Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaRenáta Krisztina Kelemen Megváltozta több, mint 8 éve
1
1 Cirrhosis és májrák Dr. Szalóki Tibor Ph.D. osztályvezető főorvos Jávorszky Kórház, Vác Gasztroenterológia
2
2 Cirrhosis számokban 6.000-8.000 ember halálát okozza évente hazánkban A 4. leggyakoribb halálok Magyarországon Kb. 1.000.000 ember betegségét okozza Férfiakban 2x gyakoribb, mint nőkben 5-20 év alatt májrák kialakulásához vezet A májcirrhosis irreverzíbilis állapot, hatékony terápiája nincs
3
3 Cirrhosis osztályozása Morfológia szerint –Mikronoduláris (többnyire alkoholos eredetű) –Makronoduláris (többnyire post hepatitis eredetű) –Kevert göbös Klinikai megjelenés szerint –Latens –Manifeszt
4
4 A cirrhosis diagnózisa Fizikális vizsgálat –Icterus –Pók naevus –Caput medusae –Palmaris erythema –Splenomegalia –Ascites Labor –GOT,GPT,LDH, ALP, GGT, Se-bi mérsékelt emelkedése a májsejt károsodásra utal –Alacsony albumin, prothrombin, cholinesterase a csökkent szintetizáló funkcióra utal Képalkotó vizsgálat Biopszia
5
5 Nem-alkoholos zsirmáj (steatohepatosis) Jellemző klinikai kép és panaszok –Obesitas, diabetes mellitus, magas vérnyomás –Hasi UH-on echodús homogén kép, a zsírlerakódásból Jellemző laborok –Magas májenzimek (GOT, GPT), magas triglycerid, koleszterin –Magas inzulin (inzulin rezisztencia) –Egyéb kórképek kizárása Prevalencia –Folyamatosan növekszik, ahogyan az elhízás Jellemző szövettan: nagycseppes zsíros degeneráció a májsejtekben
6
6 Nem alkoholos zsírmáj egy progresszív májbetegség teljes spektruma Kb 20 éve írták le először (NAFLD) spektrumába tartoznak súlyossági sorrendben: 1. Egyszerű steatosis 2. Nem alkoholos steatohepatitis (NASH) 3. Cirrhosis
7
7 NAFLD (nem alkoholos zsírmáj) Szorosan kapcsolódik a metabolikus szindrómához A népesség egyharmadát érintheti NASH a népesség 5-7 %-ában van jelen Az elhízottak 94 %-ában van jelen a NAFLD valamely spektruma A 2. típusú diabeteses betegek 40-70 %-ában látjuk
8
8 A primer májrák legjelentősebb rizikófaktora: a májcirrhosis A CIRRHOSIS ETIOLÓGIÁJA: Hepatitis C –50 - 70% Európában és Észak- Amerikában –70% Japánban –20% Ázsia egyéb területein és Afrikában Hepatitis B –70% Ázsia egyéb területein és Afrikában –10 - 20% Európában és Észak- Amerikában –10 - 20% Japánban Alkohol –10%- 20% Egyéb ok: nem alkoholos zsirmáj, autoimmun hepatitis, biliaris cirrhosis, környezeti carcinogének és metabolikus betegségek –Megközelitőleg 10%-ban Llovet JM, et al. Lancet 2003;362:1907–17
9
9 A májrák kialakulásának kockázati tényezői Fertőzések: Hepatitis C krónikus infekció Hepatitis B krónikus infekció Hepatitis delta krónikus infekció Metabolikus megbetegedések: Herediter haemochromatosis Alfa-1-antitripszin deficiencia Porphyria cutanea tarda Herediter thyrosinaemia Toxinok: Alkohol Aflatoxin B1 Dohányzás (nem domináns rizikófaktor) Hormonok: Anabolikus szteroidok Ösztrogének Orális fogamzásgátlás Megelőző májbetegség: Bármely okból kialakult cirrhosis Egyéb : „ Non alcoholic fatty liver disease=NAFLD”, non-alcoholic steatohepatitis=NASH Egyes populációkban az elhízás és a diabetes mellitus
10
10 Az elhízás hozzájárul a HCC kialakulásához! Elhízás esetében 4,5-ször nagyobb az esélye, hogy HCC-ben hal meg valaki, mint normál testsúly esetén Kövér+diabeteses+HCV vagy +HBV hordozó: 100- szoros a nem kövér vírushordozókkal szemben 2. típusú diabetes mellitus 2-3-szorosan emeli a HCC kockázatát
11
11 Az elhízás hozzájárul a HCC kialakulásához! Az elhízás krónikus gyulladás kialakulását és fenntartását segíti elő a májban. Hozzájárul a májsejtek proliferációját és malignus transzformációját elősegítő környezet létrejöttéhez A NAFLD talaján jelentkező HCC-k jelentős száma még a májcirrhosis kialakulása előtt jelentkezik A testsúlycsökkentés és fizikai aktivitás fokozás javítja az elhízás szövődményeit, de ezek hatása a HCC kialakulására és progressziójára nem ismert.
12
12 A Hepatocellularis carcinoma (HCC) komplex patogenezise A HCC patogenezise soktényezős 1,2 –Hepatitis vírus infekció –Immunrendszer rendellenességei –Toxinok (alkohol,aflatoxin, peszticidek) A májrákos betegek 85 %-ánál a betegség hátterében cirrhosis áll Krónikus májkárosodás Hepatocita regeneráció Cirrhosis Genetikai változások HCC 1. Coleman WB. Curr Mol Med 2003;3:573–588. 2. But DY, et al. World J Gastroenterol. 2008;14:1652–1656.
13
13 Gyomor Leukaemia Non-Hodgkin lymphoma A májrák incidenciája és mortalitása Európában Ferlay J, et al. Ann Oncol 2007;18:581–592. A daganat incidenciája * Esetszám 0100,000200,000300,000400,000 Larynx Oesophagus Ovarium Máj Pancreas Bőr melanoma Leukaemia Vese Szájüregi/pharynx Non-Hodgkin lymphoma Gyomor Uterus Hólyag Tüdő Colon és rectum Prostata Emlő Daganatos mortalitás* Halálozások száma 0100,000200,000300,000 Larynx Oesophagus Ovarium Máj Pancreas Bőr melanoma Vese Szájüreg/pharynx Uterus Hólyag Tüdő Colon ésrectum Prostata Emlő *Becsült incidencia és mortalitás 2006-ban 48 000 új májrákos eset / év 46 000 májrákos haláleset/ év
14
14 A májrák klinikai tünetei A betegek 40 %-a tünetmentes a diagnózis idején Általában előrehaladott állapotban ismerik fel Szokásos tünetek : –Bizonytalan felső hasi fájdalom –Étvágytalanság –Fogyás –Fáradékonyság, rossz közérzet –Hőemelkedés –Tapintható májnagyobbodás v. májdaganat –Ascites –Sárgaság A tünetek nem jellegzetesek, más májbetegség is okozhatja őket !
15
15 A HCC diagnosztikája Kórtörténet és fizikális vizsgálat Májfunkciók Tumormarkerek ( AFP, CEA ) Hasi ultrahang- vizsgálat Hasi CT / MRI Különleges esetekben : máj angiográfia, ERCP, PET Áttét keresése : mellkas rtg, hasi UH, csont scan Biopszia a gyanús gócból : –Vékonytű aspirációs cytológia –Core biopszia ( vastag szövethenger) –Laparoszkópia –Laparotomia –Intraoperativ ultrahang
16
16 HCC diagnosztikája Nem cirrhosisos betegben a HCC diagnózisát citológiai/hisztológiai vizsgálat alapján lehet csak kimondani. Cirrhoticus májban megjelenő góc diagnózisát – feltételezve a teljes körű dinamikus képalkotó módszerek elérhetőségét – nem invazív vizsgálatok eredményei alapján is fel lehet állítani. A HCC-re az artériás fázisban erőteljes kontrasztanyag-halmozás, artériás hipervaszkularizáció, a vénás fázisban a kontrasztanyag kiürülése jellemző. (Bruix és mtsai: J Hepatol, 2001.35:421-430)
17
17 HCC diagnosztikai kritériumai (AASLD) Cirrhoticus májban található göb UH vizsgálattal Stabil >18–24 hó Növekszik Surveillance ismét 6–12 havonta Teendő a méret szerint HCC-re nem diag. Változó méret/ jelleg Ismételt biopszia vagy ellenőrzés Ismételt képalkotó vizsg./ biopszia Más diagnózis HCC-re diagnosztikus <1 cm1–2 cm >2 cm Egy dinamikus képalkotó vizsgálat Ismételt UH 3–4 havonta Tipikus érrajzolat mk. vizsgálattal Tipikus érrajzolat egy vizsgálattal Atípusos érrajzolat mk. vizsgálattal Atípusos érrajzolat Tipikus érrajzolat egy dinamikus vizsgálattal vagy AFP >200 ng/ml HCC-ként kell kezelni Biopszia Két dinamikus képalkotó vizsgálat – + Bruix J, et al. Hepatology 2005;42:1208–1236.
18
18 Tumor- surveillance A HCC kezelésében figyelembe kell venni, hogy a legtöbb betegnél a daganat és a krónikus májbetegség együttesen fordul elő. Mivel a HCC legfőbb rizikófaktora a cirrhosis, minden cirrhosisos betegnél ajánlott a szűrőprogramban való részvétel, tekintet nélkül az aetiologiára. A legmegfelelőbb technika ehhez a képzett személyzet által végzett hasi ultrahang- vizsgálat. A szűrést 6 havonta kell végezni, gyakoribb vizsgálat magas HCC rizikó esetében sem szükséges. Peck-Radosavljevic M, et al. Eur J Gastroenterol Hepatol 2009; epub ahead of print. Forner A et al. Med Clin ( Barc) 2009 152 ( 7 ) : 272-286
19
19 Yang et al: Factors That Affect Risk for Hepatocellular Carcinoma and Effects of Surveillance Clinical Gastroenterology and Hepatology 2011; 9:617–623 Új publikáció a májrák surveillance-ról
20
20 A tumor kiterjedése a diagnóziskor 1 góc (medián) 3 cm legnagyobb átmérő 2 góc ( medián ) 6 cm legnagyobb átmérő Surveillance Nem volt surveillance Yang JD et al. Clin Gastroenterol Hepatol 2011; 9 : 617-623
21
21 A HCC kezelési lehetőségei Surveillance esetén (%) Ha nem volt surveillance( %) Transzplantáció és azt megelőző TACE Rezekció Helyi abláció TACE Sorafenib Szupportív kezelés
22
22 Surveillance: a túlélési esélyek szignifikánsan jobbak A rendszeresen ellenőrzött májbetegeknél A májrák korábbi stádiumban kerül felfedezésre Több lehetőség van a kuratív kezelésre Szignifikánsan hosszabb a túlélés Yang JD et al. Clin Gastroenterol Hepatol 2011; 9 : 617-623
23
23 Alapellátás feladata Veszélyeztetett cirrhosisban szenvedő személyek kiszűrése (hepatitisesek, elhízottak (BMI>30), rendszeresen nagyobb mennyiségű alkoholt fogyasztók) A betegek rendszeres ellenőrzése, követése –Fizikális vizsgálat –6 havonta hasi ultrahang vizsgálat elvégzése
24
24 AFP nem szűrővizsgálat! Az AFP kiegészítő diagnosztikus eszköz A HCC-k akár 40%-ában nincs fokozott AFP szintézis, azaz negatív lehet az AFP-teszt eredménye. Az állandó 400 ng/ml feletti AFP szint vagy az AFP gyors emelkedése utalhat HCC-re. Cholangiocarcinomában is magas lehet az AFP szint. Nyugati betegeknél kevéssé hasznos az AFP meghatározás
25
25
26
26 A HCC komplex terápiája Kuratív terápiák (korai stádiumban) –Sebészi Májtranszplantáció Reszekció –Intervenciós radiológiai kezelés Radiofrekvenciás ablatio (RFA) Percutan etanolos infiltracio (PEI) Palliatív kezelések (előrehaladott stádiumban) –Intervenciós radiológiai kezelés Transarterialis kemoembolizáció (TACE) –Szisztémás kezelés Célzott terápia: Nexavar (Sorafenib) tabletta Fontos a minél koraibb felfedezés, mert csak ekkor lehetséges a HCC kuratív terápiája
27
27
28
28 Ascites A hashártyalemezek között normális esetben 50-70 ml serosus folyadék található. Ha nagyobb mennyiségű folyadékról van szó, ascitesről vagy hasvízkórról beszélünk. Az ascitest el kell különíteni a hasüregben lévő más kóros anyagoktól, nyiroktól, epétől, vértől, tumoros vagy hasnyálmirigy gyulladás okozta izzadmánytól. UH már 100 ml folyadékot is kimutat. Fizikális vizsgálattal akkor észleljük, ha Legalább 1500 ml van a hasüregben.
29
29 Diagnosztikus paracentesis kötelező az alábbiakban Újkeletű ascitesnél Klinikai dekompenzáció tüneteinél, pl. spontán bakteriális peritonitis, másodlagos bakteriális infekció gyanújakor, hepaticus encephalopathiánál, gastrointestinális vérzésnél, vesefukció romlásakor Minden betegnél, akit súlyosbodó ascites miatt vettek fel
30
30 Ascites vizsgálata Kötelezően elvégzendő vizsgálatok: Albumin és összfehérje tartalom (SAAG számítás) Sejtszám és megoszlás (polimorfonukleáris sejtek) Fertőzés gyanúja esetén elvégzendő: Gram festés Leoltás ágy mellett hemokultúrás táptalajba
31
31 Ascites vizsgálata Kiegészítő vizsgálatok a feltételezett diagnózis megerősítésére LDH és glukóz mérése (másodlagos peritonitis gyanúja esetén) Amiláztartalom (pancreatitis gyanúja esetén) Bilirubin tartalom (epetraktus sérülés gyanújakor) Triglicerid (chylosus ascites esetén) Ziehl-Neelsen festés (TBC gyanújakor) Citológia (malignus betegség gyanúja esetén)
32
32 Ascites vizsgálata SAAG-számítás Serum albumin értékből kivonjuk az ascites albumin értékét ezért a neve serum-ascites albumin grádiens (SAAG) SAAG=albumin (serum)-albumin (ascites) Mindkettőt azonos napon kell nézni! Az exszudatum és transzudátum felosztás helyett használjuk ! Portalis hypertóniára utal, ha SAAG>11 g/l
33
33 Mik az alacsony SAAG okai? (SAAG<11 g/l) Peritonitis carcinomatosa TBC-s peritonitis Pancreatitis Biliaris eredetű ascites Nephrosis syndroma Serositis Bélelzáródás vagy bélinfarktus
34
34 Mik a magas SAAG okai? (SAAG>11 g/l) Cirrhosis Szívelégtelenség Alkoholos hepatitis Akut májelégtelenség Kiterjedt hepaticus metastasisok Vena hepatica elzáródás (Budd-Chiari syndroma) Konstriktív pericarditis Véna portae thrombosis Myxoedema Terhességi zsírmáj Kevert ascites (több okú)
35
35 Spontán bakteriális peritonitis Akkor beszélünk róla, ha az ascites folyadékban a neutrofilszám>250 sejt/ml Akkor gondolunk rá, ha a beteg hasi fájdalomra panaszkodik, bélhangok nem hallhatók, hipotóniás, lázas vagy hipotermiás, ha az ascites terápia rezisztens Fontos elkülöníteni, mert a SBP kezelése antibiotikus terápia, míg a másodlagos peritonitis kezelése sebészi!
36
36 Spontán bakteriális peritonitis kialakulása A bélből transzlokációval: élő baktériumok a mesenteriális nyirokcsomókba majd az ascitesbe jutnak. Intestinális bakteriális túlnövekedés is lehet ok Bél nyh. betegsége is okozhatja Immunsuppressio is hozzájárulhat
37
37 Spontán bakteriális peritonitis kezelése Harmadik generációs cefalosporinok, mint a cefotaxim (Cefalekol, Claforan, Tirotax) adagja 8 óránként 2 g iv. Az ascitesbe jobban átmegy, mint a többi harmadik generációs cefalosporin. Másik lehetőség a cefriaxon (Rocephin, Lendacin, Megion) 2 g. iv/nap. 5 napig adjuk. Ha nincs a fenti, vagy a beteg allergiás, akkor ciprofloxacin 200 mg naponta 2x2 napig, majd oralisan ciprofloxacin 2x500 mg 5 napig. Aminoglikozidok adása tilos, mivel a vesék vérátáramlása gyengült SBP-ben Albumin iv. 1,5 g/tskg kezdetben majd 3 napig 1g/tskg. 3 napig. Ez biztosan csökkenti a halálozást és a veseelégtelenség kialakulását.
38
38 Krónikus májbetegségre rárakódott heveny májelégtelenség Olyan szindróma, mely nem cirrhózisos és cirrhózisos krónikus májbetegeknél alakul ki. Hevenyen romló májfunkciót észlelni Végül májelégtelenség alakul ki Ezzel egy időben egy vagy több extrahepatikus szervrendszer működése is elégtelenné válik Nagy a mortalitása Betegek fiatalabbak, mint májcirrhosis akut dekompenzációjában, felének nem volt emiatt kezelése
39
39 Krónikus májbetegségre rárakódott heveny májelégtelenség Kiváltó tényezői: Infekció Ischaemia Műtét Gyógyszer Vírus Véna portae trombózis Ismeretlen (kb. 40%)
40
40 Krónikus májbetegségre rárakódott heveny májelégtelenség kezelése ITO-n kellene, hogy történjen! Kiváltó tényező azonosítása és megszűntetése kezelése Mikrobiológiai vizsgálatok, ascites leoltás, korán antibiotikum adása Mikrocirkulációs zavar és hipoxia megszűntetése Metabolikus eltérések korrigálása Hemodinamikai stabilitás megteremtése Táplálás Elégtelenül működő szerv(ek) támogatása Májtranszplantáció sze.
41
41 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.