspökerdei holtágba biztosítja a holtágba befolyó bel- és szivárgó vizek kivezetését a Mosoni-Duna felé a Mosoni-Duna felől az árvízi biztonság növelése árvízmentes időszakban a Mosoni-Duna felől - megfelelő űrszelvénnyel - áthajózási lehetőség biztosítása kis és sporthajók számára (kisvíznél (Győr +60 cm vízállás) 1,1 m vízmélység 5,00 m szélesen

16 Kikötőfejlesztések Dunapart Rezidencia Kikötő 150 méter hosszú létesítmény e elemei:  Napozómóló  Rendezvénymóló  Csónaktaroló  Kishajó kikötő Pályázat elbírálás alatt

17 Kikötőfejlesztések Iparcsatorna nagykikötő Városi elképzelés az Iparcsatorna torkolati öbölben a yachtkikötő Hosszú távon biztosítana megoldást a motoros kishajók állandó tárolására Egyeztetések folyamatban

18 Járatfejlesztések Városon belüli járat A hosszirányú járatott elsőként alapvetően idegenforgalmi célzattal lehetne elindítani, a belvárosból indulna, lefele az Iparcsatornában, felfele a Szúnyog-szigeten érné el célállomását. A hajózás élményén felül hajók alkalmat biztosíthatnak a város nevezetességeinek és a városban rendezett kulturális programok vízről történő megtekintéséhez. Állásidőben a Dunakapu téri bázisán szolgálna rendezvények, konferenciák, koncertek, kiállítások helyszínéül, ezzel javítaná gazdaságosságát.

19 Járatfejlesztések Környékbeli hajózás A folyók találkozásánál elhelyezkedő város környezetében számos látványos, érdekes úti cél van, amelyeket víziúton megközelítve fokozott élményt biztosíthatnak. Teljesség igénye nélkül néhány ilyen úti cél: Dunán lefelé akár nagyhajóval is elérhető Gönyű, Komárom a Monostori erőddel, a neszmélyi hajó-skanzen vagy akár a szlovák települések is Dunán és a Mosonin is elérhető Szigetköz, érintetlen tájaival, hangulatos településeivel – kishajóval Mosoni-Dunán Mecsér, Mosonmagyaróvár (kedvelt vízi túra állomások) A Rábán az árpási templom, a nicki erőmű és a vadregényes felső szakasz Nemzetközi járatok Győr bekapcsolására a nemzetközi hajózásban csak a víziút-fejlesztések után kerülhet csak sor. Kétféle hajózási módra lehet építeni: menetrendszerű szárnyashajókkal a dunai nagyvárosokkal való összeköttetésre nemzetközi vízi turizmus a főleg yachtokkal és túracsónakokkal A elsőnek a majdani torkolati kikötőben kellene állomást biztosítani, amelyhez a városból ráhordó, szintén gyors járatok – akár vízitaxik - szervezhetők.

20 Összefoglalás A víziközlekedés fellendítésének kulcsa a folyó-rehabilitációs és infrastrukturális beruházások megvalósítása. Megfelelő víziút állapotok megléte mellett biztosított lehet Győrben a kedvtelési célú kishajózás elterjedése, a fenntartható személyhajózás és a vízi turizmus jelentős fellendülése, addig is „igazítsuk a hajóinkat a folyókhoz” és evezzünk. Köszönettel: Horváth Gábor Kötél Pál