Magyarország a XVIII. században Az újjáéled ő ország.

Az előadások a következő témára: "Magyarország a XVIII. században Az újjáéled ő ország."— Előadás másolata:

1 Magyarország a XVIII. században Az újjáéled ő ország

2 A török kor pusztítása A háborús időszak megviselte az országot Az ország nagy területe elnéptelenedett A lakosság száma visszaesett (~XV. sz.) Az emberveszteség okai: - háborús áldozatok - járványok, fertőzések (XVIII. sz. pestis, kolera..) XVIII. sz. vége a lakosságszám már elérte a 10 milliót (vesztegzár,oltások, fertőtlenítés, termelés, nincs éhség)

3 Magyarország népsűrűsége a XVIII. sz-ban

4 Magyarország népessége 1500-1800 között*

5 A népességnövekedés megindulása A Habsburg Birodalom szervezett betelepítési politikába kezdett, melyet a nagybirtokosok is segítettek (kedvezményeket,kiváltságokat helyeztek kilátásba) céljuk: az adózó réteg növelése, katolikus hit terjesztése formái: - szervezett betelepítés (svábok=katolikus németek) - szervezés nélküli öntevékeny bevándorlás (románok) - belső vándorlás (migráció) (magyarok, szlovákok) hatása hatása: » A Magyar Királyság etnikai összetétele teljesen átalakult → soknemzetiségű állam lettünk ( XV. sz. 80% körül, XVIII. sz. 42 % körül a magyarság)

6 Népességvándorlás a XVIII. sz-i Magyarországon

7 Magyarország népei a XVIII. század végén

8 A magyarországi népek magyarok (főleg az ország középső területein) szlovákok (tótok) (Felvidék, É-i részek, Alföld déli r.) románok (oláhok) (Erdély, Part., Szászföld, DK Mo.) svábok (Bánát, Békés, Bakony, Baranya, Tolna, Bácska) szerbek (rácok) (határőrterületek, Duna mentén) horvátok (Délvidék, horvát-dalmát területek) vendek (szlovének) (Délvidék) ruszinok (kárpátukránok) (Kárpátalja)

9 A magyarországi etnikumok társadalmi tagolódása

10 A magyarországi nemzetiségek sajátosságai – jellemzői A magyarországi nemzetiségek sajátosságai – jellemzői kevert nemzetiségű területek, etnikai szigetek » a magyar területeken élő nemzetiségek ún. „csonka társadalmak”→ nincs nemességük » a vezető szerepet a papság és a polgárság képviseli » a nemzetiségek életében az egyházé a fontos szerep szlovákok: főleg jobbágyok és kispolgárság (mesterek) ruszinok: görög katolikus papság, jobbágyság románok: görög katolikus, ortodox papság, állattartók szerbek: Haditanács vezetése alatt álltak, jobbágyok és kereskedők, szerb ortodox egyház (kiváltságok) cigányság és a zsidóság → kisebb etnikumok