Diff BSD Linux. avagy „A BSD rendszerek bemutatása Linux előismerettel rendelkezőknek” Légrádi Gábor (Magyar BSD Egyesület)

Az előadások a következő témára: "Diff BSD Linux. avagy „A BSD rendszerek bemutatása Linux előismerettel rendelkezőknek” Légrádi Gábor (Magyar BSD Egyesület)"— Előadás másolata:

1 diff BSD Linux

2 avagy „A BSD rendszerek bemutatása Linux előismerettel rendelkezőknek” Légrádi Gábor (Magyar BSD Egyesület) legradi@bsd.hu http://www.bsd.hu

3 Az előadás célja

4 ● a BSD és a Linux rendszerek közötti különbségek bemutatása, ● kedvcsinálás a BSD-vel való megismerkedéshez és a BSD rendszerek használatához,

5 Mi is az a BSD?

6 ● Licenszelési megoldás („használati jogosítvány”), ● Operációsrendszer-család,

7 A BSD hogy alakult ki? (0.)

8 A BSD hogy alakult ki? (1.) ● 1960-as évek vége, ● AT&T (az amerikai „telekom”), ● Operációs rendszer fejlesztés („MULTICS”), ● UNIX (mintegy melléktermékként jött létre), ● Probléma: at AT&T cég nem rendelkezett szoftver- kereskedelmi jogosítvánnyal, ● Kiút: az elkészült kódot – a binárisokat és forráskódot is – kiadják egyetemeknek és kutatóintézeteknek,

9 A BSD hogy alakult ki? (2.) ● A leghíresebb ilyen kódfelhasználó hely: Berkeley Egyetem (Kalifornia) ● Több hibajavítás és saját fejlesztés készült itt, ● Ezek a kódok visszakerültek az „eredeti” AT&T UNIX-ba is, ● Saját terjesztést is készítettek, ● BSD = Berkeley Software Distribution ● BSD UNIX = kernel + kiegészítő programok + alkalmazások,

10 Milyen rendszerekre hatott a BSD?

11 ● AIX (IBM), ● HP-UX (HP), ● SunOS, Solaris (SUN), ● IRIX (SGI), ● OSF/1 ill. Tru64 UNIX (Digital, Compaq, HP),

12 Fejlődés (80-as és 90-es évek) ● A BSD rendszerek továbbfelődésének eredménye: 386BSD (IBM PC gépekre), a kilencvenes évek elején, ● 4.4BSD, mint referenciaplatform, ● Később több irányvonal (disztribúció) alakult ki (ezek alapvetően 4.4BSD alapon jöttek létre),

13 A BSD főbb változatai

14 ● FreeBSD, ● NetBSD, ● OpenBSD, ● DragonflyBSD, ● (Mac OS X),

15 FreeBSD ● i386 alapokon indult, ● A többi változathoz képest ennek van a legnagyobb támogatói és felhasználói közössége, ● A többihez képes a leggyorsabban fejlődő változat,

16 NetBSD ● A legszélesebb hardverspektrumon fut (52+ különböző platform), ● Kis költségvetésű helyeken is jól alkalmazható, ● Kisebb erőforrásigényű, ● Viszonylag lassabban fejlődik, mert minden korábbi platformot is támogatnia kell az új rendszernek,

17 OpenBSD ● NetBSD-ből alakult ki, ● Célja a minél biztonságosabb és megbízhatóbb működés, ● Auditált forráskód alkalmazása, ● A standard UNIX megoldások helyett saját ötletek és algoritmusok,

18 DragonflyBSD ● A FreeBSD-ből kivált fejlesztők munkájának eredménye, ● A FreeBSD újabb változataitól eltérő megoldásokat alkalmaznak, ● Kísérleti jellegű,

19 A BSD operációs rendszerek jellemzői (0.)

20 A BSD operációs rendszerek jellemzői (1.) ● A BSD a nyílt és szabad szoftverek közé tartozik, ● A kernel nem választható el a rendszer egészétől, a rendszerek kerneljei egymás közt sem cserélhetőek, ● Alapvetően iparilag használt szerverplatform kialakítása volt a céljuk, ● E cél eléréséhez kódolást, hibajavítást, hibafelderítést, valamint intenzív tesztelést és dokumentálást végeznek,

21 A BSD operációs rendszerek jellemzői (2.) ● Ezen rendszerek alapvetően BSD licenszelésűek, ● Az említett rendszerek között nagy az átjárhatóság, ● Nagyban hasonlítanak a klasszikus nagygépes rendszerekhez, ● Kernel: alapvetően monolitikus megvalósítású, de van lehetőség modulok kezelésére is (LKM ill. KLD), ● SMP támogatás: van!

22 A BSD licenszelési megoldása

23 ● A termékhez a forráskódot nem kötelező odaadni, ● A terméket lehet pénzért is árusítani, ● A korábbi fejlesztőket fel kell tüntetni („copyright” bejegyzések), ● Megjegyzés: ez a licenszelési megoldás nagyban segíti a technológia terjedését!

24 A BSD fejlesztési modellje

25 ● Konzervatív fejlesztési módszerek, ● Nem egy főnök van, a fejlesztők csoportban dolgoznak, a felelősség közös, ● Többszintű a kódszűrés, hibajavítás, ● 3 szintű megoldás (pl. a FreeBSD-nél): – Külső fejlesztők, – Beajánlók („committers”, ~200 fő), – Belső kör („core developers”, ~20 fő), ● Egy új eszköz vagy megoldás támogatása hosszú előzetes munkát, dokumentálást és tesztelést jelent (ez akár fél/egy év időtartamig is tarthat),

26 Csomagkezelés (alkalmazások)

27 ● Csomagok: bináris vagy forráskód alapúak, ● Saját csomagkezelőik vannak, ● FreeBSD (~12 ezer csomag/alkalmazás), ● NetBSD (~6 ezer csomag/alkalmazás), ● OpenBSD (~5 ezer csomag/alkalmazás), ● DragonflyBSD (~6 ezer csomag/alkalmazás), ● Többplatformos csomagkezelő megoldás => pkgsrc (NetBSD, DragonflyBSD),

28 „pkgsrc” (0.)

29 „pkgsrc” (1.) ● NetBSD támogatására jött létre, ● Más csomagkezelők kiváltására alkalmas, nem pedig azokkal történő együttműködésre, ● Egységes szoftverfelület kellett több plaformra, ● Részei: bootstrap kód (a működtető programok) és az alkalmazások adminisztrálásához szükséges alkönytárrendszer (fa-struktúra),

30 „pkgsrc” (2.) ● Eszközök a csomagok forrásának megszerzésére, lefordítására, frissítésére, ● Az alkönytárrendszerben találhatók a csomagok létrehozásához szükséges információk („meta-információk”), ● Biztonsági csomagok a források hitelességének megőrzésére, ● Alkalmas bináris csomagok előállítására is, ● Létezik olyan kiegészítése is, amellyel egyszerre több, különböző változatát is használhatjuk a szoftvernek (wip=„work in progress”)

31 A pkgsrc által támogatott rendszerek

32 ● NetBSD, ● Solaris, ● Linux, ● Darwin (Mac OS X), ● FreeBSD, ● OpenBSD, ● IRIX, ● AIX, ● DragonflyBSD, ● OSF/1, ● Interix (Microsoft Services for UNIX),

33 Bináris emulációk

34 Bináris emulációk (Linux) ● DOS, WINE,..., XEN, …

35 Bináris emulációk (BSD) ● DOS, WINE,..., XEN, Linux (!!!)...

36 Dokumentációk, információforrások

37 ● Cél: mivel ez egy iparilag használt rendszer, egy termék, s ehhez jó műszaki dokumentáció kell! ● Kiemelkedően jó minőségű a dokumentáció a több szabad és nyílt rendszeréhez képest, ● Naprakész, ● man/info, ● Weboldalak, ● Levelezési listák, ● FreeBSD Handbook, Corporate Network Guide, stb.

38 „Túlélőkészlet” (0.)

39 „Túlélőkészlet” (1.) ● FreeBSD honlap: http://www.FreeBSD.org http://www.FreeBSD.org ● OpenBSD honlap: http://www.OpenBSD.org http://www.OpenBSD.org ● NetBSD honlap: http://www.NetBSD.org http://www.NetBSD.org ● DragonflyBSD honlap: http://www.DragonflyBSD.org http://www.DragonflyBSD.org

40 „Túlélőkészlet” (2.) ● HUP (Hungarian UNIX Portal): http://www.hup.hu http://www.hup.hu ● Magyar BSD Egyesület: http://www.bsd.hu http://www.bsd.hu ● A pkgsrc hivatalos oldala: http://www.pkgsrc.org http://www.pkgsrc.org ● A FreeBSD alatt használható alkalmazások: http://www.freshports.org http://www.freshports.org

41 „Túlélőkészlet” (3.) ● Magyar nyelvű levelezőlista a FreeBSD oldalán keresztül érhető el, ● Kisebb a közösség, emiatt csak egy ilyen lista van...

42 Javaslat a BSD-k kipróbálásának lehetséges sorrendjére

43 ● FreeBSD, ● OpenBSD, ● NetBSD, ● DragonflyBSD,

44 Kérdések?

45 Köszönöm a figyelmet!