PrivatizációLiberalizációGlobalizáció Várszegi Csaba előadása Magyar Hidrológiai Társaság.

Az előadások a következő témára: "PrivatizációLiberalizációGlobalizáció Várszegi Csaba előadása Magyar Hidrológiai Társaság."— Előadás másolata:

1 PrivatizációLiberalizációGlobalizáció Várszegi Csaba előadása Magyar Hidrológiai Társaság

2 Privatizáció: Valamilyen módon magántulajdonban levő pénzeszközök, technológiák bevonása az ezidáig az állam vagy a helyi hatóságok által birtokolt és üzemeltetett víziközműbe. /Jelen + közeljövő/. Liberalizáció: A víziközmű szolgáltatás állami monopólium szerű helyzetének megszüntetése, szabad verseny a vevőért. /Esetleges távolabbi jövő/. Globalizáció: Egységesítés, óriási, régiók feletti rendszerek kialakítása.EU első lépései. /Ma még csak elvi kérdés, de liberalizáció után nem lesz az/.Fogalmak

3  Egész világon jelentkezik.  Nemzetközi fórumok, szakirodalom folyamatos témája.  Főbb helyzetek: - Helyi hatóságok anyagi helyzetének javítása - Több évtizedes hagyomány - Elmaradott, de belátható fejlődés előtt álló gazdaságok víziközműveinek fejlesztése - Egyes létesítmények megépítése /BOOT/ - Egyéb /pl. bizalom egy gazdaságosabb üzemeltetésben/Privatizáció

4 A témával az EU országokban konferenciákon, irodalomban folyamatosan folyik a pro és kontra diszkusszió, így hazánkban sem kell ezt a témát tabuként kezelni. Tapasztalatok alapján lehet megtudni hol előnyös a magánosítás és hol nem. A liberalizációt ma még általában elutasítják, az állami szervek, a hatóságok és az üzemeltetők nem tartják összehasonlíthatónak a vizet az árammal, gázzal, távközléssel, stb. Egyik kissé vulgáris vélemény: a víz már csak súlya miatt sem szállítható „össze-vissza”. Rupp Tamás példája a szélsőségre: Olaszországban van olyan település, ahol 3 ivóvíz vezeték megy egymás mellett. Helyi hatóságok…

5 A globalizáció messze van, de pl. az 1998-as EU direktívák, melyek egységesítik 15 országban a vízellátás minőségi kérdeseit, már egy lépést jelentenek ebben az irányban. Ez a legrosszabb a fogyasztóknak. A bevételt általában nem a víziközműre költik a hatóságok, kezdetben szinte mindig jelentős vízdíj emelést eredményez /Budapest, Berlin esete/. Helyi hatóságok…

6 Franciaország, Spanyolország járt-jár ezen az úton. A fogyasztók alig érzik ki a tulajdonos. Ugyanakkor megszünt a verseny. Több évtizedes…

7 Ez a Távol-Kelet /Kína, Oroszország, Manila, Djakarta/ és Latin-Amerika /Mexico-City, Buenos Aires, Rosario, Santiago de Chile, Lima/ esete. Itt csodákat tud művelni a tőke: a később esetleg kamatozó üzlet reményében megteremti a korszerű vízellátás technikai feltételeit, néha még vízdíj csökkenést is eredményez. Ezen esetekben talán nincs is más megoldás a nagyon elmaradott víziközművek fejlesztésére, mint a privatizáció.Elmaradott…

8 Boot: build-own-operate-transfer. A befektető megépít egy víztisztító művet /pl. Sydney/ vagy egy szennyvízkezelőt, 10-15 évig üzemelteti, a szolgáltatásért díjat kap, később átadja a közműnek. Példák mellékelve. Magyarországon is járható út lenne a szennyvízkezelés területén. Egyes létesítmények…

9 Ez a megoldás általánosan elterjedt, a privatizációs bevétel egy részét /vagy annál lényegesen többet/ általában beforgatják a közműbe. Jó szerződés esetén előnyös a fogyasztónak. A volt Kelet-Európai szocialista országokban /Bukarest, Szófia, Prága, Gdansk, egykét magyar város, cseh régió vízművek/ és a volt NDK-ban /pl. a minta privatizációs Rostockban/ ez volt a helyi hatóságok indoka.Egyéb

10 Név Ellátott lakosok száma Vivendi >100 millió Ondeo-Services 100 millió RWE-Thames Water 35 millió United Utilities-US Water 27 millió SAUR 26 millió Sewern Trent 20 millió A világ legnagyobb ivóvízellátó vállalkozásai

11 - Szegedi Vízmű Kft.1994. 49% (üzemeltetési vagyon) Vivendi tulajdon Vízellátás: 165 000Csatornázás:133 000 - Kaposvári Vízművek Kft.1994. Működtető vagyon 35 % SldE, 65% magyar Vízellátás: 68 000 Csatornázás: 63 500 - Pécsi Vízmű RT.1995. Működtető vagyon 50 % Pécs, 48% SldE, 2% közs. Vízellátás: 181 000Csatornázás:170 000 Magyar víziközmű privatizáció

12 - Fővárosi Vízművek RT.1997. 25%+1 SldE-RWE, 75% Bp + községek Vízellátás 1,9 millió lakos - Fővárosi Csatornázási Művek RT.1997. Vivendi-Berlini Vízmű 25%+1 Bp. 75% Csatornázás 1,9 millió lakos - Zsigmondy Béla RT.1997. Hódmezővásárhely város 51,3 %, Berlini Vízmű 43%, egyéb 1,7 %. Vízellátás: 56 000 Csatornázás: 34 500 Magyar víziközmű privatizáció

13 - GW-Borsodvíz Kft.2001. Működtető vagyon 48% Gelsenwasser AG. Vízellátás: 154 000Csatornázás: 127 000 - Aquazala kft.2001. 15 évre koncesszió. Vízellátás: 32 000Csatornázás: 10 000 Magyar víziközmű privatizáció

14  2000. Szimpózium Berlinben.  Nincs magánkézben lényeges vízmű: Svédország, Dánia, Finnország, Ausztria, Belgium, Luxemburg.  Nincs ismeret: Görögország.  Németország: Több cég magánkézben, vegyes fogadtatás. Erős a hazai tőke.  Hollandia: Törvény tiltja a magánkézbe adást. Jól sikerült deregulációval elégedettek. Víziközmű privatizáció az EU-ban

15  Portugália: Kommunák az üzemeltetők. Trend a koncesszió, de a partner is többnyire a kommuna tulajdonában van. Liberalizáció nem téma.  Olaszország: 1995-ben 11 000 üzemeltető, cél a drasztikus csökkentés. Francia koncessziós modellt követik: általában 20 éves szerződés, magán- cégekkel. Tapasztalatlanság kihasználása. Víziközmű privatizáció az EU-ban

16  Franciaország: A lakosság 80 %-a koncessziós szerződést kötő magáncégektől kapja az ivóvizet, többségben 3 óriás cégtől. Kicsi a verseny, szerződéshosszabbítás.  Spanyolország: 40 % magánszolgáltató.Aguas Barcelona, Alicante, Murcia.2000-ben 17,7 %-os díjemelés, ennek ellenére sikeres.  E.K.: A privatizáció 40 %-os díjemeléssel járt. Új trend. Liberalizáció csak téma. Víziközmű privatizáció az EU-ban

17  Adatok: 70 Ft/m 3 vízdíj, költséget nem fedezi. 409 l/fő/d 28,2 % veszteség  Érdekcsoportok: központi kormány helyi hatóságok fogyasztók alkalmazottak  Több lépcsős előkészítés.2002 piacnyitás  Brit, francia és vegyes modell, mint lehetőségek.  Módszer: több feltételes döntést hozó technika.Dél-Korea

18  Svájc: még az energia liberalizációt is elutasítja. Nem egész helyes álláspont.  Csehország-Prága  Bukarest, Szófia, Varsó, Berlin, Athén példái. EU-n kívül

19 Köszönöm figyelmüket!