Soronics Krisztina Kémiai biztonság és munkahigiéne egészségügyi szakértő 06/30-6844-543 2013. február 01.

Az előadások a következő témára: "Soronics Krisztina Kémiai biztonság és munkahigiéne egészségügyi szakértő 06/30-6844-543 2013. február 01."— Előadás másolata:

1 Soronics Krisztina Kémiai biztonság és munkahigiéne egészségügyi szakértő soronicsk@gmail.com 06/30-6844-543 2013. február 01

2 Munkaegészségügyi tevékenység részei  Munkahigiéne a munkavégzés során a munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése, az egészséget nem károsító munkahelyi határértékek kidolgozása, kidolgozza és alkalmazza a munkakörnyezeti kóroki tényezők kimutatásának módszereit, a biológiai monitorozás rendszereit, a technológiai fejlesztés, illetve a munkahely tervezése során megállapítsa a várható egészségkárosító kockázatokat, azokat minőségileg, illetve mennyiségileg jellemezze, a kockázatok mért értékeinek, adatoknak a határértékekkel, szabványokkal történő összehasonlítását követően határozza meg, képes legyen a munkahigiénés vizsgálatok elvégzésére, eredményeinek elemzésére és értékelésre, kidolgozza a megelőzési stratégiát.  Foglalkozás-egészségügy

3 A foglalkozás-egészségügyi tevékenység :  Dolgozók munkahelyi gyógyító-megelőző ellátása- kock. csökk., megelőzésekre, eg.nem veszélyeztető munkahely kialakítására javaslat  Munkára való alkalmasság  Munkavédelmi üzembe helyezés  Fokozott exp. foglalkozási megbetegedés  EVE  Orvosi alkalmassági vizsgálatok rendje  Munkafolyamat-, technológia-, munkaeszköz-, anyag megválasztása  Elsősegélynyújtás  tájékoztatás

4 A szervezetet érő kóroki tényezők, melyeket vizsgálni kell: Megterhelés, igénybevétel:  munkahelyi fizikai környezet,  infrastrúktúra (munkaszoba, gép, műszer, asztal, szék, segédeszközök),  gép-munka-ember kapcsolat,  foglalkozásszerűen végzett munka (fizikai, mentális, pszichés, fiziológiai) Fizikai kóroki tényezők:  magas hőmérséklet,  alacsony hőmérséklet,  légnyomás,  zaj,  rezgés,  ionizáló-, nem ionizáló sugárzás,  elektromos áram hatásai.

5 A szervezetet érő kóroki tényezők, melyeket vizsgálni kell: Kémiai kóroki tényezők:  por,  veszélyes anyagok/keverékek szennyezettség. Biológiai kóroki tényezők:  Baktériumok, vírusok, gombák stb.

6 A szervezetet érő kóroki tényezők, melyeket vizsgálni kell: Ergonómiai tényezők:  munkasebesség,  munkaminőség,  dolgozói elégedettség,  munkabiztonság,  kényelem. pszichoszociális kóroki tényezők:  munkahely a családtól távol,  több műszak,  hierarchia,  informálatlanság,  fejlesztés, tanulás, kommunikáció,  alkohol, drog probléma.

7 Megterhelés, igénybevétel Megterhelés: minden olyan hatás és ennek kapcsán a szervezetben lezajló minden olyan változás, mely a belső környezet állandóságának megszüntetésére törekszik. Tehát a szervezetet érő hatásokra bekövetkező belső környezeti változások összessége. Igénybevétel: az összes megterhelés és a szervezet válaszának hatásai közötti interakció. Általánosságban úgy fogalmazhatunk, hogy az igénybevételt optimális vagy az optimális közeli szinten kell tartanunk.

8 Megterhelés, igénybevétel Dr. Ungváry: Munkaegészségtan

9 Fizikai kóroki tényezők  magas hőmérséklet,  alacsony hőmérséklet,  légnyomás,  zaj,  rezgés,  ionizáló-, nem ionizáló sugárzás,  elektromos áram hatásai.

10 Magas, alacsony hőmérséklet Munkahelyek körülményeinek vizsgálata klíma zárttéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, valamint a hidegnek minősülő munkahelyeken. A munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50%-nál, hosszabb időtartamban, szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot, illetve zárttéri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el.

11 légnyomás  Munkahelyi környezet vizsgálata  Alacsony, vagy magas légköri nyomás lehetősége fenn áll-e

12 zaj  Határértékek teljesülése  80-85-87 dB Aeq  Akreditált Mérés Zajszakértő Kivéve, ha nyilatkozik hogy nem éri el az alsó beavatkozási határértéket Megelőzés- műszaki-szervezési-egyéni

13 Rezgés  Egész testre  Kéz-, karra ható rezgések jelen léte a munkahelyen  Határértékek  Szükség esetén mérés  Hideg-, nedves környezet  Megelőzés Műszaki-ergonómiai Munkaidő csökkentés Antivibrációs kesztyű-kétséges

14 Ionizáló sugárzás  Az atomenergiáról szóló törvény és végrehajtási rendeletnek megfelelés  Engedélyek megléte  Védelem  Műszaki  Expozíciós idő csökkentése  Személyi doziméter  EVE

15 Nem ionizáló sugárzás  22/2010(V.7.) EüM rendelet a munkavállalókat érő mesterséges optikai sugárzás expozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről Hatása:  Szem  Bőr  Immunk rendszer Fényérzékenyítő hatású gyógyszerek

16 Kémiai kóroki tényezők  Por, Fémpor fapor  veszélyes anyagok/keverékek hegesztési füstgázok Tisztító takarítószerek Ásványolajok, oldószerek stb. Folyamatok során keletkező közti termékek

17 Összehasonlító tábla forrás OKBI

18 Biológia kóroki tényezők Baktériumok, vírusok, gombák stb. A biológiai tényezők a fertőzés kockázatának szintjétől függően négy csoportba sorolhatók: a) 1. csoport: az a biológiai tényező, amely nem képes emberi megbetegedést okozni, b) 2. csoport: az a biológiai tényező, amely képes emberi megbetegedést okozni, ezért veszélyt jelenthet a munkavállaló számára, de elterjedése az emberi közösségben nem valószínű, az általa kiváltott betegség többnyire eredményesen megelőzhető, vagy a kezelése hatásos, c) 3. csoport: az a biológiai tényező, amely súlyos emberi megbetegedést képes okozni, ezért komoly veszélyt jelenthet a munkavállaló számára, szétterjedésének kockázata az emberi közösségben fennállhat, de általában eredményesen megelőzhető, vagy a kezelése hatásos, d) 4. csoport: az a biológiai tényező, amely súlyos emberi megbetegedést okoz, ezért komoly veszélyt jelent a munkavállaló számára, az emberi közösségben való szétterjedésének nagy a kockázata, általában nem előzhető meg, vagy nem kezelhető hatásosan.

19 Ergonómiai kóroki tényezők: Részei:  munkakörnyezet kialakítása,  emberi tényezők vizsgálata,  munkaszervezés,  biztonsági és környezetvédelmi szempontok vizsgálata,  új és korrekciós munkahelyek,  lehetséges megbetegedések, balesetek.

20 Pszichoszociális kóroki tényezők Tipikus konfliktus szituációk:  a dolgozó munkahelyen betöltött szerepköre nincs körülhatárolva,  konfliktusa van a belső értékek és a munkahelyen elvárt szerep között,  szakmai előmenetel bizonytalan,  munkahely bizonytalan,  előnytelent, méltánytalan bérezés,  kirekesztettség a döntéshozatalból, ellenőrzésből,  együttműködési nehézségek a munkatársakkal,  nem elismerő, megalázó vezetői magatartás,  társadalmi megbecsülés hiánya,  társadalmi kapcsolatok fenntartásának gátlása.

21 Pszichoszociális kóroki tényezők A legfontosabb tennivalók:  jó munkahelyi környezet kialakítása,  túlzott pszichés megterhelés, pszichoszociális kóroki tényezők okozta kockázatok elkerülésének, kezelésének kidolgozása, ennek kockázat kezelési kultúrának a megteremtése,  az előző két főirány támogatása érdekében egy ambiciózus szociálpolitika megvalósítása.

22 Szabályzatok  Munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok rendje  Egyéni védőeszközök juttatás és használat rendje  Sérülékeny csoportok  Dohányzási szabályzat  Nyilvántartási kötelezettségek  Jelentések ( rákkeltő, biológia, eü-i veszélyes hulladék, oltások)

23 Fokozott expozíció, foglalkozási megbetegedés 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról. Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai-, kémiai-, biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye; fokozott expozíció: a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben az 1. számú mellékletben meghatározott biológiai határértékeket meghaladó koncentrációja vagy mértéke, illetve zaj esetében 4000 Hz-en a 30 dB halláscsökkenés bármely fülön; Bejelentés az észlelő orvos feladata 24 órán belül

24