Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaCsilla Kissné Megváltozta több, mint 8 éve
1
FOGYASZTÓI MAGATARTÁS ÉS A KERESLET
2
A fogyasztó és a háztartás Minden piaci ügylethez két fél: egy vevő és egy eladó szükséges. Az eladók termelők „teljesítményét”a vásárlók mérik azzal, hogy megveszik-e, s ha igen, mennyiért az általuk kínált terméket és szolgáltatást. A vállalatok számára a fogyasztói kereslet egy olyan külső feltétel, melyet figyelemmel kell kísérni, formálni, módosítani igyekszik. A vásárlók által megvett javak elköltött pénzösszeg a termelők bevételét képezi.
3
A fogyasztó és a háztartás Az áruk és szolgáltatások piacán megjelenő szereplők: - egyén - háztartás - vállalat - állam - külföld A háztartások a gazdaságban betöltött szerepük alapján nem korlátozódik csak a fogyasztásra, hanem erőforrás tulajdonosként kínálatot is teremtenek. A háztartások is végeznek termelő tevékenységet, akár önellátó jelleggel vagy piaci eladásra, amellyel befolyásolhatják a piaci kínálatot és a keresletet is.
4
A fogyasztói döntés tényezői A fogyasztói magatartás alapvető mozgatója a szükségletek kielégítése.
5
A termék jelentősége a fogyasztó szempontjából Nehéz eldönteni, mikor miért kedvelnek egy dolgot a fogyasztók. Ugyanaz a termékben különböző fogyasztók eltérő hasznos tulajdonságot feltételeznek, érzékelnek. A fogyasztó a hasznos tulajdonságok alapján választja ki és vásárolja a terméket. A fogyasztó döntésének egyik kiindulópontja a terméknek tulajdonított hasznosság.
6
Gyakran használjuk a köznapi életben az érték kifejezést. A termék fogyasztó szempontjából akkor értékesebb ha hasznosabb. fogyasztó a hasznosságuk alapján értékeli és hasonlítja össze a különböző termékeket. A fogyasztónak a termékre vonatkozó „értékítélete” a hasznossághoz kötődik, a fogyasztó a hasznosságuk alapján értékeli és hasonlítja össze a különböző termékeket. Ezt a hasznossági rangsort, amely az egyes fogyasztók egyéni ízlését ”preferenciáit” fejezi ki, a fogyasztó preferencia-rendszerének nevezzük.
7
A vállalat értékelési rendszere A vállalat szempontjából a ráfordítás a lényeges, mely költséget jelent. Számára az a fontos, hogy hogyan alakul a termék piaci ára az ő költségeihez képest. A termelő szemében a termék értéke attól függ, hogy mekkora ráfordítással állítható elő, és hogy mennyire nyereséges, vagyis mekkora a piaci ár és a ráfordítás különbsége.
8
Összefoglalva: A fogyasztó elsősorban hasznossága, hasznos tulajdonságai alapján értékeli a termékeket, a termelő viszont főként a ráfordítások alapján. Mindkét szereplő egyaránt érzékeli ugyanazt a piaci árat, s mind a ketten figyelembe is veszik azt, amikor válogatnak a termékek között.
9
Nominális jövedelem A nominális jövedelem a rendelkezésre álló, adott pénznemben kifejezett pénzeszközök számszerű értéke A nominális jövedelem és a termékek, szolgáltatások ára együttesen határozzák meg a megvásárolható javak halmazát, amit reáljövedelemnek nevezünk. A reáljövedelem és a nominális jövedelem eltérése különösen inflációs viszonyok között szembetűnő.
10
Vásárláskor a fogyasztó alapvetően két szempontot mérlegel: Az áru hasznos tulajdonságai mellett az árát is megnézi, és e kettőt összehasonlítva dönt a termék megvásárlásáról. Az ár ebben az esetben a jószág megvásárlásának költsége, amely mellé persze még egyéb költségek is járulhatnak (pl. sorbanállás, utazás stb.).
11
Racionális fogyasztó Racionálisnak tekintjük azt a fogyasztót, aki döntéseiben az adott feltételek (reáljövedelem) mellett a lehető legjobb eredményre - maximális hasznosságra - törekszik, valamint választásaiban következetes. Ezért ha ismerjük a fogyasztó preferencia- rendszerét és reáljövedelmét (azaz a korlátozó feltételeket), akkor ezek segítségével már következtethetünk az egyes termékek keresletének alakulására.
12
A teljes haszon - határhaszon - csökkenő határhaszon A fogyasztói döntések egyik szempontja a hasznosság. Hasznosságon értjük valamely jószág vagy szolgáltatás hasznos tulajdonságainak összességét, illetve azt a kielégülést, amelyet a fogyasztó az adott jószág vagy szolgáltatás elfogyasztásával nyer.
13
Összhaszon és határhaszon függvény Elfogyasztott tortaszelet (Q) (Q)Összhaszon(TU) Határhaszon (MU= TU/ Q) 1 80 8080 2130 130 - 80=50 3160 160-130=30 4180 180-160=20 5190 190-180=10 6195 195-190= 5 195-190= 5 7195 195-195= 0
14
Összhaszon, határhaszon függvények Csökkenő határhaszon elve: (Gossen I. törvénye): az egymást követő pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő
15
A teljes haszon és a határhaszon kapcsolata
16
Telítettségi pont: Egy jószág azon mennyisége, amelynél többet elfogyasztva az összhaszon már nem nő tovább. Határhaszon: Az a szám amely megmutatja, hogyan változik a fogyasztó összhaszna, ha egységnyivel növeli fogyasztását valamely jószágból. Csökkenő határhaszon: Csökkenő élvezetek elve A csökkenő határhaszon elve szerint az egymást követő pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő. (Gossen I.) Ezért nem lesz értéke annak a jószágnak amelyik korlátlanul áll rendelkezésre! (Szabad javak)
17
2400-- 00 00 00 9608 14403 00 00 2400-- 1001 2601 1204 2402 0,5 1202 1320 1,1 2400-- 00 00 00 2402 0,5 1202 18001,5 2400-- 00 00 00 00 4801 00 1920 1, 6 2400-- 00 00 00 00 00 00 24002 A fogyasztó választása több termék esetén Egy ebéd költség és anyagigénye Egy ebéd költség és anyagigénye (Q= mennyiség, ktg= költség) --Összesen 100Liszt 260Lekvár 30Tojás 120Saláta 480Gomba 60Burgonya 1200 Sertéskaraj ktgQ Q Q Qktg.Q Ár Ft/kg Termék EDCBAEbédvariánsok
18
Az előnykiegyenlítődés elve: A fogyasztó mindaddig növelheti összhasznát fogyasztási szerkezetének átrendezésével, ameddig a nyert haszna meghaladja a feláldozott haszna mértékét. fogyasztási szerkezetének átrendezésével, ameddig a nyert haszna meghaladja a feláldozott haszna mértékét. ( Gossen I. törvénye ) A fogyasztó akkor költi el optimálisan jövedelmét, ha az utolsó pénzegység elköltésével nyerhető határhaszon bármely termékre vonatkozóan azonos. ( Gossen II. törvénye )
19
A fogyasztó egyéni kereslete Közömbösségi térkép közömbösségi térképnek közömbösségi görbének A fenti ábrát közömbösségi térképnek, míg az egyforma hasznosságú kombinációkat tartalmazó görbéket közömbösségi görbének nevezzük
20
A közömbösségi görbe fogalma A közömbösségi görbe azon jószágkombinációk összességét jelöli, amelyek a hasznosság szempontjából egyenértékűek, azaz a fogyasztó számára közömbös, hogy melyiket szerzi meg
21
Közömbösségi térkép és a közömbösségi görbék jellemzői A közömbösségi térkép „szintvonalai”, a közömbösségi görbék eltérő hasznosságot képviselnek, felfelé haladva (az origótól távolodva) nő a hasznosság. Egy közömbösségi görbe azokat a különböző összetételű jószágkosarakat (alma-szőlő kombinációkat) köti össze, amelyek azonos hasznosságot jelentenek a fogyasztó számára. Egy másik fogyasztó eltérő preferencia-rendszerét más alakú szintvonalakkal lehetne kifejezni. A közömbösségi térkép alapján megállapíthatjuk, hogy lehetségesek olyan cserék, amelyek következtében úgy változik meg a fogyasztói kosár összetétele, hogy mellette a hasznosság változatlan marad (tehát ugyanazon a görbén maradunk)
22
A fogyasztó tehát hajlandó lehet egy jószág valamely mennyiségét feláldozni egy másik jószág valamely mennyiségéért akkor, ha közben ugyanolyan szinten tudja kielégíteni szükségleteit. A jószágok a fogyasztásban egymással helyettesíthetők, és a térképről számszerűen leolvashatók a helyettesítési arányai helyettesítési ráta A helyettesítési ráta megmutatja, hogy milyen arányban hajlandó a fogyasztó helyettesíteni az egyik terméket a másikkal, azonos szükségletkielégítési színvonal mellett.
23
A költségvetési egyenes A fogyasztót a választás során korlátozza a rendelkezésére álló pénzmennyiség nagysága, azaz bizonyos kombinációkat nem tud megvásárolni. Ha ismerjük a rendelkezésre álló pénzmennyiséget ( I ), akkor meg tudjuk határozni az elérhető jószágkombinációkat is.
24
Költségvetési egyenes költségvetési egyenes A költségvetési egyenes azon jószágkosarak összessége a közömbösségi térképen, amelyeket a fogyasztó adott pénzjövedelemből megvásárolhat annak teljes elköltésével, rögzített piaci árak mellett.
25
Költségvetési egyenes A közömbösségi térképen lehetnek olyan jószágkosarak is, amelyeket a fogyasztó nem tud megvenni, mert nincs rá pénze. A költségvetési egyenes a fogyasztó által ténylegesen megvásárolható, megfizethető jószágkosarakat tartalmazza. Mivel az egyenes felett elhelyezkedő kosarakat nem tudja megvenni, a költségvetési egyenes a fogyasztó döntésének korlátját fejezi ki. Az egyenes meredeksége (abszolút értékben) pedig a két termék árarányát mutatja. Az árarányoktól függ, hogy milyen arányban tudja a fogyasztó a két terméket egymásra cserélni. A költségvetési egyenes segítségével meghatározhatjuk a közömbösségi térképen azokat a kosarakat, melyek közül választhatunk.
26
Ha a költségvetési egyenest és a közömbösségi görbéket egy koordináta rendszerben ábrázoljuk megkereshetjük azt a legnagyobb elérhető hasznosságot, amelyet a fogyasztó a jövedelméből elérhet, vagyis azt a legmagasabban fekvő közömbösségi görbét, melynek még van közös pontja a költségvetési egyenessel. Így megkapjuk a fogyasztó számára legoptimálisabb jószágkosarat
27
Optimális választás Akkor választ optimálisan a fogyasztó, ha jövedelmét úgy költi el, hogy az adott pénzösszegből elérhető legmagasabb közömbösségi görbén választ. Az optimális választás az egyenes és a közömbösségi görbe érintési pontjához tartozó jószágkombináció. (Előző ábra A pont)
28
A B C alma szőlő Költségvetési egyenes Keresetnövekedés hatása A költségvetési egyenes párhuzamosan mozdul el felfelé az eredetivel. Árváltozás hatása pl. szőlő árának növekedése pl. szőlő árának növekedése A költségvetési egyenes dőlésének szöge változik. Kiindulási helyzet: közömbösségi görbék költségvetési egyenes Adott pénzből kevesebb szőlőt tudunk vásárolni.
29
A kereslet rugalmassága A fogyasztó egyéni keresletének alakulásában lényeges szerepet játszik a fogyasztók nominál - és reáljövedelme, az áruk ára, illetve árarányának változása is. Ha a vizsgált termék ára változik, akkor az a keresleti görbén való elmozdulást jelent, de ha valamilyen másik tényező, pl. a jövedelem, másik termék ára változik, akkor a keresleti görbe is változni fog.
30
A kereslet árrugalmassága A kereslet árrugalmassága azt fejezi ki, hány százalékkal változik egy termékből keresett mennyiség, ha ára egy százalékkal változik.
31
A kereslet árrugalmasságát befolyásoló tényezők: A jószág természeti, használati tulajdonságai (pl eltarthatóság, létszükségleti cikk) (pl eltarthatóság, létszükségleti cikk) Helyettesítő termékek: annál rugalmasabb egy jószág kereslete, minél több termék elégíti ki ugyanazt a keresletet. A helyettesítő termékek árának közelsége: annál nagyobb a kereslet árrugalmassága, minél közelebb van a helyettesítő termékek ára a vizsgált termékek árához. A termék ára a fogyasztó jövedelméhez viszonyítva
32
A kereslet kereszt-árrugalmassága Egy termék keresletének kereszt- árrugalmassága azt mutatja, hogy hány százalékkal változik a termék keresletének mennyisége, ha egy másik termék ára egy százalékkal változik.
33
A kereslet jövedelemrugalmassága A kereslet jövedelemrugalmassága azt fejezi ki, hány százalékkal változik egy jószág kereslete a fogyasztó jövedelmének egy százalékos változása következtében.
34
Köszönöm a figyelmet! A következő órán ebből a témakőrből dolgozat!
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.