A homéroszi eposzok I. rész : 1. Bevezetés. A homéroszi kor és a görög mitológia 2. Az eposz műfaja (eposzi kellékek, verselés és nyelv: szóbeliség és.

Az előadások a következő témára: "A homéroszi eposzok I. rész : 1. Bevezetés. A homéroszi kor és a görög mitológia 2. Az eposz műfaja (eposzi kellékek, verselés és nyelv: szóbeliség és."— Előadás másolata:

1 A homéroszi eposzok I. rész : 1. Bevezetés. A homéroszi kor és a görög mitológia 2. Az eposz műfaja (eposzi kellékek, verselés és nyelv: szóbeliség és írásbeliség) II. rész: 3. Az Iliász és az Odüsszeia (téma és hősök, cselekmény, szerző) 4. Az Íliász és az Odüsszeia néhány jellemzőjének összevetése

2 1. Bevezetés A görög mitológia és a homéroszi eposzok

3 Idő: Kr. e. 2000 körül: A Peloponnészoszon megjelennek az első ógörög törzsek. A Peloponnészoszon megjelennek az első ógörög törzsek.

4 Gazdag mitológia Mítoszaik még az első évezred elején is aktívak. Mítoszaik még az első évezred elején is aktívak. Közülük néhány a korábban virágzó kultúrákból származik: Mezopotámia, Kis- Ázsia, Egyiptom, Kréta Közülük néhány a korábban virágzó kultúrákból származik: Mezopotámia, Kis- Ázsia, Egyiptom, Kréta

5 Homérosz és Hésziodosz A mítoszok létformája a szóbeliség. A mítoszok létformája a szóbeliség. Összegyűjtésük és írásbeli rögzítésük csak később, már elavulásuk idején következett be. Összegyűjtésük és írásbeli rögzítésük csak később, már elavulásuk idején következett be. A görög mitológiát a modern ember Homérosznak és Hésziodosznak köszönheti. A görög mitológiát a modern ember Homérosznak és Hésziodosznak köszönheti.

6 Megőrzés és újraalkotás Ők őrizték meg, és alkották újra a nemzedékeken át örökölt legendákat, amelyek Ők őrizték meg, és alkották újra a nemzedékeken át örökölt legendákat, amelyek  egyrészt a Homérosznak tulajdonított két eposz, az Iliász és az Odüsszeia,  másrészt Hésziodosz Az istenek születése című munkája révén maradtak ránk.

7 A görög istenek Az ókori görög hitvilág, mitológia politeista, tehát sokistenhitű volt. Az ókori görög hitvilág, mitológia politeista, tehát sokistenhitű volt. Három fokozata van: 1.teriomorf, 2.átmeneti, 3.antropomorf Három fokozata van: 1.teriomorf, 2.átmeneti, 3.antropomorf

8 1. teriomorfizmus : állatarcú istenek állatarcú istenek pl.: sas, bagoly, bika, tehén, ló, galamb pl.: sas, bagoly, bika, tehén, ló, galamb

9 2. átmenet: félig állat, félig ember külsejük van félig állat, félig ember külsejük van pl.:kentaur (ló és ember), pl.:kentaur (ló és ember), minotaurusz (bika és ember), minotaurusz (bika és ember), szphinx (oroszlán és ember), szphinx (oroszlán és ember), hárpia (ragadozó madár és ember), hárpia (ragadozó madár és ember),

10 Kentaur (Nesszosz)

11 Érdekesség: Nesszos (Nessus) története: Nesszos a kentaurok egyike, aki az aitóliai Euénosz folyó mellett élt, s csekély díjért hátán vitte át az utasokat. Héraklész rábízta feleségét, Déianeirát, de a kentaurban vágy ébredt a szép nő iránt, és a vízen átérve erőszakoskodni kezdett vele. Asszonya kiáltását meghallva Héraklész a túlsó partról leterítette a támadót nyilával. A haldokló Nesszosz azt tanácsolta Déianeirának, hogy kiömlő vérét vigye magával, s ha egyszer férje szíve elfordul tőle, kenje be vele ruháját, s ezzel szerelmét visszaszerezheti. A féltékeny asszony ezt meg is tette, amikor férje Iolét akarta a házhoz hozni. A bekent ing szörnyű fájdalmakat okozva égett rá a hős testére, mert a vér magába vette a mérget, amelyet Héraklész a nyilain használt, ti. a megölt Hüdra vérével preparálta őket. Nesszos a kentaurok egyike, aki az aitóliai Euénosz folyó mellett élt, s csekély díjért hátán vitte át az utasokat. Héraklész rábízta feleségét, Déianeirát, de a kentaurban vágy ébredt a szép nő iránt, és a vízen átérve erőszakoskodni kezdett vele. Asszonya kiáltását meghallva Héraklész a túlsó partról leterítette a támadót nyilával. A haldokló Nesszosz azt tanácsolta Déianeirának, hogy kiömlő vérét vigye magával, s ha egyszer férje szíve elfordul tőle, kenje be vele ruháját, s ezzel szerelmét visszaszerezheti. A féltékeny asszony ezt meg is tette, amikor férje Iolét akarta a házhoz hozni. A bekent ing szörnyű fájdalmakat okozva égett rá a hős testére, mert a vér magába vette a mérget, amelyet Héraklész a nyilain használt, ti. a megölt Hüdra vérével preparálta őket.

12 A mítosz mai feldolgozása: Nessus vére Szöveg: Török László Zene: Végletek Kiömlő vér csorog le a földre/Égető hatalom izzik benne Kiömlő vér csorog le a földre/Égető hatalom izzik benne Fejed sose add hűtlenségre /Mert utolér téged Nessus vére Fejed sose add hűtlenségre /Mert utolér téged Nessus vére Asszonyod teste most is forró/Rajta leomló puha posztó Asszonyod teste most is forró/Rajta leomló puha posztó De kezében mégis éles kése /Mert utolérte őt is Nessus vére De kezében mégis éles kése /Mert utolérte őt is Nessus vére Refrén: Haldoklón ölel a vágy, üres a hitvesi ágy Refrén: Haldoklón ölel a vágy, üres a hitvesi ágy Hűtlenség mocskolta be /Kentaur régen halott, Hűtlenség mocskolta be /Kentaur régen halott, nem látja a dicső napot /De büntet a végzete nem látja a dicső napot /De büntet a végzete Mindent vörösre festett Nessus vére Mindent vörösre festett Nessus vére Kicsinyes Istenek mosolyognak az égből Kicsinyes Istenek mosolyognak az égből Semmit nem tudnak az örök szenvedésről Semmit nem tudnak az örök szenvedésről De eljön a perc, nem jön nap az égre/És mindenkit utolér Nessus vére /Ref. (A dal meghallgatható itt: http://www.youtube.com/watch?v=vUtsoPeeKSY De eljön a perc, nem jön nap az égre/És mindenkit utolér Nessus vére /Ref. (A dal meghallgatható itt: http://www.youtube.com/watch?v=vUtsoPeeKSY http://www.youtube.com/watch?v=vUtsoPeeKSY

13 Minotaurosz-ábrázolás A knosszoszi labirintus A knosszoszi labirintus embertestű bikafejű lénye embertestű bikafejű lénye 7 évenként 9 ifjút kellett küldeni neki, hogy táplálják. 7 évenként 9 ifjút kellett küldeni neki, hogy táplálják.

14 Az istenképzetek 3. fokozata: antropomorf emberistenek, nevükben olykor őrzik eredetüket emberistenek, nevükben olykor őrzik eredetüket pl.: bagolyszemű Pallasz Athéné. pl.: bagolyszemű Pallasz Athéné.

15 Az istenképzetek változása Zeusz eredetileg a villám és az eső istene volt, még korábban magukkal a természeti jelenségekkel volt azonos. Zeusz eredetileg a villám és az eső istene volt, még korábban magukkal a természeti jelenségekkel volt azonos. Mint ahogyan „Héliosz eredetileg nemcsak istene volt a Napnak, hanem maga az égitest volt, mígnem az antropomorfizáló szemléletű mitológia ember alakú istent nem faragott belőle.” Mint ahogyan „Héliosz eredetileg nemcsak istene volt a Napnak, hanem maga az égitest volt, mígnem az antropomorfizáló szemléletű mitológia ember alakú istent nem faragott belőle.”

16 Az istenek világa tükörképe a földi világnak: „Úgy élnek, ahogy az emberek: születnek, esznek (ételük az ambrózia), isznak (italuk a nektár), harcolnak, gyermekeik születnek, viszont sosem halnak meg. „Úgy élnek, ahogy az emberek: születnek, esznek (ételük az ambrózia), isznak (italuk a nektár), harcolnak, gyermekeik születnek, viszont sosem halnak meg.” Fontos megjegyezni azonban, hogy „a görög istenek életörömmel teli játékossága olümposzi derűbe vonja a világot, de anélkül, hogy romantikus, érzelmes módon elrejtené az emberi lét fájdalmas valóságát.” Fontos megjegyezni azonban, hogy „a görög istenek életörömmel teli játékossága olümposzi derűbe vonja a világot, de anélkül, hogy romantikus, érzelmes módon elrejtené az emberi lét fájdalmas valóságát.”

17 A világ keletkezése: az istenek násza

18 A görög mitologikus elképzelések megegyeznek abban, hogy a világ az istenek nászából jött létre. A görög mitologikus elképzelések megegyeznek abban, hogy a világ az istenek nászából jött létre.

19 Az istenek harca A világ további fejlődése és tökéletesedése az istenek egymással folytatott harca árán valósult meg. A világ további fejlődése és tökéletesedése az istenek egymással folytatott harca árán valósult meg.

20 Nemzedékek: a káoszból a rend felé Elsőnek jött létre Khaosz, a tátongó Üresség", majd őt követte Gaia, a széles mellű Föld és Erósz, a "Szerelem" istene. Elsőnek jött létre Khaosz, a tátongó Üresség", majd őt követte Gaia, a széles mellű Föld és Erósz, a "Szerelem" istene. Khaosz az ősi sötét tátongó űrt megtestesítő istenség. Ő volt a legelső teremtmény, akiben nem volt rendszer. A legenda szerint először Erósz született meg Khaosztól, anya nélkül. Erósz szerette a rendet és a rendszert, így hamarosan szintén anya nélkül született meg Gaia, a Föld, Tartarosz, az Alvilág legmélyebb tartománya, Erebosz, az Alvilág megtestesítője és Nüx, az éjszaka. Miután ők létrejöttek, már Erósz munkáján múlott a világ kifejlődése. Erósz ugyanis szerelmi vágyat tudott ébreszteni. Így történt, hogy Gaia apa nélkül szülte meg Uranoszt, majd szerelmes lett belé, és így jött létre az összeölelkező föld és ég. Khaosz az ősi sötét tátongó űrt megtestesítő istenség. Ő volt a legelső teremtmény, akiben nem volt rendszer. A legenda szerint először Erósz született meg Khaosztól, anya nélkül. Erósz szerette a rendet és a rendszert, így hamarosan szintén anya nélkül született meg Gaia, a Föld, Tartarosz, az Alvilág legmélyebb tartománya, Erebosz, az Alvilág megtestesítője és Nüx, az éjszaka. Miután ők létrejöttek, már Erósz munkáján múlott a világ kifejlődése. Erósz ugyanis szerelmi vágyat tudott ébreszteni. Így történt, hogy Gaia apa nélkül szülte meg Uranoszt, majd szerelmes lett belé, és így jött létre az összeölelkező föld és ég.

21 Föld és Ég: Gaia először méltó párját hozta a világra, a csillagos égboltot, a mindent beborító Uranoszt. Gaia először méltó párját hozta a világra, a csillagos égboltot, a mindent beborító Uranoszt.

22 Az első istenek Az Ég és a Föld első gyermekei voltak az első istenek. Az Ég és a Föld első gyermekei voltak az első istenek.

23 Először hét titánt szült Gaia, köztük volt Atlasz és Prométheusz is, majd megszülettek leánytestvéreik, a titaniszok. Először hét titánt szült Gaia, köztük volt Atlasz és Prométheusz is, majd megszülettek leánytestvéreik, a titaniszok.

24 Aztán három egyszemű és három százkarú óriás jött a világra. Aztán három egyszemű és három százkarú óriás jött a világra.

25 Szörnyalakok és óriások Az Ég és a Föld első gyermekei, durva óriások, szörnyalakok voltak. Az Ég és a Föld első gyermekei, durva óriások, szörnyalakok voltak. Maga Uranosz is elborzadt gyermekei láttán, és a küklopszokat meg a százkarúakat letaszította az alvilágba. Maga Uranosz is elborzadt gyermekei láttán, és a küklopszokat meg a százkarúakat letaszította az alvilágba. Gaia ezért megharagudott férjére, és fellázította a titánokat, hogy álljanak bosszút apjukon. Gaia ezért megharagudott férjére, és fellázította a titánokat, hogy álljanak bosszút apjukon.

26 Kronosz A legifjabb titán, Kronosz vállalkozott erre a feladatra, és apját megfosztva férfiasságától átvette az istenek feletti uralmat. A legifjabb titán, Kronosz vállalkozott erre a feladatra, és apját megfosztva férfiasságától átvette az istenek feletti uralmat. Testvérét, Rheiat vette feleségül, de félve, hogy ő is apja sorsára jut, születendő gyermekeit sorra lenyelte. Testvérét, Rheiat vette feleségül, de félve, hogy ő is apja sorsára jut, születendő gyermekeit sorra lenyelte.

27 Kronosz apja Uranosz, apja Uranosz, anyja Gaia anyja Gaia felesége Rheia felesége Rheia gyermekei : gyermekei : Hesztia, Héra, Démétér, Hádész, Poszeidón és Zeusz Hesztia, Héra, Démétér, Hádész, Poszeidón és Zeusz

28 Zeusz születése Ezért Rheia, mikor legutolsó gyermekét, Zeuszt várta, elbújt Kronosz elől Kréta szigetén. Ezért Rheia, mikor legutolsó gyermekét, Zeuszt várta, elbújt Kronosz elől Kréta szigetén. Zeusz születése után egy követ tett a pólyába, és azt adta át férjének. Kronosz gyanakvás nélkül lenyelte a követ. Zeusz születése után egy követ tett a pólyába, és azt adta át férjének. Kronosz gyanakvás nélkül lenyelte a követ.

29 A gyermek Zeusz Kréta szigetén nevelkedett. Mikor felnőtt, mérget adott be apjának, aki ettől sorra kihányta korábban elnyelt gyerekeit. A gyermek Zeusz Kréta szigetén nevelkedett. Mikor felnőtt, mérget adott be apjának, aki ettől sorra kihányta korábban elnyelt gyerekeit.

30 Zeusz: a rend és az értelem világa Ezután Zeusz tíz évig tartó háborút indított Kronosz és a titánok uralma ellen. Ezután Zeusz tíz évig tartó háborút indított Kronosz és a titánok uralma ellen. Az alvilágból kiszabadított küklopszokkal és százkarú óriásokkal legyőzte apját. Az alvilágból kiszabadított küklopszokkal és százkarú óriásokkal legyőzte apját. Így vált Zeusz főistenné és az emberek atyjává. Ő alakította ki a rend és az értelem világát. Így vált Zeusz főistenné és az emberek atyjává. Ő alakította ki a rend és az értelem világát.

31 Zeusz Kronosz és Rheia gyermeke, Kronosz és Rheia gyermeke, Héra férje, az égbolt ura Héra férje, az égbolt ura testvérei : Hesztia, Héra, Démétér, Hádész, Poszeidon testvérei : Hesztia, Héra, Démétér, Hádész, Poszeidon

32 Hádész Hádész az alvilág ura, a harmadik fivér. (Zeusz – Poszeidon) Ő uralkodik a halottakon. Ő uralkodik a halottakon.

33 Poszeidon A tengerek istene, Zeusz fivére

34 Héra Zeusz második felesége, a férjes asszonyok és a házi tűzhely védelmezője Zeusz második felesége, a férjes asszonyok és a házi tűzhely védelmezője

35 Feleségek és szeretők Zeusz első felesége Themisz volt, Uranosz és Gaia leánya, a törvényesség istennője. Zeusz első felesége Themisz volt, Uranosz és Gaia leánya, a törvényesség istennője. Második felesége Héra lett, aki egyben testvére is, ő a nők védelmező istennője. Második felesége Héra lett, aki egyben testvére is, ő a nők védelmező istennője. Házasságukból született Arész, a háború istene. Házasságukból született Arész, a háború istene.

36 Árész Zeusz és Héra fia, Zeusz és Héra fia, a háború istene a háború istene

37 Zeusz szeretője Létó volt, akitől Apollón, a világosság, a jóslás és a költészet istene, valamint Artemisz, a vadászat szűz istennője is született. Zeusz szeretője Létó volt, akitől Apollón, a világosság, a jóslás és a költészet istene, valamint Artemisz, a vadászat szűz istennője is született.

38 Artemisz és Apollón

39 Héphaisztos születése Héra nagyon megharagudott férje kicsapongásai miatt, és elhatározta, hogy ő is szül egy olyan gyermeket, aki nem Zeusztól származik. Így látta meg a napvilágot a férfi nélkül fogant Héphaisztosz. Héra nagyon megharagudott férje kicsapongásai miatt, és elhatározta, hogy ő is szül egy olyan gyermeket, aki nem Zeusztól származik. Így látta meg a napvilágot a férfi nélkül fogant Héphaisztosz. Ő azonban olyan csúnya volt, hogy születése után anyja ledobta az Olümposzról. Ő azonban olyan csúnya volt, hogy születése után anyja ledobta az Olümposzról.

40 Az istenek sánta kovácsa: A zuhanás következtében kitörte a lábát, és az Etna vulkánjában berendezett kovácsműhelyében élt. Ő lett a tűz és a kovácsmesterség istene. A zuhanás következtében kitörte a lábát, és az Etna vulkánjában berendezett kovácsműhelyében élt. Ő lett a tűz és a kovácsmesterség istene.

41 Az istennő, akit nem anya szült: A tudás és a művészetek istennője, Pallasz Athéné Zeusz fejéből pattant ki. A tudás és a művészetek istennője, Pallasz Athéné Zeusz fejéből pattant ki.

42 Aphrodité születése A Zeusz villámától megérintett tenger habjaiban született meg Aphrodité, a Szépség és a Szerelem istennője. A Zeusz villámától megérintett tenger habjaiban született meg Aphrodité, a Szépség és a Szerelem istennője.

43 Hermész Zeusz fia még Hermész, a tolvajok istene, Hermész utóda pedig Pán, aki a görögök Pásztoristenként tiszteltek. Zeusz fia még Hermész, a tolvajok istene, Hermész utóda pedig Pán, aki a görögök Pásztoristenként tiszteltek.

44 Hermészhez több tulajdonság és történet kapcsolódik: Zeusz hírnöke, továbbá híres még nagy erejéről is. Hermészhez több tulajdonság és történet kapcsolódik: Zeusz hírnöke, továbbá híres még nagy erejéről is.

45 További istenek és istennők: Agörög istenek sorában meg kell említeni még Dionüszoszt, a szőlő, a bor és a mámor istenét ; Agörög istenek sorában meg kell említeni még Dionüszoszt, a szőlő, a bor és a mámor istenét ; Hébét, az Ifjúság istennőjét és Héliosz Napistent; Hébét, az Ifjúság istennőjét és Héliosz Napistent; Zeusz és egy halandó nő gyermekét Héraklész félistent; Zeusz és egy halandó nő gyermekét Héraklész félistent;

46 Dionüszosz Dionüszosz

47 Héraklész Zeusz fia, a legnagyobb félisten Zeusz fia, a legnagyobb félisten

48 ZEUSZ Europé Minosz Alkméné Héraklész Danaé Perszeusz Léda Helené Zeusz emberektől származó utódai

49 Danae Zeusz aranyeső képében „hódítja meg”. Zeusz aranyeső képében „hódítja meg”. Fiuk Perszeusz. Fiuk Perszeusz.

50 Perszeusz Perszeusz a Gorgó levágott fejével Perszeusz a Gorgó levágott fejével

51 Europé Föníciai király lánya, Zeusz fehér bika képében hódítja meg. Zeusz fehér bika képében hódítja meg. A krétai Mínosz család őse. A krétai Mínosz család őse.

52 Léda Zeusz fehér hattyú alakjában hódítja meg. Gyermekük „Szép Heléné” spártai királylány.

53 Héroszok, félistenek, Zeusz emberi szerelmei Minosz: a krétai királyok őse Minosz: a krétai királyok őse Thézeusz: Poszeidon fia, Minotauros legyőzője Thézeusz: Poszeidon fia, Minotauros legyőzője Héraklész: Zeusz fia, a legnagyobb félisten Héraklész: Zeusz fia, a legnagyobb félisten Perseus: a Gorgó legyőzője Perseus: a Gorgó legyőzője Iaszon: az Argonauták vezetője, az aranygypjú elrablója Iaszon: az Argonauták vezetője, az aranygypjú elrablója Daidalosz: krétai király tudósa, repülve akar menekülni fiával(Ikarosz), aki lezuhan. Daidalosz: krétai király tudósa, repülve akar menekülni fiával(Ikarosz), aki lezuhan. Ariadné: az ő fonala segít Thézeusznak Ariadné: az ő fonala segít Thézeusznak Zeusz emberi szerelmei: Europé: Zeusz bika képében csábítja el, Krétára viszi, Minosz családjának őse Europé: Zeusz bika képében csábítja el, Krétára viszi, Minosz családjának őse Alkméne: Heraklesz anyja, Zeusz kedvese Alkméne: Heraklesz anyja, Zeusz kedvese Danaé: Zeusz aranyeső képében csábítja el, Perszeusz anyja Danaé: Zeusz aranyeső képében csábítja el, Perszeusz anyja Ió: Zeusz Héra haragja elől tehénné változtatta, s Héra egy bögöly segítségével kergette végig, a Danaidák őse Ió: Zeusz Héra haragja elől tehénné változtatta, s Héra egy bögöly segítségével kergette végig, a Danaidák őse Léda: Zeusz vele nemzi Helenét, akit Parisz rabol el, és az Iliasz irodalmi alapjául szolgál történetük. Léda: Zeusz vele nemzi Helenét, akit Parisz rabol el, és az Iliasz irodalmi alapjául szolgál történetük.

54 A Moirák A sors istenei a Moirák, akik az élet fonalát szövik, és néha-néha el is szakítanak egyet. A sors istenei a Moirák, akik az élet fonalát szövik, és néha-néha el is szakítanak egyet.

55 A múzsák A művészetek és tudományágak legjelentősebb képviselői a kilenc nőből álló múzsák. A művészetek és tudományágak legjelentősebb képviselői a kilenc nőből álló múzsák. Urania a csillagászat, Klió a történetírás, Kalliopé az eposz, Polühümnia a himnuszköltészet, Melpomené a tragédia, Thalia a komédia, Terpszikhoré a tánc, Erato a felsőrendű szerelmi költészet, Euterpé pedig a könnyed lírai költészet múzsája lett. Urania a csillagászat, Klió a történetírás, Kalliopé az eposz, Polühümnia a himnuszköltészet, Melpomené a tragédia, Thalia a komédia, Terpszikhoré a tánc, Erato a felsőrendű szerelmi költészet, Euterpé pedig a könnyed lírai költészet múzsája lett.

56 Emberközpontú istenképzetek „ Ellentétben az egyiptomi vagy babilóniai, akár a zsidó Jahve, szigorú és büntető isteneivel, a görög istenek csak az emberekkel együtt léteznek, csak az emberi cselekvésekben nyerik el létük értelmét.” (Falus Róbert) „ Ellentétben az egyiptomi vagy babilóniai, akár a zsidó Jahve, szigorú és büntető isteneivel, a görög istenek csak az emberekkel együtt léteznek, csak az emberi cselekvésekben nyerik el létük értelmét.” (Falus Róbert)

57 A görögök tehát humanizálták isteneiket* anélkül hogy „komolytalankodtak” volna. A görögök tehát humanizálták isteneiket* anélkül hogy „komolytalankodtak” volna. (*humanizál: emberivé tesz, megszelídít)

58 Égi és alvilági hatalmak irányítják a sorsot: a hajósember- bármennyire ügyes ács készítette is a dereglyét, s bármilyen gyakorlott kezű takácsok szőtték is a vitorlát- Posszeidónnak áldozott útja sikeréért; a hajósember- bármennyire ügyes ács készítette is a dereglyét, s bármilyen gyakorlott kezű takácsok szőtték is a vitorlát- Posszeidónnak áldozott útja sikeréért;

59 a szerelmesek Aphroditét hívták segítségül; a szerelmesek Aphroditét hívták segítségül;

60 a szülő asszonyok Eileithüiához imádkoztak; a szülő asszonyok Eileithüiához imádkoztak;

61 a tiszta szerelemért fohászkodó fiatal hajadonok Artemisz oltárára helyezték hajtincsüket. a tiszta szerelemért fohászkodó fiatal hajadonok Artemisz oltárára helyezték hajtincsüket. Azaz a mitológia közkincsként létezett. Azaz a mitológia közkincsként létezett.

62 Khaosz Uranosz Gaiai Titánok Kronosz Erinnüszök Rheia Hesztia Déméter HéraHadész PoszeidonZeusz Pallasz Athéné Hephaisztosz AphroditéErosz Létó Artemisz Apollon Maia Szemelé Dionüszosz Hermész ThetiszThézeusz A görög istenek Arész Prométheusz

63 A legfontosabb istenek és római megfelelőik Uránosz (Uranus): Kronosz apja Uránosz (Uranus): Kronosz apja Kronosz (Saturnus): Zeusz apja Kronosz (Saturnus): Zeusz apja Zeusz (Jupiter): a főisten, az Olümposz ura Zeusz (Jupiter): a főisten, az Olümposz ura Hesztia (Vesta): a házi tűzhely őre Hesztia (Vesta): a házi tűzhely őre Déméter : a termékenység, a termés őre Déméter : a termékenység, a termés őre Héra (Juno): Zeusz felesége, a féltékenység jelképe Héra (Juno): Zeusz felesége, a féltékenység jelképe Hadész (Pluto): az alvilág ura Hadész (Pluto): az alvilág ura Poszeidon (Neptunus): a tengerek ura Poszeidon (Neptunus): a tengerek ura Pallasz Athéné (Minerva): a bölcsesség istennője, Zeusz lánya Pallasz Athéné (Minerva): a bölcsesség istennője, Zeusz lánya Hephaisztosz (Vulcanos): a kovácsisten, Héra gyermeke Hephaisztosz (Vulcanos): a kovácsisten, Héra gyermeke Artemisz (Diana): a vadászat istennője Artemisz (Diana): a vadászat istennője Apollon (Apollo): a kultúra istene Apollon (Apollo): a kultúra istene Hermész (Mercurius): a tolvajok-kereskedők istene, az istenek hírnöke Hermész (Mercurius): a tolvajok-kereskedők istene, az istenek hírnöke Dionüszos (Bacchus): a bor és mámor istene Dionüszos (Bacchus): a bor és mámor istene Arész (Mars): a hadisten Arész (Mars): a hadisten Aphrodité (Vénusz): a szerelem istennője Aphrodité (Vénusz): a szerelem istennője Erosz (Cupido): a szerelmi vágy létrehozó istene Erosz (Cupido): a szerelmi vágy létrehozó istene

64 Az olimposzi 12 : a görög főistenek Zeusz Zeusz Héra Héra Poszeidón Poszeidón Pallasz Athéné Pallasz Athéné Apollón Apollón Arész Arész Aphrodité Aphrodité Hephaisztosz Hephaisztosz Hermész Hermész Artemisz Artemisz Hesztia Hesztia Démétér Démétér

65 Homérosz és kora, az eposz nyersanyaga: a trójai mondakör

66 Valóság vagy legenda? Trója ostroma-valószínűleg történeti tény. Trója ostroma-valószínűleg történeti tény.

67 A Balkán-félszigeti Hellászban és a görög lakosságú szigeteken hőstörténetek fonódtak a háború nagyjai köré, és ezek a mítoszok egyre több szállal kapcsolódtak más mondakörökhöz. A Balkán-félszigeti Hellászban és a görög lakosságú szigeteken hőstörténetek fonódtak a háború nagyjai köré, és ezek a mítoszok egyre több szállal kapcsolódtak más mondakörökhöz.

68 A trójai mondakör Péleusz király és Thétisz, Néreusz tengeri isten leánya lakodalmukat ülték a Pelion hegyen a bölcs Kheirón kentaur barlangjában. Hivatalos volt minden isten, kivéve Eriszt, a viszály istennőjét. Erisz bosszút forralt: a Heszperidák kertjéből szakított egy aranyalmát, ráírta, hogy „A legszebbnek”, és behajította az ünneplő társaság közé. Erisz, a viszály istennője

69 Párisz, az ítélőbíró: Héra, Athéné és Aphrodité rögtön hajbakaptak,melyiküket is illeti az aranyalma. Héra, Athéné és Aphrodité rögtön hajbakaptak,melyiküket is illeti az aranyalma. Ítélőbírónak a legszebb földi férfit, Párisz trójai királyfit választották. Ítélőbírónak a legszebb földi férfit, Párisz trójai királyfit választották.

70 Héra ígérete szerint Páriszé lesz az Európa és Ázsia feletti hatalom, ha javára ítél. Héra ígérete szerint Páriszé lesz az Európa és Ázsia feletti hatalom, ha javára ítél. Athéné hősiességet és győzelmet minden felett, Athéné hősiességet és győzelmet minden felett, Aphrodité pedig a legszebb földi nő szerelmét ígéri Parisnak. Aphrodité pedig a legszebb földi nő szerelmét ígéri Parisnak. Párisz Aphroditének adja az aranyalmát. Párisz Aphroditének adja az aranyalmát.

71 Szép Helené története Tündarósz spártai király felesége volt Léda, akit Zeusz hattyú alakban környékezett meg. Tündarósz spártai király felesége volt Léda, akit Zeusz hattyú alakban környékezett meg. Gyermekei közül az egyik fiút, és Helenét tartották Zeusz gyermekének. Gyermekei közül az egyik fiút, és Helenét tartották Zeusz gyermekének. Helené olyan szép volt, hogy még kislánykorában Theszeusz athéni király elrabolta, de fivérei visszarabolták. Helené olyan szép volt, hogy még kislánykorában Theszeusz athéni király elrabolta, de fivérei visszarabolták.

72 Amikor eladósorba került, rengetegen versengtek érte. Végül Menelaosz, Agamemnón mükénéi király öccse nyerte el a kezét. Amikor eladósorba került, rengetegen versengtek érte. Végül Menelaosz, Agamemnón mükénéi király öccse nyerte el a kezét. A többi kérő viszont esküt tett, hogy amennyiben Helené férjét bármi sérelem éri, kötelesek segítségére sietni. A többi kérő viszont esküt tett, hogy amennyiben Helené férjét bármi sérelem éri, kötelesek segítségére sietni.

73 Casus belli: ok a háborúra Párisz diplomáciai küldetésben érkezett Spártába, és kihasználva Menelaosz kényszerű elutazását, megszöktette Helenét és Trójába vitte. Párisz diplomáciai küldetésben érkezett Spártába, és kihasználva Menelaosz kényszerű elutazását, megszöktette Helenét és Trójába vitte. Gythion - a legenda szerint a szigeten lévő Aphrodité- szentélyben töltötte az első éjszakát a szökés után Párisz és Helené. Gythion - a legenda szerint a szigeten lévő Aphrodité- szentélyben töltötte az első éjszakát a szökés után Párisz és Helené.

74 Menelaosz azonnal bátyjához, Agamemnónhoz fordult segítségért. Menelaosz azonnal bátyjához, Agamemnónhoz fordult segítségért. Mykéné vára

75 Az esküre hivatkozva háborúba hívták az összes görög királyt. Az esküre hivatkozva háborúba hívták az összes görög királyt. Helené visszaszerzése jó ürügy volt arra, hogy a Fekete-tenger felé irányuló kereskedelmet ellenőrző és vámot szedő Tróját legyőzzék. Helené visszaszerzése jó ürügy volt arra, hogy a Fekete-tenger felé irányuló kereskedelmet ellenőrző és vámot szedő Tróját legyőzzék.

76 Nem minden szövetséges csatlakozott lelkesen. Nem minden szövetséges csatlakozott lelkesen. Például Odüsszeusz ithakai király őrültséget színlelt. Például Odüsszeusz ithakai király őrültséget színlelt. Akhilleuszt, a legvitézebb harcost anyja elbújtatta. Akhilleuszt, a legvitézebb harcost anyja elbújtatta.

77 Egy jóslat szerint élete korán véget ér - bár anyja, Thétisz istennő, születése után, hogy halhatatlanná tegye, az alvilági Sztüx folyó vizébe mártotta. Egy jóslat szerint élete korán véget ér - bár anyja, Thétisz istennő, születése után, hogy halhatatlanná tegye, az alvilági Sztüx folyó vizébe mártotta. A sarka viszont kimaradt a vízből, hiszen anyja ott fogta, ezért ez maradt rajta az egyetlen sebezhető pont. A sarka viszont kimaradt a vízből, hiszen anyja ott fogta, ezért ez maradt rajta az egyetlen sebezhető pont.

78 Bár sem atyját, sem Akhilleuszt nem kötötte az eskü, de a legjobb harcosra és kiképzett mürmidón* katonáira nagy szüksége volt a seregnek, ezért csellel ugrasztották ki rejtekhelyéről. Bár sem atyját, sem Akhilleuszt nem kötötte az eskü, de a legjobb harcosra és kiképzett mürmidón* katonáira nagy szüksége volt a seregnek, ezért csellel ugrasztották ki rejtekhelyéről. (*mürmidon:Akhilleusz uralma alá tartozó néptörzs)

79 A görög had Aulisz védett kikötőjében gyülekezett, de nem tudtak elindulni a sokáig tartó szélcsend miatt. A görög had Aulisz védett kikötőjében gyülekezett, de nem tudtak elindulni a sokáig tartó szélcsend miatt. A szélcsend Artemisz bosszúja volt, mivel Agamemnón fővezér egyszer megsértette az istennőt, ezért előbb ki kellett engesztelni. A szélcsend Artemisz bosszúja volt, mivel Agamemnón fővezér egyszer megsértette az istennőt, ezért előbb ki kellett engesztelni.

80 Saját leányát, Iphigéniát kellett feláldoznia. Saját leányát, Iphigéniát kellett feláldoznia. Azzal a hamis ígérettel csalták a leányt és anyját, Klütaimnesztrát Auliszba, hogy férjhez adják Akhilleuszhoz. Azzal a hamis ígérettel csalták a leányt és anyját, Klütaimnesztrát Auliszba, hogy férjhez adják Akhilleuszhoz. Az áldozat bemutatása során viszont Artemisz megszánta a leányt, kicserélte egy őzzel, Az áldozat bemutatása során viszont Artemisz megszánta a leányt, kicserélte egy őzzel, Iphigéniát pedig Tauriszba vitte, ahol papnőjeként szolgált aztán. Iphigéniát pedig Tauriszba vitte, ahol papnőjeként szolgált aztán.

81 Ezek után a rengeteg görög hajó már vitorlát tudott bontani, és elhajóztak Trója felé. Ezek után a rengeteg görög hajó már vitorlát tudott bontani, és elhajóztak Trója felé. Kilenc éven át gyengítették Trója hátországát, és gyarmatosították partvidékét. Kilenc éven át gyengítették Trója hátországát, és gyarmatosították partvidékét. A tizedik évben került sor Trója várának ostromára. Sokáig nem dőlt el a küzdelem. A tizedik évben került sor Trója várának ostromára. Sokáig nem dőlt el a küzdelem.

82 Agamemnón és Akhilleusz között konfliktus támadt. Agamemnón és Akhilleusz között konfliktus támadt. A fővezér Akhilleusz rabnőjével, Briszéisszel kívánja kárpótolni magát, miután ki kell adnia saját zsákmányolt rabnőjét, aki egy Apollón- pap lánya. A fővezér Akhilleusz rabnőjével, Briszéisszel kívánja kárpótolni magát, miután ki kell adnia saját zsákmányolt rabnőjét, aki egy Apollón- pap lánya.

83 Akhilleusz úgy megsértődik, hogy Akhilleusz úgy megsértődik, hogy nem hajlandó harcolni. Végül legjobb barátja, Patroklosz, miután Végül legjobb barátja, Patroklosz, miután hiába kérlelte a hőst, hogy jöjjön a harcba, Akhilleusz vértjében megy a csatába, ahol elesik a trójai hős, Hektór kezétől.

84 Akhilleusz bosszút esküszik, majd véres rendet vág maga körül a trójai katonák között. Akhilleusz bosszút esküszik, majd véres rendet vág maga körül a trójai katonák között. Megküzd Hektórral, és miután legyőzte, harci szekeréhez kötve vonszolja a vár körül, így gyalázva meg ellenfelét. Megküzd Hektórral, és miután legyőzte, harci szekeréhez kötve vonszolja a vár körül, így gyalázva meg ellenfelét. Priamosz, az agg trójai király elmegy Akhilleuszhoz, és arra kéri, hogy adja ki neki fia holttestét. Priamosz, az agg trójai király elmegy Akhilleuszhoz, és arra kéri, hogy adja ki neki fia holttestét.

85 Az ostrom folytatódik. Akhilleusz rettenetes pusztítást visz végbe a trójaiak között. Az ostrom folytatódik. Akhilleusz rettenetes pusztítást visz végbe a trójaiak között. De végül a megsértett Apollón Párisz nyilát Akhilleusz sarkához irányítja - így telik be végzete. De végül a megsértett Apollón Párisz nyilát Akhilleusz sarkához irányítja - így telik be végzete.

86 Nemsokára Párisz is elesik. A várat viszont még mindig nem tudták elfoglalni a görögök. Nemsokára Párisz is elesik. A várat viszont még mindig nem tudták elfoglalni a görögök. Ezért a furfangos Odüsszeusz ötletére egy belül üreges óriási falovat építenek, a sereg pedig cselből elhajózik. Ezért a furfangos Odüsszeusz ötletére egy belül üreges óriási falovat építenek, a sereg pedig cselből elhajózik.

87 Apollón papja, Laokoón gyanút fogott, és figyelmeztette a trójaiakat, hogy ne engedjék be a falovat a városba. Apollón papja, Laokoón gyanút fogott, és figyelmeztette a trójaiakat, hogy ne engedjék be a falovat a városba. Athéné ekkor bosszúból két hatalmas kígyót küldött a papra, amint az két fiával áldozatot mutatott be éppen. Athéné ekkor bosszúból két hatalmas kígyót küldött a papra, amint az két fiával áldozatot mutatott be éppen.

88 A kígyók rájuk csavarodtak, és megölték mindhármukat. A kígyók rájuk csavarodtak, és megölték mindhármukat. Az ikerkígyók a tengeren érkeztek, Tenedosz felől. (Vergilius)

89 A trójaiak pedig még a városkaput is kibontották, hogy Athéné ajándékát be tudják vinni a falon belülre. A trójaiak pedig még a városkaput is kibontották, hogy Athéné ajándékát be tudják vinni a falon belülre. Az éj leple alatt a görög harcosok kimásztak a faló belsejéből, beengedték társaikat, és iszonyatos pusztítást végeztek a városban. Az éj leple alatt a görög harcosok kimásztak a faló belsejéből, beengedték társaikat, és iszonyatos pusztítást végeztek a városban.

90 Trója elfoglalása után a görögök hazaindultak. Trója elfoglalása után a görögök hazaindultak. Több-kevesebb szerencsével a többség rendben hazaérkezett, bár néhányuk sok akadály és szenvedés árán jutott csak haza. Több-kevesebb szerencsével a többség rendben hazaérkezett, bár néhányuk sok akadály és szenvedés árán jutott csak haza.

91 Odüsszeusz tíz évig bolyongott a tengeren. Odüsszeusz tíz évig bolyongott a tengeren. Hihetetlen, istenek által leckéztetésként rámért kalandokban volt része, mire hazaért Ithakába, ahol felesége, Penelopé hűségesen várta őt, holott az özvegynek hitt királynét kérők hada ostromolta. Hihetetlen, istenek által leckéztetésként rámért kalandokban volt része, mire hazaért Ithakába, ahol felesége, Penelopé hűségesen várta őt, holott az özvegynek hitt királynét kérők hada ostromolta.

92 Menelaosz megbocsátott Helenének, és együtt tértek haza. Menelaosz megbocsátott Helenének, és együtt tértek haza. Agamemnón is hazaért Mükénébe. Felesége, Klütaimnesztra már Iphigénia feláldozása óta neheztelt rá. Agamemnón is hazaért Mükénébe. Felesége, Klütaimnesztra már Iphigénia feláldozása óta neheztelt rá. Ráadásul időközben összeszűrte a levet Agamemnón unokafivérével, a trónkövetelő Aigiszthosszal. Ráadásul időközben összeszűrte a levet Agamemnón unokafivérével, a trónkövetelő Aigiszthosszal.

93 A hazatérő férjet megölték. A hazatérő férjet megölték. Agamemnon arany halotti maszkja

94 Az Átreidák átka Agamemnon gyermekei, Oresztész és Elektra fogják majd megbosszulni apjuk halálát: Agamemnon gyermekei, Oresztész és Elektra fogják majd megbosszulni apjuk halálát: Élektra nem tud belenyugodni a történtekbe, ezért öccsét, Oresztészt ráveszi, hogy álljon bosszút apjuk haláláért. Élektra nem tud belenyugodni a történtekbe, ezért öccsét, Oresztészt ráveszi, hogy álljon bosszút apjuk haláláért. Oresztész meg is öli anyját és annak szeretőjét. Oresztész meg is öli anyját és annak szeretőjét. Bűnhődése az lesz, hogy a mardosó lelkiismeret- furdalás rémei, az erinniszek üldözik és tépik, marcangolják. Bűnhődése az lesz, hogy a mardosó lelkiismeret- furdalás rémei, az erinniszek üldözik és tépik, marcangolják.

95 Oresztészt üldözik az Erinnüszök William-Adolphe Bouguereau festménye (1862) William-Adolphe Bouguereau festménye (1862)

96 2. Az eposz műfaja Az antik görög irodalom története a hősi epikával veszi kezdetét. Az antik görög irodalom története a hősi epikával veszi kezdetét. Az eposz középpontjában a hősi ember eszménye áll, a hőst a halálveszély vállalásáért, illetve a hősi halálért cserébe megilleti a öröklét egy sajátos formája: az el nem múló hírnév. Az eposz középpontjában a hősi ember eszménye áll, a hőst a halálveszély vállalásáért, illetve a hősi halálért cserébe megilleti a öröklét egy sajátos formája: az el nem múló hírnév. (Iliász) (Iliász)

97 A műfaj eredete A fönnmaradt görög eposzok előzményeit a föníciai eposzokban jelöli meg az irodalomtörténet, valamint abban a szóbeli hagyományban, amely az írott epikus művek keletkezését megelőzte. A fönnmaradt görög eposzok előzményeit a föníciai eposzokban jelöli meg az irodalomtörténet, valamint abban a szóbeli hagyományban, amely az írott epikus művek keletkezését megelőzte.

98 Ez a szóbeli hagyomány teremtette meg az eposzi kánont,* amely összefoglalja mindazokat a költészettani jelenségeket, amelyeket az antik - és az ebből kiformálódó európai - eposzi hagyomány követendőnek tekintett. Ez a szóbeli hagyomány teremtette meg az eposzi kánont,* amely összefoglalja mindazokat a költészettani jelenségeket, amelyeket az antik - és az ebből kiformálódó európai - eposzi hagyomány követendőnek tekintett. (*kánon: általános értelemben szabály, előírás, törvény, mérték) (*kánon: általános értelemben szabály, előírás, törvény, mérték)

99 Az eposzi kellékek a) in medias res: a) in medias res: (”bele a dolgok közepébe”)

100 Az in medias res az eposzok sajátos szerkezeti eljárása, olyan előadásmód, amelyből az eseményeket nem történésük sorrendjében ismerjük meg. Az in medias res az eposzok sajátos szerkezeti eljárása, olyan előadásmód, amelyből az eseményeket nem történésük sorrendjében ismerjük meg.

101 Például az istenek gyűlésén hangzik el, hogy a Trója ostroma óta eltelt tizedik évben térhessen már Odüsszeusz haza Ithakába. Például az istenek gyűlésén hangzik el, hogy a Trója ostroma óta eltelt tizedik évben térhessen már Odüsszeusz haza Ithakába. Ekkor értesülünk arról is, hogy a hős most épp Kallüpszó nimfa szigetén vesztegel, a korábbi kalandok történetét pedig később ismerjük meg. Ekkor értesülünk arról is, hogy a hős most épp Kallüpszó nimfa szigetén vesztegel, a korábbi kalandok történetét pedig később ismerjük meg.

102 Eredete Eredete Az in medias res eredete arra vezethető vissza, hogy a szóbeliség korszakában az énekmondó, a rapszodosz ott kezdte el egy-egy történet elbeszélését, ahol hallgatósága kívánta. Az in medias res eredete arra vezethető vissza, hogy a szóbeliség korszakában az énekmondó, a rapszodosz ott kezdte el egy-egy történet elbeszélését, ahol hallgatósága kívánta. Az előzmények elhagyása az eposzok hallgatóinak (később olvasóinak) nem okozott értelmezési nehézséget, hiszen az elbeszélt történetek közismertek voltak. Az előzmények elhagyása az eposzok hallgatóinak (később olvasóinak) nem okozott értelmezési nehézséget, hiszen az elbeszélt történetek közismertek voltak.

103 b) Invokáció: fohászkodás a múzsához

104 c) propozíció: témamegjelölés

105 Az Odüsszeia invokációja és propozíciója: Férfiuról szólj nékem, múzsa, ki sokfele bolygott s hosszan hányódott, földúlván szentfalu Tróját, sok nép városait s eszejárását kitanulta,...

106 Mi volt az eljárás az értelme? Az invokációt és a propozíciót az a meggyőződés hívta létre, mely szerint az ének szépsége, az elbeszélő sikere az epikus költészet múzsájának segítségétől függ. Az invokációt és a propozíciót az a meggyőződés hívta létre, mely szerint az ének szépsége, az elbeszélő sikere az epikus költészet múzsájának segítségétől függ.

107 Az énekmondó a tárgymegjelölés során pontosan meg is határozta, hogy milyen esemény elbeszéléshez kéri az istennő segítségét. Az énekmondó a tárgymegjelölés során pontosan meg is határozta, hogy milyen esemény elbeszéléshez kéri az istennő segítségét.

108 Pl. Az Iliász invokációja:

109 „Haragot, istennő zengd Péleidész Akhileuszét, vészest, mely sokezer kínt szerzett minden akhájnak, mert sok hősnek erős lelkét Hádészra vetette, míg őket magukat zsákmányul a dögmadaraknak és a kutyáknak dobta. Betelt vele Zeusz akaratja, attól kezdve, hogy egyszer szétváltak civakodva Átreidész, seregek fejedelme s a fényes Akhilleusz.”

110 A mitológia szerepe az eposzban Az eposzok elbeszélői és hallgatói meg voltak győződve arról, hogy az emberek cselekedeteit, az emberi világ történéseit az istenek irányítják, vagy legalábbis befolyásolják. Az eposzok elbeszélői és hallgatói meg voltak győződve arról, hogy az emberek cselekedeteit, az emberi világ történéseit az istenek irányítják, vagy legalábbis befolyásolják.

111 d)enumeráció: seregszemle Jelentése előszámlálás, más néven seregszemle. Az énekmondó részletesen bemutatja az egymás ellen felvonuló seregeket. Jelentése előszámlálás, más néven seregszemle. Az énekmondó részletesen bemutatja az egymás ellen felvonuló seregeket.

112 Az enumeráció jelentősége a hallgatóság számára 1. Az elbeszélés ősei történetét mondta el; 2. az előszámlálásban felsorolt hősökben egy-egy nemzetség a saját alapítóját tisztelte; 3. a hosszan elnyúló enumeráció az összecsapás nagyságát is hivatott volt érzékeltetni; 4. a tárgyilagosság követelménye a téma emelkedettségével magyarázható; 5. a hősök kiválósága példaként szolgál a hallgatóság, illetve később az olvasók számára.

113 d) állandó jelzők, visszatérő szófordulatok d) állandó jelzők, visszatérő szófordulatok Alkalmazásukban szerepet játszhatott a rögtönzött előadás szituációja, valamint maga a szóbeli előadásmód, éppúgy, mint a verselésre jellemző sorfajta, a hexameter. Alkalmazásukban szerepet játszhatott a rögtönzött előadás szituációja, valamint maga a szóbeli előadásmód, éppúgy, mint a verselésre jellemző sorfajta, a hexameter.

114 e) anticipáció: előrevetítés A tragikus események előrevetítése, a fő A tragikus események előrevetítése, a fő cselekményszáltól némiképp független, önálló történet beiktatása (epizód) cselekményszáltól némiképp független, önálló történet beiktatása (epizód)

115 f) deus ex machina: isteni beavatkozás Az eposzok hőseit istenek segítik vagy gátolják küzdelmeikben. Az emberek életében ők képviselik a végzetet. Az eposzok hőseit istenek segítik vagy gátolják küzdelmeikben. Az emberek életében ők képviselik a végzetet. Pl. miközben Odüsszeusz a tengeren hánykódik, Posszeidón ezt zúgja a fülébe: Pl. miközben Odüsszeusz a tengeren hánykódik, Posszeidón ezt zúgja a fülébe: „Az ember istenek nélkül senki és semmi!” (A tengeristen leginkább ezt akarja a hős értésére adni, nem pedig elpusztítani.)

116 További példák az isteni beavatkozásra  Zeusz Pallasz Athéné közvetítésével gyakran beavatkozik Odüsszeusz hazafelé vezető útján.  Pallasz Athéné Télémakhoszt is segíti abban, hogy felismerje teendőit.  Végül a kérők megölése után is ő szerez békét a felek között.

117 Hogyan látja Homérosz az istenek szerepét az ember életében? Úgy formálja meg hőseit, hogy azok lelki alkatuknál fogva lendítsék előre az isteni döntések megvalósulását. Úgy formálja meg hőseit, hogy azok lelki alkatuknál fogva lendítsék előre az isteni döntések megvalósulását.

118 g) Az időmértékes verselés A homéroszi eposzok hagyománya az időmértékes verselés is. A homéroszi eposzok hagyománya az időmértékes verselés is. Tehát a szöveg ritmikai-zenei kötöttsége is eposzi kellékké vált a későbbi korok számára. (kánon) Tehát a szöveg ritmikai-zenei kötöttsége is eposzi kellékké vált a későbbi korok számára. (kánon)

119 Az időmértékes ritmus alapeleme a szótag A szótag az időmértékes verselésben a következő magánhangzóig terjed, függetlenül attól, hogy a következő magánhangzó ugyanabban a szóban vagy a rá következőben található. A szótag az időmértékes verselésben a következő magánhangzóig terjed, függetlenül attól, hogy a következő magánhangzó ugyanabban a szóban vagy a rá következőben található.

120 Az időmértékes verselés alapja Az időmérték alapja a szótagok időtartama. (metrum: görögül 'mérték')

121 Az időmérték alapegysége: a mora 1 mora: egy rövid szótag kiejtésének időtartama 1 mora: egy rövid szótag kiejtésének időtartama A rövid szótag jele: U A rövid szótag jele: U A hosszú szótag jele: — A hosszú szótag jele: —

122 Verslábak, verssorok A szótagokból verslábak épülnek, a verslábakból sorok. A szótagokból verslábak épülnek, a verslábakból sorok. Az eposzt felépítő sor a hexameter. Az eposzt felépítő sor a hexameter. A hexameter hat lábból álló sorfajta (hexa=hat ; meter = mérték), amelyben minden ötödik láb daktilus és minden hatodik spondeusz, a többi tetszés szerint daktilus vagy spondeusz. A hexameter hat lábból álló sorfajta (hexa=hat ; meter = mérték), amelyben minden ötödik láb daktilus és minden hatodik spondeusz, a többi tetszés szerint daktilus vagy spondeusz.

123 Például:(Szimonidész sírversének kezdősora) Például:(Szimonidész sírversének kezdősora) "Itt fekszünk vándor, vidd hírül a spártaiaknak..."

124 A hexametert felépítő verslábak: a daktilus és a spondeus. A daktilus egy hosszú és két rövid szótagból áll. A daktilus egy hosszú és két rövid szótagból áll. Jelölése: — U U (négy morás láb) A spondeus két hosszú szótagból áll. A spondeus két hosszú szótagból áll. Jelölése: — — (értelemszerűen négy morás versláb, helyettesítő lábnak is nevezzük)

125 Arany János szemléletes példái és elnevezései: 'lépő': — — 'lépő': — —(spondeus) 'lengedi': — U U 'lengedi': — U U(daktilus)

126 Mikor rövid, mikor hosszú a szótag? Arany példáiból is láthattuk, hogy rövid a szótag, ha rövid a magánhangzója. Arany példáiból is láthattuk, hogy rövid a szótag, ha rövid a magánhangzója. Hosszúnak minősül az a szótag, amelyiknek a magánhangzója hosszú, vagy ha a rövid magánhangzót két mássalhangzó követi. Hosszúnak minősül az a szótag, amelyiknek a magánhangzója hosszú, vagy ha a rövid magánhangzót két mássalhangzó követi. Ez természetes, hiszen nem is tudjuk röviden kiejteni az ilyen szótagokat: leng, bolygott. Ez természetes, hiszen nem is tudjuk röviden kiejteni az ilyen szótagokat: leng, bolygott.

127 Miért épp a hexameter? Miért épp a hexameter? A hexameter az írásbeliség előtti énekmondásra azért volt különösen alkalmas sorfajta, mert szótagszáma nem kötött –a felhasznált lábaktól függően 13-17 szótag között mozog - így a rögtönzött elbeszélés könnyebben simult a metrumba,* mint egy kötött szótagszámú sorfajta esetén. A hexameter az írásbeliség előtti énekmondásra azért volt különösen alkalmas sorfajta, mert szótagszáma nem kötött –a felhasznált lábaktól függően 13-17 szótag között mozog - így a rögtönzött elbeszélés könnyebben simult a metrumba,* mint egy kötött szótagszámú sorfajta esetén. Metrum:(gör.) jelentése: 'mérték', “a költészetben a szótagok, valamint a versek mértéke, amely a hosszú és rövid szótagok következését megszabja.”

128 „Kottázzuk” le a sorokat! elméleti(ideális)hexameter: elméleti(ideális)hexameter: — U U | — U U | — U U | — U U | — U U | — — 1. 2. 3. 4. 5. 6.

129 És ahogy a gyakorlatban „kinéz”: Férfiu ról szólj nékem, Múzsa, ki sokfele bolygott Férfiu ról szólj nékem, Múzsa, ki sokfele bolygott — U U | — — | — — | — U U | — U U |— — Vagyis most a spondeus helyettesíti a daktilust a 2. és 3. lábban.) Vagyis most a spondeus helyettesíti a daktilust a 2. és 3. lábban.)

130 A lejtés fogalma Az időmértékes verssornak úgynevezett lejtésevan. Az időmértékes verssornak úgynevezett lejtésevan.

131 Ereszkedő a sor lejtése, ha a benne előforduló lábak első szótagja hosszú. Ereszkedő a sor lejtése, ha a benne előforduló lábak első szótagja hosszú. Emelkedő a lejtés, ha a versláb első szótagja rövid. Emelkedő a lejtés, ha a versláb első szótagja rövid.

132 A lejtés tehát összefüggésben az időtartammal, A lejtés tehát összefüggésben az időtartammal,  gyorsítást (daktilusok) vagy éppen  fékezést (spondeuszok) tesz lehetővé a költő szándéka szerint.

133 Arszisz és thészisz A rövid magánhangzók egyúttal nyomaték nélküliek, azaz hangsúlytalanok, az ilyen szótag neve arszisz. A rövid magánhangzók egyúttal nyomaték nélküliek, azaz hangsúlytalanok, az ilyen szótag neve arszisz. A hosszú magánhangzó nyomatékkal ejtett, az ilyen szótag neve thészisz. A hosszú magánhangzó nyomatékkal ejtett, az ilyen szótag neve thészisz.

134 Ereszkedő lejtésű verslábak: Ereszkedő lejtésű verslábak:  spondeusz:— —  daktilus: — U U  trocheus: — U (Elől van a hosszú, nyomatékos szótag.)

135 Emelkedő lejtésű versláb például: Emelkedő lejtésű versláb például:  jambus : U —  anapesztusz: U U — (Elöl áll a nyomaték nélkül ejtett, rövid szótag.)

136 A versforma eredete Valószínű, hogy a költő elődeitől örökölte a daktilusi lejtésű, hatlábú sort, amelynek folyamatos előadása fejlett énekmondó technikát, emlékezőtehetséget, olykor rögtönző készséget is kívánt. Valószínű, hogy a költő elődeitől örökölte a daktilusi lejtésű, hatlábú sort, amelynek folyamatos előadása fejlett énekmondó technikát, emlékezőtehetséget, olykor rögtönző készséget is kívánt. Feltételezik, hogy a korábbi hexameter két 3-3 lábú félsor összeillesztéséből alakult ki. Feltételezik, hogy a korábbi hexameter két 3-3 lábú félsor összeillesztéséből alakult ki.

137 Az eposzok nyelve Több nemzedék énekmondói által kiformált és több nyelvjárás elemeit magába foglaló, a köznapi életben soha nem beszélt műnyelven szólal meg az Iliász és az Odüsszeia. Több nemzedék énekmondói által kiformált és több nyelvjárás elemeit magába foglaló, a köznapi életben soha nem beszélt műnyelven szólal meg az Iliász és az Odüsszeia. A legrégebbi réteg a dór, az aiol, a legfiatalabb pedig az ión nyelvjárás. A legrégebbi réteg a dór, az aiol, a legfiatalabb pedig az ión nyelvjárás.

138 Vége az első résznek 2. rész: 3. Az Iliász és az Odüsszeia